Szolnok Megyei Néplap, 1969. február (20. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-16 / 39. szám

tW9. február 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Kiállításról — kiállításra KÖZEL VAN EGYMÁSHOZ A KÉT KÖZSÉG: KUNHEGYES ÉS ABADSZALOK. A MINAP AMIKOR ARRA JÁRTUNK, ITT IS, OTT IS KIÁLLÍTÁST LÁTHATTUNK. Tablók a kunhegy esi kislakásépítési kiállításon Á magánlakásépftésl napok kertében nyílt meg a lakásépítési kiállítás Kunhegyesen, melyet közösen rendezett a törökszentmiklósi járási tanács vb építési osztálya, a kun­hegyes! községi tanács, a TÜZÉP, az OTP, az fmsz és a helyi ktsz- Tablókon mutat­ták be az országban folyó társas- és kislakásépítések terveit, az elkészült családi ottho­nok fotóit. Láthatott az érdeklődő fürdőszoba berendezéseket éppúgy, mint beépíthető konyhabútort, nyílászáró szerkezeteket, új építőanyagokat. A bemutató anyagát Tiszafüredről vitték Kunhegyesre. Ott tegnap bezárta kapuit a művelődési házban rendezett kiállítás. Most viszik az anyagát Törökszentmiklósra, ahol a következő napokban nyílik a kiállítás. Ez a garnitúra is gazdára lelt. Viszi is már haza a boldog tulajdonos­Abádszalókon a Szolnok megyei Iparcikk Kiskereske­delmi Vállalat törökszentmik­A Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem 406 vég­zős hallgatója kezdte meg a diplomatervek kidolgozását. Legnagyobb számban az idén is a gépészmérnöki ka­ron végeztek, ahol 240 dip­lomatervet készítenek. Az ország különböző részein működő üzemek a gyakor­lati tevékenységgel össze­függő több mint 210 diplo­materv előkészítésére adtak témát A bányamérnök! ka­ron olyan gyakorlati problé­mák megoldását dolgozzák ki, mint például a Szovjet­unióból importált földgáz csővezetékének tervezése. Ugyancsak fontos kérdést dolgoz fel az a diplomaterv is, amely a gázkitörési ve­lósi bútorboltja rendezett bú- torkiáUítást és vásárt Ez a bemutató is tegnap zárult, s szély előrejelzésének lehető­ségeit vizsgálja a szénbá­nyákban. A kohómémöki ka­ron kiosztott dlplomaterv- témák között szerepel a bor­sodi ércelőkészítőmű terve­zett kapacitásának növelése. A Dózsa Mg. Termelő­szövetkezet Verpelet— tarnaszentmáriai kőbá- : nyájában kiváló minö- ségű ' ÉPÍTÉSI Kö :: :: kapható bármilyen meny- : nyiségben, azonnali ki- : : szolgálás megrendelő ; nélkül. Saját gépjármű- : vei is szállítunk. ii 11 . • i ' ‘ hétfőn már Túrkevén nyílik meg az érdeklődőik előtt. Ami az abádszalóki kiállí­tást illeti: a siker itt sem ma­radt eL Már a megnyitás utá­ni napon körülbelül 120 ezer forint értékű bútor talált gaz­dára. A törökszentmiklósiak körülbelül fél millió forint értékű bútort vittek Abádsza- lókra, hagyományos és mo­dern varia bútorokat. S leg­nagyobb meglepetésükre si­kert elsősorban a hálószobák arattak. Ezután következtek a konyhabútorok, a szóló re- kamiék. A modern variákat ott jártunkkor is csak néze­gették a látogatók... M ost is fülemben van egyik falusi művelődé­si otthon igazgatójá­nak és a gazdag helyi tsz fő­könyvelőjének párbeszéde: — Adhatnátok kétezer fo­rintot meg két szekér fát az öregek szobájának fönntartá­sához — így az igazgató. — Jó ló kétszer húz — fe­lelt a főkönyvelő. — Nem elég, hogy adtunk a kultúr­házra. most ezt az öregfog­lalkoztatást is kitaláltátok a zsebünkre. Ma sem tudom, adott-e se­gítséget a tsz az öregek kö­rében végzendő népművelő munkához, vagy sem. A né­zetek e rövid összecsapása azonban emlékezetes szá­momra. Egyszerre juttat eszembe valami jót és kese­rűt is. Jó. hogy mind több falusi népművelő ismeri föl, fontos teendők várnak rájuk a nyug­díjas korú öregek érdeké­ben. De nem kevés az olyan ember sem a falusi irányító posztokon, aki úgy vélekedik: régen is megvoltak az öregek úgy, hogy pipázgattak, jó­időben kiültek a ház elé — minek gondot és méginkább költséget csinálni abból, hogy az öregek eltöltsék valahogy az időt... múlik az magától is. Nos, az utóbbi dolognak van egy erkölcsi és van egy tulajdonjogi része is. Az erkölcsi; Ha mindenben természetes­nek tartjuk, hogy túlléptünk a tegnapon (kármentős korcs­ma helyett étterem; krejzleráj helyett nagyválasztékú bolt; gémeskút helvett hidroglóbus. apostolok lova helyett autó­busz stb.) miért éppen az öre­gekké] való bánásmód marad­na a régi? A tulajdonjogi: A község művelődési eszkö­DIPLOMATERVEK A honvédelmi nevelés keresztmetszete Mezőtúron Az idd tanévben az álta­lános iskolák hetedik és a középiskolák első osztályai­ban, valamint a főiskolák első évfolyamain bevezették a honvédelmi ismeretek ok­tatását. Mezőtúron mód nyílott ar­ra, hogy egy városban vizs­gáljuk meg, hogyan folyik az alsó-, a közép- és a felső­fokú oktatási intézmények­ben a honvédelmi nevelés. zájutni, ezért különösen * tereptan oktatásában ne­hézségekre számítanak. A felsőfoké technikumban A Kossuth téri áll A hetedik osztályban évente hat órát szánnak honvédelmi ismeretek okta­tására. Az indulás szeren­csés volt. A néphadsereg napján nogyon sok gyerek közelről is megismerkedhe­tett tankokkal, fegyverek­kel, kedvet kaptak a témá­hoz. A rendelkezésre álló hat óra megoszlik a külön­féle tárgyak, elsősorban a történelem, földrajz és a testnevelés között. Az óra­szám így nem növekedett, a honvédelmi ismeretek nem önálló tantárgy. Az iskolában hűsztagú honvédelmi szakkör is mű­ködik. Tagjai polgári védel­mi feladatokkal ismerked­nek, fejlesztik ügyességüket, állóképességüket, lövészeten vesznek részt Az MHSZ he­A Dózsa György A tanterv 21 órát irányoz elő, ebből 8 óra elmélet A honvédelmi nevelés a közép­iskolában is beépül a tan­anyagba, a diákok nem kü­lön tárgyként tanulják. Az első osztály tantervében pol­gári védelmi oktatás, terep­tan, térképolvasás és elmé­leti oktatás szerepel. Ezeket az osztályfőnöki órákon, a földrajzórákon és részben a testnevelési órákon sajátít­ják el a diákok. Két alkalommal honvédel­mi napot tartanak, amikora lián oh iskolában lyi szervezete mindenben se­gíti őket Honvédelmi század is mű­ködik az iskolában. Tagjai kapuügyeletet látnak el, se­gítenek az iskola rendjének fenntartásában. A szülők segítik a tanárok munkáját A helyi állami gazdaság dolgozói például irányzókészülékeket szer­kesztettek, amelyek segítsé­gével a gyerekek már a lö­vészet előtt végezhetnek gyakorlatokat Tavasszal az úttörő össze­tett honvédelmi versenyt egésznapos „harci túra” ke­retében rendezik meg, s ak­kor tartják az ifjú egészség­őr próbát is, amelyben főleg elsősegélynyújtási feladatok szerepelnek. gimnáziumban diákok főleg a tereptani is­mereteiket használhatják, és a céllövést gyakorolják. A honvédelmi nevelést a hazafias nevelés részének tekintik, olyan gyakorlatibb résznek, amelyben a haza­fias nevelés konkrét értel­met nyer. A gimnázium is kapcso­latban áll az MHSZ helyi szervezetével, és sok segít­séget kap tőle. Sajnos van néhány olyan segédeszköz (tájolók, térképek), amelyek­hez az iskola nem tud hoz­Szintén felmenő rendszer­ben vezették be a honvédel­mi ismeretek oktatását, * azt különböző tanszékekre bízták. Az elő félévben a polgári védelmi oktatást a mezőgaz­dasági munkagép tanszék látta el. Sajnos, a rendelke­zés későn érkezett, ezért na­gyon össze kellett vonni a programot Meghívott elő­adók közreműködésével ol­dották meg az első félév fel­adatait Most 11 órában voit szó a témáról, a második fél­évben pejlig 10 órát ütemez­tek be. Ez külön megterhe­lést jelent m hallgatóknak. Vizsgakötelezettség nincs azonban ebből a tárgyból, csupán aláírást kell szerez­ni az indexbe, így könnyen tudomásul vették, s az elő­adásokon hiánytalanul meg is jelennek. A második félévben az erőgépekkel foglalkozó tan­szék veszi át a tárgy okta­tását A marxista tanszék a hazafias nevelés kérdé­seivel foglalkozik. Többek között a béke és a háború problémájáról, az igazságos és igazságtalan háborúkról, a leszerelésről hangzanak el előadások. A technikumnak sok ka­tonaviselt hallgatója is van, ők felmentést kapnak az említett előadások látogatá­sa Mól. B. A. Öregek és a népművelés zeinek, intézményeinek nem­csak néhány korosztályt kell szolgálniok. A hetveneszten- dős nyugalmazott tsz kocsis­nak legalább annyi — ha nem sokkal több — része van ab­ban, hogy a faluban ma mű­velődési ház van, mint annak, a tizennyolc éves legénynek, aki legszívesebben egyetlen táncteremnek látná az egész épületet Társadalmunk nem nagylelkűségéről tesz tanúsá­got, amikor idős honfitársa­ink művelődési igényeinek kielégítésére törekszik, ha­nem alkotmányában vállalt kötelezettségének tesz eleget. T öbbszáz öregek klubja működik már falun. Ezek a klubok általá­ban sikerrel segítik át tagjai­kat életük egy kritikus sza­kaszán. Mert ki tagadhatná, a nyugdíjba lépés egy kicsit azzal is együttjár, hogy a na­pi munkából kivált ember elveszti a világhoz fűződő kapcsolatainak egy részét. Van, aki fölöslegesnek érzi magát. Hirtelen megváltozik az életritmusa, többet foglal­koztatják a betegségek és így tovább. A nyugdfjaskorúak nagy része ilyenkor a szoká­sosnál több tapintatot, figyel­met. gondoskodást érdeméi és igényel környezetétől Ezért volt helyes és jó do­log, hogy a múlt év végén a Népművelési Intézet Felnőtt­nevelési Osztálvának kezde­ményezésére kétnapos érte­kezletre hívták össze a nyug­díjasklubok legtapasztaltabb vezetőit. E találkozó rendezője és több résztvevő igen lói fogal­mazta meg az ilyen klubok másodlagos hasznát is: „...Hatással lehetnek a jövő generációra, a fiatalok pálya- választására, a családon belü­li harmónia biztosítására is ” Természetesen, ha minden községben működne egy nyugdíjasok klubja, mégpedig a legokosabb, leghasznosabb programmal — az sem old­hatna meg minden ilyennemű népművelési gondot. Tudok egy falusi könyvtá­rosnőről — magányos peda­gógusnő, aki szemérmesen tiltakozott nevének közlése ellen — ő hetenként kétszer egy-egy órát fölolvas tíz-ti­zenöt öregnek egyelőre a Tol­diból. Szeretettel és türelem­mel végzi ezt a munkát. — Én nem, de Arany János csak meghódítja valamelyikü­ket az olvasásiak. Tudok olyan termelőszövet­kezetről, ahol évente többször rendeznek műsorral egybekö­tött „öregek napját” s ilyen­kor a vacsorát a tsz elnöke és a vezetőség tagjai személyesen szolgálják föl a nyugdíjasok­nak, példázván ezzel, hogy aki vezet, az nálunk szol­gál is. A z öregekkel való foglal­kozás nem tehertétel a magyar művelődés- ügyön, hanem e fontos tevé­kenység természetes része. Am az. amit minderről pozi­tív értelemben elmondtam — csak első helyes léoésként foghat^ föl. Falvainkban sok még a magányos öreg. Sok a „társadalmon kívüliség” lel­kiállapotát szenvedő nyugdí­jas. Sok az, akinek minden lelki és gazdasági oka meg­van arra, hogy ..elhanyagolt­nak” érezze magát. Becsületünk és jövőnk raj­ta, hogy mindennap kevesebb legyen az ilyen gondokkal küszködő megöregedett honfi­társunk. S hogy ez így történ­jék. az nem kis mértékben a falusi népművelőkön múlik. Bajor Nagy Ernő Megjelent a Pártélel új száma A folyóirat februári száma közli Nyers Rezső elvtárs­nak az MSZMP Politikai Akadémiáján 1969. január 22-én elhangzott „A szocia­lista gazdasági integráció el­vi és gyakorlati kérdései” című előadásának rövidített szövegét Erdei Lászlóné „A nem­zetközi nőnap előtt” címmel írt cikket „Érdemes utána­nézni, hogy egyes nők nem nőtték-e már ki munkakö­rüket, nem volnának-e több­re képesek. Érdemes foglal­kozni azzal is, mi az oka annak,, hogy tehetséges, jól induló nők fejlődése meg­rekedt egy bizonyos ponton, s ők nem tudnak, vagy nem akarnak lépést tartani férfi munkatársaikkal” — írja a cikk szerzőié. Háry Béla a területi és vállalati pártbizottságok gaz­daságszervező, iránvító mun­káiéról. Somogyi József pe­dig a pártszervezetek koor­dináló tevékenységéről érte­kezik. Nonn György Cohn-Bendit nvugati diákvezér politikai pályafutásáról ir elemző cikket. A diákvezér belekós­tolt a sztárok életébe — ír­ja Nonn Grörgy. .Filmcsilla­gokkal pezsgőzik a Riviérán, ®b'ár a felső tízezer foga­dásaira. A legnagyobb nyu­gatnémet tőkés könyvkiadó megbízásából Irta meg könyvét; ..Baloldali radika­lizmus erőszakos gvőgvmód a kommunizmus aggkori be­tegsége ellen” címmel. Csak előlegként 50 ezer márkát kapott a kiadótól, s köny­vét 18 külföldi cég vette meg eddig.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents