Szolnok Megyei Néplap, 1968. november (19. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-24 / 276. szám

Í868. november 5t. SZOLNOK BTEGTEI NÉPLAP s A girhes aranyborjú és Aesculapius A francia frank értékcsökkenésének okairól Betegek a valuták, most leginkább a francia frank. Pedig jobb sorsra szánták, ar­ra, hogy esetleg átveszi a he­gemóniát a régóta gyengélke­dő dollártól és fonttól. Ennek megfelelően hatékony injek­ciókat kapott természetes el- ixirjéből az aranyból. 1965— 66-ban a francia bank alku­szai aranyra váltották be az állami dollárkészletek jó ré­szét. 1967-ben már csaknem minden gyűrött papírfrankos­nak és más forgalomban lé­vő valutának meg volt a tHpgfeíeJŐ sűlynyi sárga fém fedezete a párizsi Jegybank viszel elárasztott a cél kamrái­ban; 1988 közepére sikerült égy átpumpálnl az aranyat New Yorkból Párizsba, hogy m valuta nemesfém garancia- 8a 5 százalékkal magasabb iWjlt itt, mint ott, A hetyke frank már-már tfeeíóba kezdett a világhege­mónia tényleges megszerzé­séért, mikor ez év nyarán eret vágott rajta a francia dolgozók megmozdulása é» * bizonytalan kimenetelű bel­politikai válság, A töke ugyanis elmenekül az ilyen helyről; azaz az értéktőzsdé­kén eladják a francia érde­keltség részvényeit, a rész­vényosztalékot nem hagyják országban, hanem arany­ban vagy dollárban kiviszik, így csupán augusztusig az fcrany és külföldi valuta tar­talék másfél mllliárddal Kökként: a sápadt csillogása rudak biztosított gépeken New York. Zürich, London felé repültek. A vérveszteség pótlására transzfúzió szükségeltetett; A derék orvos — a Nemzetközi Valuta Alap 900 millió dol­lárt ömlesztett legott hitel formájában a francia tőke ereibe. Asszisztenciája pedig a nyugati kisállamok — másfél milliárd rövid lejára­tú kölcsönt folyósítottak. Azt remélték a nagy beteg ettől esák-csak felépül. A beteg szervezet azonban parazita is, feléli az életerőt, de nem pótolja. A tüneti kezelés helyett a „tízek" konzíliuma a francia gazdasági élet mélyreható bajainak orvoslását javallja mostmár. többek között az élősködők táptalajának csök­kentését az állami költségve­tés lefaragása révén. Maga a ..beteg” a francia tőke pedig a ,,gyógyszerre” panaszkodik. Mondván: a be- tpjekeiőzott dollár az oka mindennek, abban van a kór- tteozá, Az ápolt is megérzi a maga baját és ebből a szem­pontból meglehetősen gyanús a valuták vén Aesculapiusa. Még 1934-ben állapították meg a dollár „hatóanyag” tartalmát 0,838671 gr szín aranyban. Eszerint — elvileg ahány dolláros bankjegy van fogalomban annyiszor 0,9 (kerekítve) gr aranynak kell, lenni tartalékban, hogy a tőkés honpolgár kívánságá­ra bármikor beválthassák ne­mesfémre. Gyakorlatilag ter­mészetesen nincs ennyi, hi­szen valószínűtlen, hogy Pánik a párizsi tőzsdén minden pénzt egyszerre aranyban követeljenek s egyébként is a kibocsájtott bankjegyek tekintélye* része az állami illetve jegybankok tulajdonában van. Ám ennek az arannyal fe­dezetlen ,,pap£r”-mennyiség- nek bűvös hatása van a pénz­emberekre. Ha szaporodik szabadulni igyekeznek tőle, ha csökken mindenki szerezni akar belőle. Az Egyesült Ál­lamok aranytartaléka 1967- röl 1968-ra 93 százalékról 81 százalékra apadt. Követke­zesképpen igyekeztek aranyra beváltani a megingott tekin­télyű dollárt. De ha a tőzs­dén egyszer valaki aranyat kezd venni, nehéz megállítani a folyamatot, a további apa­dást. Az USA pénz fém fe­dezete alapján 32 dollárért egy uncia (28,35 gr) aranyat köteles adni a jegybank. Ugyanennyi aranyat viszont a világ nagy értéktőzsdéin 35 dollárért jegyeztek, tegnap­előtt pedig 40 dollárra emel­kedett az árfolyam. Kitűnő üzlet tehát a dollárt beváltani azután az aranyat dollárért újra eladni: unciánként öt—nyolc dol­lár a nyereség. Meg feltű­nőbb az értéktelenedő fran­kért dollárt, vagy fontot ven­ni, ezért aranyat az aranyért pedig pl. stabil márkát. Ez az adásvétel sor a bankok úgy­nevezett arbitrage üzletága, mely hihetetlenül virágzik ezekben a napokban. Az egy. szerű matematikai láncsza­bály tételei alapján adnak megbízást a pénzintézetek a világ különböző fővárosaiban működő alkuszaiknak e így a hírközléstechnikától és a kockázatvállalástól függően egy két óra alatt millió dol­lár hasznot is szerezhet cé­gének együltőhelyeben a megbízott banktisztviselő. Néhány nap alatt látványos gazdasági összeomláshoz ve­zetne a láncreakciószerűen terjedő arany valuta speku­láció, a nyugati pénzek egy­másután válnának értékte­len papírronggyá. De orvosai természetesen nem hagyják egykönnyen elpusztulni. Es jönnek a gyógyszereik^ melyekről szinte óránként érkeznek friss hírek. Egy­részt a küllemi kezelés: a tőzsdék bezárása, a pénzátvál­tási, azaz arbitrage tilalom stb. Azután a valamivel ha­tékonyabb eszközök: állami hitelek, költségvetés módosí­tás, a fizetési mérleg defi­citjének csökkentése stb. Vé­gül, mint kisebb időre szóló, de mégis csak átmeneti meg­oldás: a frank leértékelésé­nek gondolata. Az igazi gyógyír azonban, amivel egy időre újból meg­próbálják feljavítani a girhes aranyborjút, maga a sápadtan csillogó sárga fém. Arról van szó, hogy a legkézenfek­vőbb módon, a termelőtől való vásárlással próbálják a nyugati valuta-pénzügyi rendszer kimosódó aranytar- taimát pótolni. •E tekintetben elsősorban a Dél-Afrikai Köztársaság jöhet számításba, mely jelenleg évente 950 toníiát, a tőkés vi­lág aranytermelésének há­romnegyedrészét adja..; Nő­dé kérdés, hogy mennyiért. Az eddigi gyrakorlat szerint hivatalos áron teljesítette az országok valutahatóságának megrendelését egy kontingens erejéig, azon túl maganpia- con értékesített. Míg a két ár nem tért el lényegesen egymástól; nem is volt külö­nös baj. Most azonban már­cius óta tartalékolja készlete­it, befagyasztotta az eladást. Ez a nagy baj! Az Egyesült Államok és iránta való „tisz­teletből” a többiek arra akar­jak rávenni, hogy felhalmo­zott készleteit magánpiacon hozza forgalomba. Ezzel két legyet ütne az Egyesült Álla­mok egy csapásra. Egyrészt a kisebb államok feljavíthat­nák valutájukat és nem szív­nák tovább az' ő arany kész. letét. Másrészt arra számít, hogy a nagy mennyiségű fém kínálata visszaszorítja az árakat a 35 dollár alá eset­leg a 32 dolláros aranyfede­zet szintjéig. Ezzel helyre­álltra az egyensúly. Persze az afrikaiak nem mennek bele ebbe az előny­telen üzletbe. A jelenlegi pi­aci árakat szeretnék stabili­zálni ég a 35 dollárt a hiva­talos árrá tenni, mely hosz- szú távon biztonságossá tenné a nemesfém vállalatok műkö­dését. E szerint viszont 35 dollár 32-t érne az aranyfe­dezet szerint, ennyire kellene leértékelni. Ezt mondják a franciák is és rajtuk kívül egyre többen, akik pénzüket a dollár függvényévé tették Az amerikai kormány erre viszont nem hajlandó. In­kább hagyja elvérezni part­nereit. Megtörténik, hogy a bacilusgazda tovább bírja, mint akit megfertőzött. Palatínus István Húsz év a föld alatt Emberekről van szó! Míg más ügyesem áUépked a po­csolyán s viszolyogva dobja le átázott felöltőjét, amint munkahelybe ér, az ő mun­kahelyük többnyire a sáros, csöpögés mélység, iszapos folyómeder, átázott falú akna. Az idén húszéves a Közle­kedési Építő Vállalat, mely­nek két vidéki építésvezető­sége közül az egyik, az V-ös számot viselő több mint há­romszáz dolgozóval Szolno­kom székel, és évi 62 mil­lió forintos volumennel dol­gozik a megyében. Többnyire olyan munkán, amit más, szakértelem és erre kapható munkások nélkül nem vál­lalna. 