Szolnok Megyei Néplap, 1969. február (20. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-16 / 39. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZOLNOK MEGYEI jTjv!ÍÍ¥Í PlRTBfZQTTSÁ^IsTMÍGWTO^slt^Í^BBBBBBBÍ 3TX, évfolyam, 39. szám. Ára: 1 forint 1969. február 16., vasárnap. Ilumaniz n «sunk A jó öreg Csemisev- szkij többek között ezeket írta „Napló”-jában: JNem kedvelem azokat az urakat, akik szabadságról, mindig csak szabadságról papolnak, de elképzelésűk a szabadságról egy papírízű, az élettel semmilyen kapcso­latba sem kerülő kinyilat­koztatás keretei közé szorul. Felszámolnák azokat az ósdi törvényeket, melyek az ál­lampolgárok közötti egyen­lőtlenségekre utalnak, de nem kívánják felszámolni azokat a társadalmi feltéte­leket, melyek a valóságban rabszolgasorsban tartják a nép kilencven százalékát • Ügy látszik, a szabadság­nak már akkor Is voltak olyan felkent papjai, akik tanácsosabbnak látták a sza­vakat a tetteknél. A „szabad világ" urainak van kitől ta- nulniok. Élnek is a lehető­ségekkel. A történelemben talán soha nem esett annyi azó a szabadságról, az em­beri méltóságról, mint ma­napság a kapitalista sajtóor­gánumok hasábjain, rádió­műsoraikban. S nem volt soha ilyen égbekiáltó va­gyoni különbség sem, mint ami ma jellemző a Nyu­gatra. S es a döntő, ez a mérv­adó. Ott már nem arról van szó. hogy aki magasabb kép­zettség, nagyobb felelősség- vállalás birtokában többet tesz a közért, az többet is kapjon. Ott, a „korlátlan le­hetőségek hazájában” na­gyon is meghatározott, eleve eldöntött a dolgozók sorsa. Igaz. a legfejlettebb kaplta- Hsta államokban — az adott ország gazdasági viszonyai, fejlett termelő erői révén — magasabb az életszínvonal, mint nálunk. De mennyivel másabb lehetne az élet ott, ha a cél, a döntő tényező a dolgozó tömegek boldogulá­sára való törekvés lenne. Ha felülkerekedne a józan ész, ha győzedelmeskedne a humanitás. Akkor nemcsak a saját tömegeiknek lenne jobb, ha­nem a gyümölcsöző együtt­működés révén más népek­nek Is. Azzal, hogy a józan ész, a humanitás győzelmét hiá­nyoljuk Nyugaton, nem tart­juk kizártnak a humaniz­mus ottani erőinek létezé­sét, aktív hatóerejét Sőt, amikor a békés egymás mel­lett élést szorgalmazzuk, a különböző társadalmi rend­szerű országok gazdasági együttműködésén munkálko­dunk, számításba vesszük azt is: az emberiség boldo­gulásának. á békés alkotó munka diadalának szerte a világon vannak hívei. Olyan hívei, akik eszményü­kért áldozatvállalóan küz­denek. A marxisták becsülik mindazokat akik magukat humanistának vallják. Több, nagyon fontos érintkezési pontjuk van, nagyon sok kérdésben azonos nézeteket vallanak azokkal. így min­denekelőtt a nemzetközivé terebélyesedett békeharcban, a kultúra, a tudomány vív­mányainak egyetemessé té­telében, a népek barátságá­nak elmélyítésében. A szó- banforgó erők képviselik hatójuk igazi érdekeit ezért számíthatnak a világ rokon- szenvére. A marxistáit megbecsülés­sel szólnak mindig róluk, — de maguk többre, mélysége­sebb, teljesebb humanizmus­ra törekednek. Azt vallják — s jónéhány országban már érvényesítik is —, hogy az emberi méltóság, az egyen­lőség, az emberközpontúság csak akkor érvényesül iga­zán, ha kíméletlenül, megal­kuvás nélkül leszámolnak minden gátló tényezővel. S manapság mi a legnagyobb gátló tényező a humanizmus érvényesülése előtt? Nem vitás, hogy a termelőeszkö­zök magántulajdona, azt kell megszüntetni mindenek előtt Mi is ezt tettük. S hogy helyesen tettük, sok minden bizonyítja így az ország nagymérvű iparosodása gaz­dasági fellendülése. Ez tette lehetővé, hogy az emberek érdekében nagyon sok figye­lemreméltó intézkedést foga­natosítsunk. így például a társadalombiztosítás kiszéle­sítését a termelőszövetkeze­ti parasztság nyugdíjának megoldását a gyermekgon­dozási segély három évre va­ló felemelését és (gy tovább. Ha nem változik meg a rendszer, ha nem követke­zik be Magyarországon a néphatalom, Ilyen Intézkedé­sekre soha nem került volna sor. Nem került volna rájuk sor, hiszen például a gyer­mekgondozási segély olyan