Szolnok Megyei Néplap, 1969. január (20. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-16 / 12. szám
1969. január 16: SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s A MAFILM-ből jelentjük A vezetés lélektanáról Jegyzetek Pietrasinski könyvéről* A MAFILM 3-as stúdiójában elkészült a ..Martfű, cipőváros” című 20 perces színes dokumentumfilm és a Tisza Cipő” című, színes reklám-játékfilm. A színes dokumentumfilmet az üzem 25. jubileumára készítette Németh István írórendező és Szabó Árpád operatőr Érdemes művész. Rövid történeti áttekintést kapunk Martfű fejlődéséről és keresztmetszetet mai életéről. A film a lehetőségek maximumát igyekszik kihasználni, nemcsak a fejlődést dokumentálja, hanem boncolgat is; kerül minden hamis idealizálást, az olyannyira káros szépítgetés nélkül lényeglá- tóan szól Martfű mai problémáiról, például a korszerűtlen kereskedelmi hálózatról, a piac drágaságáról stb. Mozgalmas, szén horizontokat bemutató film a „Cipőváros”, amennyire ritmu- sos a másik martfűi film a Tisza Cipő. amelyet a velencei biennálén is bemutattak. A négy évszak martfűi cipőinek parádéiát látjuk a reklám-játékfilmen, a cioő- költeménvek légióját. Minden erőltetettség nélkül aiánlia a film a gyár szép termékeit. (Elnézést a kis gondolati közjátékért: a film nézése közben az egyszeri ifjú férj mondása jutott eszembe, aki eképpen szólt újdonsült hitvesének: „Szépnek nagyon szép vagy Bözsi, , de jó vagy-e...? Elkészült az egész estét betöltő Húszezer, plusz huszonöt év című színes megyefilm konzultatív forgatókönyve is. A konzultatív bizottság a közeli napokban megtárgyalja az előzetes forgatókönyvet, hogy annak végleges formáját mielőbb elkészíthessék. A Húszezer plusz huszonöt év-et, amely a megye történelmét és a felszabadulás óta eltelt időszak alatti fejlődését <J°ku- mentálja, jövőre a felszabadulási jubileumi ünnepségsorozat keretében mutatják be. Jankovits Márta gyártás- vezetőtől arról kaptunk tájékoztatást, hogy Az utolsó hídfő című (ez is ideiglenes cím) az 1919-es szolnoki forradalmi eseményeket dokumentáló film előzetes munkái — például az irodalmi feldolgozás — befejeződtek, a jövő héten megkezdik a film forgatását. „A mi életünkről” című a középtiszavidéki és a jászsági termelőszövetkezetekben készített, újszerű művészi megoldásaival kitűnő dokumentumfilmet versenyeimnek nevezték az áprilisban .megrendezésre kerülő X. Miskolci Rövidfilm Fesztiválra. a rangos vetélkedőn most vesz majd részt harmadszor Szolnok megyei film. — ti — Autóbusz és iguána Mai amerikai elbeszélők A népszerű Zsebkönyvek sorozatban jelent meg huszonhárom amerikai szerző egy-egy novellája. Közülük néhányan már nem élnek, de munkásságuk szervesen beletartozik a mai amerikai irodalomba. A válogatás — Ottlik Géza munkája — az amerikai irodalom minden területéről mutat be jellegzetes írásokat. Nemcsak a különböző alkotókat, stílusirányzatokat veszi figyelembe, de láthatóan arra törekszik, hogy az ország minden tájára elvezesse az olvasók A New Yorkban és a keleti partvidék egyéb nagyvárosaiban élő alkotók mellett az amerikai Dél jellegzetes minden mástól különböző világát bemutató írók, a Közép-nyugat és Kalifornia írói egyaránt szerepelnek a kötetben. Néhányuk szinte közeli ismerősünk, színdarabjaik, regényeik, novellásköteteik már bemutatták őket a magyar olvasóknak. Truman Capote Hidegvérrel című dokumentum-könyve, Jack Kerouac Útónja, John Updike regénye, A kentaur, Tennessee Williams drámái egyaránt nagy könyv, illetve színházi sikereket arattak nálunk is az utóbbi néhány esztendőben. Több nemzedék képviselteti magát a kötetben, a legfiatalabbak még innen a negyedik X-en, a legidősebbek Henry Miller és Edmund Wilson még a századforduló előtt születtek. Az utóbbi szerző számunkra különösen érdekes, mivel mint szenvedélyes nyelvész, megtanult magyarul is. ö a Hemingway, Faulkner, Fitzgerald nemzedék utolsó jelentős élő írója. Nagy különbség van az egyes írók között korban, környezetben, társadalmi helyzetben egyaránt, de egy valamiben mégis megegyeznek. Szorongásaik, nosztalgiájuk, kritikája annak a világnak, amelyben élnek és dolgoznak. B. A. A hetven esztendős S. bácsi süketnéma feleségével Szolnokon, a Kisgyepen lakik. Ott van egy fél háza — illetve volt — 1967 őszéig. Akkor eladta P. J.-nek azzal a feltétellel, hogy az egyik szobát ő és a felesége halálukig használhatják. Arra is számítottak, hogy így legalább öreg korukra tudnak kihez fordulni segítségért, nem lesznek kiszolgáltatottak; Eleinte nem is volt semmi probléma, de később P. J. és a felesége egyre gorombább lett hozzájuk, még a verekedéstől sem riadtak vissza. Egyszóval nem tudtak megmaradni az öröklakásban. S. bácsi az udvaron tákolt össze egy fészert — éppen csak egy ágy és egy kis kályha fér el benne — ott húzták meg magukat. Már arra is hajlandók lennének, hogy a vételárként kapott 10 ezer forintot visz- szaadják. Természetesen lakbérre körülbelül 2000 forintot visszatartva. Csakhogy azok a rosszindulatú P. J.-ék nem hajlandók a szerződést felbontani. Röviden ennyi derül ki S. bácsi panaszkodásából. HíAz örvendetesen gyarapodó hazai vagy magyar nyelven is közreadott vezetéstudományi irodalomnak sorát gazdagítja a lengyel Pietrasinski könyvének megjelenése. Miért újszerű e könyvek sorában ez a munka? 0 A kézikönyv szerzőjének először is érdeme az, hogy szemben a polgári szerzők többségének nézeteivel — nem osztja azt a felfogást, miszerint a társadalom lényegében ,,vezetőkre és vezetet- tekre” oszlik, s a vezetéstudomány a vezetők tudománya lenne. Az a felnőtt, aki ma még közkatona, ,.holnap maga is vezető lehet, és időnként részt vesz emberek vezető pozícióba történő megválasztásában”. Az irányító munkáról pedig nem egyszer értékítéletet keli megfogalmaznia. Kikérik mind gyakrabban véleményét, javaslatait. S ha túl akarjuk szárnyalni a légfejlettebb tőkés országok üze. men belüli munkaszervezését, termelékenységük adott színvonalát, akkor növelni kell a köztudatban — s nem csupán a vezetők tudatában — a vezetési, szervezési ismereteket. Egy-egy kisebb közösség (úttörő őrs, brigád, műhelyrészleg) élén álló kinevezett vagy választott vezetőnek is a reá bízott munkát jól kell tudnia terveznie, szerveznie s az elvégzett munkát értékelnie. Pietrasinski a vezetésnek megkülönbözteti egy szűkebb értelmezését. Tágabb értelemben mindenki vezető. Nincs olyan ember, akinek példája, cselekedetei ne hatnának másokra. Saját környezetébén akaratlanul mindenki így „vezérlő” egy kissé. Ennek felismerése növeli minden ember egyén; felelősségét. Szűkebb értelemben véve pedig a vezetés azt jelenti, hogy a közösség előtt álló célok megvalósítására irányuló kollektív tevékenységet ösztönözzük és koordináljuk. (Megtervezzük, szervezzük, s folyamatosan ellenőrizzük, értékeljük a közösség, s benne az egyének tevékenységét.) 0 A Nagy Októberi Szocialista Forradalom után, a szövött, menjünk ki, győződjünk meg a tényleges helyzetről. A látogatás megtörtént, beszélgettünk a másik „féllel” P. J.-vel is, s végül hogy teljes legyen.a kép, ér- < - -f+ünk egy pártatlannál, a városi tanács szabálysértési előadójánál is. A panasz, ahogyan mi látjuk S. bácsi! Panaszuk jogtalan. Az igaz, hogy élettársával együtt mindketten idős, támogatásra, szociális segélyre szoruló emberek, akik abban a fészerben borzalmas körülmények között élnek. De az is igaz, hogy senki nem gátolja meg, hogy a főépületben lévő kényelmes szobájukat nyugodtan használják; a fészerbeli életet saját maguk választották. Az is kiderült, hogy éppen maguk nem tartják be még az elemi együttélési szabályokat sem. A szabálysértési előadót nap mint nap felkeresik koholt vádakkal, vélt sérelmekkel, csakhogy lakótársaikat elűzhessék. És ez sajnos nem az első eset. Két-három évvel ezelőtt már volt hasonló ügyük; Elcializmus építésének megkezdésekor Lenin rendkívül fontosnak tartotta a vezetés alapelveinek széles tömegek körében való tudatosítását, a vezetőknek feladataik ellátására való felkészítését. Lenin több 1917. után írt cikkében, feljegyzésében, a párt, s a szovjetek és a szak- szervezetek kongresszusain s máshol elmondott beszédeiben hangsúlyozta; a jól tervezett, szervezett, s ellenőrzött munkát minden területen, a legkisebb közösségeken belül is meg kell honosítani. És éppen ezért, mert az úttörőőrsöktől, s brigádoktól kezdve a műhely, az üzem, n vállalat, s az intézmények vezetéséig mindenütt az adott kollektíva irányítását mind hatékonyabban keli ellátnia a vezetőnek, nem vallhatjuk azt az irracionalista elvet, hogy a vezetésre születni kell, vagy pedig; akinek érzéke van hozzá, tudja az magától... Meg kell tanítani mindenkit a tervszerű, szervezett, s hatékony munka végzésére, s e munka végzésének szocialista módon való értékelésére és önértékelésére. a A kormányzás és az igazgatás a demokrácia és a diktatúra sajátos, dialektikus egysége mindenkor. Pietrasinski ebből az alapelvből indul ki. S rámutat arra, hogy a munkaszervezésben, az adott, kis közösség vezetésében azonban ez nem szabja meg mechanikusan a vezetés módszerét. A kormányzás és az állami vezetés osztálydik- taturája tehát demokratikus eszközökkel. módszerekkel, annak demokratikus célkitűzései pedig olykor közvetlen, direkt utasításokkal juttathatók csak érvényre. A lengyel szerző ezzel az egész vezetés és szervezéstudományt alárendeli a proletárdiktatúra s a szocialista demokrácia fejlődéséért folyó harcnak, e harc elveinek, így a vezetéstudomány nem lép fel valamiféle strukturalista elmélettől fertőzött történelembölcselet igényével, mint annak olykor példáját szolgáltatta egy-egy szakirodalom, hanem a munkatervezés, szervezés és értékelés módszertanaként fogja fel a vezetéstudományt. adták a házat egy fiatalembernek, akit sikerült rövid időn belül eltávolítaniuk. Visszafizették ugyan a vételárat, de lakbér fejében megtartottak kétezer forintot... P. J.-éknek három apró gyermekük van, a legkisebb pár hónapos, örültek, hogy végre otthonhoz jutottak. Még S. bácsiék önzetlen ápolását, gondozását is vállalták volna. Érthető, hogy elkeseredtek, amikor a szomszédviszony rosszra fordult. Valóban elmérgesedett a helyzet; napirenden volt a szóváltás, veszekedés. Ennek ellenére nem akarják a szerződést felbontani. Hová is költözhetnének ilyenkor télen? Hajlanának a békü- lésre; S. bácsi! Elsősorban magukon múlik, hogy nyugodt körülmények között, jó szomszédságban éljenek. A megoldás kulcsa: az alkalmazkodás, a közösségi élet szabályainak betartása, amely korra és nemre tekintet nélkül minden embernek érdeke és kötelessége. D. M. 0 A vezetés két legjellegzetesebb módja az autokratikus és a demokratikus vezetés. Az előbbi esetében éles határvonal alakul ki a vezetők s a vezetettek közt. A vezető egyszerű engedelmességet követel. A feladatokat maga jelöli ki részletesen, monopolizálja és minimálisra, csak az elengedhetetlenül szükségesre csökkenti a beosztottak tájékoztatását, hogy ezzel is növelje saját presztízsét. Mindenkivel érezteti: „Itt én vagyok az úr!” A demokratikus vezetés esetén nem ilyen éles a vezető, s a vezetettek közti határvonal. A csoportok tagjai maguk látnak el olyan funkciókat, amelyeket a másik féle vezetés saját magának tart fent. A tájékoztatás a lehelő legjobban megoldott. A csoport tagjai feladataikat értve; tudatosan cselekszenek. A lengyel szerző megkülönböztetett még egy harmadik vezetési stílust is; a látszólag demokratikus, valójában a „semmibe bele nem avatkozó” módszert. Gyakran az ilyen vezető maximális jog- és hatáskört, s a társadalmi presztízst biztosító előnyt harcol ki magának, de az ezzel járó felelősséget „lefelé” maradéktalanul kiparcellázza, s így vezetése során őt nem fenyegeti semmiféle veszély, kockázat. Nagyon fontos ezért, hangsúlyozza Pietrasinski, hogy a feladatok, a hatáskörök s a felelősség a lehető legpontosabban fedjék egymást, ír Ismertetésünk' nem terjedhet ki — nyilvánvalóan — a műben szereplő minden lényeges kérdésre. Több megállapítása a szerzőnek a lengyelországi viszonyok sajátos körülményei közt helytállóak csupán. De így is az az alig több mint kétszáz oldalas kézikönyv a hozzá mellékelt szakirodalomjegyzékkel, s annak egy külön kiegészítő részével, melyben a hazai szak- irodalomról ad tájékoztatást a kiadó, hasznos munka. Segíti az előttünk álló ilyen jellegű feladatok mélyebb megértését és sikeres megvalósítását. Császtvai István * Zbigniew Pietrasinski: A vezetés pszichológiája• Gondolat- Budapest, 1968. Négy évtized a posta szolgálatában 65 nyugdíjas postás búcsúztatása A debreceni postaigazgatósághoz tartozó három megyéből — Hajdú-Bihar, Sza- bolcs-Szatmár és Szolnok — hatvanöt dolgozó ment nyugdíjba. Részükre a postaigazgatóság, a postások szak- szervezetének területi bizottsága Debrecenben bensőséges ünnepséget rendezett, amelyen dr. Deák Ignác, postaigazgató köszönte meg az ünnepeltek több évtizedes áldozatkész munkáját. A nyugdíjbavonulók között több Szolnok megyei postás van, közöttük Nyikos Kálmán, a kisújszállási postahivatal volt kézbesítője, aki két alkalommal kapta meg a kiváló dolgozó kitüntetést. Ondi Gábor, a másik kisújszállási postai dolgozó, 1928- tól teljesített szolgálatot Deli Ferenc, mozgópostakezelő a szolnoki 2. sz. postahivatalból ment nyugdíjba. Ö is és Boros Ferenc szolnoki kézbesítő 1935-től dolgozott a postánál. Angyal Ferenc. 1941-ben távirdamunkásként kezdte, s most körzetmesterként vonult nyugállományba a posta szolnoki távközlési üzemétől. Kilátó Magyar könyvek az NDK-ban A Német Demokratikus Köztársaságban az ötvenes évek kezdetétől rendszeresen fordítják és népszerűsítik a magyar irodalmi termékeket. 1951-ben 15 kötet szépirodalmi művet adtak ki. A listán a jelenkori írók mellett klasszikusként. Petőfi Sándor, Jókai Mór, Vörös- Marty Mihály és mások szerepeltek. A hatvanas évek elején a könyvválaszték körülbelül 20 első—másodkiadású kötetből állt. Nagy Előkészületek a nemzetközi Az 'észt filológusok sok évi munkájának eredménye az észt népdalok antológiája. Ez a négykötetes mű felöleli a sok évszázados történettel rendelkező egész észt népdalköltészetet és a mindmáig élő gazdag hagyományokat. „Az észt népdalok antológiája” egyike annak a 25 műnek, amelyeket az Észt Tudományos Akadémia a nemzetközi finn-ugor kongresszusra kibocsát. A kongresszust 1970-ben Tallinnban tartják meg; népszerűségnek örvendenek az NDK-ban a magyar antológiák. Prózaíróink mellett József Attilát, Ady Endrét és Radnóti Miklóst oly rangos műfordítók, mint Franz Fühmann, Stephan Hermlin, Heinz Kalau ültették át német nyelvre. Az utolsó öt évben Magyarország a Német Demokratikus Köztársaságtól körülbelül 8Q szépirodalmi mű kiadására szerezte meg a kiadói jogot. Észtországban finn-ugor kongresszusra Karrin Mark, a jeles észt tudós monográfiája, amelyet most rendeznek sajtó alá, antropológiai adatok alapján vizsgálja a finn-ugor népek származásának problémáit. A történészek a balti népek régészetével foglalkozó gyűjteményes kiadással készülnek a kongresszusra. Más munkák a rokonnépek szokásait és anyagi kultúráját ismertetik. A kongresszusra időzített számos kiadvány német és angol nyelven is megjelenik. Jugoszlávia útépítési terve Mint az Ekonomska Politika című jugoszláv közgazdasági hetilap írja, Jugoszláviában nagyszabású autóútépítési tervet fogadtak el. Ennek megfelelően 1980-ig 2500 kilométernyi négy forgalmi sávos műútja lesz az országnak. Ez az úthálózat összeköti Jugoszlávia valamennyi fő területét, északtól délig. A legalább 24 méter széles, bővített és újonnan épített autóutakon 1980-ban már kényelmesen és gyorsan el lehet jutni például a délmacedóniai Bioljeból az olasz határra, Triesztig, vagy Hungarológiai A Jugoszláviában élő magyar nemzetiség tagjai új, jelentős kulturális és tudományos intézményt kaptak — a Hungarológiai Intézetet, amely január 1-én kezdte meg működését Növi Szádon. Hasonló intézmények más országokban is működnek, de a szakemberek véleménye szerint szinte egyikük sem ilyen széles alapokra helyezett, mint ez ez újvidéki. Már hosszabb ideje érezZágrábból- a montenegrói Titográdba. A 250 kilométer hosszú, tervezett Szlovéniai Autósztráda, amely Nővé Goriceből Ljubljanán és Mariboron keresztül az osztrák —jugoszláv határig, Sentil- be vezet majd, a híres „Stra- da del sole” folytatása lesz és összeköti Jugoszláviát az európai autóútrendszerrel; Az első útszakaszok építéséhez, beleértve olyanokat is, amelyek már. elkészültek, a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank 110 millió dollár összegű kölcsönt nyújtott Jugoszláviának. intézet Növi Szádon hetővé vált egy ilyen intézet szükségessége, mégpedig elsősorban a társadalmi élet számos olyan problémája miatt, amelyek a nyelv, a kultúra, az irodalom, a népszokások alapos tanulmányozását, a gazdag kulturális—történeti örökség egybegyűjtését igénylik és külön-, féle más területek felderítését, amelyekre eddig nem terjedt ki a rendszeres tudományos kutatás, Rossz szomszédság török átok A panasz, ahogyan S. József előadta
