Szolnok Megyei Néplap, 1968. november (19. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-24 / 276. szám

4 SZOLNOK HEGYEI NÉPLAP t96S. november Sf. A* állami gazdaságok erőfeszítése nyomán Rövidesen jelentősen javul Szolnok húsellátása A Surjánl Állam! Gazda­ságban 15 év óta működik a húsfeldolgozó üzem. Üttörő volt annak idején a megyé­ben. Kifejezetten azzal a cél­lal hozták létre, hogy hentes­és füstöltárut szállítson az ál­lami gazdaságok budapesti mintaboltjába. Később egy­két szolnoki üzletbe is jutott az ízletes surjáni készítmé­nyekből. Márka a surjáni kolbász Surjánban most hetenként 30—35 sertést vágnak és dolgoznak feL Sokféle termék készül itt: kolbász és hurka­félék, disznósajt, több fajta szalonna és füstölt áru. Szé- esi Mihály, a külföldi üzeme­ket is megjárt, tapasztalt üzemvezető, csabai kolbásza márkás cikknek számít — ahol kapni lehet belőle. Mert Szolnokon alig-ajig. Az fmsz Kossuth téri boltjába heten­ként mindössze hat mázsa retes, hogy igyekeznek jól kihasználni az új mechaniz­mus adta lehetőségeket. Egy/ más után épülnek húsüzemek a Szolnok környéki gazdasá­gokban, illetve korszerűsítik a meglévőket. Héken, Szolno­kon, nemrég készült el az új vágóhíd, Tiszasülyön a régit korszerűsítették. Ezek mind­egyikében 30—40 sertést vág­hatnak és dolgozhatnak fel hetenként; Raktározzák füstölőből kikerült, bászt ízletes sorján! bal­árut szállítanak. Az összter­mék több mint 60 százalékát most is Budapestre viszik. És mi van a többi állami gazdasággal, ők nem próbál­koznak? Dehogynem! Dicsé­A Mezőtúri Állami Gazda­ság húsüzeme mindegyiknél nagyobb, Itt hetenként 100, évente tehát több mint öt­ezer hízottsertést dolgoz­nak fel. Mégis szegényes a város ellátása A Szolnoki Húsipari Vál­lalat üzeme sem mennyiség­ben, sem megfelelő választék­ban nem tudja kielégíteni Szolnok lakosságát. Őszintén szólva; szegényes a város el­látása. Lapunk a közvéle­ménynek helytadva az utóbbi időben, többször szigorúan bírálta ezt a helyzetet. Az élelmiszer kiskereske­delmi vállalat áruforgalmi osztályán és az fmsz-ziél egy­aránt úgy vélekednek; az ál­lami gazdaságok házias ter­mékei keresettebbek, a lakos- ág szívesebben vásárolja. De nem szállítanak eleget. Pon­tosabban: eddig csak a tisza- sülyi és surjánl gazdaság ho­zott árut Szolnokra. Pedig a kereskedelmi szervek korlát­lan mennyiségben vennék át a füstöltárut, hurkát, kol­bászt és egyéb készítményt. A gazdaságok ugyanakkor piacot keresnek Kissé furcsán hangzik, hogy miközben a kiskereskedelem áruért szaladgált, az állami gazdasagok piac után néztek. Az utóbbi időkig így volt ez. Az űj mechanizmus szellemé­vel ellentétes MÉM rendelet jelent meg ez év február 27- én. Kimondta: ,.Állami hús­bolt (kisker. vállalat) csak az állami húsipar által előállí­tott termeket hozhatja forga­lomba.” Az állami élelmiszer kiske­reskedelmi vállalat tehát nem vásárolhatott hústerméket az allami gazdaságoktól. Ügy látszik a rendelet szerzői is belátták álláspontjuk helyte­lenségét, mert e? év október 31-én feloldották ezt a tilal­mat. Busz vagon hentesáru Mezőtúrról Szudi Bélától, a Szolnok megyei Élelmiszer Kiskeres­kedelmi Vállalat előadójától értesültünk; a tiltó "endelet feloldása óta eddig 80 mázsa árut kaplak a mezőtúri Álla­mi Gazdaságtól. Többféle szalonnát — az utóbbi idő­ben megint hiánycikk volt — sütő- és főzőkolbászt, főtt­fejet, füstölt csülköt és olda­last. A napodban megkötötték Hz 1969. évi szállítási szer­ződést is a mezőtúriakkal. E szerint jövőre 30 vagon fel­dolgozott árut forgalmaznak teolnokon. Sajnos az ellátást más ren­delkezések és a szűkös vál­lalati érdekek is nehezítik. Surjánban és Tiszasülyön amiatt panaszkodnak, hogy a június 14-én megjelent PM rendelet 24 százalékos forgal­mi adót ró a hurkafélékre. A surjániak szerint ezzel iem- csak a jövedelmet fölözték le de a készítményt is ráfizeté­sessé tették. így hurkát csak minimális mennyiségben gyártanak. Mezőtúron az állami gaz­daság sajat húsüzletében ér­tékesíti a sertésbelsőségeket (Itt hurka nem készül.) Me­zőtúron már unják, Szolno­kon meg sorba állnak a bel­sőségekért Miért nem hoz­zák ide? Mert a kiskereske­delmi árrés miatt nem elég gazdaságos! Vajon nem le­hetne megosztozni rajta? Állami gazdaságok mintaboltja Az állami gazdaságok tö­rekednek a megyeszékhely jobb ellátására. A mezőtúri gazdaság például a Thököly úton kért a városi tanácstól üzlethelyiséget. Közismert hogy az élelmiszer ki sker húsboltja itt megszűnt a környék lakóinak bosszúsá­gára. A vitás helyiség most a gázszolgáltató vállalaté. Honti László, a városi tanács kereskedelmi csoportvezetője arról tájékoztatott bennün­ket hogy az üzlethelyiséget felszabadítják és kiutalják a Mezőtúri Allami Gazdaság­nak A Kossuth téren a volt S9-es üzlet helyén állami gazdasági mintabolt nyílik. A Tiszasülyi, Szolnoki, Palotá­st Állami Gazdaság megbí­zásából a napokban írta alá a kooperációs megállapodást Kálmán István, a Hékj Ál­lami Gazdaság igazgatója. Bács megyében már rég­óta működik a kilenc álla­mi gazdaság társulása. A helyi lakosság örömére üzle­tük nyílt Kecskeméten. Kis­kőrösön és Békéscsabán. A szolnoki járás gazdaságai most csatlakoztak ehhez a társuláshoz. A Bács megyei­ek szőlőt, gyümölcsöt és bort, a mieink, hentesárut cs füstölt húst szállítanak^ Az üzletet — a terv szerint — már karácsony előtt megnyitják. A 1T sze­mélyzettel. működő minta­boltban írissen sült hurkát, kolbászt, nyers hentesárut, füstölt húst, palackos és po­haras- bort árusítanak. A to­vábbiakban új üzletet akar nyitni, esetleg építeni a tár­sulás, ahol zöldségféle, gyü­mölcs, élő kacsa, csirke és négy fajta heil kapható majd. Jo lenne, ha az üzlet­nyitás nem késne sokáig. Az élelmiszer kisker és az fmsz is nyit uj élelmiszer- üzletet Szolnokon. Várják az állami gazdaságok friss ké­szítményéit. Remélhetőleg a vitás kérdések is megoldód­nak. Az állami gazdaságok vezetői hangsúlyozták: vi­gyáznak készítményeik mi­nőségére. Feldolgozó tevé­kenységüket fejleszteni akar­ják. Bízunk benne, hogy se­gítségükkel végre megjavul a megyeszékhely húsellátása. Mathé László Hadművelet a Tisza alatt — OKQT 15 hívja OKGT 25-öt... Vétel! — OKGT 25 jelentkezik... Vétel! Az URH adó-vevőn ellesett párbeszéd egyik részve­vője az Alföldi Kőolajfúrási Üzem orosházi kirendeltsé­gének üzemvezetője, a másik, az ötvenegy kilométerrel távolabb, a fúróberendezés ügyeletes mérnöke. — Jelentést kérek! Mélységet, ferdeséget. szögeltérést! A kút mélysége 1850 méter, a ferdeség 22 fok har­mincperc, a mágneses Északtól való eltérés 128 fok. Fú­rás megy'... Vétel! — Rendben... Különben az öreg Tisza hogy visel­kedik? — Kitűnően. Nem tudja, hogy alatta vagyunk... Az olajért mindenhová el kell menni. „Az Algyő 253-as számú kút lemélyítéséhez a beren­dezést a kitűzés elvi helyén terepnehézseg miatt telepíteni nem lehet, így a lehetőségek figyelembevételével célsze­rűen kiválasztott helyről a kutat irányított ferdefúrással kell lemélyiteni.” Az idézet egy új fúrási pont műszaki leírásának ré­sze. A kitűzés „elvi helyűn” a terepnehézség nem más, mint — a Tisza medrének közepe. Oda nem lehet olaj­kutat telepíteni. (Nem mint­ha ez technikailag megold­hatatlan lenne, de akadá­lyozná a hajóforgalmat.) — Nem maradt más hátra, minthogy kellő távolságról a folyó alá fúrnak. Méghozzá Magyarországon rekordtávol­ságról, 465 méterről. — Ez azt jelenti. — ma­gyarázza Ligeti Attila, a fú­rásnál lévő ügyeletes mér­nökcsoport legfiatalabb tagja —, hogy a célréteg 1950 mé­teres mélységben, az emlí­tett távolságú vízszintes lyuk- talpi eltérést kell elérni. — Kicsit közérthetőbben... A töltés szélén van a be­rendezés. Innen 465 méterre, valahol a folyó közepe alatt 1950 méter mélyen van az a pont, ahová el kell jutni az olajért. — Mekkora az a pont? — Egy harminc méter su­Világgazdaság Vállalataink gazdasági szakemberei, a termelés ég az értékesítés irányítói évek óta kérik egy gyors, széleskörű tájékozódási lehetőséget biz­tosító világgazdasági napilap megjelentetését. A feltételek a reform élet­belépésével érlelődtek meg: a ,,piaci igények szerinti ter­melés” jelszavának átül tető­iéhez a nemzetközi piac helyzetének ,,.napra kész” is­merete nélkülözhetetlen —- egy az eddigieknél igényesebb könnyebben hozzáférhető for­rás közlései alapján. Az új információs forrás, — célkitűzéseiben a jelzett igényekhez igazodó lap, — 1969. január 1-én indul, VI- LÁGGAZDASAG címmel. A Konjuktűra- és Piackutató Intézet és a Magyar Keres­kedelmi Kamara gondozásá­ban jelenik meg, s már eddi­gi próbaszámai is jelentős érdeklődést váltottak ki a gazdasági szakemberek köré­ben; A VILÁGGAZDASÁG az első gazdasági napilap Ma­gyarországon. Üj tehát, nem­csak célkitűzéseiben, jellegé­ben is; frissességét a napi megjelenés is biztosítja. De — megtölthetó-e heti négy alka­lommal négy, egyszer pedig ny'olc oldal aktuális, a széles gazdasági-műszaki vezetőré­teget érdeklő információs és cikkanyaggal ? A kérdésre, — melyet egyébként már eddig is sokan feltettek a lap szer­kesztőinek, igennel lehet vá­laszolni. Széles ég bőséges in­formáció és tapasztalt szak­emberek gárdája áll a lap szerkesztőinek rendelkezésé­re. Mindezen túl a Konjunk­túra és Piackutató Intézet eddigi — naponta, hetenként vagy évente ketszer-hárorn- szor megjelent — kiadványai az, új lap hasábjaira kerül­nék. A lap, „Magyar Gazda­ság — Világgazdaság” olda­lán pedig a hazai vállalato­kat közvetlenül is érintő, kül­kereskedelmi és általában nemzetközi