Szolnok Megyei Néplap, 1969. március (20. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-09 / 57. szám
8 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP IMNL Kéz kezet ... — De még ma is? KADAR JANOS elvtárs mondotta Győrött: „Látszat az is, mintha manapság az ügyeskedők, az élősködők többen lennének, mint valaha, mintha a munka nélkül vagy kis munkával magas jövedelmet szerzők százezer számra élnének ebben az országban. Vannak ilyenek is, persze. Örököltük is őket, meg ez a típus úgy látszik, újra is termelődik. »Jogtudósoknak” nevezem őket — kérem, ne sértődjenek meg a jogtudomány művelői —, olyan jogászoknak, akik már akkor tudják, hol a kiskapu, mit lehet kijátszani, amikor a törvényen.- rendeletén még meg sem száradt a tinta. Felérnek ezek három jogi doktorral. Fel kell lépni, küzdeni kell ellenük minden lehetséges módon, mert ugyan nagy kisebbségben vannak a mi társadalmunkban, mégis zavarják és akadályozzák társalalmunk döntő többségét, amely áldozatkészen szocialista módon dolgozik”. fizsau ráéhezik Jákob főzt- jére, olvassuk Mózes könyvé- bői- Jákob csak akkor hajlandó megosztani bátyjával az ételt, ha az átengedi neki elsőszülöttségét. Ézsau ekkor egy tál lencséért eladta az elsőszülöttségét... A későbbi szóhasználatokban: „becsületét, ... eladta magát'’, stb ... Nyelvünkben több száz — vagy több ezer? — közelebbi .szólás — és közmondás van témánkra: a megvesztegetes- re, az elvtelen összefonódásra, a haszonnyerésre, az önrésre. Közülük nagyon sok messzi évszázadokra utal vissza. ^Ajándékelfogadas, szabadság eladás". „Aranykerekeken forog a törvény”, „Egy kemencébe sütik a P®‘ esenyét", „Kéz kezet mos , „Közel van a tűzhöz, melegszik, „Kinek Krisztus a barátja, nem kárhozik”, „Kenni kell a kereket, hogy forogjon”. Régi betegség tehat... A korrupció olyan hivatali, közéleti politikai, erkölcsi állapot, amelyben gyakorlat a megvesztegetés, a megvesztegethetőség. Korrupt az olyan személy, akit meg lehet vesztegetni. Korrumpál az, aki anyagi előnyökkel világnézeti, erkölcsi felfogásában megront valakit. Miből táplálkozik a korrupció? Az emberi gyengeségbe és a lehetőségből _• sok egyéb közepette. Van-e ma nálunk korrupció? A kérdésre az előző megállapításból is következik a válasz- Igen, fellelhető, — hiszen az emberek erkölcsi tudata még nem fejlődött annyit, hogy a könnyű haszonszerzés kísértésének, a méltatlan érvényesülés lehetőségének mindnyájan ellen tudnának állni. A könnyű megélhetési lehetőségeket hajszolók és társadalmi rendünk erkölcsi alapállása között lényegi ellentmondás van, hiszen minden munka nélkül szerzett hasznot erkölcstelennek tartunk, semmiféle előjogot nem ismerünk eL Mikszáth mai figurái Mikszáth a korrupt dzsentri világ kitűnő ismerője volt. Feltáró munkája a mai kutatóénál sok vonatkozásban egyszerűbb volt. Társadalmának velejárója volt a korrupció, — az esetek többsége önmagáért beszélt. N. gróf egyenlítette M. huszárezredes kártyaadósságát, fia gyors karrierje érdekében. Z. báró képviselőséget vásárolt magának, mert politikus akart lenni. K. főtanácsos szót értett a törvénnyel -.. A szocialista társadalomban elképzelhetetlenek hasonló megvesztegetések, de a burkoltan jelentkező, nagyon jól álcázott, áttételesen ható megvesztegetések, összefonódás és önzés azonban megtalálja az élet egyes területein a kiskapukat. B. ..jóemberem” halljuk manapság igen sokszor. Az esetek többségében tiszta emberi kapcsolat van a kifejezés mögött, hogy annak sejtető értelme is kicseng, annak is megvan a magyarázata. Rendszerint apróbb, de a társadalom érdekeit is sértő szívességgel kezdődik az érdekközösség, aminek — sok példa van erre — a rendőrség közbelépése vet véget. Ha kiderül, hogy törvénytelenség történt... De ,.. Nagyon nehéz bizonyítani, hogy Z- olyan munkáért ad juttatást N-nek, amelyet az szakszerűtlenül, tessék-lássék alapon lát eL Tipikus esetben Z.