Szolnok Megyei Néplap, 1969. március (20. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-09 / 57. szám

Ennivaló kutyus Határozatlan feliem — Miért nincs Itt lan­gyos ..,? Beszélőn A kutya csontja Azt mondtam a felszolgá­lónak: — Nagyon kérem, szerez­zen egy kis csontot a ku­tyámnak. Sajnálkozva válaszolta: — Ami volt, azt már el­vitték. Tessék várni, most jött egy tizenkettes esküvői társaság, ott biztosan marad valami. Igaz, csak'*'most kap­ják az erőlevest, eltart egy fél óráig, amíg a húsnál, il­letőleg a csontnál tartunk. Vártam. Az újdonsült asszony szép volt és kövér. Az ifjú férj cingár és ala­csony. Megállapítottam, hogy kettőjüktől .nem sokat vár­hat az én Cslbim. A nő mo­hón megeszik mindent, a férj úgyszintén, mert bizonyára hizni akar. Ezután szemügyre vettem a násznépet. Ezek közt akadt reményteljes vendég. Az egyik csak belekóstolt az erőleves­be és azt is otthagyta. Volt a násznép között egy perga­menbőrű alak is. Ennek szerettem volna, nemcsak Cslbi miatt, hanem az önzet­lenségtől vezérelve is azt ta­nácsolni, hogy vigyázzon a gyomrára és tartózkodjék a túltáplálkozástól. Végre elvitték a leveses csészéket, de a húst még nem hozták. Totózni kezdtem, hogy mi lesz, csirke, kacsa, vagy más sokcsontú hús? Ezek lennének a nyerőszá­mok? Ötös találat tyúk, ka­csa, disznókaraj, oldalas és pörkölt lenne, amelynek mó- csingos alkatrészét (Csibi kedvence) mindenki a tányé­ron hagyná. De egyes találat­tal is megelégedtem volna, mert kilenc elmúlt és már kolbászt sem vásárolhattam a kutyának. És jött a pincérsereg. Egyetlen találatom sem.volt. Mindenki naturszeletet ka­pott, soványát, egy falatnyi csont vagy mócsing nélkül. A pincér sajnálkozva mond­ta: — Reménytelen eset. Régi tapasztalatom, hogy a nász­nép még a tányért is kitöri! a kenyérrel. Most már csak abban bíz­tam, hogy sikamlós viccek hangzanak el az asztalnál és valamelyik kényes vendég sértődötten, vagy étvágyát vesztve, abbahagyja a táp- | lálkozást. D.e nem! Mindenki úgy evett, mintha napokig koplaltatták volna őket. Az én pincérem félszemmel ál­landóan a táplálkozőkat les­te. Egyszer csak felcsillant mindkettőnk szeme. Az egyik vendég letette a kést, a vil­lát és beszélgetni kezdett a mirtuszkoszorús asszonyká­val. A pincér gyorsan felkapta a vendég tányérját, odahozta hozzám és a maradék húst rácsúsztatta előre elkészített papíromra. Ez volt az a pillanat, ami­kor a vendég, akitől a pincér szinte észrevétlenül elcsente a húst, így szólt a menyecs­kéhez: — Ilyen finom, puha bor­júhúst már régóta nem et­tem. Kérni fogok még egy adaggal. Palásti László AZ IGAZSÁGNAK MEGFELELŐEN Kraftovicz úr a kiküldetés­ről váratlanul hazatérve fe­leségét neglizsében találja, az asztalon a hamutartóban pedig egy szivart lát — Honnan van ez a szi­var? — kiáltja Kraftovicz úr. A felesége hallgat. — Honnan van az a szi­var?! Akarom tudni, hogy honnan van...! — üvölti most már teljesen kikelve magából Kraftovicz úr. Ebben a pillanatban a szekrényből megszeppent hang hallható: — Kubából kérem» BARÁTNŐK Két legszebb korban levő asszony beszélget: — Te, az a férfi a szom« széd asztalnál állandóan en* gém néz! . — Biztos régész, A SZERENCSÉTLEN! — Kérek egy kis adományt egy szerencsétlen embernek. — Szerencsétlen? Ügy lá­tom, inkább nem akar dol­gozni. — De hiszen, uram, ez ép­pen az én szerencsétlensé­gem. IGAZA VAN! Két gyermek mosdik. — Te sokkal, de sokkal piszkosabb vagy, mint én. — Ez igaz, de én idősebb is vagyok. RELATIVITÁS! — Uram, egy fél órája áll a lábamon! — Hallatlan, milyen gyor­san telik az idő! Jó PROPAGANDA... — Ki a felelős az ön falu­jában az ateista propagandá­ért? — Ezt csak az a hatalmas jóisten tudja! VALAHOL TEXASBAN Egy cowboy megkérdezi az ügyvédtől, hogy mibe kerül egy válás? — ötven dollár. — Megbolondult? Hiszen 40 dollárért bárki agyonlövi a feleségemet! ÜJRA EGY SKÖT VICC McIntosh belép a házba és kiabál: — A legelőnkön egy ide­gen tehén legel. — Mire vársz? Eredj és fejd meg! méltatlankodAs — Doktor úr, beleszeret­tem egy lóba. Szinte maga­mon kívül vagyok, amikor gyönyörű, nagy szemébe né­zek, amikor meleg fülét meg- símogatom, amikor élvezettel nézem karcsú, ideges lábát... Van ebben valami rossz? — Kancáról vagy ménről van szó? ' — Természetesen kancáról. Csak nem gondolja, hogy perverz vagyok? ÉS VÉGÜL KANNIBÁL — VICC Egy kannibálnak szörnyen fáj a feje. Végre rászánja magát és elmegy a varázsló­hoz. A varázsló megvizsgál­ja, aztán megállapítja: „Túl sok értelmiségit fogyasztot­tál”. A külföld humora Az én apukám i-i-ilyen nagy követ képes felemelni. — Az én apukám három még nagyobb követ emeltei. — Az én apukám — mondja a harmadik — egyet­len követ sem emel fel. Neki van titkára. ☆ — Hol van a füzeted? Hadd látom, hogy feleltél — mondja az apa a III. osztá­lyos fiának. — Kölcsön adtam Józsi­nak. Meg akarja Ijeszteni a szüleit. ft A kritikus a fiatal költő­höz: — Elolvastam a verseik — Az utolsót is? — Remélem! ft — Szegény Karlsohnl El­vesztette a vagyonát és ba­rátainak a felét. — És a másik fele? — Azok még nem tudják, hogy elvesztette a vagyonát. Nyereségrészesedés után (Zsoldos Sándor rajza) ATYAI INTELEM — Ez a hús rágós! A kedves vendég nem tudja, hogy a puha ételek fogszúvasodást okozhatnak?! (Zsoldos Sándor rajza) EGY s más Részlet a szolnoki állami áruház kirakatában látható meghívóból: ...megrendezzük a hagyo­mányos kereskedők bálját..^ Kérdéseim; Miért csak a hagyományos kereskedők rendeznek bált Szolnokon? Miről ismeri meg a gyanút­lan vásárló a nem hagyomá­nyos kereskedőt? Hiába, úgy látszik, ma­napság nemcsak eladni ne­héz, de egyértelműen fo­galmazni is. ft Jónéhány évvel ezelőtt le­bontásra ítélték az illetéke­sek a szolnoki Kossuth té­ren álló magányos öreg épü­letet. Azóta ezren és ezren jegyezték meg bosszankod­va; meddig várnak még en­nek a csúfságnak a lebon­tásával? Most egy hónappal ezelőtt borozó nyílt a meg­semmisítésre ítélt épület földszintjén. Tegnapelőtt es­te pedig népes koccintótábor véd- és dacszövetséget kö­tött, amelyben határozottan kimondták: „márpedig eztán épületet nem - engedjük le? bontan?'. A legújabb hírek szerint még számosán csatla­koztak a borozó megvédői- hez. (Az újságírók is.) Hiába, ízlik a hárslevelű. Húsz év múlva A rajzoló bolondos ötlete. Birney Lettick rajzolónak bolondos ötlete támadt. A Ladies Home Journal című ké­peslap részére képzeletbeli rajzot készített arról, milyen lesz húsz év múlva néhány mai világhírű nő. Balról jo! bra: Linda, Johnson elnök lánya ilyen lesz 45 éves korá­ban. Jacqueline Onassis 60 eves korában. Grace Kelly monacói hercegnő‘60 éves ko­rában. A 4. kép az 55 éves Sophia Lorent, az 5. az 51 éves Elisabeth Taylort ábrázolja. Hogy jók-e a rajzok? Majd 20 év múlva kiderül. (Telefoto — AP—MTI—KS) ft Még egy történet a bor­kóstolóból: A bor mellé sültkolbászt is árulnak. Az emeleti traktusban sütik és egy kis kéziliften tepsibe táv* en­gedik le az illatozó szállít­mányt Történt hogy egy al­kalommal nem volt senki a felső részben, így az után­pótlásért a lépcsőn gyalogolt fel a kiszolgáló. Persze így egy kicsit tovább tartott a dolog, mire az egyik türel­metlen vendég megszólalt: —• Tessék kérem kiírni, hogy a lift nem működik. — egy —

Next

/
Thumbnails
Contents