Szolnok Megyei Néplap, 1969. március (20. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-18 / 64. szám

1969, március 18, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP .5 Eger előtt Szolnokon A megyei döniő eredményei' Szombaton és vasárnap a szokásosnál jóval több diá­kot láthatott a szolnoki utcákon az egyszerű járókelő- A megye majdnem minden középiskolája és szakmun­kásképző intézete elküldte legjobbjait a Tanácsköztársa­ság! diáknapok megyei színvonalversenyére. A tét nagy volt, az aranyérmesek ugyanis részt vehetnek az Eger­ben május 24—28 között rendezendő kulturális sereg­szemlén, az Egri Gárdonyi Géza diáknapokon, ahol négy megye, Heves, Nógrád, Pest és Szolnok diákjai mé­rik össze tehetségüket és tudásukat A különböző művészeti ágakban folyó versenyeket szombaton reggel ünnepi megnyitó vezette be. Feher József, a KISZ Szolnok me­gyei bizottságának első tit­kára hangsúlyozta, hogy a kétnapos versenyre a Forra­dalmi Ifjúsági Napok kere­tében kerül sor. „A három forradalmi tavasz gazdag tartalmú mondanivalójához kapcsolódó ünnepségsorozat alapvető célja az, hogy méltó módon fejezze ki a mai kor ifjúságának haladó és forradalmi érzéseit” — mondotta, „begyen tehát a mai és a holnapi nap... a fiatalok mozgalmi, politikai seregszemléje, baráti talál­kozója, művészeti feszti­válja." Az első nap A35 első napon a diákszín­padok versenye kezdődött legkorábban. Három pro­dukciót jutalmazott a zsűri aranyéremmel ennek meg­felelően Egerben a szolnoki Verseghy gimnázium, a me­zőtúri Teleki Blanka gim­názium és az űjszászi gim­názium együttese képviseli a megyei diákszínjátszást A hangszeres szólisták és zenekarok hangversenyén a 605-ös Szakmunkásképző In­tézet zenekara, valamint nyolc szólista kapott arany­érmet A vers és prózamondók Versenyében a zsűri tizenhá­rom résztvevőt tartott mél­tónak az aranyéremre és az egri szereplésre­A szólóénekesek és a kis­együttesek vetélkedőjén is „hullott” az arany. A szólóénekesek közül étorváth Klára, a szolnoki Verseghy gimnázium, Nagy Teréz, a mezőtúri Teleki Blanka gimnázium és Fried- valszky Katalin, a jászberé­nyi Lehel vezér gimnázium tanulója nyert aranyérmet Két duett és három triő kapott még első dijat és egri . vonatjegyet”. Tapp Éva— Kézér Ilona, valamint Zrup- kó Gizella és ki or ti Ágnes kettőse. Az előbbiek a szol­noki Verseghy, az utóbbiak a jászberényi Kállai Éva gimnázium tanulói. A Demény Borbála, Kato­na Márta, Makó Enikő aranyérmes trió a szolnoki Verseghy gimnáziumot, a Juhász Erzsébet, Kávást Klári, Jakab Ilona trió pe­dig a mezőtúri Dózsa György gimnáziumot képvi­selte. A második nap A második nap versenyei is nagy küzdelmet magas színvonalat és sok aranyér­met hoztak. A társastáncosok verse­nyében az újszásziak ural­ták a mezőnyt A négy aranyérem közül hármat el­nyertek: a bajkó Irén—Béna Janos; Gallai Margit—Ró­zsa György páros a gimná­ziumból, valamint a Társas­tánc Klub. Aranyérmet nyert a kisújszállási Móricz Zsigmond gimnázium páro­sa is. A népi táncosok között a szolnoki Verseghy gimná­zium mutatott olyan telje­sítményt, mint az újszásziak a társastáncban. Három aranyérmüket a „Tűztánc", a „Pásztortánc” és a „Szere nád” című produkcióval