Szolnok Megyei Néplap, 1968. november (19. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-13 / 266. szám

IMS. november 13.. SZOLNOK MEGYE! NÉPLAP s KÉPERNYŐJE ELŐTT Döbbenten. Az utóbbi idők egyik leg- érdekfeszítőbb és egyben legemberibb drámáját hozta Zsurzs Éva televíziós filmje, a Mondd a neved. Hatása túlmutat az egy érdekes tör­ténet hozzáértő feldolgozá­sából eredő élményen; alig­ha akadhatott ugyanis néző, akit ne kavart volna fel Ko­vács István tragikusnak lát­szó sorsa, s aki ne együttér­ző szorongással kísérte volna egy ember heroikus küzdel­mét azért, hogy ismét meg­találja emlékeit, múltját, ez­zel együtt régi énjét, amely­től gyermekkorában a né­metek rafinált és brutális eszközökkel megfosztották. Döbbenten láthattuk, hogy a modem tudomány és a fi­zikai brutalitás mire képes, ha az erőszak él vele. Egy embert meg lehet fosztani nem csupán a múltjától, de teljes személyiségétől is olyannyira, hogy még a ne­vére sem emlékezik többé. A többi azután már csak az újabb beprogramozás dolga, s a békés emberből akar pusztító vadállat is válhat. Ugyanakkor szorongva fi­gyeltük, “hogy ugyanaz a tudomány — egy jó szándé­kú idegorvos kezében mint sietett az elrabolt múlt visz- szaszerzésével küszködő, már-már kétségbeesetten küszködő ember segítségére. Szurkoltunk érte, s akartuk hogy a közös, drámai pilla­natokban egyáltalán nem szegény vállalkozás sikerrel záruljon. S a Szemes Piros­ka riportja alapján készült, játékelemekkel gazdagított dokumentum-dráma igazi érdeme a képernyő előtt ülő néző nagyfokú érzelmi .szorongva aktivizálásában, s ezzel együtt, gondolkodásra kész­tető hatásában rejlik. To­vábbá abban, hogy Zsurzs Éva televíziós filmje nem csupán a drámai küzdelem reprodukálása művészi esz­közökkel, hanem általános érvényű mondanivalót is sugall. Ugyanakkor filmje lírai vallomás is az rffrhber; élet szépségéről és^fájdal- mas kiáltás a háború okozta lelki sebek láttán. Mert nemcsak a golyó öl, s nem­csak fizikai halál van. Ennél szörnyűbb, ha az ember lel­két pusztítják el. És hogy mindez sikerült, az elsősorban a rendező Zsurzs Éva mértéktartó, minden felesleges drámai túlzásoktól „tartózkodó” — a téma csábíthatta volna — őszinte hangvételű rendezői alapállásán múlott. Sikerült azt a hangot megütnie, amelybe disszonánsán nem vegyült sem hamis érzel­messég, vagy még inkább ér­zelgősség, sem „művileg elő­állított” drámaiság. Ezért maradt Kovács István drá­mája, elkesesedett küzdelme, majd boldog felszabadulása mindig emberközelben. A művészek — Berek Kati, Tomanek Nándor, Avar Ist­ván, kicsi szerepében Gobbi Hilda — hűséges segítőtár­saknak bizonyultak. Berek rokonszenves riportemője, Tomanek száraz-szenvedé­lyes ideggyógyásza, Avar István mindvégig hiteles, korszerű, szűkszavú eszkö­zökkel megformált Kovács Istvánja, s Gobbi Hilda be­felé érző anyája osztatlan részesei a hiteles és szug- gesztív élménynek. Befagyott humor ■'Ugyanis ha a duma-szin­tet centiméterekkel lehet mérni (Rádiókabaré) —■ ak­kor a humor hőfokát fokok­kal mérhetni. Míg azonban (ugyancsak ott hallottuk) a duma-szint a televízióban igen magas, a humor hőmér­séklete csaknem a fagypont alá süllyedt. Legalább is a csütörtök esti kánikulai kró­nika ezt mutatta. A rádió­kabaréban szóba került Kö­tőszógyártó Nemzeti Válla­lat hallatán önkéntelenül felvetődehetett bennünk, né­zőkben: vajon a televízióban nem működik-e egy Humor­kiszerelő Ktsz? A Nyár volt című televíziós kabaréból ugyanis éppen a csattanós ötletek, a szellemes humor hiányzott. A néző joggal érezhette, hogy a kabaré „szülői” egy elmúlt évszak asztaláról lehullott humor- morzsácskákkal akarják jól iakatni. Még szerencse, hogy ők sem vették komolyan! (Komolytalan krónika) Ma­radt tehát a rádió 6-os stú­diójából sugárzott Sok a szöveg című vidám műsori A televízió nem szólt bele, csak „nézte”, illetve képek­ben kísérte a dumát osto­rozó kabaréműsort, mert mint ahogy a műsor jelez­te: újabb nemzeti betegség ütötte fel a fejét: a sódero­lás. Nos, ebben az összeállí­tásban nyomták a sódert a Kötőszógyártó NV munka­társai, a Bumbele Tsz te­temre hívott protokoll „dol­gozói”, a Nehadova V. tiszt­viselői, s a „sóderbul kifo­lyólag” Gyugyerák is beszá­molt párizsi élményeiről és a „Snapszelizén’ esett sze­relmi kalandjáról. A kis óvodások tiltakozó szavak­kal a boldog oviért szálltak harcba, Horváth Tivadar a magunk által főzött kávé örömeit ecsetelte énekszó­val. Szórakoztató és helyen­ként színvonalas humorban lehetett részünk. Kár, hogy némelyik jelenet bőbeszédű­sége, túlnyújtottsága a kel­leténél magasabbra emelte az okosan, szellemesen kari- kirozó kabaré duma-szintjét. Terjengőssége ellenére is tetszhetett a Trabant-kálvá- ria „bonyodalmait” feltáró jelenet (Kállai Ferenc, Agár­di Gábor — Rajz János); a protestsong-divatra célzó és a tartalmatlan tiltakozó da­lokat finoman parodizáló „ovis”-dal; a protokoll szel­lemet fricskázó jelenet (az elnök: Tompa Sándor) sbt. Hofi Géza régebbi sportka­baréban nyújtott produkció­ját színvonalban nem érte el ez a mostani. Röviden Bártól: muzsikájának népszerűsítése nemes fel­adat, A Csodálatos manda­rin televíziós bemutatója ennek jegyében született. Szinetár Miklós, a televíziós változat rendezője valame­lyest egyszerűsítette a kor- reográfiát és fokozottabban ügyelt a cselekmény meg­értetésére. Ezért alkalmazott táncosok helyett színészeket is. (Páger Antal, Bálint And­rás.) Ha a kísérlet nem is járt egyértelmű teljes siker­rel — a muzsika helyenként veszített vezető szerepéből — az átdolgozás néhány ki­emelkedően szép mozzanat­tal így is dicsekedhet. Jobban sikerült, biztosab­ban állt a lábán a közgazdá­szok vetélkedőjének máso­dik fordulója. ötletesebb feladatok és jobb versenyzői teljesítmények emelték szín­vonalát. Ezért kissé érthe­tetlen, hogy hogyan került az a bizonyos licitáló ver­seny az összecsapás prog­ramjába, hiszen a kölcsön vett pontok bonyodalmai következtében még a jól vá­laszoló versenyző is nyere­ség helyett veszteséggel zárt! — A nézők is kaptak fel­adatot, s még hozzá olyat, amely szellemesen tereli a családapák figyelmét a köz- gazdasági ismeretek háztáji alkalmazásának didaktikus lehetőségeire. V. M. Á szervezeti formában is a piac a meghatározó „Pártom, te kardos angyalom Az 50. évfordulóra emlékeztek Vezsenyben A Ságvári Endre megyei Művelődési Ház rendezésé­ben immár másodízben láto­gattak el a Szigligeti Színház művészei hétfőn esté 6 óra­kor a vezsenyi művelődési házba. „Pártom, te kardos angya­lom” címmel emlékeztek meg az őszirózsás forradalom és z KMP megalakulásának ; évfordulójáról. A műsorban Bókái Mária, Sebestyén Éva, Bárányt László, Halász Lász­ló és Nádor László léptek fel. A grófi szérűn, Csák Máté földjén, Csillagok csillaga című Ady versek hangulati­lag készítették elő a mese- lékezést. majd Bókái Mária azokból az ismert népdalok­ból mutatott be néhányat, amelyeknek dallamára a nép új mondanivalót, új szöveget illesztett, kifejezve benne vágyát a jogokra, a szebb életre. Az egyszerű munkások, k' tonák, proletárok ráébred­nek arra, mit kell tenni. Ez szólal meg Madarász Emil: A dohányszínruhás című el­beszélő költeményében. Szol­nok megyei emlékeket is föl­elevenítettek. megemlékeztek Csihajda Pálról is Madarász Emil versével. A névtelen hősök önfelál­dozó harcát csodálhattuk, Karikás Frigyes; Békés talál­kozás című elbeszélésében. Végül a kommunista költőt, Váczi Mihályt idézték, Száz­húszat verő szív című versé­vel. Az előadást kiállítás egé­szítette ki, az őszirózsás for­radalom és a KMP-hez kap­csolódó dokumentumok má­solataiból* Filvig Erzsébet Napjainkban a legismer­tebb szervezeti forma a vál­lalat, azaz az ország külön­böző helyei^ működő gyára­kat magábanfoglaló nagyvál­lalat. Bár még korai volna véle­ményt mondani arról, hogy a megyei üzemek- milyen elő­nyét élvezik és milyen hát­rányát „szenvedik” az új gaz­daságirányítási rend ad'öifsá- gai között e beolvasztásnak, 5 arról is, hogy az összevonás direktívái, a Gazdasági Bi­zottság határozatai hogyan jutottak érvényre konkrét esetekben — lassan azért ki­alakul a kezdeti kép. A szolnoki bútorgyárban, — a csongrádi széKTfélyű ,.Ti- sza” Bútoripari Vállalat itte­A miblósiak Egy évvel ezelőtt gyakori volt a panasz, hogy az anya- vállalat belső terveinek és kötelező tervének összesített mutatóit végtelen aprólékos bontásban keretszámok és számítási anyag formájában rákényszeríti — egyébként önálló vállalati életre is ké­pes — telephelyeire. Ezzel az ottani vezetőknek megköti kezét, lábát, elveszi önállósá­gukat. Az idén e veszély mellett még az is fennállt, hogy a te­lephelyen képződött nyereség egy részét elvonja, vagy nem ennek arányában biztosít szá­mára fejlesztési alapot, for­góeszközöket stb. A törökszentmiklósi gép­gyárban^ a Budapesti Mező- gazdasági Gépgyár öt telep­helyének egyikén Varga Sán­dor gyáregységvezető meg­nyugtatott: — Utánaszámolunk! A fej­lesztési alapunk, amit a köz­pont biztosít pontosan annyi, mintha önálló vállalatként számolnánk el. Rendben va­gyunk az átlagbérrel is — éves szinten meg lesz a terve­zett 2, százalékos emelés a ni telephelyén pl. kifejezetten előnyösnek tartják az idei év vonatkozásában ezt a szerve­zeti formát. Ugyanis az idén fejeződik be a 72 milliós ál­lami költségvetésből megva­lósuló rekonstrukció. Renge­teg problémát okozott a me­net közbeni építkezés, szere­lés, melyet még tetézett az, hogy az itt készülő 27 fajta gyártmányból 18 új. Emellett pl. a külföldi megrendelések szerzése és bonyolítása (6850 garnitúrát készítenek lengyel és cseh megrendelőknek), a bútor­iparban meglehetősen bonyó- ltrtr'ánya gbeszerzés nehezen képzelhető el a vállalati köz­pont segítsége és szakappa­rátusa nékül. elégedettek tavalyi szinthez képest. Ta­valy 19 napi fizetésnek meg­felelő nyereségrészesedés volt nálunk, időarányosan ez az idén is biztosított, természe­tesen a három besorolási ka­tegória bontásában. Ami a gyártmányokat illeti, ez 90 százalékban saját konstruk­ció, úgyhogy nem kell fél­nünk attól jövőre sem, hogy kevésbé ,,jövedelmező” ter­mékeket készíttetnek velünk. .. .Egyszóval az anyavállalat­tal való kapcsolatunk jó, ha nem is súrlódásmentes. A vállalatok általában négy tervmutatót adnak kötelező­en saját belső tervükből a telephelyeknek: az átlagbért, értékesítést, felújítást és nye­reséget. Ez a négy összekötő szál nem sok. elbírható, ha nem egészítik ki még úgyne­vezett számítási anyaggal, melyhez „ajánlatos” igazodni. Míg a vállalatok, illetve nagy vállalatok — az ipar- gazdasági konstrukciójukat most nem érintve — általá­ban megfelelő gazdálkodási keretnek látszanak, a trösz­tök az új mechanizmus körül­ményei között erősen vitatot­tak. Ebben a formában még a több gyárat magukbanfog- laló vállalatok is elveszítik önállóságukat, cselekvőképes­ségük egy részét, s a centrá­lisán irányított mammut szer­vezet így nehézkes, alig-alig tud rugalmasan alkalmazkod­ni a piac változó körülmé­nyeihez. Ez év elején a Tiszámén ti Vegyiművek vált ki trösztjé­ből s a vállalati önállóságát meghagyó Magyar Vegyipari Egyesüléshez csatlakozott. Ez a forma számára sokkal al­kalmasabbnak látszik, tudni­illik a hasonló nrofilú cé«ek- kel az egyesülésen belül csu­pán „árkassza” egyezségre lépett. Ez a megállapodás is csak két termékére, a szuper­foszfát műtrágyára és a kén­savra szól. Lehet, hogy a por­festékkel és a mosószerrel más társakat keres és más­fajta egyesüléssel köt megál­lapodást. Az egyesülés előnyös a téglagyáraknak Ügyszintén előnyös a me­gyei téglagyáraknak az az egyesülési formája, melyben a rekonstrukciós és beruházá­si feladataikat oldják meg közös erővel. Az új mechanizmus nem csak tervszámokat, hanem kötöttségeket, szervezeti for­mákat sem diktál. Ebben Is végső soron a piac lehet meg­határozó a következő évek­ben. Olyan apparátusoknak, egyesüléseknek vállalati kö­zös vállalkozásoknak kell ki­alakulni, mely árban és kíná­latban legjobban tud alkal­mazkodni a fogyasztók igé­nyeihez. S e cél érdekében lehet alakítani a régi formákat, lehet egyezkedni területeken, hatáskörökön, lehet kibőví­teni az együttműködést, lehet leszűkíteni a mammut szerve­zeteket, ha indokolt. Palatínus István A személygépkocsi ellátásról, a nyugati típusok behozataláról, az előjegyzésről, a közeljövő terveiről A MERKÚR főosztályvezetőjének nyilatkozata Egyre több oivasőmfcnak van gépkocsija és egyre nö­vekszik a gépkocsira várók, vásárolni szándékozók tábo­ra is. Ezt bizonyítják a hoz­zánk érkezett kérdések is; milyen gépkocsit lehet elő­jegyeztetni, mennyi ideig kell várni, milyen új tí­pusok érkeznek jövőre? Az olvasóinkat leginkább érdeklő kérdéseket összegyűj­töttük, felkerestük a MERKUR személygépkocsi értékesítő vállalat áruforgalmi főosztá­lyának vezetőjét, dr. Oröszi Jánost, aki a következő tá­jékoztatást adta: A személygépkocsi behoza­talt a Belkereskedelmi és a Külkereskedelmi Miniszté­rium egyaránt fontos fel­adatnak tekinti. Ezt bizo­nyítja az a tény is, hogy hazánkban lényegesen rövi- debb a várakozási idő, mint az NDK-ban. Csehszlovákiá­ban, a Szovjetunióban, Len­gyelországban. pedig ezekben az országokban gyártanak is személygépkocsikat. Termé­szetesen valutáris helyzetünk határt szab a gépkocsi be­hozatalának. — Jelenlep milyen gépko­csikra fogadnak el előjegy­zést? — Csehszlovák. NDK és szovjet gyártmányú gépko­csikra. Ezek közül Trabant­ra és Wartburgra a most benyújtott igényre 1971-ben adjuk át a gépkocsit a meg­rendelőnek. A Moszkvicsot és Skodát 1969-re igazoljuk vissza. Trabantnál és Wart­burgnál azért hosszabb a vá­rakozási idő. mert a jelen­legi 25 000 gépkocsira váró személy többsége ezt a két típust akarja megvásárolni. — Nem lehet rövidíteni a várakozási időt? — Az 1968-ra lekötött gép­kocsikat már megkaptuk a gyártó cégektől. Tárgyalá­saink eredményeképpen Moszkvicsból pluszként két­ezret kapunk, ennek egy ré­sze már meg is érkezett. Trabantból és Wartburgból az előzetesen lekötött kocsi­kon kívül még néhány szá­zat kapunk, Skodából szintén. — Milyenek a kilátások jövőre? — Hasonlóak az 1968-as évhez, vagyis ha az előzetes szerződést véglegesítjük, kb. 17 000 új gépkocsi talál gaz­dára vállalatunkon keresztül; — Mi a helyzet a nyugati gépkocsikkal? — Nyugati gépkocsikat olyan árucikkekért vásáro­lunk. amelyeket valutáért nem tudunk eladni. Az el­múlt időszakban például Volkswagent kaptunk kok­szért, műbőrért és autófel­szerelési cikkeikért. Ez a cse­reügylet azzal jár, hogy nem folyamatos, hiszen csali ak­kor jön gépkocsi, ha a szál­lító országnak szüksége van az általunk felkínált áru­cikkekre, — Ez a megoldás érthető, de n vásárolni szándékozók­nak nem túlzottan bíztató. — Feltétlen javulni fog ezen a téren is a helyzet. Előzetes keretszerződést kö­töttünk 1969-re a nyugatné­metekkel. olaszokkal, fran­ciákkal és angolokkal. Gép­kocsiigényünk ellenértéke­ként több fajta árucikket kí­náltunk fel és az ezzel kap­csolatos tárgyalások jó ütem­ben haladnak. — Nyugati gépkocsikra je­lenleg nem fogadnak el elő­jegyzést. ennek ellenére szép számai látni úi rendszámú, új Renault kocsikat az utakon. — Nagyobb mennyiségű Renault 4-es sénkocSit sike­rült a közelmúltban vásá­rolnunk, ezek meg is érkez­tek; Ezeket azoknak ajánlot­tuk fel, akiknek régi elő­jegyzése fekszik vállalatunk­nál VW-re, Fiatra, R 10-esre. Aki hajlandó a további vá­rakozás helyett átvenni az R 4-et, annak azonnal kiad- juk, — Milyen gépkocsi ez a közismerten nem szépségdíjas R—4-es? — Valóban nem szép, vi­szont nagyon sok előnnyel rendelkezik. Kitűnően gyor­sul, jó az úttartása, kis he­lyen fordul, könnyű vele parkolni, rendkívül strapa­bíró és az átlagfogyasztása is alacsony. Jóságára mi sem jellemzőbb, mint az, hogy Svájcban például egy- harmaddal drágább, mint a Fiat 850-es. Nálunk a Fiat 70 000, az R—4-es pedig 76 000 forint. — Mikor lesz lehetőség nyugati gépkocsik előjegyzé­sére? — Amikor véglegessé vá­lik a jövő évben beérkező darabszám. Erről a lapokban értesítjük az érdeklődőket. _— Önök foglalkoznak hasz­nált gépkocsik eladásával is? — Budapesten a Röppen­tyű utcában van a használt­kocsi értékesítő telepünk. Oda bárki elhozhatja eladás­ra szánt gépkocsiját, ml vál­laljuk az értékesítést, a gép­kocsi értékének négy és fél százalékáért. — Használt állami autó­kat is lehet vásárolni? — Ugyanezen a telepün­kön. Az állami kocsik vá­sárlásánál egyéni elbírálás alapján a vevő még részlet- fizetési kedvezményt is kap az OTP-től. — Az újságok apróhirdeté­seiben jónéhányan eladásra kínálnak még ki nem vál­tott gépkocsit. — Az új gépkocsit csak annak a nevére írjuk, aki az előjegyzést eredetileg be­nyújtotta. Sorszámot tehát senki más személy nevére átírni riem lehet. — És mi történik azzal a számmal, amelyre nem váltja ki „ megrendelő „ gépkocsit? — Az a szám üresen ma­rad, helyére nem kerühet senki. Szám átírásra semmi­féle indokot nem fogadunk el. Csakis így előzhetjük meg a visszaéléseket. — összegezve: nyugati gép­kocsikra jelenleg nem fogad­nak el előjegyzést, a szocia­lista országokból érkezőkre a felsorolt szállítási határidőre. Az előjegyzések és a várható behozatal milyen gépkocsi- ellátottságot ígér * közeljö­vőre? — Egy-két év. amíg a ke­reslet és a kínálat egyen­súlyba kerül. Ezideig még lesz sorbanállás gépkocsiért* Sokat könnvít viszont a hely­zetben a Zsiguli, a szovjet Fiat 1970-ben várható, hogy megkezdődik a folyamatos szállítása. Végeredményben évről évre javul az ország gépkocsi ellátottsága és egy­re több gépkocsira váró ülhet kocsijába. Erdélyi György A MERKUR autószalon je­len lése a gépkocsi sorszámok állásáról: Trabant Limousine 21 420 Trabant Kombi 1621 Wartburg Limousine 7681 Wartburg de Luxé 5299 Moszkvics 15 096 Skoda 1000 MB 95S7 Skoda Kombi 513 Skoda 1202-es 182 Fiat 850-es 1900 Fiat Coupe 288 Fiat 2300-as 10ű Renault 10-es 116« Volga TI*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents