Szolnok Megyei Néplap, 1968. november (19. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-10 / 264. szám

1988. november 10.

6ZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

7

Otven évvel ezelőtt

Miről írtak

a Szolnok megyei újságok?

Az egész országon, végig- buUámzó forradalom uralomra juttatta Károlyi Mihályt és a Nemzeti Tanácsot A Szolnoki eseményekről a Haladás nov, 10-i száma első oldalán — csak vezórcímek- ben — így számol be: „A NEMZETI TANÁCS KÖVETELÉSE: A Nemzeti Tanács kijelenti: 1. Hogy aki lop, rabol, más vagyonát, más testi épségét bántja, AZ HAZAÁRULÓ. 2. Jelentkezzék mindenki nemzetőrnek, aki a haza sorsát szívén viseli. Tisztességes díjazásukról gondoskodik a — Nemzeti Tanács, -fr A vármegye törvényhatósága csatlakozott a Nemzeti Tanácshoz, -fa Általános rend és nyugalom Szolnokon, -ír A szolnoki katonaság és tisztikar felesküdött a Nemzeti Tanácsnak, -fr Megalakult Szolnokon a SZOCIALISTA GÁRDA, mely a polgárság és katonasággal együttesen tartja fel n rendet -&■ A szolnoki Nemzeti Tanács védelemben részesíti az egész -vármegye községeit. Karhatalmat küld mindenhová, ahol arra szükség van. <& A közélelmezést az egész városban biztosította a Nemzeti Tanács.”

Karcagon a városi közgyűlés foglalkozott a Nemzeti Tanács megalakításának gondolatával; még a feladatát is kijelölte, elsősorban a személyi- és vagyonbiztonság megőrzését. Javaslatot tett tagjaira is: elnöknek Csontos Imre birtokost javasolta, további 7 birtokosit, akik közül 2 egyben bankigazgató is, 3 ügyvédet (1 közülük is bankigazgató), 5 iparost és kereskedőt, 7 pedagógust, lelkészt, orvost, 2 közigazgatási tisztviselőt jelölt tagoknak és csak 5 munkástanács-tagot és 3 katona-tanács tagot. Végül azonban a közgyűlés úgy döntött, hogy « Nemzeti Tanács megalakítását 8 község közönségére bízza. „Polgártársak! A jelenlegi politikai helyzet megbeszélésére és a Karczagi Nemzeti Tanács megalakítása, céljából vasárnap, f. hó 10-én délelőtt 10 órakor a Nagyvendéglő előtt a Piacz- téren népgyűlést tartunk, amelyre minden polgártársat ezennel meghívunk. Szervező Bizottság.” (Karczagi Napló.) Törökszentmiklóson viszont a nov. 5-i népgyűlésen Kutas Bálint ref. lelkész „előadta továbbá, hogy bár szó volt róla. ő maga nem tartja helyesnek azt, hogy Törökszentmiklóson is megalakíttassék a Nemzeti Tanács, mivel egyedül a népkormány az, mely minden intézkedésre jogosultf és annak helyi szerve: a régi képviselőtestület (Törökszentmiklósi Űjság).

A tömegeik forradalma, amely hatalomra juttatta a nemzeti tanácsokat, radikálisabb módon lép fel, mint az általa létrehozott szervek. Tiszakürtön „a csőcselék és néhány katona” elkergeti a főjegyzőt és a Léderer-tanyán lévő birkákat és sertéseket szétosztja és hazahajtja; ugyanezt teszik Nagykörűn is, ahol emiatt Balog Gyula gazdának mintegy 100 000 K-ás kára van; Tiszaföldvár és Cibakháza környékén az uradalmakat támadják meg; Zagyvarékasról is kénytelen elmenekülni a főjegyző a fegyveres tömeg elől; ezeket a lázadásokat azonban a sebtében megszervezett nemzetőrség fegyverrel leveri (Haladás). Fegyveres felkelésekről ad hírt a Törökszentmiklósi Űjság ís: „Most már teljes „ rend itt is, teljes a rend a járás községeiben is. amelyekben, különösen Szajolban, Tiszabőn, Tiszaroffon előfordultak ilyen sajnálatos események, különösen a magántulajdon elleni vétségek...”

A radikális polgároknak és az „átmenetileg” a magán- tulajdon elvén álló szociáldemokrata vezetőknek nincsenek ínyére a „magántulajdon elleni vétségek”. Mindenhol sürgősen megszervezik a nemzetőrséget, amelybe beolvasztják a Nemzeti ffenácsra felesküdött régi

csendőrséget és rendőrséget, a vasútőrséget, a polgárőrséget, a szociálgárdát és a többi fegyveres alakulatot „A Social gárda. A magyar- országi nemzetközi szociáldemokrata párt törökszentmiklósi csoportja f. hó 7-én az Amerikai Mozi helyiségében megalakította a törökszentmiklósi Sociái gárdát.” Vezetői: Kecskés János, Nagy Bálint, id. Sarkadi Lajos, Katz Miksa, dr. Garami Iván. Réti Iván. „A sociá1- gárda tagjai egyben n nemzetőrségnek is tagjai és feladatuk nem attól különválva működni a rend és nyugalom fenntartásán... Minden öntudatos munkásnak és polgárnak kötelessége e gárdába belépni...” (Törökszentmiklósi Űjság.) „Polgárok! Szabad magyarok! A népkor - mány hadügyminisztere szer- te a% országban nemzetőrséget szervez a közrend $ a belső béke biztosítására... A városunkban szervezett nemzetőrség folyó hó 10-én délelőtt 11 órakor Isten szabad ege alatt a piactéren teszi le a hűségesküt a szabad, független Magyarországra. Jöjjetek el mindnyájan erre a magasztos ünnepségre, hogy mindnyájan szem- és fültanúi lehessetek az eskütételnek és tegyétek le Ti is mindannyian a nemeztőrséggel együtt a hűségesküt... Hazafias üdvözlettel: A városi tanácsi’ (!). (Mezőtúr és Vidéke.)

A fegyvereik mellett az eszmei harc is helyet kap. A már említett Kutas Bálint egy népgyűlésen „különösen lelkére kötötte mindenkinek, hogy őrizkedjenek attól, hogy akár a társadalom egyes osztályai között, akár vallásfelekezetek között fennálló nyugalmat megzavarja... Mindenki... azon kell törekedjék, hogy... megszűnjön minden torzsalkodás, minden visszavonás. minden szemrehányás” (Törökszentmiklósi Űjság). A Mezőtúr és Vidéke nov, 7-1 különkiadásában pedig azt a hírt közli, hegy fővárosban megalakult központi tanácsok a népkormánnyal teljes egyetértésben « Nemzeti Tanácsok kivételes hatalmát megszűntették és a végrehajtó hatalmat a törvényes polgári hatóságokra ruházták, A vidéki Nemzeti Tanácsoknak csupán azt tette feladatává, hogy a polgári hatóságok működését ellenőrizzék... Eképen a Mezőtúri Nemzeti Tanács is befejezte a maga politikai feladatát...” A Haladás pedig egyenesen azt írja, hogy „a Nemzeti Tanács csak eszköze az en- tente hatalmának. Az entent diktál, az dominál sociális alapon... A francia hadvezetésig dönt jövő sorsunk fölött és ha egyesek megfeledkeznek magukról, ha a csőcselék nem nyugszik meg. ha n visszatérő katonák garázdálkodnak. maguknak állítanak fel bitófát, melynek kötelét az entent fogja fogni...”

Természetesen van előrehaladás is. Karcagon Bene- sóczky Balázs hadnagy vezetésével 6 altisztből és 7 honvédből — a forradalmi szellemet következetesebben képviselő — katonatanács alakul; katonatanács alakul Tö- rökszentmiklóson is, amelynek tagjai között találjuk Dohány Ferencet, dr. Garan- csy Zoltánt és Kecskés Jánost (Nagykunság és Törökszentmiklósi Űjság.) Karcagon Sz. Tóth Kálmán polgármester lemond állásáról (Nagykunság). Szolnokon azonban ,,elcsapták a polgár- mestert — Megszöktek a városból egyes tisztviselők— Így Zrumeczki Viktor „gentri főjegyző”. Saári Zoltán főszámvevő, „aki tótum-fak- tum diktátor volt a város közélelmezése terén”, Késik Ödön „menesztett főkapitány”. A Nemzeti Tanács a polgármesteri teendők ellátásával Horváth Albert első tanácsost bízta meg, aki mellé háromtagú ellenőrző bizottságot jelölt ki Pálfi János, Sebestyén Mór és Szabó Károly személyében (Haladás^

NYERS REZSŐ:

Gazdaságpolitikánk

és a gazdasági mechanizmus

reformja

Magyar

Teatrómi

Zsek-Könyvetske

A Színháztörténeti Múzeum új kiállítása Színház Pest-Budán címmel október végén nyílt meg. A számos érdekes színházi emlék, makett és metszet között szinte észrevétlenül húzódik majd meg egy kis téglalap alakú, vörös színű könyv. Az érdeklődők a tárló üvegtetején ke- kesztül csak a könyv fedelét láthatják, amelyen ennyi áll: Magyar Teatrómi Zseb-Köny- vetske. 1793-ban nyomtatták, a magyar színháztörténet legrégebbi műsorfüzete. Mi megtettük, amit az érdeklődők nem tehetnek meg, belelapoztunk a színháztörténet számára oly érdekes és értékes emlékbe,

A Magyar Teatrómi Zseb- Könyvetske tartalmazza a Nemzeti Játszó Társaság, ahogyan ma jobban ismerjük — az első magyar nyelvű színtársulat — a Kelemen-féle társulat 1793 évi műsorát. Pontos tájékoztatást kaphatunk az együttes Rondellában, a Budai Játékszínben és a Várszínházban előadott darabjairól, vagy ahogyan itt olvashatjuk, érzékeny, szomorú, énekes és vldámjáfcékai- ról. A könyv bemutatja a társulat művészgárdáját, férfiúit és asszony-személyzetét, a nagyságos színész urakat, valamint a nagyságos és méltóságos asszony színészeket. Megismerhetjük a játékban segítőket is, ahogyan ma nevezik, a statisztériát és a műszaki személyzetet,

Nyers Rezső 34 tanulmányát, cikkét, előadói beszédét, országgyűlési felszólalását tartalmazza a „Gazdaságpolitikánk és a gazdasági mechanizmus reformja” című könyv, amelyet a Kossuth Könyvkiadó jelentetett meg. A gyűjteményt a Központi Bizottság 1963 májusi ülésén tartott beszámoló nyitja s az 1968 októberében publikált — a Társadalmi Szemle szövetkezeti vitájához hozzászóló — írás zárja; a könyv első és utolsó írását öt és fél esztendő választja el egymástól.

A gyűjteményben lévő írások, beszédek, eltérő rendeltetéssel készültek; vannak közöttük napi aktualitású interjúk, megnyitó beszédek, hosszabb-rövidebb időszak gazdasági fejlődését elemző beszámolók s olyan tanulmányok, referátumok, amelyek a marxista—leninista közgazdaságtudomány alapvető kérdéseit vizsgálják, a párt és a kormány gazdaságpolitikáját világítják meg. Időrendi sorrendbe csoportosítva, a cikeikk, beszámolók és tanulmányok arról a nagy jelentőségű folyamatról adnak — gazdaságtörténeti szempontból hiteles — képet,

amelyben közgazdászok, műszakiak, pártmunkások és gazdasági vezetők közös erőfeszítése gyümölcseként kikristályosodott, majd bevezetésre került a gazdaságirányítás új rendszere.

A gazdasági reform sikeres megvalósítása napjaink legfontosabb politikai, gazdasági és társadalmi feladata. Logikusan következik, hogy Nyers Rezső könyvének a mához és a holnaphoz is van mondanivalója; Nyers Rezső valamennyi — a témával foglalkozó — írásában ég beszédében hangsúlyozza, hogy a gazdasági mechanizmus reformja a termelési eszközök szocialista tulajdona alapján kapcsolja össze a népgazdaság tervszerű központi irányítását a piac aktív szerepével, s hogy a gazdaságirányítás új rendszerének szerves része a népgazdasági és vállalati tervezési rendszer, a pénzügyi-, az ár- és a hitelrendszer, a piaci mechanizmus. valamint az anyagi érdekeltség rendszere. Az új irányítási rendszer optimális hatékonyságához a képlet mindkét tényezőjét — a központi tervezést is és a piaci mechanizmust is —‘fejleszteni kell s e«nek időszerű teendőit — a legalább is fő vonásaiban — ez év nyarán, a közgazdász-ván- dorgyűlést megnyitó beszédében körvonalazta.

A mához szól az a hipotetikus —• de reálisnak tűnő

— prognózis is. amely a reform közgazdasági hatásainak kibontakozását vázolja. A reform rövid távon — pgy-k&t év alatt — lényeges javulást hozhat az álló- és forgóeszközök jobb kihasználásában, az üzemek belső szervezettségében, a technológiai folyamat fejlesztésében. Középtávon — öt-hat év alatt — a közgazdasági hatások már erősebben érvényesülnek, mert a folyó gazdálkodás mellett az ésszerűbb beruházások is a nagyobb hatékonyság tényezői lehetnek. Hosszútávon, — nyolc-tíz év alatt — számíthatunk arra, hogy a népgazdaság struktúrája — mind a termelésben, mind a fogyasztásban — kedvező lesz a gyorsabb gazdasági növekedés és a szilárd egyensúly szempontjából. Ez a prognózis a múlt és a jelen által determinált gazdasági tényezők figyelembe vételével jelöli meg a fejlődési lehetőségeiknek azokat a sávjait, amelyekben rövid- középes hosszútávon eljuthatunk

Nyers Rezső nemcsak közgazdász, politikus is, sz MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Közpqmli Bizottság gazdasági kérdésekkel foglalkozó titkára, aki

— ebben a minőségében — a párt gazdaságpolitikájának egyik szószólója. Egy-egy cikkének, beszédének olvasásaikor talán nem is tűnik szembe, annál inkább e gyűjteményes kötetből: beszédeiben, írásaiban nem közöl, vagy deklarál, sakkal inkább érvel, gondolkodik és következtet Ez a stítog nemcsu- pám rokonszenves és meggyőző, hanem másoltat — jelen esetben az olvasót — is gondolkodásra, a közgazdasági kérdések elmélyült tanulmányozására serkenti.

Garam völgyi István

„Szonaki Szeginy rakok

Peczeti" és levele 1656-ból

A Néplap elmúlt vasárnapi számában „Rabközség Szolnokon” címmel közölt cikkben Buda és Esztergom várának foglyairól, keserves rabéletükről, az esztergomi rabok 1662-ből való pecsétjéről, a budai Csonkatoronyban ra- boskodókról olvashattunk. S érintőlegesen említés történt arról is, hogy a szolnoki várban, török fogságban sínylődő foglyok kiváltásuk érdekében az ún, rabközségbe szerveződtek.

Olvasóinkat bizonyára érdekelni fogják a részletek a szolnoki vár foglyairól. Éppen száz—esztendeje, hogy

Thaly Kálmán, az ismert történetíró a Koháryak szent- antali levéltárában kutatván, rábukkant egy XVII. század- ban írt levélre, amelyet a szolnoki vár rabjai írtak gróf Koháry István szécsényi főkapitánynak szabadításuk ügyében. A levélen spanyol- viaszba nyomott pecséten, körül a szegélyen ez olvasható: „SZONAKI SZEGINY

RABOK PECZETI”. Közepén pajzs, fölül ötágú koronával, alatta középen béklyót vagy lábbilincset ábrázoló hármas karika.

A pecséten évszám nem található, de a keletkezését meghatározza a levél dátuma; 16Ö6. április 14. A pecsét

tehát a megjelölt keltezés előtt készülhetett;

„Alázatos és keserves szolgálatunk ajánlása után.;. kívánunk Nagyságodnak minden üdvösséges testi-lelki jókat, és ez jeles idnep-napok- nak (húsvét) hátramaradott részeit is tegye szerencséssé, kívánatossá, minden hozzá tartozókkal egyetembe, — szívünk szerint kívánjuk nagy boldogul megadatni.

Nagyságodat mi, Szólnak- vári tömlöczben nyomorgó szegény nyomoréit rabság, mint kegyelmes urunkat, Isten után gondviselő gyámo- lunkat, akaránk ez keserves és alázatos levelünk által hiúsítanunk.

Hivatott az bék ő Nagysága bennünket elejiben; díványok (ülés) volt az török uraknak, illyen okon, hogy az rabtartás dolga felől. lm ő Nagyságok megtartottak két rabot Szólnak várában, de ők azt mondják, hogy nem ők kezdették, hanem a magyar kezdette, — de bízvást ők végezik el az rabtartást; annakfelette peniglen, ha Magyarországban az kezesen egyet ütnek: úri böcsületire fogadta, hogy minden egy-egy ütésért ötötszázat üttet ideki az magyar rabon. lm, Arad várában hat rabot tartottak meg. Azért is nagy nyughatatlanságban vagyunk; igaz, hogy még eddig meg nem vertek érettek, — de mihent Magyarországban elkezdik:

mindjárást tudjuk, hogy mirajtunk is megesik. Azért im ezen emberséges levelünk- mutató rabtúl az egész sereg kezességén kezünkhöz kértük az hitleveleket, úgymint hét hitlevél, hogy mutassák meg Nagyságtoknak: lássa, igazit- tassa Nagyságod, szabadíttas- sa az kinek hitlevele vagyon, — ne szabaduljon a mi vérünkön, végünkön, — mert az nélkül is elég sanyarúságban, kezességben vagyunk, az kiért elég sanyarúság, nyomorúság vagyon éjjelnappal az fejünkön; hanem... keservessen kérjük Nagyságodat, tekintse az m( keserves nyomorúságunkat: az kezeseket

ne háborgattassa Nagyságod, mert minket elrontanak éretté; hanem az hitleveleket igazíttassa Nagyságod, az kinek hitlevele vagyon. Az kit kegyelmetek mivelünk igye- fogyott szegény nyomorult rabsággal cselekeszi: az örökkévaló Ur-Istentül vészi jutalmát. .. Ezeknek utána Isten ő Felsége Nagyságodra kegyes szemeivel vigyázzon, áldja és tartsa sok esztendeig kedves jó egészségben, minden szép háza népével egyetemben.

Datum Szólnak, die 1; Ap- rillis anno 1656.

Nagyságodnak alázatos és keserves szolgái mind fejenként: az szólnaki tömlöczben nyomorgó szegény rabság, alázatosan szolgálunk, úgymint:

Bényj László, Fekete István, Vida István, Rácz András, Hevesi Gáspár, Vas János, Kerekj Miklós, Csanáldj István mind fejenként, az több nyomorult rabságval együtt m. p.”

Eddig tart merített papírra írott levél, melyen a címzés ekképen szól; „Az Tekintetes Nagyságos Kohárj István uramnak ő Nagyságának, császár urunk ő Felsége szécsényi végházának főkapitányának, gondviselőjének, minekünk is szegény rabságnak kedves gyámolunkmak adassák.”

• * •

Az esedező, siralmas pa- naszolkodó levél lúdtollal írt szavait több, mint három évszázaddal ezelőtt itt, Szolnokon rótták papírra a szolnoki várban sínylődő magyar rabok. A Tisza és a Zagyva csobogása, esténként a minaret keskeny tornyából mesz- szehangzó török kiáltás mellett szinte csak rabláncuk csengését hallgathatták. A régi szolnoki várnak már csak a helye maradt, falai elomlottak. régészeti leletek őrzik csak az emlékét, de a közölt levél szívszorító hangja felvillantja múltjának egy fájdalmas részletét.

Kaposvári Gyűl»