gazdasági vonat­kozású cikkek és információk biztosítják a szakemberek szélesebb körű tájékozódását. Nem budapesti — országos lap a VILÁGGAZDASÁG. Az Önálló exportjogot kapott, vagy exportcikkeket gyártó, Importot igénylő vállalatok — az ipartelepítési politika következtében — egy része vidéken van: nekik is, róluk is szól a lap. <KS) garú körbe kell beleialőXni. — Céllövészetnek sem rossz,.. — Különösen nem, ha „lá­tatlanba.” célzunk. A fúróberendezés sem első, sem többszöri látásra nem árul el különöset. Épp oly „közönséges”, mint bármely másik, ahol nem ferde lyu­kat fúrnak. A hatalmas acél­test, a torony, ötven méter magasra nyújtózik. A kap­csolóállásban lévő fésűihez pontosan illeszkednek a ki­emelt fúrórudak, hogy aztán' beépítve meginduljanak az ismeretlenbe. Ami tehát a látatlanba cél­zást illeti, nincs benne túlzás, A két-háromezer méteres mélységet, az évezredekkel ezelőtti felszínt emberi szem nem láthatja. De vakon még­sem lehet dolgozni, valahogy láthatóvá kell tenni a lenti világot. Az ember leküldi maga helyett közvetett hír­hozóit, s az egykori Pannon tenger vall. A ferdefúrás három sza­kaszból áll. Az első és az utolsó 6—700 méter függőle­ges, a közbeeső a tulajdon­képpeni ferde szakasz. — Természetesen a máso­dik: a legizgalmasabb, itt a fúrás sem a hagyományos módon történik — veszi át a szót Bencze Gyula, a tech­nológiai osztály mérnöke. — Ilyenkor ugyanis turbinával farunk, az czernéhányszáz­méter es rudasat nem forog, mivel a ferdítéskor „kikö­nyökölne” és valóságos öblöi képezne, tgy viszont a nagy nyomással bepréselt iszap csak a tiirbinate síben lévő lapátokat hozza mozgásba, a ez hajtja a. fúrót. — És mitől lesz ferde a lyuk? — A turbina fölé egy. más­fél, vagy kétfokos ferdítőát- m snetet helyezünk. Ezáltal hajlik meg a rudazat. Atta-, Iában ölvén méteres fúrás után kiemeljük az egészet és ellenőrizzük a ferdeséget. ■) — Hogyan lehet ezt ellen- őrizni? — fényképfelvételt készí­tünk a fúrólyukban a fotó* klinométer segítségével. Ez egy koncentrikus körökkel ellátott üveggömb, amelyben kis golyó van. Attól függően, hogy a lyuktalpon a fényké­pezés pillanatában a golyó melyik körön áll meg, a film előhívása után megállapítha­tó a ferdeség. A fúrásnak ezt a módját hazánkban eddig csak elvöl­ve alkalmazták. Ez a mosta­ni, országosán is kiemelkedő vállalkozás különös felké­szültséget igényel. Az állan­dó mérnöki és geofizikai fel­ügyelet mellett is csak nagy gyakorlattal rendelkező, a váratlan helyzetekben gyor­san cselekvő kollektíva ké­pes a feladatra. Seleszt Ferenc Gyökér és lombkorona Levélféle novemberben /§ zt mondtad, nincsen igazam. Egyetemi hallgató voltát Példákkal harcoltál — nem tudom miért — az öröm ellen, okos érvekkel a hivatás ellen, mert — úgy mondtad. —, a pálya, amelyre készülsz, buktatókkal terhes. Falut kínál, egyetemet végzetten. Színvonaltalan életet. Akkor ígértem: Vitatkozunk még. S látod, most hiába találkoztunk. Nem folytatódott a vitánk. Hasztalan kerestem benned azt a türelmetlenséget — $ miért félnék kimondani — keserűséget, amivel falusi őrhelyed elfoglalni indultál. Facsemetéket mutattál az udvarotokon, s azzal dicse­kedtél, hogy mire a most születő fiad akkorára nő. hogy elérje az almafa ágát, termőre fordulnak a fák. A hangok már újra öblösebbek voltak a szódban, ugyanúgy mint amikor a faludból egyetemre kerültél, hogy öt év után nyugtalan keserűséggel indulj vissza. Most nevetve, éppen csak említettéi o régi vitánkat. Elégedett ember vagy. A kisvárost is szereted, ahová kerül­tél. Faludhoz közel, nem idegenben élsz. Olyan körülmények között, melyeket a régi vitánkban dühösen példaként idéz­tél. Akkor túloztál most megfeledkeztél róluk. Szép rí lakásod. Dicsekedtél is vele, ahogyan azzal is dicsekedtél, hogy éppen kocsira ayűitesz, < hoau iól beil­leszkedtél n tantestületedbe, hogy sok barátod van... Igaz eayikük — te mondtad — még most is nyugtalan ember. Mert semmi sem elég neki. mert mindenkit ..hajtani” akar... Megkérdeztem tőled, hogy neki. a nyugtalannak níncs-e igaza. Nevettél. A világot szerinted nem lehet megváltani, megy az. é$ biztosan jóra vált, a mag(1 útján. Később az iskoládról beszélgettünk. Az igazgatód nehéz, merev ember. Nem szereit a nyugtalanokat. Mondattan ix dicsekedtél, hogy téged szeret. Ezért nem szúr senkinek sem szemet a sok túlórád, ezért is kaptál szolgalati lakást, amelynek kertjében bátrán elültetted a gyümölcsfákat? Gyümöcsfa-ültetö bátorságod lásd most is igaz. Mond­ják, jó tanar vagy. Azzá lettel, amive lenni akartál. Ha diák áll eléd, s őszintén gyónja IS éve szép szándékait, te komoly maradsz, bar szíved szerint mosolyognál a nyugtalanságon, tanácsokat is adsz. Higgadtan, okosat, de neki és nekünk egyformán hasz Halhatatlant. Néhány éve a falu vélt kulturalatlansaga miatt feltél a falutol, ma ott élsz és nem tudod hogy hány Élet es Iroda­lom, Üj írás. szakfolyóirat jár a faluba. Nem tudod es nem is érdekel. És a szép lakásod polcairól is hiányoznak azok a könyvek amelyekről nem is régen azt panaszoltad, hogy késve kapod majd kézhez őket... Bocsáss meg érte, úgy érzem, hogy elültetett almafáid lombkoronája egyre távolodik n gyökértől. De hát a kötés, a kapcsolat, a közelség mégis igaz törvény, gyökér és ko­rona közölt. Te. a falusi, egykori nincstelen parasztember gyereke a tudományokat hódítottad meg, mert hódítani küldött innen ez a világ. Emlékszem diákos nyugtalansagodra, amelynek túlzásai­val vitatkoztam, de amelyet mégis szeretek, hiszen csak ezzel a nyngtalansáagal, ezt hasznosra vallva lehetsz gar­dája mindőnk örökségének. Ha vállalsz, verekszel és Malist érte. Ha nem keresel, kis alkukkal vett biztos fedezékeket. Hidd el. azok sem találtak fedezéket, akik fel évszázada tpmivert tornak ezért a mi, téoed hódítani küldő, vilónvnkért. Akik a történelem sorsfordulóiénak munkásai voltak. Nem az elégedettségedet irigylem gyümölcsfákat mi is ültettünk. Azzal vitatkozom, ahonyan alkuszol, ahogyan el­fogadsz. é* nem teremteni akarsz azoknak, akik utánunk jönnek majd. A régi barátnak kínált szilvapálinkád köszönöm, aho­gyan életed példáját is köszönnöm kell. S ezért írtam ezt a levelet. Talán szolgálja szándékom.: így élni. ezi a pélűái elfogadni ne is lehessen. Bariba Gáha* 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents