Szolnok Megyei Néplap, 1968. december (19. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-31 / 306. szám
IW8, december 31. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s PÁRBESZÉDEK A szándék Sürgető dolgaink között siettünk egy éven át. Reform év volt. Igényeinkhez akartuk igazítani és igazítottuk az ország háztartását. Nagyon komolyan és felelősségteljesen készültünk fel a magunkszabta új követelményekre. Tudjuk, jól birkóztunk meg ezzel az évvel. S most, amikor jó gazda módjára elszámolunk az eredményekkel, azt is mérni szeretnénk, amit bennünk formált, alakított, munkált ez az új óesztendő. E párbeszéd-töredékek egyenként csak résnyire nyitott ajtók. De együtt vajon mivé válnak? Mi tükörnek szántuk. IDŐS BOGNAK MIKLÓS tsz-járadckos, Szapárfalu 1— Bognár bá- 1 esi 70 éves el- . múlt, de még most is eldol- ; gozgat a ter- melőszövetke- II zetben. Mi újat l lát maga köirül? I— Vagyunk ilyen öregek öten-hatan. Nekerft az idén is volt még fogott földem. Kettőszázhatvan forintot kapok havonta. Nem sok. De nagy dolog. Volt nekem egy balesetem. Jártam a doktorokat és az ingyen volt. Ha ezt hozzászámítjuk, a kétszázhatvannál többre rúgna. Meg az egy hold háztáji. A háztáji rendelet óta, ahogy én látom, csordogálnak már haza a fiatalok, öreg vagyok, nekem mindegy. De- hát itt vagyok itthon és falut lát az ember... Van néhány szerződött jószágom. Idén jobban megéri ez is... Ennyi az új ... Nem sok, de az öreges tervekhez elég. BÓDI IMRE a tiszaföldvári Lenin Tsz Állami-díjas elnöke I — Hogyan si- I került kiépite- I ni üzleti kapcsolataikat? I— Azidéntel- j jes áruforgal- [ munkát a pia- [con bonyoli- [tottuk le. Csak ■ azokkal a vál- 1 lalatokkal kötöttünk szerződést, amelyek az előkészítő tárgyalások során tudomásul vették, hogy szövetkezetünknek is vannak üzleti feltételei. Annak ellenére, hogy a korábbi évekhez viszonyítva ma sokkal erősebb pozícióból kereskedünk, partnereink nehezen hagyják el a régi gyakorlatukat. Üzletfeleinket szabadon választhattuk meg. A kölcsönös gazdasági előnyök alapján kötöttünk szerződéseket a gabonafelvásárlóval, az állatforgalmi vállalattal, a MÉK-kel és a konzerviparral is. Ügy vélem, kapcsolataink az idén valóban a piacon épültek ki. PALCSESZ FERENCNÉ tsz-tag. Kunmadaras I— Mit ér a gyermekgondo- | zási segély? í— Jaj, én azt i el se tudnám ' mondani! Múlt év novembere óta vagyok itthon. A nagyobbik fiam három és fél éves. Ügy nőtt, hogy többet volt beteg, mint egészséges. Ennek a kicsinek — hogy lekopogjam — még semmi baja sem volt. A férjem is tsz- tag, én is. És a gyerekgondozási segélyen kívül még egy új dolog volt ebben az évben. Ilyen komolyan, eny- nyi értéssel asszonyokról még nem beszéltek az ország színe előtt, mint most. Nagy dolog ám az, hogy a termelőszövetkezetben is megvalósul végre az a sokat emlegetett egyenjogúság. A háztáji föld... el se lehet azt mondani... Mi itt Kunmadarason nagyon boldog család vagyunk... Csak egy dolog van, ami nem jó. A gyermekruha árak. Azok ne emelkednének! Két gyerek sokat elrabol... MARTON JÓZSEF a Tisza Cipőgyár üzemi pártbizottságának titkára |— Milyen lényeges változások következtek be a pártmunka módszereiben? j — Végrehajtó bizottságunk J munkamódsze- jrére már nem ®a termelésben való közvetlen beavatkozás jellemző, hanem az átfogó közgazdasági elemzés és ellenőrzés. Az idén rendszeresen megvizsgáltuk a nyereség alakulását tíz export- termelést. Termékeink minőségének megjavítása — ami egyébként az egész hazai cipőiparban indokolt — szintén sokat foglalkoztatott bennünket. Fontos feladatunknak tekintettük a dolgozók tájékoztatásának megjavítását. Módszerünk a következő: negyedévenként, pártnapokat tartunk, amelyeken a gyár vezetői válaszolnak a dolgozók kérdéseire. A decemberi pártnapon kereken kétszáz kérdést tettek fel a munkások. BODÓ ISTVÁN a községi tanács vb-elnökhelyettese, Zagyvarékas I— Hogyan ka1 matoztatták a [ nagyobb önál- ] lóságot a köz- iségpolitiká- I bán? I— Nehéz er- |re a kérdésre j felelnem, hi- j szén tudott, a községpolitikához egyebek mellett pénz kell. Nekünk viszont éppen pénzünk nincs, mert a községfejlesztési alapunk nagyrészét még az új mechanizmus bevezetése előtt lekötöttük a falu közművesítésére. Számunkra a nagyobb önállóság akkor jelent majd sokat a községpolitikában, ha gazdasági forrásaink felszabadulnak. Ettől függetlenül az a helyzet, hogy a kisebb anyagi problémákat a költségvetés átcsoportosításával megoldhattuk. Gondolok itt a közvilágításra, járda- és utcaátjárók építésére. Azelőtt csak a felsőbb tanácsszervek engedélyével nyúlhattunk hozzá a költségvetéshez. a tanácstagokat is felbuzdította az, hogy az ügyeink döntő részét a magunk belátása szerint intézhettük. KOLÄTH SÁNDOR a megyei vendéglátóipari vállalat bizományosa [— ön nyuqdí- ! jas. Mellékál- J lásban a ven- E dénlátóipari ' vállalat bizományosa. Mit is i jelent ez a bi- I zományosság? I — Kérem ez j egy egészen új 'dolog itt Karcagon. Ügy kezdődött, hogy minden vállalat, minden bolt keresi már a vevőket. Karcag külső területein kevés a bolt. a központ messze van. A bizományos olyan helyi igényeket elégíthet ki, amelyek különben ellátatlanok maradnának. Csak példaként: mi tészta rendeléseket is felveszünk. Eddig a 'vevőnek be kellett mennie a cukrászdába, most elég, ha beszól hozzánk. Ráadásul nálunk, bizományosoknál negyedosztályú árat számolunk. Tehát a kényelmesebb, olcsóbb is. Mindenki jól jár ezzel kérem, a vállalat is, mert többet árul, a vevő is, mert olcsón és a lakásához közel vásárol... HOSSZÚ LAJOS a karcagi Béke Tsz kertészetének vezetője — Több-e, vagy kevesebb-e a gondja egy terme- löszövetkezet- . ben dolgozó önálló fiatal 1 mezőgazdászáénak? * SP®— Több is, kevesebb is. A kertészet vezetése valóban önálló feladatom. Tavaly még magam értékesítettem a megtermelt árukat. Jöttek a vevők, mondtak egy árat, s én azt elfogadtam. Jelenleg külön értékesítő szakemberünk van. Állandó kapcsolatot tart a környező nagyvárosok kereskedőivel. Tudia az árakat. S így mi mindig oda szállítunk, ahol valamiből hiány van. Nagyobb területet látunk el az áruinkkal, magasabb árért értékesítünk. Ráadásul a kertész szakember dolga így valóban a szakmája marad. S hogy miért van több dolgom? Ötezer négyzetméteres új üvegházat építünk... Tervezni kell... de hát ez már gyönyörű munka. VARGA NÁNDOR, a törökszentmiklósi fmsz áruház igazgatója | — Mit mond a j régi kereskedő 1968-ban a konkurenciáról? I — A kérdés nyilván azt cé- ! lozza, hogy ! Törökszent- | miklóson ezzel az új általános áruházzal verseny kezdődhet az állami és a szövetkezeti kereskedelem között. Verseny persze van. A vevőkért, versenyezünk. önmagunkkal is. Ezért vezettük be az áru házhozszállítását, húsáruink egy részét ezért vesszük a Surjáni Állami Gazdaságtól. s ezért alkalmazkodunk nyitvatartási időnkkel a helyben dolgozókhoz ugyanúgy, mint a Szolnokra bejárókhoz. A vevőkör bővítésére itt van lehetőség. Szeretnénk megnyerni áruházunknak az eddig Szolnokon vásárló törökszentmiklósiakat, ugyanakkor a környező faluk lakóit is. Ez pedig elég nagy feladat ahhoz, hogy az állami és a szövetkezeti kereskedelem együtt birkózzon vele. KOVÁCS ISTVÁN a Szolnok Városi Tanács V. B. trv- és munkaügyi csoportjának vezetője t | — Mit tettek a [ nők foglalkoztatottságának megjavításáért? j — A végrehajtó bizottság határozatot ho- I zott a Szám- I viteltechnikai és Ügyvitelszervezési Vállalattal való közös beruházásról. A Liget és a Viktor János utca sarkán 3.5 millió forint ráfordítással felépítjük a vállalat szolnoki alközpontját, míg partnerünk a gépek beszerzéséről gondoskodik. Körülbelül kétszázharminc dolgozót foglalkoztatnak majd; a létszám 85 százaléka nő lesz. Általános iskolát és közgazdasági technikumot végzetteket alkalmaznak majd. A megállapodás értelmében a vállalat 1970—72 között további száz nő munkábaállí- tását biztosítja. Az alközpont a jövő év végére elkészül, és az 1970-ben kezdődő nép- számlálásban már részt vesz. NÄDAS maria a Sport falatozó szakácsnője I— Ha egy étlapon azt látja az ember, i hogy a kony- í hafőnök ez és , ez, akaratlan [is idős embert • képzel el. Ná- ’ das Mária fiatal lány, aki éppen az eljegyzésére készül. Mit adott magának ez az év? — Azt, hogy hazakerültem. Kenderesi vagyok. Konyhalányként kezdtem a mesterséget. Ebben az évben épült ez a bisztró. Nem tudom, mikor határozták el, de a vállalkozásnak talán köze van az új mechanizmushoz. A kőműves öcsém is ebben az évben került haza. S hogy milyen jó érzés lehet szakemberként itthon dolgozni, azt így elmondani sem tudom. De itt bíznak bennem, s ez a bizalom néha többre serkenti az embert, mint amennyire másképpen képes lenne... jó itt a falumban. S ez a modern bisztró, ahol dolgozom, talán egy kicsit az én falum holnapja is. Mondják, hogy „séf” lettem. Szerencsés vagyok. a vállalkozási kedvvel vagyok csak szerencsés. Különben már kétszáz forint fizetésemelést is kaptam... Ez így minden együtt az új mechanizmus... MÜLLER ISTVÁN az újszászi ktsz elnöke óamvfmsss — Kedvez-e a szövetkezetnek a többcsatornás anyagbeszerzés? — A többcsatornás beszerzés nagyon előnyös. Valóban módunkban áll az anyagokat közvetlenül a gyártóművektől megvásárolni, ami olcsóbbá teszi a termelésünket. Az igazság az, hogy a gyártó cégek szóba sem állnak egy ilyen kis szövetkezettel, mint a mienk. S ha udvariasságból meg ig teszik, olyan felárakat követelnek a kistételű megrendelések miatt, amiket képtelenek vagyunk megfizetni. Az egyik csatorna számunkra hozzáférhetetlen. A termelő- eszköz kereskedelmi vállalatokkal sem boldogulunk jobban. Mit tehettünk? Kooperációs munkát vállaltunk a Magyar Hajó és Darugyártól. A szerződésben kikötöttük, az anyagbeszerzés az ő dolga. A nagy hal, a nagy halak között könnyebben úszkál, nem igaz? VÁSÁRHELYT JÁNOS a Kisú jszállási Vas- és Faipari Ktsz műszaki vezetője | — ön évek \ óta egy nagy ktsz műszaki \ vezetője. Mi újat adott a ktsz-nek 1968? [—Két és fél milliót fordítottunk a műhelyek korszerűsítésére. Üj gépsorokat vettünk. 1968- ban — bár az év bizonyos óvatossággal kezdődött, s egy negyedévig a megrendelők igen bizonytalanok voltak —, beigazolódott: a beruházások kifizetődtek. Kisüzem vagyunk, termelési segédeszközöket gyártunk. Cikkeink ára esett. Csak a gazdaságosabb termeléssel maradhattunk versenyképesek a piacon. Es 68-nak köszönhetjük, hogy olyan nagyüzem, mint a Győri Vagon és Gépgyár is elvállal most partnernek. 1968 nekünk nagyobb piacot, s jobb termelési eredményeket adott. GORJANCZ IGNÁC a Hűtőgépgyár vezérigazgatója — Mit jelentett vezetni 1968-ban? — Az új gazdasági viszonyok között sokkal szebb és nehezebb egy vállalatot vezetni, mint a régi mechanizmusban. Szebb, mert az ember fantáziája szabadon működhet, tehát a vezetés alkotóbb munka, mint valaha volt. Nehezebb azért, mert kockázatosabb. Kettős felelősség hárul ránk; elszámolással tartozunk az államnak és a vállalat kollektívájának egyaránt. Mondok egy példát: mi az idén bel- és külföldi megrendelésre 140 ezer háztartási hűtőszekrényt gyártunk, a forgalomból, a piaci tendenciákból arra következtettünk, a nagykereskedelmi vállalatok a negyedik negyedévben kénytelenek lesznek nagy tételeket törölni a megrendelésükből. Ebből kiindulva, és meg sem várva a sztornónyilatkozatukat, tízezer gépet eladtunk Csehszlovákiában, méghozzá kedvezményes áron. És valóban jól számítottunk, mert a belkereskedelem húszezer hűtőszekrényt mondott le az eredeti megrendeléséből. Százmilliókban sakkoztunk a piaccal és nyertünk. VINC7E ISTVÁN a vízgépészeti gyáregység brigádvezetője, Kunhegyes — Mit vesz észre egy szocialista brigád, egy nagy vállalaton belül a vezetés változásából? — Mit mondhatnék? A szabad szombatot dicsérjem? Az az igazság, hogy még csak kéthetenként van. Hetenként lenne jó. Inkább hétközben rádolgoznánk azt a néhány órát. a kereset? Valamit javult, de nem is csoda: ebben az évben elmaradt a félévi hajrá, elmaradt az év végi hajrá is. Viszont nem álltunk hetekig, mint régen. Idén mindig volt munkánk, és végig volt miből dolgozni. Ha ez az új mechanizmus a vállalatnál, akkor az én brigádom rosszat aligha mond. Egy igazság azért van: a feleségünk csak rágja a fülünket, hogy most a többől is nehezebb... De hát a mi dolgunk, hogy dolgozzunk és hogy hazaadjuk a keresetet... MOLNÁR LAJOS az Anrífógépgyár szb titkára Bevált-e a kísérleti kollektív szerződés? Néhány hónappal ezelőtt még magam is fizikai munkásként dolgoztam. . tehát közelről ismerem az emberek véleményét. Ez bátorít fel arra, hogy kijelentsem: az idei kollektív szerződés jól kifeiezte a vállalat és a dolgozók érdekeit. Olyannyira, hogy az 1969— 70-re kötendő szerződésünket az ideire akarjuk építeni. Véleményünk szerint mindössze néhány részlet- kérdés szorul átdolgozásra. Azt is elmondhatom, a kollektív szerződést a vállalat betartotta, és a dolgozók többsége eleget'tett az abban vállalt kötelezettségeinek. CHIOYINI FERENC Munkácsy-díjas festőművész — Mi a véleménye a giccs- adóról? — Nagyon helyesnek tartom, hogy az állam magas adót vet ki az ízlésrombolással elért vállalati haszonra. Ügy tudom, ennek hatására számos, giccsadó alá eső cikk gyártását hagyták abba. Ez nagyon jó. Hadd tegyem hozzá, a mi szakmánkban szigorú lektorálási és adózási rend van. A szabad giccs- őrök viszont azt csinálnak, amit akarnak, nagy pénzeket keresnek, s ráadásul nem is adóznak. Ezeket a kóklereket kellene már megfékezni. Ügy vélem, a giccsadó bevezetése önmagában nem hozhat teljes sikert PETRAS PAL kisiparos, Kenderes — Hogyan futott eszébe Pali bácsinak, hogy nyuadí- jas létére ivarengedélyt kérjen? — Története van ennek. Itt dolgoztam én évtizedekig Kenderesen. Csak a vasból t vezetője voltam 16 évig. Eljárt felettem is az idő. Üveges a szakmám. Kenderes meg épül. A ktsz nem bírja kiszolgálni a falut. Én m°g öregemberként is eldolgozgatom. Volt idő, hogy ezt nem engedték. Igaz. ami igaz; akkor is elhívták dolgozni az embert. De most így mégis más. Ki húzna szívesen a törvénnyel ujjat? Kaptam engedélyt, a tanácstól szóltak, hogy szükség van még rám. Kiváltottam az ipart. Nemcsak a pénz az öröm: az is, hogy kellek én még ennek a falunak. Én, az öregember. MÉSZÁROS FERENC a TIT Szolnok megyei szervezetének titkára — A társulat mit tett az új gazdasági szemlélet kialakításáért? — A társulat még 1967-ben hozzálátott ehhez a munkához. Háromszázhatvan előadást tartottunk, több mint tizenkétezer hallgatónak az új mechanizmusról. Például a költséggazdálkodásról, a piackutatásról, vezetéselméleti kérdésekről, az árképzésről, a vállalati munka hatékonyságáról és ígv tovább. Az idén az első félévben — statisztikai adatunk csak erről az időszakról van — 189 közgazdasági előadás hangzott el, hétezerkilenr- száz hallgató előtt. A jövőben szakosztályainknak szorgalmazniuk kell a tudományos eredmények gyorsabb elterjesztését, hogy azok mielőbb szolgálják gazdasági fejlődésünket A számadás Tükör ez a tizennyolc dialógus? Az adós érzésével tettük le a tollat Mert együtt más képet adnak ezek a beszélgetések, mint külön-kü- lön. De hiszen így is van rendjén. És úgy véljük, rendjén való az adósságunk is, mert teljes, hibátlan nem lehetett ez a tükör. Jeleket rajzoltunk a társadalmi térképre, s amíg egyetlen jel is hiányzik, nem fényképszerűén hű a térkép. De hisszük: e mozaikokból összerakott kép rávall mindarra, ami a reformok első évében körülöttünk, s mindannyiunkban történt. Bartha Gábor—Fábián Péter Foto: Nagy Zsolt
