Szolnok Megyei Néplap, 1968. december (19. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-29 / 304. szám

IWB. december 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 9 KÉPERNYŐJE ELŐTT Oiven évvel p%plö1t Miről írtak a Szólások megyei újságok ? Ami a televízióban törtónt az ünnepek előtti napokban, arra már aligha emlékszünk. Egyrészt, mert emlékezetre méltó vajmi kevés akadt — kivételt talán Sós György té­véfilmje, a Cseppben a ten­ger képezhet, erényeivel és Televíziós Időben több mint 28 óra, műsoranyagában eléggé válto­zatos, színes és gazdag — bárki könnyűszerrel választ­hatott belőle „karácsonyfája” alá ízlése és kedve szerint. Sok minden belefért ebbe a hatalmas televíziós ajándék- kosárba. A sokféle ajándék között természetesen akadt, aminek szerfölött örültünk — Egy, kettő, három, Forgószél — amit jó szívvel fogadtunk Világirodalmi Magazin, Othello — de olyan is, amit szívesen kicseréltünk volna esetleg másra — Ajándékko­sár —, hogy csak néhány példát említsek. Ünnepi szempontok vezették a szer­kesztőket, s ünnepi hangulat — olykor talán a kelleténél is komolyabb, vagy talán ko- morabb — hatotta át a há­romnapos program egészét. Éppen ezért a humor mintha kimaradt volna ebből a ka­rácsonyi műsorkosárból. Ruttkai Éva személyében kedve,, vendég-ajándékunk is akadt. Vendégként érkezett, s valóban magával hozta a színház varázsát, az élő szín­ház káprázatát. A riport­alany szerepét „játszotta” és egy darab színházat nyújtott ét nézőinek; s bármilyen pa­radoxonnak látszik, a teljes élmény erejével. Nem az ra­gadott magával, amit mon­dott, hanem az ahogyan mondta. A színészi mester­ségről, a művészi hivatás­ról elmondott szavait bizo­nyító erejű részletekkel tol­dotta meg, amelyekben mél­tó társa volt Darvas Iván. Ilyen „vendégfogadásra” máskor is szívesen vállalkoz­nánk. Az Egy, kettő, három című Molnár-darabot akár „cso­dás” ajándéknak is nevezhet­nénk. Hiszen csoda az amit a teljhatalmú Norrison bank­elnök művel 60 perc alatt egy Antal nevű sofőrrel, és az is, amilyen tökéllyel Molnár Fe­renc alakítja ezt a drámai varázslatot. A bank agilis el­nökének nincsen ugyan va­rázspálcája, de vannak mil­liói. És egy olyan társada­lomban. ahol mindennek ára van, kell-e ennél több. Elnö­ki hivatalából ki sem kell lép­nie. s egyetlen hívó szavára szobájába seregük az „egész emberiség”, aki számít. Némi „olaj” kíséretében aztán azt csinál velük, amit akar. Te­LOTTO Ezen a héten kedd, szerda ünnep, ezért még ma vegye meg, töltse ki és továbbítsa lottószelvényeit! A ren­des havi tárgynyere­ménysorsoláson kívül az 1. heti lottószelvényekre külön / ut alomsor solás Főnyeremények t öröklakás, lakberendezési utalvánnyal, személygépkocsik LOTTÓ fogyatékosságaival együtt — másrészt, mert az ünnepi ké­szülődés lázában a figyel­münk is jobban megoszlott, nagyon sokan csak „félszem­mel” néztük a tévét. Az ün­nepek alatt viszont már alig­hanem telt ház volt minden képernyő előtt. karácsony heti, hiszen elvtelen szaglá­szók, gerinctelen csahosok, pénzéhes polgárok veszik kö­rül. Még Norrisson is meg­vetéssel néz rájuk, mondván: szégyelljék magukat. Ezt a bravúrosan megalko­tott társadalmi szatírát nyúj­totta át Ádám Ottó a képer­nyő segítségével. A szédüle­tes tempóban diktált játék, a szinte szusszan cást sem tű­rő drámai varázslat-folyamat nem könnyű feladat elé állí­totta a bankelnököt játsszó Feleki Kamillt. Dicséretére mondva: végig bírta erővel. Színnel már korántsem. Kör­nyezetéhez való viszonyából hiányzott a differenciáltság, s a teljhatalmú fölényes úr (olykor félelmes) gesztusai­val is adós maradt. Ugyan­akkor Drahota Andrea színé­szi erejéből bőven telt az egyszerű sofőrbe belecsava­rodott amerikai milliomos­lány önirónikus megformálá­sára. Mint ahogy Sztankay István is remekül hozza An­tal színeváltozását. Kopott taxisofőrként, darvadozva lép Norrisom szobájába, s elegáns elnökként, fölényes köszö- nömmel távozik. A „telefonon rángatott” figurák közül Pethes Sándor örökbefogadó báróját emelhetnénk ki. Mínusz egy, mínusz kettő, mínusz három — ezt a nega­tív előjeles számolást a Slá­ger jcupa középdöntőjében hallhattuk indításként. Bizo­nyos értelemben azonban ez a számolásmód illett volna a teljesítmények értékelésére is. Sok pozitívumot ugyanis nem mondhatunk a karácso­nyi középdöntőkről. Sport- nyelven szólva az „aranyszá­jú” leányok és legények még az elmúlt heti formájuktól is elmaradtak. Némi előrelépés csupán a csapatok kiállásá­ban volt észlelhető: ünnepi mezt öltöttek, s csillagszóró­fényes mérkőzést vívtak. Az Apoilo 8 már biztosan sláger, a róla szóló Zorán-dalt alig­ha fenyegeti ilyen veszély. Azon iá lehet vitatkozni, hogy Hofi Géza tehetségéből nem telhetett volna-e szellemesebb humorú showra is. A plusz pontokat így jóformán egy dal érdemelné: a Tölcsért csinálok a kezemből (Zalat- nay énekelte). És még valami- A szolnoki zsűri is elkövette első ..jóvá­tehetetlen” bűnét; a vesztes csapatnak adta pontjainak döntő többségét. Ha azonban azt vesszük, hogy az eddigi fordulókon öt alkalommal mindig a végső győztes mel­lett tört lándzsát, az 5:l-es arány nem rossz, s a döntő­ben még szépíteni is lehet rajta. S amit még szívesen tar­tunk számon az ajándékok között: Hitchcock nagy si­kert aratott filmje, a Forgó szél (érdekes, bűnügyi ele­mekkel átszőtt, náci-ellenes színezetű történet, a szépsé­ges kémnőről és szerelméről); a kétrészes Aranyérmesek, lírai emlékeztető a mexikói olimpiára; a televíziószerűen megoldott Othello-kereszt- metszet; a Moravia novellá­jából készült Ne vedd a szí­vedre fiam című jelenet a Világirodalmi Magazinból. V. M. Kiváló MHSZ klubok kitüntetése Az MHSZ szolnoki járási, városi vezetői tegnap érté­kelték a területükön dolgozó tartalékos és lövészklubok tevékenységét. A lövészklubok közül leg­eredményesebben a tisza- földvári, a szolnoki Zalka Máté, és a jászapáti, míg a tartalékos klubok közül a törökszentmiklósi mezőgaz­dasági gépgyár, a Középti- szavidéki Vízügyi Igazgató­ság és a martfűi Tisza Ci­pőgyár tartalékos klubja működött. A megyei köz­pont munkájuk elismerése­ként a járás, illetve város legjobb tartalékos, valamint lövészklubjait december 28- án vándorzászlóval, illetve a klubok titkárait pénz- és oklevél jutalomban részesí­tette. A Magyar Úttörők Szö­vetségének Szolnok megyei elnöksége és a megyei ta­nács vb művelődési osztálya szaktárgyi versenyeket, ve­télkedőket hirdetett meg út­törők számárai A járási és városi verse­nyek az egész megyében azonoa időpontban kerülnek megrendezésre; „élővilág”- ból, földrajzból, matemati­kából, fizikából, orosz nyelv­ből, történelemből, kémiából és magyar irodalomból a versenyek februárban zajla­nak. Ezeken a járási, városi Féléves lehettem, amikor megboldogult Főni néni kije­lentette: e gyerekből költő lesz, akárki meglássa. Az évek teltek, t amikor felcseperedtem, nyomban el­határoztam, hogy betörök az irodalomba. Verseim igen tet­szettek családi körben. Ezek közül való egyik legkedve­sebb, amelyben ugyan még fellelhetőek a kamaszkor gyengéi: Elmegyek a házunk előtt Minden vasárnap délelőtt Aki látja csárdás léptem, nem akarhat rosszat nékem — soha. Lehet, hogy a ,,nékem'" egy kicsit talán furcsa a szakemberek számára, de örökös elhatározásom volt; csakis újat fogok alkotni. Jászapátiban december 25- én új lap jelent meg, a Jászsági Néplap. Főszerkesz­tője dr. Brósz Róbert, felelős szerkesztője Ádám János. Első fontosabb tudósítása: „Népgyűlés Jászapátiban — Tartotta az országos szociál­demokrata párt az Ipartestü­let helyiségében... Ember ember hátán. Komoly arcú magyarok, szemükben az iz­gatottság tüze, az idők ér­dekes, forradalmi lángja ... Állnak ott s néhányan ren­dületlenül pipáznak. — Fejüket fekete bárány­bőr, csúcsos kunsüveg fedi s mint valami ember­dárdák meredeznek, sűrűz­versenyeken egy-egy úttörő- csapat tantárgyanként leg­feljebb két-két versenyzőt indíthat. A járási, városi verse­nyekről minden járásból és Szolnok városból tantár­gyanként az első két helye­zett, a többi városból pedig az első helyezett vesz részt majd a megyei versenyen. A kiírás alapján Kisújszál­lás és Túrkeve együtt ren­dezi meg a versenyt, s en­nek első helyezettjei jutnak tovább. A megyei küzdel­mekre március hónapban kerül sor. Hőskorszakomban az élet lendületének hatalmas rit­mikája fejlesztette tovább versművészetem. A lektor ez időben készült verseimre azt mondta: túl­ságosan modern, túlléptem saját koromat. Így teljesen érthető, hogy nem láthattak napvilágot. Lendületem ennek ellené­re nem hagyott alább, to­vább költöttem. Hamarosan nagyobb lélegzetvételű eposszal jelentkeztem. Té­mája egy modern Trubadúr, akit azonban gyerektartási perbe fognak, aztán mégis részt vehet a háztömbkörüli úszőversenyen. Twistelni igen, De úszni nem igen tud Csak nők után Azok után tud futni. nelc a teremben.” a vezér­szónok, Balogh Ferenc be­szédének fő gondolatát a szokásos békítgető szociálde­mokrata szólamok képezik („o munkások ne követelje­nek horribilis munkabért, a munkaadók meg ne adjanak kicsiny béreket, hanem kö­zösen határozzák meg”). A jelenlevők megalakítják a Földmunkás Szövetséget s mindannyian belépnek. A jászföldön egyéb moz­golódás is van. „Beszélik már Szolnokon, vagy leg­alább is suttogják, hogy a jászok ki akarnak válni a vármegye keretéből és a sa­ját ezeréves határaikon be­lül önálló közigazgatási egy­séggé, vármegyévé akarnak átalakulni a most alapvetővé vált önrendelkezési jog alap­ján ... Ennek jelentősége Szolnokra kétségbevonhatat­lan, de Szolnokot ez nem fogja tönkretenni... Majd meglátjuk, van-e bennük elég erő, energia”. (Haladás.) A helyi csatározásnál sok­kal súlyosabb országos harc Szolnok megyei vetülete is felfedezhető a lapokban: a reakciós burzsoázia és a régi közigazgatás ellentáma­dása a fegyveres hatalom jellegének régi rendszer sze­rinti kialakításáért. A Hala­dás egy, a szolnoki bérkocsi­sokról szóló cikkét így kez­di: „Nincsen rend semmi té­ren. a köztársaság kikiáltá­sa óta nagyrészben a nem­zeti tanács; másrészről pe­dig a volt nemzetőrség: majd annakutána a beosztott ka­tonaság intézkedik, kiknek azonban nem hatáskörük rendőrségi intézkedéseket teljesíteni. A városi rendőr­hatóság, a csendőrség mű­ködése két hónap óta meg van bénítva, mert veres posztóként tekintették a nemzetőrök ezeket a kiváló színvonalon közrendet fenn­tartó elemeket.’’ _ Török­s zentmiklóson a nemzetőrség létszámát 300-ról 60-ra csök­kentették, a csendőrségét pe­dig 30 fővel növeljék (Török­szentmiklósi Újság). „Bolsevizmus — rémhíré­vel borzongatják az utóbbi napokban a háborús szenve­déstől régen agyongyötört idegeinket... Nyugodtan, fér­fiasán nézzünk a szemébe ennek a rémnek is.. Erő­szakkal lehet új forradalmat csinálni, de az új forradal­mi erők uralmát csak a szel­lemi, erkölcsi kultúrával és gazdasági erővel lehet biz­tosítani. Hát vajon ki lehet olyan botor, hogy azt higv- gye, hogy a forradalmat ki­vívott mai polgári és szo­ciáldemokrata pártok kikü­szöbölésével ezek az erők egyáltalán feltalálhatok lesz­nek a mai magyar társada­lomban? Mi ugyan képtelen­ségnek tartjuk azt is, hogyha túlzó és haladékot nem tű­rő osztályharc hívei túlnyo­mó nyers erővel is rendel­A lektor erre a versemre azt mondta, hogy megkés­tem, mert már más tánc a divat. Rendkívül elkeseredtem, mert éreztem, igen nagy szükségem van a nyilvános­ságra. A lektor viszont hajt­hatatlan maradt. — Nosza — mondtam a lektornak —, majd meglát­juk. Es megírtam első publi­kált költeményemet: Szolid, csendes, rendes ember. Albérletet keres kérem, Nem oly vacak ágyrajárót, Fürdőszobást, különállót. Kalandorok kíméljenek. Van kihez írni versemet. Sajnos egyelőre még nem tudok megélni a honorári­umból. Ellenkezőleg: nekem kellett fizetnem, mert a hir­detés soronként háromötven. De végre publikálhatok! Vinczc György keznének ....” — írta Ormos Endre dr. a Mezőtúr és Vi­dékében. a tények azonban azt mutatják, hogy maguk a polgári pártok is erősebbnek tartják a kommunista moz­galmat, mint ahogy azt lao- jaikban bevallják. Félelmük a különböző nézetű és a ha­talomért. egymás ellen har­coló polgári pártok egységes frontba tömörítése mellett még a SZDP-tal való együtt­működésre is rákényszeríti őket, amit annak pobboldali vezetői nem is utasítanak el. „A polgári pártok tömörí­tése” c. cikkében írja a Ha­ladás: „A Károlyi-párt or­szágos gyűlésén kimondták a jelszót a kormányférfiak, hogy a polgári elemeknek tömörülni és szervezkedni kell a magántulajdon elve alapján... Ez a szervezkedés nem a szociáldemokrata párt ellen irányul, ellenkezőleg arra, hogy a haladó polgár­ság életre keltse a szociál­demokrata párt aktuális programját és közös erővel védjék meg a forradalom vívmányait a bolsevista, kommunista áramlatok el­len... a Károlyi felhívása élénk visszhangra lelt a mi megyénkben is... Hisszük, hogy ezek a szervezkedések nagyban elősegítik a törvé­nyes rend uralmát, amely most annyira veszélyeztetve van az egész országban, de különösen a mi vármegyénk­ben.” A Törökszentmiklósi Újságban e. m. tovább megv a SZDP-tal kapcsolatos ál­lásfoglalásban. „a Szociali í- musért” c. vezércikkben ezt írja: „a szocialistákat min­den erőnkből támogatni kell. Minden olyan áramlatot, mely munkájuk elé akadályt gördít, el kell némítani... És elvárjuk, hogy a népköz­társaság kormánya módját fogja találni a tolakodók elhessegetésének.” — hívja fel az államapparátust a kommunisták elleni admi­nisztratív intézkedések meg­tételére. És míg erőteljesen készül­nek a kommunista párt letö­résére. ha kell karhatalmi eszközökkel is, szinte tehe­tetlenül nézik a román, cseh és szerb csapatok előretöré­sét a demarkációs vonala­kon belül; néhány tiltakozó jegyzéknél többre nem telik tőlük, képtelenek kellő erélv- lyel megszervezni és ellenál­lóképessé tenni a hadsere­get. „A magyar kormány minden tiltakozása ellenére a megállapított demarkációs vonalon belül egyre tovább folyik az ország megszállása — írja a Mezőtúr és Vidéke. — Erdély jó részét., már megszállta a román. Hírek arról is beszélnek, hogy a román megszállást kiterjesz­tik a Tiszáig. A csehek meg­szállják egész felső Magyar- országot A szerbek pedig délen tolják mind feljebb és feljebb a megszállás vona­lát... Ha a legkisebb mé­retű anarchia is felüti fe­jét... erőtlen lesz minden til­takozó szó a megszállás el­len...” — hárítja át az „anarchiát hozó” kommunis­tákra a felelősséget a cikk­író a megszállásért. (Ezt a szólamot, később Horthyék is átvették!) A tiltakozáson túlmenő intézkedésre pedig jellemző egy hirdetmény, ami ugyancsak a Mezőtúr és Vi­dékében jelent meg: ..Figyel­meztetés. A Nemzeti Tanács és a Munkástanács figyel­mezteti az 1896—1900 évek­ben született katonákat, hogy legkésőbb január hó 4-ig ok­vetlenül vonuljanak be ille­tékes katonai parancsnoksá­gaikhoz, mert a magyar s*> köztársaságnak szüksége van katonákra s becstelen az és ellensége a szabadságnak, aki a köztársaság parancsait nem teljesíti... A szabad állam, a köztársaság is, ha nem akar összeomolni, kénytelen erőszakot alkalmazni köte­lességmulasztó fiaival szem­ben ..Az erőszak alkal­mazása elé aznrönn akadá­lyok tornyosulnak. A Vörös Csillag Traktorgyárban elkészült az UE— traktorcsalád új tagjának, a z UE—50-esnek első soroza­ta, A próbapéldányok kitűn ően vizsgáztak, s még ebben az évbeír mintegy 200-at ad nak át mezőgazdaságunknak. Képünkön: Kiszállításra várnak az UE—50-es trak­torok. (MTI foto — Bara Is tván fevlétele) Szaktárgyi úttörő-versenyeket hirdettek meg Publikálok!

Next

/
Thumbnails
Contents