- nek, M., a saját vállalatánál, vagy N. portáján biztosít egy kis mellékest, mert N. jóbarátja M-nek, aki K-val lett szívességet, aki... ezek a körök rendszerint nem záródnak be. X. vidéki útjairól rendszeresen szállít egy kis „ezt-azt> Y-nak, jutányos áron természetesen, — ilyenkor lesz az I. osztályú minőségű áruból selejt, — csak éppen „arra fölé menjen a kocsi’. És megy-.. Jut Y- nak és a pakliban levőknek. Amikor a vidéki jóembernekf valami elintézhetetlen dolga akad, vagy bajba kerül, támogatást kér a vele összeköttetésben álló társaság legbef olyásol tabbnak vélt tag- játóL S ha a megkömyéke- zettnek nincs elég morális ereje nemet mondani, összeköttetést keres a kérdéses irányban. Ha megvesztegethető állami tisztségviselőre talál, úgy folt eshet a közélet tisztaságán, Csak egy kis kóstoló Egy kis „kóstolóként" küldött féldisznó, egy kis saját- termésű („a demijont majd mindig cseréljük”j, a pult alól nagyhirtelen eladhatatlannak minősített és ez alkalomra leértékelt divatos öltöny, kabát, női garnitúra és még mennyi más, ... az ügyeskedők belépője a kézkezet mos elve szerint gondolkodók táborába. Sokszor a jókapcsolat nyitja a rendszeres, parádés vendéglátás. Terülj, terülj asztalkám a „nagyf önöknek” — akire rendszerint a hízelgők ragasztották e titulust —, aki a valóságban nagyon is kisember, ingatag erkölcsű, csak éppen nagyobb az igénye. Jákob főztjénél-.. Vagy annyira vak, hogy nem veszi észre, mire megy a játék. Az ellenszolgáltatás; vi- szontszívesség, sokszor a társadalom további kárára. Akik nagyon finoman fogalmaznak, így mondják: „kölcsönösségi alapon vagyunk’. Nem mondtak ugyan semmit, de mégis sokat. Kölcsönösen korrumpálják egymást Mit mond, aki korrumpál: „Ha nincs olyan emberünk, aki ismeri a dörgést, aki kijárja a dolgokat, nem boldogulunk a vállalatokkal...” S akit korrumpálnak: „Biztosan megéri nekik, ha hozzák ...” Még ideológiát is gyárt hozzá: „Olyan mechanizmus van •. Mintha nem tudná, hogy az új gazdasági mechanizmus a tisztességes emberi boldogulást tűzte lobogójára, nem a társadalmi rendet sértő spekulációt A korrumpálókat az sem menti, hogy sokszor nem egyéni érdekükben járnak, hanem egy szűkebb ember- csoportnaK szereznek előnyöket. A baj ott van, hogy egy- egy közösség érdeke nem mindig egyezik az egész társadalom érdekével. A bíróság előtt azzal védekezik a „közösségi jóember", nogy az ő kezéhez egy fillér sem tapad. Lehet, hogy így van — no,' hogyha nem csurran, cseppen — csak éppen mun- kanélkül juttatta haszonhoz azt aki korrumpált aki a ’juttatás fejében „átcsoporto- sította’• az elosztást a máshol jelentkező nagyobb szükségletet nem elégítette ki. Vigyázat, mázolva! Régen protekciónak hívták, ma némi elnéző mosoly kíséretében „szocialista ösz- szeköttetés”-nek mondják. Közhasználatúvá vált sajnos ez a kifejezés, pedig tartalma mennyire idegen és ösz- roeegyezteth e-íe+ielveinkkel! Protekcionizmus = olyan rendszer, amelyben