Szolnok Megyei Néplap, 1969. január (20. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-08 / 5. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1969. Január 8. Riad nyilatkozata és belgrádi útja — Mit jelent a Srancia embargo Izraelnek ? Az EAf€ és a nagyhatalmak — Első kommentárok Cabot Lodge kinevezéséről Tegnap esti „A közel-keleti válság a robbanáspont határán van és ez sürgős, lényegében azonnali hathatós intézkedéseket kö­vetel minden érdekelt féltől” — írják a jugoszláv lapok Mahmud Riad, az EAK külügyminiszterének két napos ju­goszláviai látogatása alkalmából. Riad, úton Belgrad felé, sz athéni repülőtéren nyilatkozott a sajtónak, s maga is ezen a véleményen volt: „Nem hiszem, hogy bármiféle javulás történt volna a közel-keleti helyzetben ” Hozzáfűzte: „Remél­jük, a nagyhatalmak közötti kapcsolat-felvételt követően javulás áll be, de Izrael reagálása megöli ezeket a remé­nyeket”. Az is igaz persze, hogy a nagyhatalmak, bár szemmel- láthatóan állandó érintkezésben vannak egymással,, a közel- keleti modus vivendi megtalálása érdekében, különböző­képpen reagálnak a közel-keleti helyzetre. Amíg például az Egyesült Államok nem tervez korlátozó intézkedéseket izrael­iéi szemben, a bejrúti repülőtér elleni támadás miait, jólle­het a megsemmisített gépek egy része amerikai érdekelt­ségek tulajdonában volt, addig Franciaország kormánya megerősítette, hogy kiterjesztette a szállítási tilalmat az Iz­raelnek szánt valamennyi fegyverfajtára. S éppen a bejrúti támadással indokolja határozatát. Ez pedig súlyos helyzetbe hozhatja Izraelt katonailag. Éppen a francia lapok kommentárjaiból tűnik ki, hogy az alkatrész-szállítás megtagadása Izrael légierejétől „drámai perspektívát” jelent Izrael számára, mivel a francia gyárt­mányú harci repülőgépekkel, célzó radarberendezésekkel, levegő-levegő rakétákkal, helikopterekkel van ellátva. Nem kevésbé súlyosan érinti Izrael szárazföldi erőit az embargo, minthogy azokat ugyancsak francia tankokkal, föld-föld ra­kétákkal és 105 milliméteres ágyúkkal szerelték fel. Persze a közel-keleti probléma megoldásában, ha ko­moly szerepet játszhatnak is a nagyhatalmak, mégsem egyedül illetékesek. Riad látogatása kapcsán írja a belgrádi Borba, hogy maga az egyiptomi diplomácia sem kívánja csak a nagyhatalmakra hagyni a cselekvési jogot a Közel-Keleten, helyzetkép még azokra sem, amelyekkel az EAK-nak különösen jók a kapcsolatai, mint a Szovjetunió és Franciaország. Maga az egyiptomi sajtó viszont nagyobb jelentőséget tulajdonít a nagyhatalmaknak, mint a jugoszláv. Az A1 Ahram, külföldi hírügynökségeket idézve, azt írja, hogy csak a négy nagyhatalom valamely sürgős akciója mentheti meg a helyzetet, máskülönben a fegyveres konfliktus elkerülhetet­lenné válik. Egy másik egyiptomi lap, az A1 Akhbar alá­húzza, hogy Moszkva és Párizs mind sűrűbben érintkezik egymással a közel-keleti válság megoldását elősegítő dip­lomáciai nyomás érdekében. Hozzáfűzi a lap, hogy Tel Aviv viszont továbbra is makacsul elutasítja a békés kezdemé­nyezéseket. És csakugyan: Izraelben .eddig semmilyen pozitív vissz­hangra nem leltek a szovjet diplomácia béke-kezdeménye­zései. Sőt — így tudja az A1 Akhbar című lap — Izrael állí­tólag azt követeli Nixontól, hogy az USA „tartsa távol” a Szovjetuniót a Közel-Kelettől, folytassa izraeli fegyverszál­lításait és a — Johnson-kormányhoz hasonlóan — támogassa Izraelt az arab területek megszállásának fenntartásában mindaddig, amig Izrael és az arab államok közvetlen tár­gyalásokon meg nem egyeznek. Csakugyan pontosan így hangzanak-e Izrael Washington­hoz címzett kívánságai és mit felel rájuk a megválasztott elnök: nem tudni. Egyelőre Nixont, legalábbis a mai napon, talán túlságosan elfoglalta az afeletti öröm, hogy az USA elnökének fizetését évi 200 ezer dollárra emelték. Alkal­masint a vietnami problémát is előbbrevalónak tartja a közel-keletinél, bár kedvezőtlen visszhangot kapott arra, hogy Harriman utódjául Cabot Lodge-ot nevezte ki a párizsi tárgyalások vezetésére. Lodge-ot ugyanis a kemény vonal emberének ismerik, épp ezért — ahogy a belgrádi Politika írja — „egy ilyen politikai személyiség visszatérése a vietnami színtérre, súlyos kétségeket éj, kifogásokat keltett... Egy ilyen változás az amerikai együttesben komoly mértékben kétségessé teheti a háborús válság oly nagy mértékben kí­vánt politikai rendezését”. Szov'et hadihajók látogatásai Kedden befejeződött a szovjet haditengerészek adeni látogatása. Az üdvöz­lések után a szovjet hadi­hajók felszedték horgonyai­kat és elindultak a szom­szédos baráti állam — a Jemeni Arab Köztársaság Hodeida kikötője felé. A nyugatj burzsoá propa­ganda rosszindulatú lármát csapott a szovjet hadihajók baráti adeni látogatása kö­rül. A „Gnyevnij” szovjet ra­kétahordozó január 9—13 között látogatást tesz az etiópiai Nassawa kikötőben. Riad Jugoszláviában Mahmud Riad, egyiptomi külügyminiszter kedden re­pülőgépen hivatalos látoga­tásra Belgrádba érkezett. Látogatása hangsúlyozottan munkajellegű és gyakorlati­lag teljes egészében a Miso Pavicsevics jugoszláv kül­ügyminiszterrel folytatandó tárgyalásokkal telik el. — Riad ezt követően közvetle­nül Jugoszláviából való el­utazásakor találkozik Tito jugoszláv államfővel. Izrael panaszkodik és biztonságát félti Zaklató hadművelet Vietnamban Izraelben aggodalmat és keserűséget váltott ki az a francia döntés, hogy hétfőtől kezdve Izraelnek nem szál­lítanak katonai felszerelést. Mint ismeretes, az Izrael­nek szállított francia fegy­vereket és hadianyagokat ed­dig csak olyan embargó kor­látozta, amely a Mirage-tí- pusú repülőgépekre vonatko­zott a tilalom most már ki­terjed valamennyi típusú fegyverre és katonai felsze­relésre, beleértve a pótalkat­részeket is. Tel Aviv-ban kijelentették, hogy a francia elhatározás „veszélyezteti Izrael bizton­ságát?’. Izrael légierejét ugyanis elsősorban francia repülőgépek alkotják és így az embargó megfosztja az ország légierejét a nélkülöz­hetetlen pótalkatrészektől. Az izraeli sajtó dühödten kom­mentálja a francia döntést. A Haarec így ír: „De Gaulle tábornok »határozottan Izra- el-ellenes álláspontra he­lyezkedett« és »arra akarja bírni Izraelt, hogy a hatna­pos háború előtti határok mögé vonuljon vissza«. ’ Beirutban hivatalosan is megerősítették, hogy Abdal­lah Jafi kormányfő hétfőn este benyújtotta lemondását Helou köztársasági elnöknek. A miniszterelnök lemondását az ország politikai válságá­val hozzák összefüggésbe. Ez a válság azt követően vált nyilvánvalóvá, hogy Izrael támadást intézett a beiruti nemzetközi légikikötő ellen. Több képviselő azzal vádol­ta a libanoni fegyveres erőt, hogy nem tett semmit a tá­madás elhárítására. Libanon egyik legnagyobb problémá­ja e napokban a 12 hónapos kötelező katonai szolgálat bevezetése a 18. életévüket betöltött fiatalok számára. Közben — mint ismeretes —, a két ország határvidé­kén izraeli és libanoni hiva­talos személyiségek találko­zón vitatták meg a két or­szág feszült viszonyát. Iz­raeli részről úgy akarják fel­tüntetni, hogy ez mintegy előjátéka az arabok és az izraeliek közötti úgynevezett közvetlen tárgyalásoknak. Beirutban viszont leszöge­zik, hogy a találkozók az 1948-ban létrejött vegyes fegyverszüneti bizottság ke­retein belül történtek. Izraeli és Jordániái fegy­veres erők hétfőn a Holt­tenger térségében heves tűz­harcot vívtak egymással. A harcoknak három halálos és öt sebesült áldozata volt — jelentette be Ammanban egy katonai szóvivő. A Dél-Vietnami Nemzeti Felszabadítási Front harcoló alakulatainak legutóbbi1 ka­tonai akcióit az ország egész területén a széles körben al­kalmazott úgynevezett zakla­tó hadműveletek jellemezték. Ezt példázza az az akció, amelyet a DNFF reguláris hadseregének tüzérei hajtot­tak végre a 25. amerikai gya­logos hadosztály egyik tüzér-» ségi ütegállása ellen Tay Ninh közelében. Az ameri­kai nagyvezérkar sajtótiszt­jének tájékoztatása szerint az amerikai egységekre per­cek leforgása alatt mintegy ötven db 107 mm-es rakéta, valamint 82 mm-es gránát záporozott. A partizánok to­vábbra is nagy találékony­sággal élnek a fortély és a csel eszközeivel is. A sai- goni lakájhadsereg egyenru­hájába beöltözve három DNFF harcos hétfőn este be­hatolt a kollaboránsokból to­borzott úgynevezett „regioná­lis és népi erők” egyik fő­hadiszállására, s gránátok­kal, valamint könnyű kézi fegyverekkel veszteségeket okozott a saigoni rezsim ka­tonáinak. Saigonban bejelentették, hogy a hétfőn merénylet ál­dozatává vált Le Minh Tri dél-vietnami közoktatásügyi miniszter meggyilkolásának ügyében őrizetbe vettek egy kormánykatonát, az illető ál­lítólag a merénylet színhe­lyén tartózkodott, s a nyo­mozószervük a katona tenye­rében felfedezték a minisz­teri gépkocsi betetovált rendszámát. A dél-vietnami fővárosban kedden három napra betil­tották a vietnami nyelven megjelenő Thoi Dai Moi (új idők), című napilapot, mivel „tűk ágosan kemény kifejezésekkel illette” a báb nemzetgyűlés néhány tagját. KAIRÖ Szerdán elsőízben állnak az Aszú képviselőjelöltjei a választók elé. Egyes becslé­sek szerint hét, mások sze­rint kilencmillió választó- polgárt várnak a 169 szava­zási központba és több mint 14 ezer szavazókörzetbe, hogy megválasszák a nem­zetgyűlés 338 képviselőjét. A jelöltek száma nyolcszázhu- szonkettő. A választásoktól a képviselőház demokratizálá­sát várják. A képviselők öt­ven százalékának munkás­nak, vagy Fellahnak kell lennie. Az új nemzetgyűlés január 20-án ül össze. RIO DE JANEIRO Carlos Lacerda, a brazíliai Guanabara állam volt kor­mányzója, akit nemrégiben bocsátottak szabadon letar­tóztatásából, de tíz évre meg­fosztották politikai jogaitól, hétfőn európai körutazásra indult. BRADFORD A pennsylvániai Bradford közelében lezuhant az Alleg­heny repülőtársaság egy Convair tíousú utasszállító gépe. Amikor egy hóval bo­rított golfpályán le akart szállni, a gépen levő hu­szonnyolc személy közül ti­zenegy meghalt. Ugyanennek a repülőtársaságnak egy ugyanilyen típúsú gépe ka­rácsony este zuhant le ha­sonló körülmények között. BAGDAD Az iraki kormány vissza­vonta az iraki napilapok és folyóiratok megjelenésére ki­adott összes engedélyeket. A kedden életbe lépő új sajtó- törvény szerint az új enge­délyeket a nemzeti forra­dalmi tanács előterjesztése 'alapján fogják kiadni. BELGRAD Ibrahim Lati fics, a ju­goszláv szövetségi statiszti­kai intézet igazgatója a, Tanjugnak adott nyilatkoza­tában kiemelte, hogy Jtfgő-' szálviában 1968-ban a kiske­reskedelmi árak átlagosan négy százalékkal, a létfenn­tartási költségek pedig öt százalékkal emelkedtek, ’ a vendéglátóipari szolgáltatá­sok ára átlagosan 3,8 száza­lékkal nőtt. PÁRIZS A párizsi vízművek 1,14 frankra emelte a víz köb­méterenkénti árát. IllllllllllllllI Á Jordán folyónál A Szaika partizánjai bevetési gyakorlaton. (A szerző felvétele) ;,A Jordán folyónál is­mét tűzpárbaj volt az izraeli és a jordániai katonaság kö­zött ..." Hányszor olvastam e hírt az újságokban, s most a jordán királyi hadsereg egyik tisztjétől hallom ugyan­ezt Számára megszokott a hír, amit reggel vetett papír­ra az éjszaka történtekről készített jelentésében. A Jor­dán folyó partján, a meder­be zuhant Husszein-híd elé rakott homokzsákoknál, kő- hajításnyira az izraeli gép­fegyverállástól, a rommá ágyúzott vámházhoz húzód­va hallgatni a tűzpárbajról szóló beszámolót — ez a ri­deg valóság az újságíró szá­mára. Az éjszakai tűz után — Éjszaka három órán keresztül szóltak a gépfegy­verek. Az innenső parton az izraeliek felgyújtották a szá­raz füvet — mondja a piros­sapkás jordán tiszt. Az alig tíz—tizenöt méter széles és itt. Jerikó közelé­ben legfeljebb vállmagassá­gig érő Jordán folyó innenső partja fekete lett az éjszakai tűztől. Odaát nyilván azt gyanították, hogy valamelyik Palesztinái ellenállási szer­vezet partizánjai átkelést kí­sérelnek meg az izraeliek megszállta területre — ezért fényszóróztak, majd foszfo-. ros lövedékekkel felgyújtot­ták a füvet Ez éjszaka történt, de most már délelőtt tizenegyet mu­tat az óra. A folyóba zuhant Husszein-híd mellett utászok építette vasszerkezet ível át a Jordánon. Ideát néhány sötétkék ruhás jordániai biz­tonsági rendőr és két katona áll őrséget. Tőlünk alig húsz méterre a híd másik oldalán, izraeli katonai rendőrök — sisakjukon MP felirat — és két önkéntes látja el a szolgálatot, hátrább, a domb­tetőn légvédelmi gépfegyver­fészkekből figyelnek ránk. Időnként engedélyezik az átkelést ezen az ideiglenes hídalkotmányön. A Vöröske­reszt járta ki, hogy az izra­eli megszállás alá került „Nyugati Part” — így neve­zik a Jordán folyótól nyu­gatra fekvő területet — arab lakói átjöhessenek Jordániá­ba menekült rokonaikhoz. Még két másik híd vezet át a Jordánon, s ezeken érke­zik naooóta néhány tu<-at teherg-s^Vnesival narancs és zöldség a termékeny meg­szállt területekről. A hídon át Az izraeliek többször le­zárták a hidakat; (legutóbb decemberben), azt állítván, hogy visszafelé az utasok kö­zött a Fatah és más arab el­lenállási szervezetek tagjai szivárognak a megszállt te­rületekre, robbanóanyagot és röplapokat szállítanak. — Igaz ez? — kérdezzük a jordán tiszttől. A kérdésre az ammani információs mi­nisztériumból velünk érke­zett kísérő válaszol néhány perccel később, amikor a Husszein-híd tói a Jordán ke­leti partja közelében fekvő Karamá városkába indulunk. Az útelágazásnál lombbal álcázott légvédelmi gépágyú, az utat szegélyező bozótos­ban jól elrejtett gépfegyver­állások. — Arról persze nem be­szélnek az izraeliek, hogy ők mire használták fel a Jor­dánon átívelő hidakat — mondja kísérőm. — 1968 márciusában, tehát nyolc hó­napnál a fegyverszünet élet­beiénte után. a hidakon iz­raeli tankok törtek be Jor­dániába és renülőgének tá­mogatásával teljesen szét­rombolták Karamá városát. A Huss7ein-hídon tizeneev tankkal lőttek át. egy tá­bornok ült a parancsnoki páncélosban... A mieink nem támadtak rögtön, hagy­ták, hogy a tankok bejöjje­nek abba a szűk völgykat­lanba ... Járőr indul a folyó felé. A többiek pihenésre térnek. Éj­szaka ismét bevetésre men­nek, átgázolva a Jordán se­kély vizében... Ágyúk, repülőgépek, partizánok Másnap északra megyünk, írbed közelébe, ahol az ira­ki csapatok állomásoznak. A Szaika palesztínai partizán­mozgalom főparancsnoka, Abud Murami, az egyik ala­kulathoz kalauzol bennün­ket. Sárral terepszínűre ma- szatolt Mercedest kapunk, géppisztolyos partizánkísére­tet. a Jordán összeszűkült völgyében a folyó két olda­lán húzódnak a lövészárkok A romos partmenti falvak néptelenül tekintenek az el­lenség felé. Nappal az ágyúké, akna­vetőké és az izraeli repülő­gépeké a szó... Jordánia lé­giereje elpusztult a júniusi háborúban. Légvédelmét Amman körül összpontosí­totta. Itt, írbed közelében, a magasból zavartalanul irá­jordániai célpontokra. Alkonyaikor azoohan a fo­lyótól húzódnak vissza a hegyekbe és a dombtetőkre az izraeli katonák. Csak pán­célos járőreik maradnak hátra és reflektorokkal vilá­gítják meg a feltételezett át­kelőhelyeket És az arab el­lenállási szervezetek katonái minden éjszaka, több tucat csoportban, átkelnek a „Nyu­gati Partra”... Kocsinknak állandóan fé­keznie kell. Lámpát nem használhatunk, mert a túlsó partról könnyen megcéloz­hatnának bennünket, s oly­kor az izraeli-kommandók is átjönnek megtorló-akciókra. Sietnünk kell. Este hat óra van, de a nap már ötkor le­bukott a hegyeken túl. El kell hagynunk a frontöveze­tet éjszakára nem garantál­ják biztonságunkat — amely nappal is veszélyben volt a Tordán völgyében. . Ilyen ez a háború, amely a tűzszünettel nem ért vé­get... Sebes Tibor

Next

/
Thumbnails
Contents