1948-ban alakult a Kende­ressé—Magyar—Farkas mély­építőipari cégek államosítása névén s azután tizenöt évig folyamatosan át- és vissza­szervezték: megyénkben is vízépítő, mélyépítő, kotró s egyéb neveken szerepelt, majd minden jelentősebb beruházásainkból részt vett A legkiemelkedőbb mun­kái: 1953: a szolnoki Tisza és Zagy va híd, 1956: zagyva- rékasi híd, 1961: jászteleki híd. 1963: karcagi csatorna híd. Az útjaink küzül ők építették át 1959-ben a Súg­ván utat rendezték a Gábor Áron tér környékét Ipain létesítményeink közül orosz­lánrészt vállaltak a Tisza- menti Vegyiművek, a jász­berényi Aprítógépgyár és Hűtőgépgyár, a MÁV jármű­javító út és mélyépítési mun­kálataiból. Az alapítólevél feladatfel­sorolása között szerényen húzódik meg az „üzem­anyagtároló építés” címszó. Ez alatt találjuk a szajoli ÁFOR bázistelep építéséi, mely az ország egyik leg­nagyobb ilyen létesítménye s innen látják el üzem­anyaggal az egész Tiszántúlt. Ezen kívül a szolnoki fő­építésvezetőség készítette a környező megyék hasonló lé­tesítményeit, többek közötl a televíziós adó ég relé tornyokat, csatornákat, hida­kat. A szerény szolnoki csoport az ország egyik legnagyobb építő profilú vállalatának egy része, mely 4500 embert fog- laLkoztat főleg a fővárosban. Többek között a Böszörmé­nyi úti központból irányít­ják a földalatti vasút építé­sét. ők készítették az Emke ég Baross aluljárót. A szol­noki hídépítők szaktársai olyan rangos munkákkal di­csekedhetnek, mint a heluani Nílus-hid, a Raqquáhan ké­szült Eufrátesz-híd vagy a szíriai orantesi híd. A karcagi csatomaátkelő vagy a megyeszékhely egy- egyr szép belső útja persze épp ilyen fontos nekünk és büszkék \ agyunk a régi szol­noki telepes vállalati egység létesí tmén veire. Reméljük, hogy a követ­kező jubileumukat is a me­gyeszékhelyen érik meg. P. Nyereséges a rizs A Tiszasülyi Állami Gaz­daság megyénk egyik legna­gyobb rizstermelő gazdasága. Az idén csaknem kétezer holdon termeltek és takarí­tottak be rizst. Holdanként viszonylag magas, 15 má­zsás átlagtermést takarítot­tak be. Ács György főkönyvelő szerint nyolc mázsás átlag­termés már fedezi a termelés költségeit. Tehát nyilvánva­ló, hogy a gazdaság jelentős összegű nyereségre tesz szert. Az idén 290 vagon riz* ter­mett Tiszasülvön, s összesen 20 5 millió forint nyereségre számítanak. A gazdaságnak saját hán­toló] a van, a termés kéthar­madát itt dolgozzák fel. A készterméket az Ágker út­ján Budapest üzleteiben for­galmazzák. A feldolgozás előnyös, mintegy 200—.100 ezer forint jövedelemtöbble­tet hoz. Ebben az évben Tiszasü- lyön is megkezdték a rizs gé­pi betakarítását. Három ju­goszláv kombájnt vásárollak, hármat pedig a Körösi Álla­mi Gazdaságtól kölcsönöztek. Géppel olcsóbb és biztonsá­gosabb az aratás. S egyre kevesebb kézi aratói kell to­borozni a Nyírségből. Ezért úgy tervezik, hogy egy-két év múlva az egész termést géppel takarítják be. A porosok együttese.., A szállingózó sárga, zöld, piros testékszernek úgy lát­szik repülőtérnek néznek. Percek alatt százával kötnek ki a kalapomon és a téli- kabátomon. Oláh Tibor, a KISZ alapszervezet' titkára megmosolyog. — Látod, áld Ide belép, Kötelező az Könnyedén kezdtük, köny- nyed hangnemben folytattuk a beszélgetést. — Hányán is dolgoztok a portfestékgyárban? — Hét híján, százan. Har­minc ev alatt az átlagéletkor. A gyár is fiatal, a próba­üzem tavaly decemberben kezdődött. Hogy műszaki zsargonnal éljek. most a részleges üzembehelyezésnél tartunk. — Mennyit lehet keresni? — A kezdők 1400-at kap­nak. Később attól függően, hogy betanított, vagy szak­munkásképző tanfolyamot végeztek-e 1600—2600 forin­tot visznek haza. — Egyszóval érdemes ta­nulniuk. — Érdemes is, kötelező ia< — Ezt hogy értsem? — A vegyiművek porfes­tékgyára magasszinvonalú technológiát képvisel. Ezért itt jólkepzett emberekre van szükség. A gépek, berende­zések kezeléséhez komoly szaktudás kell. — És a főnökkel hogyan jöttök ki. mármint n KISZ vezetőség? — Tekintve, hogy fiatalok dolgoznak nálunk, mindenki a „védelmünk” alatt áll. — Te céloztál az érdekvé­delmi munkátokra hát foly­tasd. — Pocsai Lászlóval, az üzemvezetőnkkel prímán megvagyunk. A munkások nagyon szeretik, becsülik. — Mivel víi'trt ki? — Nem pályázott a nép­szerűségre, nem olcsóján os- kodott a munkastílusával szerzett magának híveket. Harminchat éves. Az előző munkahelyén, a budapesti gyárban sokáig volt KJSZ vezető, és ezt nem is felej­tette eL annak nyomban színes lesz az élete. — És a ruhája, — hűtöt- tem le. — De én komolyam mond­tam! Nézz körül, csupa vi­dámként! srác dolgozik itt. — Ami a szakálladat illeti, mulatságos, hogy sarga. Le­het, hogy azon derülnék? előmenetel — Hogyan zajlik le, mond­juk a béremelés? Beleszólhat abba a KISZ vezetőség? — Az órabérjavításra ja­vasoltak listáját a műveze­tők állítják Ö6Sze. Mielőtt a végleges névsort elkészíte­nék. kikérik a bizalmijaink, és a szakszervezeti vezetők véleményét, akik még szin­tén fiatalok. — Tehát kettős fedezékből harcoltok. — Van benne valami! — nevette el magát. — Sajátos helyzetben vagyunk, hiszen a többi itteni üzemben két- három . generáció dolgozik együtt, míg nálunk mondhat­ni csak egy. — A művezetők aláírják a javaslatot, aztán? — A főnök mielőtt dön­tene, meghallgat bennünket is. — És hallgat is rátok? — Nem erőből tárgyal. Ha megalapozottan érvelünk, ak­kor nyert ügyünk van. A főnök há*amögött Oláh 'Tibort elhívták. Hiá­ba, egy művezetőt nem le­het sokáig feltartani. — Visszajövök, addig ma­radj itt a postással *— mond­ta és elrohant. A ..postás” nem más, mint Andrassy Jenő. Nyurga fia­talember. Néhány hónapja került a gyárba. Még fris­sek. elevenek az első benyo­másai. — Tibivel éppen gz érdek­védelemről beszélgettünk. Masa szerint jól képviseli a KISZ vezetőség a fiatalok ügyét az üzemben? — Nézze. a művezetők, a csoportvezetők KISZ tagok. Sőt. többen az alapszervezet vezetőségében kaptak tiszt­séget. Az üzemvezető „ujjal”, a mi embereink. A főnökünk végtelenül rendes. Megköve­teli a fegyelmei. a precíz munkát. De velünk van a gyáron kívül is. Sok ifjúmunkást kérdez­tem meg addig, amíg Oláh Tiborra vártam. Elmondták, Pocsai László részt vesz a KISZ alapszervezet klubest­jein, méghozzá családostól, kijár az üzemi bajnokság mérkőzéseire, szurkol a fes­tékgyár; fiúknak. — Róla gondolná, hogy megsérti az érdekeinket? — Sőt nagyon is tiszteletben tartja — mondta Nándi nagy büszkén. Ami nem véletlen Pocsai László üzemvezető véleménye: — Lelkes, odaadó ifjúsági kollektíva a mienk. Jobbat nem is kívánhatnék magam­nak. És erős is. November kö­zepéig 36 millió forint ér­tékű festéket gyártottak, ao- lott 23-at írt elő számúkra a vállalat vezetősége. Nem­sokára megindítják a szá­razelőkészítő üzemrészt. Oda új művezetők, csoportveze­tők kellenek. Várják a KISZ vezetőségétől a szemé­lyi javaslatokat, bíznak alj­ban. hogv tehetséget fiatalo­kat ajánlanak maid. Hosszú időt töl törtünk együtt az üzemvezetővel. Szóba került a bérezés, a lakásgond, a káderhelyzet, a továbbtanulás, a sport, a vi­dékről bejárók élete, és a munkásszálláson lakóké is. Csak az lehet ilyen tájéko­zott, akit nem felületesen érdekel a fiatalok ügye airt sa.iát ügyének tekinti az övékét. így bizony«, odot; be előttem. Pocsai Lászlót nem véletlenül tekintik politikai vezetőjüknek is az ifjúmun­kások. Nehéz lenne eldönteni, me­lyik fél képviseli jobban a fiatalok érdekeit a porfesték- gvárban: a gazdasági, vagy a KISZ-vezetés. Az viszont tény, példás együttműködés­*1 kivívták és kiérdemelték az üzemi kollektíva bizalmát és megelégedését. Fábián Péter

Next

/
Thumbnails
Contents