csak az boldogulhat akinek befolyásos pártfogói vannak. Mi ebben a szocialista?! Pontosabbak vagyunk, ha ilyen tartamú összeköttetést továbbra is protekciónak mondjuk. Vagy talán szemérmesek lennének? A jellegzetesen kispolgári eredetű kifejezést már szégyelljük használni? De a tartalmát még gyakoroljuk, haszonélvezzük, — új névvel,.. Hihetetlen gyorsasággal, tiszta emberi hittel építünk hatalmas gyárakat — apró semmi kis ügyek viszont sokszor elintézhetetlenek protekció nélkül- A merev, bürokratikus, embertelen szemlélet szülőágya a protekció keresésének. Sűrűn előfordul, hogy akinek nincs protekciója, az egyes hivatalokban még az előszobáig sem jut eL már a kapus elutasítja. Érdekes megnyilvánulása a protekcionizmusnak az elszemélytelenedés. Megfigyeltem telefonbeszélgetéseinket Egyre gyakoribb, hogy az elő- szobázó titkárnő nem azt kérdezi meg, hogy ki keresi a főnököt hanem azt hogy honnan keresik... Bizonyára a kapott választól teszi függővé, hogy beszélhetek-e a hivatottal. Számára az ember csak annyiban érdekes, hogy hol dolgozik. Az elmondottak reakciója; a telefonálók nagy része jól hangsúlyozottan mondja a neve után, hogy honnan.. • A hivatal, az intézmény tekintélyét — vagy vélt tekintélyét — „dobják be”, hogy ügyüket elintézhessék. Miért veszélyes a protekció? a korrupció egyik megjelenési formája, megfertőzheti a közélet tisztaságát Az egyszerű munkás és paraszt emberek kívülrekedhetnek jogaik érvényesítésében, károsodhatnak a javaké elosztásában ott, ahol nagyon sok a csellengő, a minden hájjal megkent ügyeskedő. Pünkösdi királyság Régi, a korrupcióvaL az önzéssel kapcsolatos közmondást*: felsorolásával kezdtük cikkünket Születhetnek-e manapság „modernizált” kifejezések, amellett, hogy a régieket is használjuk? Igen, többnyire slengben: megbulizza, megbundázza, kikaparja, umbuldálja, megrisztöli, kiskapu — nagykapu, a piacról élünk stb... még megannyi újkeletű kifjezése a tisztességtelenségnek. Csökkenő, vagy emelkedő tendenciát mutat-e a korrupció? Ha nagyobb távlatban vizsgáljuk a kérdést akkor lényegesen csökkenőt de mintha az elmúlt év nagyobb lehetőséget adott volna az előzőeknél a tisztességtelen emberi kapcsolatok alakulására. Az új gazdasági mechanizmus hatalmas alkotó erőket szabadított fel, lényeges gazdasági változásokat hozott és hoz s — minden uj születésénél, most is megjelentek az ügyeskedők, a zavarosban halászók-.. De növekszik az ellenőrzés lehetősége is. így rajtunk múlik, hogy tündöklésük pünkösdi királyság legyen. Tiszai Lajos Baranyi Ferenc: Az elhagyott kisfiú dala FINALY OLGA: Munkáslány Apu, a kisautón elromlott a lámpa, tengelye is eltörj, nincs, ki megcsinálja, apu, nagy a csönd most, lemezt sose forgat senki a lakásban — hol a dal, s te hol vagy? Apu, a focisták összefolyó foltok, mi a nevük? Honnan tudjam, ha nem mondod? Apu, hogyha bőgök, anya megpirongat, és ő minden éjjel sírhat és szipoghat? Apu, tegnap este eljött nagyapám és nyakába vett folyton: „Gyere, te kis lángész!” Ám jobb, amikor te térden lovagoltatsz, nem fütyül más senki olyan indulókat! Legutóbb — emlékszel? — messze vitt a vágta: karamell-köveken ’ koppant a ló lába, csokoládé-hegylánc fogott körül minket, drazsé hullt a fákról, megtömted az inged, anyunak is hoztunk, mókás volt a képe, kacajától folyt a könny az édességbe, úgy ette a cukrot, könny-keseredetten, fintor volt szép arcán — olyan jót nevettem! Ma reggel kiságyam léceire néztem, mint a hárfahúrok sorakoztak szépen, jaj, közébük csaptam s dallam kelt a fából, csokoládé-hegylánc visszhangozta távol, jajgatott a léc-húr: apu, gyere vissza! Apu, gyere vissza, apu, gyere vissza... Izmos, akárcsak a sok fiatal munkásfiú, kikkel Együtt dolgozik ő, jöjjön a tél vagy a nyár, Szőke hajára bukik minden fény, s tétova szellő Játszik gondtalanul bőre sötét aranyán. Hogyha nevet, menekül minden gond, oszlik a felhő, Kék szeme kékjétől kékül a nagy, magas ég. Hogyha dalol, nagy házak közt puszták szele vágtat, Ámul a kő; fiatal fecske repülni tanul. Nem fáradt sohasem, s mi a bánat, a baj, 9 a betegség, Hírből ismeri csak. Érzi, az élet övé. S mégis néha piciny felhő szürkül szeme tükrén, S szívében suta vágy bontja sziromlevelét Látja, a réti virág mily gyenge, parányi, törékeny, Mily gyámoltalan és védelemért remegő. Csókolgatja a Nap, széltől meg a barna hegyoldal Védi s a hajnali hűs harmat üdíti tövét. S álmaiban nem erős ő sem, gyengébb a virágnál, És gyámoltalan és védelemért remegő. BARANYI FERENC: Dunáról fúj a szél Nem kérheted az óceáni széltől, hogy kun parasztok homlokát legyezze — ííí a Dunáról fúj a szél. Vizéről siet a hús az izzadt emberekre. Lehetsz világfi könnyed-franciásan, vagy angolmód közömbös is lehetsz itt, csak tedd a dolgod s itt tegyed. A vállon marék hazánk világnyi súlya fekszik. Itt szabja napjaid parányi tettét — hol hittel, hol meg erővel az észben — a milliókra osztott hősiesség. még akkor is, ha régen észrevétlen. A világ ráhktekintve arra számít. hogy vállalunk gondjából egy hazányit- 1 Forradalomról — forradalomra Grafikai kiállítás a Tanácsköztársaság történetéből Lassan kezdetét veszi a Magyar Tanácsköztársaság 50. évfordulójának ünnepség- sorozata. A fővárosi Csók István Galéria helyiségeiben 40 fővárosi és vidéki művész 120 mozgalmi tárgyú rézkarcát állították ki, mintegy bizonyságul annak, hogy mai képzőművészeink követve az 1919-es nagy elődöket, Berény Róbertét, Biró Mihályt, Poór Bertalant, Uitz Bélát és másokat, megörökítik a magyar munkásmozgalom nagyszerű harcait. A szocialista forradalmat Magyarországon a munkás- mozgalom küzdelmes évtizedei készítették elő. A Kommunista Párt állt a proletáriá- tus éléri, amikor 1919. március 21-én győzött a proletárdiktatúra. Ez a párt vezette tovább a harcot akkor is, amikor a Tanácsköztársaságot az imperialista túlerő leteperte és vezette a harcot a fasizmus 25 évének súlyos megpróbáltatása idején, míg a felszabadulással létrejöttek a néphatalom újbóli kivívás sának lehetőségei. Ez a nagyszerű küzdelem volt az, amely magával ragadta képzőművészeinket. Kiállításuk az 1890-es első május 1-i munkásünneptől az Őszirózsás Forradalomig, a Tanácsköztársaságtól a felszabadulásig terjedő időszak kiemelkedő eseményeit tárja a néző eléA kiállított művek egytől- egyig arról tanúskodnak, hogy a ma művészének is van mondanivalója a ma emberének a munkásmozgalom egy mozzanatáról. A kiállítók különböző stílusirányzatot képviselnek, mégis egységbe foglalja őket a szándék azonossága: a magyar munkásmozgalom hősi múltjának ihletett ábrázolása. Az ünnepi bemutatón olyan kitűnő művészek szerepelnek, mint-.Bálványos Huba, Czin- ke Ferenc, Ek Sándor, Gacs Gábor, Hintz Gyula, Raszter Károly, Stettner Béla, Würtz Adám és mások, akik szug- gesztív erőt sugárzó műveikkel értékes szolgálatot tettek a magyar munkásmozgalom ügyének. « b '