vívmány, amely a nálunk gazdagabb; fejlett kapitalista országokban sem található. Hogyan valósult volna meg a régi Magyarországon, a „hárommillió koldús orszá­gában”? Friss, űj erőknek kellett mindehhez győzedel- meskedrüök. Persze, a marxista huma­nitás nem merül ki abban, hogy emberhez méltó körül­ményeket jobb lakást kul­turáltabb életmódot biztosí­tunk a dolgozóknak. Emel­lett lehetővé tesszük az al­kotó tehetségek kibontako­zását Soha nem tanultak ennyien nálunk, mint ma­napság Joggal beszélhetünk az egész nép felemelkedésé­ről. Érthető is ez a tömeg­méretű felemelkedés, hiszen valóban úgy van, ahogy Francis Bacon írta a No­vum Organum című művé­ben: „...az emberi tudás és az emberi hatalom kézen­fogva jár". Ha a munkásosz­tály kezébe veszi a hatal­mat szövetségeseivel a kul­túra és a tudomány felvi­rágzását, széles körű térhó­dítását biztosítja. T -mészetes viszont az is, hogy eredményeink nem céljainkhoz, hanem csak eddigi lehetőségeinkhez mé­retezettek. Valljuk viszont hogy jó alapot jelentenek a további munkához, melyben a marxisták joggal számíta­nak népünk tevékeny rész­vételére. Utóvégre az ember a cél és az ember az esz­köz is. Más szóval: a töme­gek aktivitása, gyümölcsöző munkája nélkül lehetetlen olyan körülményeket terem­teni, melyekben maradékta­lanul érvényesül a marxista humanitás, dolgos hétköz­napjaink ihletője. Simon Bel« A komputer „Számgyár" Szolnokon A megyeszékhelyen a Li­get utcában jelölték ki a Központi Statisztikai Hivatal felügyelete alá tartozó Számítástechnikai és ügyvi­telszervező Vállalat hatodik vidéki központjának a he­lyét Pécs, Szeged, Debrecen és Győr után Miskolcon és Szolnokon kezdi meg műkö­dését 1969-ben az adatfel­dolgozó és számítástechnikai hálózat egy-egy láncszeme. Nők fehérben Egyelőre persze nehéz el­képzelni hogyan működik, mi a profilja egy ilyen utó­piába illő „számgyárnak” Jövő ilyenkor, azonban so­kan ismerik majd. A terü­let és hálózatfejlesztési osz­tályon már elkészült az üzembehelyezés pontos dia­grammja Eszerint, ha a tanács finanszírozásában ké­szülő üzemépületet határidő­re átadják, ez év augusztu­sában a leendő létszám ti­zenöt százalékát helyben szervezett tanfolyamon ki­képzik, December végére 230—250 — zömében női — dolgozó gárdának kell ren­delkezésre állni, természete­sen megfelelő előképzés után ... Szerencsés időzítés, hogy az érettségik után köz­vetlenül hirdetnek felvételt s így lényegesen könnyebb lesz az idén végző középis­kolás lányok elhelyezkedése. És hogy mi lesz a fel­adatuk a fehérkőpenyes dol­gozóknak? A modem mun­katermekben itt is száz NDK gyártmányú lyukkártya rend­szerű adatrögzítő és adat- feldolgozó gép lesz. Vadonét újak, 20 millió forintot for­dít beszerzésükre a vállalat. A norma A pesti üzemben dolgoz­nak hasonlókon a lányok, asszonyok, szemmel alig követhető gyorsasággal ütik le a billentyűket A norma 8800 leütés óránként. Sokan gyűszűszerű acélkupakot húznak ujjúkra, így is szok­ni kell a kéz izmainak, ön­fegyelem kell az átlagosnál nagyobb koncentrációhoz. A profil? Az első termelő évben, 1970-ben központi ál­lami adatrögzítési feladatot old meg az üzem. 1971-től azonban egy hatalmas kör­zet — két-három megye — manuális számviteli, regiszt­rálási, adminisztratív mun­kálatait van hivatva átven­ni. Ezen kívül ebben a má­sodik periódusban egy ki­sebb elektronikus számítógé­pet is üzembeállítanak, — mellyel magasabb: gényű mű­veleteket is elváltanak a gazdasági és műszaki számí­tás témaköréből. Olyan fo­kon, hogy az új gazdaság- irányítási rend követelmé­nyeinek megfelelően a meg­rendelő vállalatának vezetői részére a legsokoldalúbb in­formációt adják, egy-egy dön­téshez több variációban ké­szítenek számítási anyagot. Ez azonban még távlat — Egyelőre azt szeretnénk elérni, hogy a megyei válla­latok igényeljék munkánkat, bátran bízzanak ránk olyan feladatokat, mint a tömeg­méretű számlázás, anyag­számvitel, bérügyvitel, költ­ségvetések gépi úton történő kimunkálása stb. — mondja Lukácsi elv társ főosztályveze­tő. — A megyei építővállalat pl. mór 8 éve ügyfelünk, az anyagstómvitellel kapcsola­tos feladatait végezzük. A későbbiekben propaganda­anyaggal, ankétokon próbál­juk majd a megyei gazda­sági vezetők, számviteli szakemberek figyelmét fel­hívni szolgáltatásainkra. A számítástechnika bonyo­lult dolog, a komputerek világa új, érdekes. E pilla­natban nehéz volna érzé­keltetni azt a fejlődést, amit az új számítóközpont jelent, amivel növeli a rendelke­zésre álló szellemi kapaci­tást Ma harminc elektronikus számítógép működik az or­szágban, ezek 90 százaléka a fővárosban. A kiépítendő számítástechnikai hálózat sokat javít majd ezen az arányon a vidék javára. — palatínus — Bravúros gyorsasággal folytották el olaihányászaink az algyői gázkitörést Mint előző számunkban megírtuk, újabb kútkltőrés keletkezett Algyőn a 83-as számú kúton. A mentési munkálatok február 14-én este be is fejeződtek, a ku­tat sikerült teljesen elfoj­tani. A nap folyamán a szegedi olajbányász mentó brigád késedelem nélkül hozzálá­tott az eltörött tórószerkezet eltávolításához. A robbanás- veszélyes műveletek alatt a tűzoltók vízsugarakkal fecs­kendezték a kút környékét, hogy kellő védelmet nyújt­sanak a kiömlött gáz és ga­zolin robbanása ellen. A helyi rendőrség, tűzol­tóság és katonaság is nagy apparátussal vonult a hely­színre. Biztonsági okokból ismét lezárták a szeged— hódmezővásárhelyi műutat, nehogy az áthaladó jármű­vek gyulladást, Illetőleg rob­banást idézzenek elő. Az el- fojtási művelet hasonló volt ahhoz, amit január hónap­ban az Algyő—168 számú kúton végeztek. Az esti órákban már felszerelték a kitörésgátló berendezést, amelynek lezárásával meg­kezdték a kút feltöltését nagy fajsúlyú iszappal. A bravúros gyorsaságra jellemző, hogy a kútkitörés és elfojtás között alig 12 óra idő telt csak el. Ez mél­tán jellemzi az irányító és a mentő brigád nagy gyakor­latán kívül hősies bátorsá­gát ísl fi«»«« usm Hta: A% ivóban Isis és Mammon 1 # Öregek és a népművelés Ötletpályázat „Sorompó* kapott“ a temetői vasúti felüljáró építése Czimmermann Gyula, szolnoki olvasónk kérdésére válaszolunk Lesz-e, s ha igen, mikor, vasúti felüljáró Szolnokon, a temetői vasúti átjárónál? — kérdezte ötletpályázatunk­ra beküldött levelében Czimmermann Gyula, szol­noki olvasónk. E sok embert érdeklő kér­désre Pápay Józsefnétői, a városi tanács vb építési és közlekedési osztály helyettes vezetőjétől kértünk választ, — Évek óta napirenden lévő kérdés ez. Volt idő, amikor közelebb álltunk a megoldásához, mint ma. Né­hány évvel ezelőtt ugyanis már a felüljáró terve is el­készült, a József Attila» út és a Vörös Hadsereg út korszerűsítési tervével együtt A felüljáró építése azonban elmaradt, mert a MÁV rekonstrukció szerint az ó-szolnoki teherpályaud­var megszűnik. Igaz, az át­telepítéshez 1972-ben fognak hozzá és az út talán csak 1977—78-ra válik szabaddá. Azután viszont feleslegessé válna a felüljáró, amely több mint ötven millió fo­rintba kerül. — Ez csaknem tíz év. Ennyi idő alatt meg is té­rülne ez a költség. — Valóban. A szakembe­rek ezt is kiszámították. — Csak hogy azután mit csi­nálunk a felüljáróval? Van ennél nyomosabb ok is. Köz­be jött egy újabb elképzelés. A 4-es számú főközlekedési útvonalat el akarják terelni a városon kívülre. Ez azt jelenti, hogy a teherpálya­udvar megszűnése ellenére szükség van felüljáróra, mi­vel ott keresztezi egymást egy forgalmas városi út és a 4-es főközlekedési út. A baj ott van, hogy az illeté­kesek még ma sem döntöt­ték el: hol haladjon az új 4-es számú út. Két elgondo­lás van. Az egyik: a jelenle­gi vasúti átjáró helyén, a másik: attól néhány száz méterrel délebbre. Ha az előbbit fogadják el, akkor a máris nagyon szükséges fe­lüljárót az eredeti terveknek megfelelően építhetnénk. Ha azonban a második va­riáció mellett döntenek, ak­kor ott kell megépíteni a felüljárót. Azt nem tehetjük meg, hogy itt is, ott is. Több mint ötven millió forintot nem dobhatunk ki az abla­kon Azaz, egyelőre várnunk kell a KPM döntésére és sajnos, még néhány évig a gépjárművezetőknek a so­rompónál.- mi —

Next

/
Thumbnails
Contents