Szolnok Megyei Néplap, 1969. január (20. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-08 / 5. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZOL MEGYEI I A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA xx. évfolyam, s. szám. Ara: 70 fillér 1969. január &, szerda. Naponta 25 ezer tonna tüzelőanyag Februárban áramot ad a Gagarin Hőerőmű Visontán épül hazánk leg­nagyobb hőerőműve, a Ga­garin Hőerőmű. Az építke­zés első üteme befejeződött és az első gépegység február 28-tól már áramot is ad. Kallós József, a Gagarin Hőerőmű igazgatója a beru­házás jelenlegi helyzetéről és több, nagy érdeklődést kiváltó kérdésről nyilatko­zott munkatársunknak. — Elkészült az üzemi fő­épület és az I-es, sőt már a II-es blokk befogadására szolgáló létesítmények is Befejezték a közút és a vas­út építését, üzembe helyez­ték az erőmű vízellátását biztosító szivattyúműveket is. Az I-es blokk üzembe­helyezésével * párhuzamosan folyik a Il-es blokk szerelé­se is. Az I-es, 100 mega­wattos blokk üzemi próbái folynak, február végére a beren­dezés áramot ad. — A geológiai kutatások alapján kb. 35 évig elegendő a Mátra aljáin lévő lignit. Ezenkívül az ország más ré­szén is rendelkezünk barna­szén-készletekkel. Ezért a kormány úgy döntött, hogy az eredetileg tervezett 600 MW-os erőmű helyett 800 MW-os erőművet kell építe­ni. Az erőmű kazánjaiban természetesen a lignitet ke­verőszénnel égetjük. _ Ha az erőmű teljesen el készül és 800 MW kapaci­tással termel, akkor naponta átlagosan 25 ezer tonna lignitnek megfelelő tüzelőanyag kerül a ka-/ zánokba. — Bevezetjük a tüzelő és támasztóolaj rendszert is. Az utóbbi időkben felmerült az a gondolat, hogy a begyujtó- és támasztóolaj rendszer he­lyett földgázt használunk. Ugyanis az erőműtől kb. 15 kilométerre épül ki a Szov­jetunióból importált gáz egyik gerincvezetéke. Az említett gázvezetéket a Ba­rátság IX. olajvezetékkel pár­huzamosan építik a Szovjet­unióból Tiszapalkonyán ke­resztül Budapestig. A gázfűtés gazdasági, mű­szaki feltételeit és költ­ségkihatásait most vizs­gáljuk. Kétségtelen, hogy ha ezek a számítások kedvezőek lesz­nek, a gázt is hasznosítani fogjuk. Hangsúlyozom, hogy a gáz az erőműben kizáró­lag az olajat és nem a sze­net fogja pótolni. — Bár a tervezők is figye-' lembe vették, a környékbeli községek lakói mégis félnek a 200 méter magas kémény­ből kiáramló nagymennyisé­gű füsttől, koromtól. Meg­nyugtatásul elmondhatom, hogy korszerű NDK-ban gyártott elektrosztatikus per­nyeleválasztó berendezést szereltünk fel, így nem kell tartaniuk a vetések és a szőlők koromszenaye-ző dósé­tól. Arra is ügyelünk, hogy a Mátra levegőjét se rontsa az erőmű. A Mátra alja rendkívül szegény vizben, az erőmű üzemeltetéséhez pedig — amikor teljes kapacitással dolgozik — óránként 900 köbméter vízre lesz szükség. Ezt a mennyiséget elsősor­ban a bánya víztelenítéséből nyert, a Mátra vízgyűjtő te­rületéről összegyűjtött és a a Markazi tóban tárolt víz­ből biztosítjuk. Ez a két vízforrás akár 1500 köbmé­teres óránkénti fogyasztást is lehetővé tesz. Az erőmű üzemeltetéséhez számos szakemberre, nagy­létszámú kiszolgáló személy­zetre lesz szükégünk. Maga a Gagarin Hőerőmű Vállalat több mint egy éve alakult meg. Az első géplánc meg­indításához 550 dolgozó szükséges, amikor majd teljes kapa­citással termel az erőmű, 1000 dolgozót íoglalkozta- - tunk. — A Gagarin Hőerőmű az ország legnagyobb erőműve lesz, a legnagyobb gépegysé­gekkel üzemel. Ehhez szük­séges, hogy dolgozóink ma­gas szakmai ismeretekkel rendelkezzenek. Több tan­folyamot szerveztünk, nagyon sok dolgozónk vesz részt szakmai továbbképzésen. — Komoly problémát jelent a szükséges lakások biztosítá­sa. 400 lakás épül Gyöngyö­sön dolgozóink részére, eb- ■Üől 240 tanácsi beruházás­sal. Sajnos a lakásépítés üte­me nincs összehangolva az erőmű építési és átadási ütemtervével. — Ennek ellenére az erő­művet építő és szerelő vál­lalatok nagyon komolyan gondolják az első 100 MW- os blokk február 28-i üzem­behelyezését, az országos há­lózatba való bekapcsolását. Valamemnyiök nevében Ígér­hetem, hogy mindent elkö­vetünk e határidő betartá­sáért, Koős József A mezőgazdaság irányítóinak továbbképzése A megyei pártbizottság, a megyei tanács és a szolnoki tsz területi szövetség szerve­zésében háromnapos tovább­képző tanfolyamod rendez­tek Szolnokon. Erre meghív­ták a járási-városi pártbi­zottságok titkárait, előadóit, a járási tanácsok elnökhe­lyetteseit és a tájegység termelőszövekezeteinek el­nökeit, párttitkárait. Hétfőn délelőtt Sári Mi­hály, a megyei pártbizottság mezőgazdasági és élelmezés­ügyi osztályvezetője tartott előadást az 1968-as év gaz­dasági értékeléséről és az idei feladatokról. Tegnap délelőtt Bene Lajos, a me­gyei földhivatal vezetője a földjogi törvény végrehajtá­sával kapcsolatos tenniva­lókról tartott tájékoztatót. A tanfolyam ma fejeződik be. Délelőtt Nyíri Béla, a me­gyei tanács vb elnökhelyet­tese a termelőszövetkezetek vezetéséről és a személyi munkáról tart előadást. A tájékoztatókat konzultációk és viták követték. • . ' ■ vx' - ".V ... x ...... Téli pihenő előtt (MTI foto — Kovács Gyula felvétele) Színesebb, gazdagabb lesz egész évben az úttörőélet Hazaérkezett az a kilenc­tagú küldöttség, amely ja­nuár 2-től 5-ig Budapesten, az Üttörővezetők III. Orszá­gos Konferenciáján képvi­selte megyénket. A Szolnok megyei küldött­séget Bede Lászlóné, a me­gyei úttörő elnökség titkára vezette, a küldöttség tagja pedig Ozsváth Andrásné kunszentmártoni, Nanszák Andrásné, Gedon Anna és Juhász Katalin szolnoki, Hatvani Istvánná tiszafüre­di, Lakatos Sándorné és Szakáll Károly törökszent­miklósi, valamint Vincze Gábor jászladányi üttörőve- zető volt. A konferencia azt tűzte céljául, — mondotta Bede Lászlóné lapunk munkatár­sának —, hogy megvitassuk az úttörőcsapatok nyári ne­velőmunkájának eddigi ta­pasztalatait. Elemezzük azo­kat a tevékenységi formá­kat, módszereket, szervezési és vezetési kérdéseket, ame­lyek a jövőben még hatéko­nyabban segíthetik a kis­dobosok és az úttörők szervezeti, mozgalmi éle­tének folyamatosságát a nyári szünidőben is. A konferencia elemezte azt HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK - HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK - HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK ­Halrezervátum A Mecsek egyik legszebb völgyében — a hegyek kö­zött fekvő Tekeres és Ko­vácsszénája falvak határá­ban — alakítják ki Ma­gyarország természetes hal­rezervátumát Már épül a völgyzárógát, amely felduzr- zasztja a völgyet átszelő pa­tak vizét és ily módon kö­rülbelül öt holdas tó kelet­kezik. A fenyőerdővel öve­zett tavat Herman Ottóról nevezik el. A közelében ál­lítják majd fel a nagy ma­gyar természettudós emlék­művét is A tóban össze­gyűjtik mindazokat a hal­fajtákat, amelyek hazánk álló- és folyó vizeiben meg­találhatók. Éz egyben ér­dekes kísérlet is lesz: a szakemberek megfigyelhetik, hogyan alkalmazkodnak a különböző halfajták az új környezethez és egymáshoz. A közelben lévő 120 holdas pécsi-tó partján horgászfalu épül, az idetelepülő horgá­szok számára tehát valósá­gos eleven múzeum lesz a halrezervátum. A horgászat — korlátozott mértékben — előreláthatólag 1971-ben kezdődhet meg a tavon. Heller professzor javaslata Érdekes elgondolást ter­jesztett elő a Magyar Tudo­mányos Akadémián dr. Hel­ler László akadémikus, egye­temi tanár arról a — tan­székén és az Energiagazdál­kodási Intézetben kidolgozott — rendszerről, amely egyetlen berendezéssel gaz­daságosan old meg két nehéz problémát. Az egyik prob­léma az, hogy a távfűtés mind kevésbé minősíthető gazdaságosnak. A másik probléma a villamosenergia­ellátásban jelentkezik, a vil­lamos berendezések— külö­nösen a háztartási készülé­kek rohamos elterjedése miatt a délutáni, fogyasztá­si csúcs egyre nagyobb ará­nyokban haladja meg a na­pi fogyasztás átlagát. Helier professzor javaslata szerint olyan kombinált erő­művet kell létesíteni, amely nemcsak áramot termel, ha­nem „veszleséghő.jét” is hasz­nosítja a távfűtés vizének melegítésére. Termésbecslés matematikai egyenlettel Üj fogalommal gazdagítot­ta a kertészeti tudományo­kat dr. Ferdinánd Dezső és dr. Bacskay Zoltán, a keszt­helyi agrártudományi főis­kola kertészeti, illetve ma­tematikai tanszékének veze­tője. Dr Ferdinánd Dezső bebizonyította, hogy a gyü­mölcsfák termését nem a termőfelület, hanem az a tér határozza meg, amely­ben az ágak és a kisebb gallyak a gyümölcsöt érle­lik. E megállapítások alap­ján dolgozta ki dr. Bacskay Zoltán a termőtér nagyságá­nak kiszámítására és a ter­méshozammal való összefüg­géseinek meghatározására alkalmas egyenletet. A ma­tematikai egyenlettel történő termésbecslés máris világ­sikerű módszernek tekinthe­tő; m!nd a FAO, mind pedig a KGST illetékes bizottsá­gai állást foglaltak nemzet­közi alkalmazása mellett. Űj kollektív szerződések Az *969—70. évi kollektív szerződéseket 1969. január 1. és március 31. között kell aláírni és kihirdetni. A Mun­kaügyi Minisztériumtól ka­pott tájékoztatás szerint a vállfátok többségénél már értékelték az 1968-as szer­ződésiek tapasztalatait szám- bavetiék a dolgozik javasla­tait. Készülnek vagy már készek az első tervezetek, s ezeket több helyen a dolgo­zók rendelkezésére bocsátot­ták, hogy hozzászólhassanak. Az új kollektív szerződések megkötésére még több mint két és fél hónap áll rendel­kezésre. Az új szerződések megkötéséig a régiek érvé­nyesek. Csillagász-barátság A Magyar és az örmény Tudományos Akadémia együttműködésének kereté­ben a két ország csillagászai tovább mélyítették kapcsola­taikat. Detre László, az MTA csillagvizsgáló intéze­tének igazgatója és V. A. Ambarcumjan, az örmény Tudományos Akadémia el­nöke, a bjurakani obszer­vatórium igazgatója koope­rációs meeállapodást Irt alá. A szerződés értelmében a két ország csillagászai közö­sen gyűjtenek majd észlelési anyagot az úgynevezett kitö- réses csillagokkal és a szu­pernóvákkal kapcsolatban. A megállapodás keretében tudóscserére is sor kerül. Események sorokban Jubileumi évvé nyilvání­tották az 1969-es esztendőt a magyar és román és dél­szláv nemzetiség lakta Bat- tonyán. Megérkeztek az NDK-ból Komáromba az állami gaz­daságban épülő műtrágya­keverő üzem gépei. Űj típusú élelmiszeripari kutató laboratóriumot készí­tett dr. Mészáros Lajos, a Szegedi József Attila Tudo­mányegyetemen alkalmazott kémiai intézete adjunktusá­nak találmánya alapján vi­etnami megrendelésre a szegedi vas- és fémipari ktsz. Értékes szerzeménnyel gaz­dagodott a közelmúltban a Magyar Nemzeti Múzeum újkori gyűjteménye: az 1873-ban, a Komárom me­gyei Szőnyben született Kiss János komáromi ötvösmester kéziratos könyvével. A borsodi szénbányák be- rentei üzemében, kedden megkezdte az üzemszerű ter­melést az ország legnagyobb fejtőgépe. A hortobágyi vadrezervá­tumban kedden megkezdő­dött a nyulak „hálózása”. A Magyar Tudományos Akadémia Műszaki-Fizikai Kutató Intézete fennállásá­nak tizedik évfordulója al­kalmából hétfőn és kedden ünnepi ülést tartottak az akadémia székházában. Űjabb nyugatnémet gyárt­mányú gépsort helyeztek üzembe kedden a győri ma­gyar vagon- és gépgyár nemzetközi kooperációban épülő motorgyárában. is, hogy a különböző társa­dalmi szervezetek és intéz­mények, valamint a sajtó, a televízió és a rádió hogyan tudná hatékonyabban segí­teni azt, hogy az úttörők s a kisdobosok nyáron is szí­nes, eleven mozgalmi életet élhessenek. A tanácskozások hat szek­cióban folytak. A Szolnok megyeiek minden szekció munkájába bekapcsolódtak, s valamennyi szekcióban fel­szólalt Szolnok megyei kül­dött. Küldöttségünk tagjai jól felkészülve mentek e ta­nácskozásra. Nemcsak szót kértek és kaptak a viták­ban, de több olyan dokumentumot is elvittek magukkal, s a tanácskozás elé tártak, — melyek a megyénkben ed­dig e kérdések kapcsán felgyűlt tapasztalatokat összegezik. Különösen a nyári táborok­ra való mozgósításnak, az úttörők táboraiban és építő­táborában folyó nevelőmun­ka tervezésének és kialakí­tásának, az őrsvezetőképzés­nek s általában a gyermek s ifivezetőképzésnak szület­tek megyénkben olyan ered­ményei, amelyekről most alkalom nyílt és érdemes volt e tanácskozáson szólni. Ugyanakkor mi Szolnok megyeiek is sokat tanultunk, sok érdekes tapasztalatot nyílt alkalmunk szerezni, ezen az országos tanácsko­záson —, fejezte be nyilat­kozatát Bede Lászlón*.

Next

/
Thumbnails
Contents