Szolnok Megyei Néplap, 1969. január (20. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-05 / 3. szám
10 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1969. január 5. Miniatürizálás a végtelenségig ? Miniatűr számítógép-építőelem, melyen számtalan tranzisztor, dióda, ellenállás és kondenzátor kapott helyet lógiát vennének igénybe mellyel vékony hártyákon négyzetcemtiméteremkónt 1,6 milliárd kapcsolási elemet lehetne kiképezni. Ugyancsak angol kutatók célkitűzése, hogy egy négyöncélú játék, hanem a teehA közelmúltban szenzációs hír járta be a világot: amerikai kutatók elkész'tették a világ legkisebb adatfeldolgozó gépét, melynek befoglaló mérete mindössze 10x10x23 cm. s ebből a »számítógép maga mindössze egy köbdeci- méternyi helyet foglal eh Nem egy kényszerűen leegyszerűsített konstrukcióról van szó, hanem a miniatürizálás egyik csúcsteljesítményéről, h iszen a gép mindazokat a szerkezeti elemeket tartalmazza. amelyeket sokszorta terjedelmesebb elődei, beleértve a több mint 4 ezer saót magában foglaló ferrit tárolót. Ehhez még csak annyit, hogy a miniatűr adatfeldolgozó gép teleppel működik, mely 20—25 üzemóra elegendő áramot szolgáltat A belep is a jelzett méretű burkolaton belül kapott helyet, s az egész berendezés sűlya még így sem haladja meg a 2 kg-ot! Angol mérnökök is előállítottált a miniatürizálás egy újabb remekművét. „Mikro- vision” néven olyan kis tv- készüléket készítettek, amely a tenyérben -nyugodtan elfér. A képcső képátlója 51 mm, hossza („mélysége”) pedig 76 milliméter. A készülékhez 30 darab tranzisztort használtak fel. s természetesen a mikrominiatűrizálás bevált módszerével, az integrált áramkörök technikájával oldották meg a bonyolult kapcsolásokat. A „Mikrovision” 13 csatorna műsorának vételére alkalmas, áramellátásál ö darab speciális mini-telep biztosítja. A japán SONY-cég még ennél is tovább ment a kicsinyítésben, amikor 25 mm képátlójú kis készüléket fejlesztett ki, melynek képernyőjén már csak nagyítóval lehet figyelemmel kisémi a műsort. Ez természetesen csak afféle érdekesség, technikai bravúr. gyakorlati használatba aligha fogjuk viszontlátni. Húsz éve —- a tranzisztorok megjelenése előtt — még nagyon távoli vágyálomnak tűntek azok az eredmények, amelyeket a miniatürizálás terén ma fel tudunk mutatni. A fejlődés robbanás- szerű volt s ehhez a félvezetők technikájának hatalma® fejlődése éppúgy hozzájárult, mint az új mdkromi- niatűrizálási technológiák sikeres és gyors kifejlesztése. A mikroelektronika szakemberei ma már azt a célt tűzték maguk elé, hogy megközelítsék, vagy elérjék az emberi agy „zsúíoltsági tényezőjét”. A mikrominiatűrizálás nem nikai fejlődés érdekében munkálkodók szigorú célkitűzésé. Nyugodtan állíthatjuk, hogy az űrkutatás jelenlegi eredményei is nagyrészt a miniatürizálásnak köszönhetők. Angol kutatók olyan adat- feldolgozó berendezés elkészítését tervezik, melyben köbdeciméterenként 6,1 milliárd (!) alkotóelemet zsúfolhatnának össze. Ehhez olyan ún. elektronsugaras technoA Szovjetunió több mint 22 millió négyzetkilométeres területe a legkülönbözőbb klímájú vidékeket öleli fel. Elképzelhető, milyen hatalmas feladat a meteorológiai előrejelzések megfelelő pontosságú elkészítése. Ezt a munkát könnyíti és gyorsítja meg a képen látható „M—20” típusú elektronikus számítógép a Szovjetunió Meteorológiai Központjában. Szünet nélkül érkeznek az adatok a Föld legkülönbözőbb pontjairól és a hatalmas ország több ezer időjárásjelző állomásáról, valamint a Föld körül keringő szovjet meteorológiai szput- nyi kokról, hogy számot adzetmillimeternyi felületen 100 ún. passzív szerkezeti elem (ellenállások stb.). só- alakítását hajtsák végre. Természetesen ez csak úgy sikerülhet, ha legfeljebb néhány mikron, sőt) esetleg csak néhány atomnyi vastagságú anyagrétegekkel dolgoznak. Annak ellenére, hogy az elektronsugaras alakítási mód szabadalma még 1942-ből származik, csak az utóbbi évtizedben találták meg a legjobb alkalmazási területét a mikroelektronikában. Lényege az, hogy a rendkívül nagy energiájú sugárnyaláb úgy koncentrálható bármilyen kis területi egységre, hogy ott tóbb ezer C- fokos hő keletkezik. Ezáltal felületeik helyi megolvasztására, lyukak fúrására, vagy nem kívánatos parányi anyagmennyiségek eípárolog- tatással való eltávolítására alkalmas. Elektronsugárnya- lábbal akár a szilícium is megolvasztható. felületéhez fém is hozzáhegeszthető. Az ionsugarak — a fémionok vékony nyalábba fókuszált „kötege” — ugyancsak hasznos segítője a mikroelektronika fejlesztőinek. Fémekből álló rendkívül keskeny vonalak kialakítására, ellenállás-hártyák létrehozására használhatók. A kutatók szerint ma még. meg sem közelítettük a miniatürizálásban rejlő lehetőségeket. Feltételezik, hogy idővel olyan szuperminiatür számítógépek építésére is sor kerül, amelyeket a sebészek beépítenek az emberi koponyába, hogy ezzel fokozzák az agy számoló- és tároló- képességét. janak a csapadékról, a hótokról, a páratartalomról, a légnyomásról, a szélirányról, a felhőzetről és még sok más értékes észlelésről. Ezek alapján mintegy napi ötvep távprognózist készít- a Meteorológiai Központ, melyeket a rádió különböző adásaiban naponta 29 alkalommal sugároznak, a televízióban pedig négy—hat esetben közölnek. A különféle előrejelzések az elkövetkező órákra, napokra, sőt hónapokra vonatkoznak. A mezőgazdaság, az ipar, a közlekedés, de még a gyógyászat szempontjából is felbecsülhetetlen jelentőségük vau e ptofiflóa.soknak. Számítógépek a meteorológia szolgálatában Korunk betegsége : az INFARKTUS Szívtrombózis, infarktus, koszorúér-elzáródás, „szív- szélhüdés” — sűrűn előforduló kifejezések. Egyre gyakrabban halljuk, hogy a szív- betegségekben meghaltak száma évről évre növekszik. Valóban, mindenkinek van néhány ismerőse, aki infarktust kapott, vagy szívtrom- bózs gyanújával kórházba került. Kétségtelen tény, hogy az infarktusok száma az utolsó 30 évben megkétszereződött. Infarktusnak a szívizom kisebb-nagyobb területének az elhalását nevezzük, ha ezt a kóros folyamatot a vérellátás hirtelen megszűnése, vagy jelentős csökkenése okozza. A szívizom pusztulását legtöbbször valamelyik koszorúérnek az elzáródása hozza létre. Vannak családok, melyek- ben a hirtelen „szívhalál” halmozódik. A statisztikai adatok szerint főleg a fiatalkort infarktusos betegek felmenő vagy oldalági rokonságában volt feltűnően gyakori az ugyancsak fiatalon elszenvedett szívizomelhalás. Valószínűnek tartják, hogy maga a betegség nem örökölhető, de bizonyos hajlam átörökítésének a lehetőségével számolnunk kell. A szívizom elhalása régebben a 40—60 éves férfiak betegsége volt. Ma már az összes infarktus esetek 5 százaléka, a 40 évesnél fiata- labbakon fordul elő és ez az életkor eltolódás főleg az utóbbi évékre jellemző. A riasztó változás bonctani alapjaira a koreai háború idején végzett kórbonctani vizsgálatok vetítettek fényt. A háborús sérülések következtében elpusztult — átlag 22 éves — katonák több mint 70 százalékának a koszorúereiben találtak érelmesze- seiéses tüneteket és 10 százalékukban az erek kereszt- metszete már annyira beszűkült, hogy az valószínűleg vérellátási zavarokat okozhatott. A legutóbbi években a nők infarktusos megbetegedése is szaporodott _ Az infarktus egyik legvalószínűbb oka a lálzsiros táplálkozás Bár a kérdésnek könyvtárnyi irodalma van, ma még nings egyértelműen eldöntve: sok kísérlet eredménye azt mutatja, hogy a csökkenő zsíradag ellenére növekszik az infarktusok száma. Sok szó esik az infarktussal kapcsolatban az életmódról is. A testi erőfeszítés bizonyos mértékig növeli az ellenállóképességet. Egy amerikai vizsgálat szerint pl. a washingtoni postahivatalolt íróasztal mellett ülő, kényelmesebb munkát végző tisztviselői között az infarktusok kimutathatóan gyakorib- bak, mint a naponta sokszáz emeletet megmászó postások között. A dohányzás rontja a koszorúerek állapotát — ez a szakirodalom véleménye. Az a 45—64 éves férfi, aki napi 1.5 cigarettánál többet sz(v, két-háromszor nagyobb valószínűséggel télhet az infarktustól, mint nem dohányzó sorstársa. Nehéz azonban megmagyarázni azt a tudományos véleményt, mely szerint a koszorúér halálozásból nem a nem dohányosak maradnak ki a legnagyobb százalékban, hanem azok az egykor dohányosak, akik leszoktak e szenvedélyükről. A nem dohányosak azonban ezen felbuzdulva ne szokjanak rá a dohányzásra csak azért, hogy ezután leszokhassanak róla! Az angolszász irodalomban az infarktust gyakran nevezik menedzserbetegségnek Kétségtelen valóban, hogy az infarktus gyakrabban szedi áldozatait a felelős beosztású vezető rétegből. Szovjet adatok is megerősítik, hogy a szellemi dolgozók között halmozódik a koszorúér betegség előfordulása. Az USA biztosítótársaságai a legmagasabb biztosítási díjakat az orvosokra, bírókra és vezető munkakörben levő egyénekre szabják ki. Az idegrendszert terhelő tényezők jelentősége a koszorúér ártalmak kifejlődésében vitathatatlan. Az infarktus esetében különösen igaz az a megállapítás, hogy jobb megelőzni a betegséget, mint gyógyítani. De hogyan? A „vissza a természethez!” szépen hangzó jelszó megvalósíthatatlan és hamis, a koszorúér betegséggel sújtott, civilizált államok népessége kevesebbet mozog és tartózkodik szabad A jövőben az építési terveket nem műszaki rajzolók, hanem elektronikus számológépek fogják elkészíteni, a központi fűtés kazánját nem a pincében, hanem a háztetőn fogják elhelyezni. Legalábbis ezt jósolták a Krupp-konszern szakrétői az egyik esse ni kiállításon, a velük közös értekezleten résztvevő építészeknek. Közölték, hogy a konszernhez tartozó számolóköz. pont üzembe állít egy komputert, amely nemcsak statisztikai számításokat, épílevegőn, mint azt tehetné, viszont sokkal többet eszik, dohányzik és idegeskedik, mint amennyit hosszabb időn keresztül büntetlenül lehet. Ezeken kell változtatnunk és ez nem csupán orvosi feladat. Az étkezési rend A megfelelő táplálkozás legfontosabb elve, hogy ne hízzunk! Kevesebb zsírt, több gyümölcsöt, főzeléket, sovány tejterméket fogyasz- szunk. A nehéz zsír helyett jobb a növényi olaj. Káros a nálunk megs7,okott étkezési rend: a reggeli egy dupla kávé vagy egy csésze tea, délben a sokat szidott, de többnyire sok kalóriát adó üzemi ebéd, este pedig bőséges vacsora. A késő este felvett zsírt a szervezet nem égeti el, hanem felhalmozza — sajnos az érfalakban is. Helyesebb bőséges reggelivel kezdeni a napot és este csak keveset együnk. A testedzés, rendszeres, de nem túlzott sportolás sokat segít az érelmeszesedés ellepi küzdelemben. A kevés mozgást biztosító életmódon sportolással könnyű segíteni. A dohányzás viszont szükségtelen rossz, -szokjunk le róla. Végül, dé nem utolsó sorban: ne idegeskedjünk és másokat se idegesítsünk. Ez persze — főleg az utóbbi — igen nehéz, de nagyon fontos. Dr. Miklóssy Lajos tési ütemterveket, útvonal- jelzéseket és bérelszámolási feladatokat végez majd eV hanem tárolójába egy szabványos épület valamennyi műszaki adatát is be tudjál» táplálni. Az új fűtési eljárás, mely-! nél a háztetőn helyezik el a kazánt és ez a kipuffoaás elmélete alapján működik, ma még szokatlan elhelyezése nemcsak a költséges kémény megtakarítást, ház nem. az alagsori tárkapacitás másirányú — főleg garázsként! — felhasználását is lehetővé teszi. Tojástisztító gép Egyes európai országokban egészségügyi előírások tiltják a szennyes tojások forgalmazását. Egyszerű lemosással nem mindig távolíthatók el a tojáshéjra tapadt piszokfoltok, ezért gépet kellett. konstruálni a munka hatásos és termelékeny végzésére. A képen látható angol gyártmányú félautomata tojástisztító gép szárazon, gumiszalagos dörzsöléssel távolítja el aszeny- nyet. Még a kissé repedt — vagy gyenge héjú tojás is épségben átfut az 1000 db/ óra teljesítményű gépen. — Törés esetén egy érzékelő azonnal külön pályára tereli és eltávolítja a tojást, hogy ne akadályozza a folyamatos munkát. Újdonságok az építéstechnikában