ér­ték el. Mellettük a martfűi cipőipari szakközépiskola táncosai nyertek még arany­Sorozatos lopásokra derí­tett fényt a rendőrség a tószegi Dózsa Term előszőve U kezeiben­Penczi Dezső ég Csűrik István, a termelőszövetkezet tagjai elhatározták. hogy megpróbálnak „görbe úton” pénzt szerezni. A kukorica lopás mellett döntöttek. El­mentek a tea egyik góbéjá­hoz és megpakolták zsákjai­kat A lopást Mata János éj­jeliőr észrevette. Figyelmez­tette a tolvajokat, de amikor amik 200 forint hallgatási díjat ajánlottak fel neki sze­met hunyt az eset felett. A tsz vezetői amikor észrevet­ték. hogy lopás tör­tént, feljelentést tettek és a nyomozás során a rendőrség az éjjeliőrt is kihallgatta: Tagadta, hogy valami köze is lett volna a* ügyhöz. Art vallotta, hogy érmet „Moldovai tánc” című számukkal. A kamarakórusok vetél­kedőjén a jászberényi KISZ kamarakoms, a jászberényi Kállai Éva gimnázium és a jászapáti Mészáros Lőrinc gimnázium kamarakórusa kapott aranyérmet. A nagykorusok versenye szolnoki sikert hozott, a Verseghy és a Varga Kata­lin gimnázium énekkarai győztek­A tánczenek arak és a táncdalénekesek mezőnyét a március 9-i elődöntő alapo­san tnegritkitolta, ezért va­sárnap már csak a legjob­bakat láthatta, hallhatta a közönség. A diákok mellett ismert zenekarok (Kingston, Integrál) is felléptek, de az Egerbe „érvényes” aranyér­meket a zsűri természetesen csalt diákoknál: Ítélte oda. Ezeket az énekesek közül Farkas Erzsébet (Karcag, Gábor Áron gimnázium) és Szabó Antal (Jászberény, Lehel vezér gimnázium) kapták, valamint két zene­kar, a szolnoki Tiszaparti és a kisújszálási Móricz Zsig­mond gimnáziumból. Eldőlt tehát, hogy kik utaznak Egerbe. A hátralevő több mint két hónapban ele­gendő idő van arra hogy az egyéni győztesek és az együttesek tovább javítsál-;, csiszolják produkcióikat, hogy Egerben, az itteninél bizonyára erősebb mezőny­ben is sikeresen megállják a helyüket B. A. hallott Ugyan beszédet a búncsel etemen y elkövetése idején, de nem mert odamen­ni. Annyit azért elárult, hogy Csűrik hangját vélte felfedez­ni. A rendőrség nyomban ház­kutatást tartott Csűrik .laká­sán, ahol meg is találták a kukoricát A tettes beismer­te a lopást, megnevezte tár­sát és elmondta azt is, ho­gyan bírták hallgatásra az éjjeliőrt. Mindhármójuk óUan bűn­vádi eljárás indult- A szol­noki járásbíróság Pencsi De­zsőt és Csűrik Istvánt társ- tettesl minőségben elköve­tett társadalmi tulajdont ká­rosító lopásért vonta felelős­ségre és jogerősen 8—8 hó­napi felfüggesztett szabad­ságvesztésre Ítélte. Mata Já­nos, mint bűnsegéd 6 hónapi felfüggesztett börtönt kapott, Ügyes riporter találtatott — Nem ijedt meg az asz­talára helyezett rádió mik­rofontól Kati. És nyert. Természetesen ez nem volt ennyire egyszerű. Az viszont tény, hogy Gál Katalin, a szolnoki Kassai úti általános iskola 8. osztályos tanulója nyerte a 4 város — Kapos­vár, Miskolc, Salgótarján, Szolnok — kapcsolásos rá­diós vetélkedőjét. A tét: 4 hét külföldi üdülés. A barna copfos kislány az egész ország színe előtt kamatoztathatta a szolnoki úttörőház riporter őrseben szerzett rutinját. És persze alapos történelmi tudását, melyhez édesapja és az út- ■ törőház vezetője segítette. — Természetesen kedvenc tan­tárgya a történelem. De ta­lán még ennél is jobban szereti az élővilágot. Ebből a tantárgyból a tanulmányi verseny megyei döntőjének egyik résztvevője lesz. Nem véletlen, hiszen orvosnak készüL „És hobbim a ripor­terkedés” — teszi hozzá. Nagy volt az öröm a Kas­sai úti iskolában Kati győ­zelme után. Az igazgatónő­től egy nap szabadságot ka­pott, hogy kipihenje a ver­senyre való felkészülés és a vetélkedő fáradalmait. Kati kitűnő tanuló és most kiderült, hogy riporter­nek is kitűnő. Máténál súlyosbító körül­ményként értékelte g bíró­sága hogy mint éjjeliőr, áld elsősorban hivatott a társa­dalmi tulajdont károsító tet­tek megakadályozására, en­nék ellenkezőjét tette. Ugyanezen bűncselekmény nyomozása közben derült tény három másik tsz tag lopásaira is, Kass Béla, Nagy Imre és Bállá József folyta­tólagosa» dézsmálták a tea terményeit Tettüket ők sem tagadták. S bár 3 kár na­gyobb részé megtérült a fe- lelóeségnevomást nem kerül­hettek el. Kasst 10, Nagyot 9 és Ballát 8 hónapi, három­évre felfüggesztett szabad- ságvesztéssel sújtották; A3 ítéletek jogerősek. Szövetkezeti szarkák a vádlottak padján „A* én kedves brigádom“ Várnai Zseni a Tisza cipőgyári munkásnők között Várnai Zseni, a népszerű köl- tőnő a Szakszervezetek Me­gyei Tanácsának meghívásá­ra, Kelen Dora előadómű- vésznő és Váradi László, a Művelt Ncp Könyvterjesztő Vállalat osztályvezetőjének kíséretében hétfőn Szolnok megyébe érkezett. A vendégeket Árvái Ist­ván, a Szakszervezetek Me­gyei Tanácsának vezető tit­kára fogadta. A rövid, me­leghangú beszélgetés után Várnai Zseni a Verseghy Könyvtárban találkozott ol­vasóival, majd a délután fo­lyamán tovább indult Mart­fűre, ahol egy szocialista brigád kedves meghívásának tett eleget. ☆ Kilenc asszony reggel óta készülődött. A művelődési ház könyvtárának asztalai olthunrol hozott hófehér ab­roszokkal terítették, a tavasz első virágaival díszítették. — Délután, amikor minden rendben volt, egy gyors szemle után hazasiettek öl­tözni, hogy ünneplő ruhában várják vendegüket. Délután 4 órakor már min­denki a könyvtárban volt, nehezen teltek a percek. Ké­véssel fél öt után nyílt az ajtó. Kicsi, törékeny, őszha­jú asszony lépett be, 8 kar­ját kitárva szólt: „Csakhogy végre megismerhetem az én kedves brigádomat!” A mart­fűi Tisza Cipőgyár Várnai Zseni nevét viselő szocialis­ta brigádja hétfő délután kétéves fennállásának ki­emelkedő eseményéhez éi> kezelt. Kedves meghívó sza­vukra Martfűre érkezett az idős Várnai Zseni költonő. A hosszú asztal mellett hamarosan közvetlen hangú beszélgetés bontakozott ki. Olyan, ahogy csak asszonyok tudnak beszélni. Övári Gé- záné bemutatta a szocialista brigád tagjait. Czupár Nándorné brigád- vezető meleg kézszolátással, baráti öleléssel üdvözölte a névadót. Ismerkedés után a költőnő megköszönte a brigádnak, hogy nevét vették fej.: — Megtisztelve érzem magam kedveseim — mondotta. Várnai Zseni érdeklődéssel hallgatta a munkásnők be­számolóját életükről. Tanul­mányozta a már betelt bri­gádnaplót, majd az új napló első lapjára a következő be­jegyzést írta: „Ezt a brigádnaplót azzal a kívánsággal Indítom el, hogy a Várnai Zseni brigád mindig például szolgáljon a nagy gyári dolgozó tömegek­nek, ahol a gépek mellett ügyes kezek szorgoskodnak! Erőt, egészséget, boldogságot kíván Várnai Zseni”. * Az óra tél hetet mutat, amikor a tudósítást zárom. Várnai Zseni még egyszer megkéri a brigádot: Adják át üdvözletét a gyár minden dolgozójának. A földszinten már minden hely foglalt. Az írónőt, a költónőt várják olvasói, is­merői. Hatvan szocialista brigád kapott erre a találkozóra meghívást.,- .Várnai. Zsenit ezen áz estén háromszáz martfűi tisztelője köszönti. — sósbüti ~ r Újabb patyolat-üzemek vidéken Hazánkban, bár az utóbbi években több mosoda és vegytisztító üzem épült, s a meglévőket is bővítették, korszerűsítették, a lakosság viszonylag kismértékben ve­szi igénybe ezek munkáját. — Csehszlovákiában kétezer annyi, az NDK-ban pedig kilencszer annyi üzemileg mosott ruha jut egy lakos­ra, mint hazánkban. Bár a mintegy 5000 munkást fog­lalkoztató • tisztítóipar és a mintegy 400 kisiparos évente 6—1 milliárd forint értékű ruhaneműt mn* és tisztít, ez’ a mennyiség jóval több’le­hetne, ha egyrészt a lakos­ság a munka minőségével és határidőkkel meg lenné elé­gedve, másVészt ha nagyobb lenne a tisztító kapacitás. Minőségi és mennyiségi vál­tozást egyaránt eredményez­nek majd m$z újabb üzemek. Szegeden és Szombathelyen rövidesen befejeződik, Kzek- szárdon már elkészült az új patyolat tizem és Miskolcon, valamint Győrött tervezik újabbak építését. .tMWW.lt. A LÁTHATÓ LÉGIÓ írta: MOLNÁR KÁROLY 1. Bukott emberek gyülekezőhelye „Nem bírom tovább az iz­galmakat! Elég volt várni a hadi jelentéseket és a tábori postát Lengyelországból. Nor­végiából, Krétáról, Afriká­ból és a keleti frontról, — most pedig Polinéziából... Valahonnan a nagy Óceán­ról, •ha jól tudom Moorea szigetéről kaptam legutóbb a fiam levelét Hát, még meddig? Fiám ugyanis a háború végén be­lépett az Idegen Légióba. Tegyenek valamit, uraim! Ép bőrrel megúszta 1939-től egé­szen 1945-ig. Akkor csak a pu6kagoíyók fenyegették. — most viszont ott kell lennie, ahol a franciák az atomfegy­verekkel kísérleteznek. Ezt a rádióból tudom, nem Haris­tól. Ha istent ismernek, hoz- sék baaa a fiamat” — írja egy 67 éves nő Mgjna-Frank- furtból Geníbe, & Nemzet­közi Vöröskeresztnek, ahová állandóan érkeznek a kétség- beesett hozzátartozók leve­lei, főleg a Német Szövetsé­gi Köztársaságból, de a vi­lág csaknem minden tájáról. Genf ben azonban semmit sem tehetnek. A hozzátarto­zók legfeljebb udvarias han­gú, de semmitmondó tartal­mú levelet kapnak. — Ha ugyanis valaki belép a fran­cia Idegen Légióba, akkor fátylat borítanak a múltjá­ra, még a nevével sem tö­rődnek. Mindenki azt mond. amit éppen akar. Azonossá­gi számot kap, akár a rabok. Hans Freiberg, mint ilyen megszűnik a hivatalos szer­vek, hatóságok számára. Már csak mint a Ű21241 azonos­ság? szám szerepel a Légió nyilvántartásában. Nem em­ber tovább. Legalábbis öt évig. Csak szám. Akik belépnek a Légióba, azok számára éppen az a vonzó, hogy a múltjukat el­titkolhatják. Mert a legtöbb­jüket súlyos bűnök terhelik. Ez a katonai alakulat a bu­kott emberek gyülekezőhe­lye. Közönséges bűnözők, hányatott alvilág? alakok, nemzetközi szélhámosok, ka­landorok, egykori SS-kato- nák ’ írták alá az elmúlt években a leggyakrabban az öt esztendei szolgálatot je­lentő szerződést. Ritkábban pedig azok léptek be. akik­nek érzelmi élete összeom­lott. értelem és cél nélkül, társtalanul bolyongtak a vi­lágban és valahol bekerül­tek a toborzók hálójába, mert elhitték szép, de ha­zug ígéreteit. Vagy elkáp­ráztatta őket a Légió sok helyen látható rikító plakát­áradata és csábító felirata­„Fiatalemberek! Gyertek, jelentkezzetek az Idegen Lé­gióba! A legendás csapát vár benneteket Érdekes kalan­dok, magas zsold, bőséges ellátás! Megismerhetitek a világot, a soha nem látott idegen országokat. Jöjjetek, jelentkezzetek!” 1831-ben kezdődött A Lé­gió megalakításának gondo­lata Boggard belga bárótól ered aki ’ szökött katonák­ból, közönséges bűnözőkből és mindenre vállalkozó ka­landorokból magánhadsere- get hozott létre. Vállalkozó volt bőven. Sok tönkrement európai vándorolt Francia- országba, főleg Párizsba és ott próbált szerencsét. . Je­lentős részük vagy nem ta­lált megfelelő munkaalkal­mat, vagy nem tudott beil­leszkedni a szokatlan, nagy­városi civilizációba. Ijesztően emelkedett a bűnözés. A francia börtönök megteltek külföldiekkel, akik tolvaj- lással szerezték meg mind­azt. amit a csábitó csillogó, elegáns párizsi életből más­ként megkapni nana tudtak. Akkoriban, 1830-ban indí­totta meg Franciaország a hóditó háborút Algéria gyar­matosításáért. Kellett a ka­tona. Lajos Fülöp király te­hát két szempontból is szí­vesen elfogadta báró Boe- gard javaslatát, mert így re­mélte, hogy az ország meg­szabadul a megbízhatatlan külföldi bűnözőktől, kalan­doroktól és e mellett lesz egy mindenre kész katonák­ból álló alakulata az észak­afrikai háborúban. S az Ide­gen Légió megszervezésének megvoltak a történelmi előz­ményei is. Ez az elnevezés az ókori Rómából ered. A név a la­tin „legere” szóból szárma­zik, ami annyit jelent, mint szedni, választani, válogatni. Rómában eredetileg légió­nak ■ nevezték az egész had­erőt, később' pedig annak csak egy csapatát. A hagyo­mány szerint Romulus egész hadereje egy légióból, vagy­is háromezer gyalogos és há­romszáz lova« katonából állt. A császárkor elejéig csak teljes jogú római állsmppl-, gár lehetett a légió tagja. A birodalom 'azonban nőtt, a meghódított területek bizto­sításához több katona kel lett. Ezért a kezdett elvet meg. áltoztatták. A császár- korban a légióba nem ró­mai polgárokat is felvettek. Vespasiaftus idején 30 lé­gió volt, Diocletianus ural­kodásának éveiben pedig számuk 175-re emelkedett. A légiókat elosztották az egész birodalomban és állo­másaikat alaposan megerő­sítették. Az időszámításunk kezdete után 23 évvel pél­dául 8 Ilyen katonai egység állomásozott Germánjában, 8 Hispániában, 2 Africában, 2 Egyiptomban, 4 Szíriában, 2 Pannóniában. 2 Dalmáciá ban. A meghódított terüle­teken légiós táborok védték a római birodalom határait. A légió jelvénye kezdet­ben a farkas volt — Romulus emlékére — majd a vadkan, azután ló. később viszont a sas, amely a karmai között villámokat tart. Boesard hosszasan tanul­mányozta a római légiók szervezésének kérdéseit, mi­előtt javaslatával a király­hoz fordult. (Folytatjuk)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents