Szolnok Megyei Néplap, 1968. december (19. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-15 / 294. szám

1968. decsmber 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP * A földmunkás szer­ez kedés több mint félév- .zúzados forradalmi hagyo- inánya.ban gyökerező mai izakszervezeti munka a me­zőgazdasági üzemekben és intézményekben évről évre szép sikereket ér el. A Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszer­vezete, közkeletű nevén a MEDOSZ, 270 ezer embert tömörít soraiban, az összes állami gazdasági, gépjavító állomási és vízügyi dolgo­zók 90 százalékát. Munkás­ságát most különösen érde­mes — ha röviden is — szemügyre venni, hiszen az új gazdasági mechanizmus viszonyai között jelentősen bővült a szakszervezetek, így a MEDOSZ jogköre, a dolgozókért viselt felelőssé­ge is. Elsőrangú feladatának, amint az természetes is, a termelő munka hathatós se­gítését tartja. Munkásságá­val nagymértékben hozzá­járult ahhoz, hogy működési területén ma már 3500 szo­cialista brigád dolgozik. — Felkarolja, segíti az újító mozgalmat is, amely jelen­tősen előbbre viszi a ter­melés korszerűsítését. Ide tartozik az a nem lebecsü­lendő tevékenység is, ame­lyet a MEDOSZ a dolgo­zók szakmai képzése érde­kében folytat. Elvről évre tízezrekre tehető azoknak a száma, akik a szakszerve­zet különféle tanfolyamain bővítik tudásukat, s szerez­nek képesítést a különféle továbbképző tanfolyamokon. A technika előretörésével megnövekedett a baleseti ve­szély a mezőgazdaságnak csaknem valamennyi mun­katerületén. A munka- és balesetvédelmi tanfolyamo­kon, amelyeket nagyrészt a szakszervezet hathatós se­gítségével hoznak létre és működtetnek, igen sókan 'sajátítják el, vagy tökélete­sítik magukban a gépek biz­tonságos üzemeltetésének tudományát. Napjainkban minden ed­diginél jobban előtérbe ke­rül a szakszervezet munká­jában a dolgozók érdekvé­delme. A MEDOSZ tava­lyi, XXII. kongresszusán a központi vezdtőség beszá­molójában Kovács István fő­titkár egyebek között hang­súlyozta: „Szakszervezetünk­nek joga és kötelessége, hogy közreműködjék a vál­lalati tervek kialakításában és különösen nagy figyelmet fordítson a dolgozók mun­kakörülményeit, életszínvo­nalát illető intézkedésekre”. Ezeknek a szavaknak a komolyságát érzékelteti az a nagy horderejű munka, ame­lyet a szakszervezet a me­zőgazdasági dolgozók mun­kaidejének csökkentésére vonatkozó intézkedések ki­munkálásában végez. Az ál­lami gazdaságokban a gép­javító állomásokon, s a vízügyi válalatoknál a ter­vek szerint 1970-ig fokoza­tosan valósítják meg a mun­kaidőcsökkentést. Először az egészségre ártalmas foglal­kozási körökben került sor erre, majdpedig a legne­hezebb fizikai munkát vég­ző dolgozóknál, s ott, ahol a munkaidő a leghosszabb. Különösen fontos feladatá­nak tartja a szakszervezel a dolgozó nők és a fiatalok munka-delének megnyugta­tó rendezését. A munkaidővel kapcsolat­ban az a szakszervezet ál­láspontja, hogy a működési Hirdetmény Fegyvernek Község Taná­csa 1968. november 21-i ülé­sén a 15/1968. (XX. 21.) sz. határozatával megalkotta az 5/1968-as sz. tanácsrendele­tét. A rendelet a dögtér ke­zeléséről és az állati hullák megsemmisítéséről szól. A végrehajtó bizottság ez­úttal hívja fel a község la­kosságának a figyelmét ar­ra, hogy a tanácsrendeletet reggel 8—12-ig a végrehajtó bizottság titkárának hivatali helyiségében lehet megte­kinteni, s azt t»nulmónv^7ni. Községi Tanács V. B. Fegyvernek területükön dolgozó üze­mekben havi munkaidő Ke­retet határozzanak meg olyanformán, hogy éves át­lagban a munkaidő ne ha­ladja meg a napi nyolc órát. A nagy munkák idején, kü­lönösen tavasszal és ősszel termesze Lesen a napi mun­kaidő a nyolc órát megha­ladhatja az összetorlódott időszerű munkákat másként nem tudnák elvégezni. — Egyéb időszakokban pedig ennél rövidebb lehet, min­dig a termelés követelmé­nyei szerint. Fontos elv, amelynek be­tartásáért a MEDOSZ min­dent elkövet, hogy a mun­kaidő csökkentése nem jár­hat bércsökkenéssel. Az érdekvédelmi tenni­valók körébe tartozik az üzemi munkásszállások bő­vítése, korszerűsítése, ké­nyelmesebbé tétele. Ide tar­tozik a dolgozók lakásépíté­sének támogatása, s annak lehetővé tétele, hogy a szer­vezett üdülésben a lehető­ségek szerint minél több dolgozó részesüljön. Az ér­dekvédelemnek ez a része nem olyan feladat amit egyik évről a másikra meg lehet oldani. Fontos azonban látnunk a jó szándékot, s azt, hogy évről évre több a normálisan berendezett mun­kásszállás, mind több kisla­kásépítkezéssel találkozunk az állami gazdaságban és hogy növekszik a kedvez­ményes üdültetésben részt­vevők száma. A MEDOSZ komoly erő­feszítéseket tesz arra vonat­kozóan is, hogy bekapcsol­ja a városi kultúra áram­körébe a perifériákon élő­ket. Minden évben milliók­ra rúg az az összeg, amit a szakszervezet juttat kul- túrházak, klubok létesítésé­re, a meglévőek korszerűsí­tésére. Számottevő munkás­ságot fejt ki a falusi sport- mozgalom erkölcsi és, anyagi támogatása terén. Sok he­lyen a MEDOSZ tesz a legtöbbet azért, hogy zavar­talanul működjék a futball, a kézilabda és röplabda szakosztály. Vázlatos áttekintésünk is azt bizonyítja, hogy a korszerű magyar faluban az új, városias életforma ki­alakításában a MEDOSZ igen eredményes munkál végez. Az első sorokban küzd, harcol azért, hogy mi­előbb valóság legyen a szo­cialista falu kialakításának nagy célkitűzése. K. I. A budapesti MÁV SZÍm?Ón*Vusok Komáromi körtepálinka hangversenye a színház an A Hallei Szimfonikus Ze­nekar nagysikerű hétfői koncertje után holnap este 7 órakor újabb hangver­senyre kerül sor a Sziglige­ti Színházban. Ezúttal egy jólismert budapesti együt­test, a MÁV szimfonikuso­kat üdvözölhetjük Szolno­kon. A zenekar — a reprezen­tatív fővárosi szereplések mellett — hosszú évek óta igen jelentős részt vállal a , vidéki városok zenei életé­nek alakításában is. Lukács Ervin dirigálásával a múltszázadi romatikus zeneirodalom néhány ki­emelkedő alkotása szerepel a szolnoki műsorban: Weber Oberon-ny I ínya, Liszt A- dúr zongoraversenye és Dvorák „Üj Világ” szimfó­niája. A műsorösszeállítás érdekessége, hogy a roman­tikus zene fejlődésének há- ron fontos állomására irá­nyítja figyelmünket. Carl Maria von Weber, a XVIII—XIX. század fordu­lóján Beethoven és Schu­bert mellett a legjelentő­sebb német zeneszerző, egy­ben az új zenei stílus egyik úttörője, megteremtője. Mű­vei még magukon viselik a klasszikus zenei örökség fontosabb jegyeit. A for­mai struktúra, még többé- kevésbé hagyományos, de — főként operáinak — ze­nei nyelvezete már újszerű mondanivaló kifejezésére szolgál. Elfordulás a hét- köznapiságtól, szabadulni- vágyás, menekülés az ál­mok, mesék, legendák vilá­gába: ezek a korai romanti­ka jellegzetes ideái. Az Oberon című opera Weber utolsó alkotása, hattyúdala. A Londonban bemutatott mű világsikert.' aratott, és hosszú ideig sze­repelt a legjobb operaházak műsorán. Egy sor zeneszer­zőre (köztük Mendelssohnra és Wagnerre is) jelentős hatást gyakorolt. Ma már inkább csak az opera nyitá­nya közismert, mely kitűnő­en megkomponált, önmagá­ban is maradéktalan él­ményt nyújtó remekmű; lé­nyegében tömör összefogla­lása az opera két főszerep­lője, Hüon és Rezia szerel­mi történetének; Liszt Ferenc sikerekben és csalódásokban bővelkedő életútjáról, ellentmondásos művészi pályájáról nehéz lenne néhány mondatban beszámolni. A zenének szin­te valamennyi nagy terüle­tét forradalmasította; mű­veit merész formai újítások, differenciált, újszerű harmó­niavilág, színes hangszerelé­si technika jellemzi. Az A-dúr versenyműben a visszafojtott érzelmek, a fellángoló és elhaló szen­vedélyek szabad, kötetlen formává tágítják a hagyo­mányos tételeket. Liszt egyik legtehetségesebb tanítványá­nak, Hans von Bronsartnak ajánlotta művét; a hétfői esten France Clidat fran­cia zongoraművész előadásá­ban fogjuk hallani. Az est befejező műsorszá­mát, az „Űj Világ” szim­fóniát Dvorak amerikai tar­tózkodása során komponál­ta. A műből az „új világ­gal” szemben érzett idegen­kedést, a hazai tájak iránt érzett nosztalgiáit halljuk kicsendülni. Dvorak alkotá­sában különböző stílusje­gyek ötvöződését figyelhet­jük meg: a cseh népi melo- dika érdekesen keveredik indián, néger és angolszász zenei hatásokkal. Molnár László Szellemes és hasznos újítást alkalmaztak az idén a Komáromi Állami Gazdaság gyümölcsösében. Üvegbe bújtatták a körtefák kicsiny termését és amikor a gyü­mölcsök 80 százalékig megértek, üveggel együtt le­szedték azokat a fákról. Ezt követően a körtét tartal­mazó palackokat körtepálin kával töltötték meg, ame­lyeket ízléses csomagolásban decemberben hoznak for­galomba. A fakanáltól a varrógépig Egy géppuskáé szakasz lő­gyakorlatán nincs nagyobb zaj, mint itt a műhelyben. A villanyvarrógépek olyan lár­mát csinálnak, hogy azt még tüzér-fülnek sem volna köny- hyű elviselni: KuiiSzéhtmár- toriban, a Tisza Cipőgyár fel­sőrész készítő üzemében va­gyunk. Csaknem csoda... Nincs még két hónapja sem, hogy felavatták. A sza­lag mentén asszonyok, lányok ülnek. Ügyesen vezetik át a ■ tű alatt a kiszabott anyagot. Közülük jónéhányan először dolgoznak gyárban. És lám, néhány hét leforgása alatt beletanultak egy meglehető­sen nehéz szakmába. Dósa Sándor, üzemvezető nagyon elégedett velük. — A körről műszakonként 1200 pár felsőrész kerül le, A másodállású kiskirály Egy panaszlevél tanulságai Vidékről bejáró segédmun­kások dolgoznak Szolnokon a jászkiséri Kossuth Tsz parkosító brigádjában. Mel­léküzemági tevékenysége ez a szövetkezetnek. A kis csapat látja el néhány év óta a Ti- szamenti Vegyiművek és a szolnoki tüdőkórház kertjei­nek, parkjainak gondozását. A termelőszövetkezet Fehér Andrással, a vegyiművek kertészével kötött megálla­podást, hogy másodállásban ellátja kertészeti csapatának irányítását. Októberben aztán megle­petés éi-te a szövetkezet ve­zetőit. A kertészeti brigád­ban dolgozó alkalmazottaik több helyre bejelentést tet­tek arról, hogy Fehér And­rás visszaél másodállásával. A rábízott munkásokkal ön­érzetet sértő hangnemben beszél, női beosztottjairól pe­dig azt gondolja, hogy nem­csak munkavégzéssel tartoz­nak neki. S ha szóváteszik viselkedését, hányavetin úgy válaszol: mehetnek akár Fock Jenőhöz is. Különösen akkor kibírhatatlan, amikor ittasan jelenik meg a munka­helyen, márpedig ez elég gyakran így történik — pa­naszolták a levélírók. Szerkesztőségünkbe is ér­kezett bejelentés. Megvizsgál­tuk. Pontosabban — miután a brigád tagjai türelmetlen­ségükben ugyané panaszu­kat több helyre is eljuttatták — átnéztük más szervek vizsgálati anyagait is. A jász­kiséri Kossuth Tsz vezetői — Ficzek Béla elnökhelyettes és Gyephard Lajos párttitkár — közölték velünk, a szövetke­zet november 1-vel Fehér András másodállását, vele egyetértésben megszüntette. A csapat élére ifj. Guti László fiatal kertész techni­kust nevezték ki. A tsz ve­zetői azt is elmondták, most már főállásban nevezték ki Guti Lászlót, s a jövőben nem is kísérleteznek a bri­gád másodállású vezetésével: A tsz azonban ebben az ügyben ennél többet nem te­hetett. mert Fehér András nem a szövetkezet dolgozója volt. A fegyelmi vizsgálatot Bán László a Tiszamenü lre- gyiművek igazgatója rendel­te el. S miután a panasz nagy része beigazolódott — az is, hogy megengedhetet­len hangnemben beszelt a dolgozókkal Fehér András, az is, hogy ittassan is megjelent munkahelyén, az is, hogy molesztáltál a nőket —a fe­gyelmi eljárás befejeztével megrovásban részesítették Fehért. Beszélgettünk a kertészeti csapat asszonyaival.' Az intéz­kedésekkel elégedettek, s új vezetőjükkel is. Sérelmezték azonban, hogy másodállásos eddigi főnökük ellátásukká1 nem törődött. Beszéltünk Bán László elvtárssal, a Tisza- menti Vegyiművek igazgató­jával. Azt válaszolta, semmi akadálya, hogy a kertészeti brigád tagjai is használják a vegyiművek öltözőit, zuha­nyozóit. A kertészetben dolgozók azonban másként is — ahogy mondták — elcsapva érzik magukat. Nem tagjai sem a KISZ-nek, sem a szakszer­vezetnek, sem a tsz-ben — o távolság miatt lehetetlen —, sem a vegyiművekben. A vegyiművek vezetői szívesen fogadják az ilyen közeledé­süket is. Az új főnök, Guti László pedig vállalta, segít ebben munkatársainak. Az ügy ezzel tulajdonkép­pen le is zárult. Tanulsága pedig az is: a rrmsodállásúak munkájának is érdemes utá­na nézni; annyi, mint Martfűn. Ez csaknem felér a csodával. Gondolja meg, a tűzőköri szakmunkásképzés három évig tart. Mesternőink bá­mulatosan rövid idő alatt ta­nították meg á legalapvetőbb munkafogás.okaf. — Mennyien dolgoznak az üzemben? — A két műszakban száz­tízen. Rövidesen megindít­juk a második szalagot. Üjabb hatvan-hetven nőnek adunk munkát. — Jó minőséggel dolgoz­nak? — Igen. Nagyon akarnak, rendkívül fegyelmezettek a tűzőnőink. Minden elisme­rést megérdemelnek az igye­kezetükért és a teljesítmé­nyükért is. Pál Józsefné, művezető hu­szonhárom évig dolgozott Martfűn. — örülök annak, hogy ha­zakerülhettem, és nem keli már nap mint nap utaznom. És persze annak is, hogy könnyűipari üzem települt a községünkbe. Az asszonyok már alig várták, hogy meg­nyíljon előttük a műhely aj­taja. Meg is becsülik magu­kat. Precízen, becsvággyal dolgoznak. A keresetük szé­pen alakult. Legutóbb 1200— 1400 forintot vittek haza. Az első kereset Szakmája női szabó, a ru­házati szövetkezetben dolgo­zott. Nagyon kevés volt a keresete. Ezért jött a tűződé- be Fekete Erzsébet. A műve­zetője szerint rövid idő alatt kitűnő munkaerővé vált. — Megtaláltam a számítá­somat'az üzemben. A varrás könnyen megy, hiszen a gép nem idegen nekem — mondta. Kovács Éva, az idén érett­ségizett. Hónapokig hiába ke­resett munkát Kunszentmár- tonban. — Ügy megkönnyebbültem, amikor ide felvettek! No­vemberben íioo forintot ke­restem. Életemben először kaptam fizetést. Nekem ez nagyon nagy esemény volt, hiszen már a szüleimnek nem kell eltartaniuk. Közeledett a két óra; a műszakváltás ideje. A dél- utanosok csoportba verődj beszélgettek a műhely egyik zugában. Művezetőjük Zsíros Józsefné. Már nem is lepett meg, hogy dicsérettel beszélt a kis kollektíváról. — Remekül beváltak a lá­nyok. Nemcsak akarnak, ha­nem már tudnak , is dolgozni. Hamar megbarátkoztak az üzemi renddel. Bátran el­mondhatom, bármelyikőjük kiállná a próbát Martfűn is. Szatmári Elemérné, Öcsö­dön lakik. El is panaszolta nyomban, este, a műszak után nem indul busz a fa­lujukba. Ezért a férje viszi haza motorral. Baranyi Bé- íáné az édesanyák gondját említette meg. Mint mondta, a bölcsődében, óvodában csak reggel hattól fogadják be a gyerekeket Akkorra pedig neKik már műszakban kell lenniüK. Ka egy fél órá­val előbb be lehetne kopog­tatni a gyermekintézménvek- be... Csak ennyit kérnél: a járási tanácstól az édesanyák. Oda, ahol volt A kunszentmártoni üzem­ben is rövidített a munkahét Minden második szombat szabad. Ennek a kedvez­ménynek természetesen min­denki nagyon örül. Azok is, akik hosszú éveken át Mart­fűn dolgoztak, ették a bejá­rók kenyerét, és azok is, akik nemrég „szöktek” meg a főzőkanál mellől. A vezetők elégedettek az asszonyokkal, s ók is jól ér­zik magukat. A Tisza Cipő­gyár számítása bevált. Oda telepítettek üzemet, ahol bő- viben volt szabad munkaerő. Jó sakkhúzás volt A kun­szentmártoni nőknek és a gyárnak egyaránt előnyére^ szolgált.- í - 1» Kunmadaras és Környé­ke Építő Javító Ktsz vezető i raktárost keres december 30-i be­lépéssel. — Fizetés meg­egyezés szerint. Ütikölt- j séget tetvetel eseten i térítünk. i Szakszervezetek a mezőgazdaságban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents