Szolnok Megyei Néplap, 1968. november (19. évfolyam, 257-281. szám)
1968-11-24 / 276. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1968. november 24. Az MSZMP Központi Bizottságának ünnepi ülése (Folytatás az 1. oldalról) A párt megalakulása és harcai ötven évvel ezelőtt a magyar munkásosztály, népünk legjobb fial találtak egymásra a Kommunisták Magyarországi Pártjában. Ott voltak a pártalapítók között a baloldali szociáldemokraták legjobb képviselői. A forradalmi szocialisták számos vezetője, közöttük volt Kun Béla, az oroszországi magyar internacionalisták legkiemelkedőbb vezetője, a párt első elnöke, Szamuely Tibor. Vántus Károly, Pór Ernő, Jancsik Ferenc, Münnich Ferenc. A megfelelő történelmi időpontban, Lenin eszméit, a bolsevik párt példáját követve, a magyar munkás- mozgalom legjobb erői, a magyar valóság szülötteként így jött létre 1918 őszén a magyar munkásosztály kommunista pártja, a nemzetközi kommunista mozgalom harci osztaga. A párt megalakulását követő hónapokban a harc kiéleződött. A koalíciós polgári-szociáldemokrata kormányzat idején a forradalmi tömegekkel szemben mind nyíltabb burzsoá-diktatura érvényesült 1919 februárjában nagyszabású kommunista-ellenes porovokáció zajlott le, és rendőri hajsza indult Üldözték a szovjetbarát megnyilvánulásokat. A forradalmi folyamatot azonban már nem voltak képesek feltartóztatni. A Tanácsköztársaság kikiáltása Négy hónappal a kommunista párt megalakulása után eljött 1919 március 21-ének történelmi napja, az a nap, amelyen győzött a proletár forradalom. kikiáltották a Magyar Tanácskpzlársaslagot. A történelemben ritkán adódik, hogy egy párt közvetlen forradalmi célja ilyen rövid idő alatt valóra váljon. A Magyar Tanácsköztársaságot 1919 augusztusában a hazai ellen forradalmárok állal behívott külső imperialista erők. az antant csapatok fegyveres beavatkozásával és tű tereiével leverték. Visszaállították a kapitalista- földesúri rendet, s a fehér terror rémuralmával, negyed- százados kegyetlen elnyomással álltak bosszút, amiért a magyar proletariátus kezébe vette a hatalmat, segítette a szomszéd országok proletariátusának harcát és megzavarta az imperialisták szovjeteílenes hadjáratát. A Tanácsköztársaságnak még az emlékét is igyekeztek befeketíteni. De a Magyar Tanácsköztársaság a történelem fényében tisztán álL A Horthy korszak nehéz évei risztéit Központi Bizottsági Kedves elvtársak! A Tanácsköztársaság levelese után a brutális elnyomatás. a féktelen terror negyedszázados. sötét korszaka nehezedett pártunkra, népünkre.. Jelölt és jeltelen sírok szazaiban, ezreiben nyugszanak azok a .kommunisták harcostársaink, akiknek' ázéi*t kellett meghalni ok, mert haladó eszméket hirdetve küzdöttek a szocializmusért, a munkásosztály, a nép sza badságáért. Az áldozat nem «•olt hiábavaló, mert él a Dárt. győzött az eszme, győzött a nép: szabad földön épül a szocialista Magyar- ország! A Horthy korszak 25 évén át a párt illegalitásban dolgozott A munka folytonosságát a Párt tagjainak önzetlensége, hősies áldozatkészségé biztosította. Az illegális kommunista párt vezette a harcot, szervezte a proletariátust, a szegén yparasztság, az értelmiség legöntudatosabb képviselőit. A húszas évek közepén létrehozta a legális Magyar- országi Szocialista Munkáspártot a féllegális szakszervezeti ellenzéket, s a Szociáldemokrata Párt szervezeteiben és főleg a szakszervezetekben dolgozva, a baloldali szociáldemokratákkal együtt a tömegszrtrájkok egész sorát szervezte meg. A második világháború ide. }én is a Kommunista Párt volt a vezető ereje a nemzet legjobbjait átfogó küzdelemnek, amelynek célja a háborúból való kilépes, a független, szabad és demokratikus Magyarország megteremtése volt. Ezt a harcot népünk saját erejével nem tudta győzelemre vinni. A felszabadu'ássat népünk előtt megnyílt a társadalmi haladás lehetősége Kedves Flvtársak! A magyar népnek a szabadságot a Szovjetunió hadserege, annak hősi és áldozatos harca hozta el. Megverte és kiűzte hazánkból a végsőkig ellenálló Hitler-fasiszta megszállókat és a velük élet- re-halálra szövetkezett Horthy fasiszta magyar reakció erőit Magyarország felszabadult, visszanyerte szuverenitását, s népünk előtt megnyílt a társadalmi haladás lehetősége. A felszabadulás időpontjában a negyedszázados illegalitásba kényszerített Kommunista Párt volt az egyetlen szervezett erő, amely azonnal tálpraállt, programot adott az ország újjáépítésére és az egész magyar társadalom forradalmi átalakítására. A kommunisták vezetésével, a nép áldozatos munkája nyomán eltűntek a háborús romok, s lett magyar újjászületés. A reakció elleni, a munkáshatalom kivívásáért folytatott harcban jött létre ismét a magyar munkásosztály politikai egysége, forradalmi, marxista—leninista pártja. 1948-at joggal nevez- zük a fordulat évének, mert pártunk vezetésével, a dolgozó tömegek támogatásával másodszor is győzött hazánkban a munkásosztály. Köztulajdonba kerültek a döntő termelési eszközök, megkezdődött a szocializmus építésé. A munkásosztály hatalmának, a népi demokratikus rendszer győzelmének kivívását követő évek a lendületes szocialista építés évei voltak. Ugyanezen idő alatt a párt vezetésében komoly hibák is jelentkeztek, majd hatalmasodtak el, s növekvő mértékben eltorzították szocialista viszonyainkat. Ezek a súlyos hibák 1953-tól nyílt politikai válságot okoztak, s végül is a revizionista áramlat, az osztályellenség, a nemzetközi imperializmus bekapcsolódása es aktív tevékenysége nyomán az 1956 októberi ellenforradalmi felkelésbe torkolltak. Súlyos veszélybe került munkásosztályunk hatalma, rendszerünk, népünk minden szocialista vívmánya. Egyetemes kívánság mezőgazdaság szocialista átszervezése, befej eződött a szocialista társadalom alapjainak lerakása és a Szocialista társadalom teljes felépítésének szakaszába léptünk. Pártunk mindenkor a helyzet reális értékelésére törekszik. Közállapotainkat nem kívánjuk idealizálni, mégis, állíthatjuk, hogy a párt politikája bevált. Állíthatjuk, hogy helyesen döntött sorrendben most már három, a VII., a, VIII. és a IX. párt- kongresszus, amikor pártunk fó irányvonalán nem változtatott, azt megerősítette. Ez megfelel a tömegek óhaja- ' nak, mert ha van ma Magyarországon egy, a nép legszélesebb körét átfogó egyetemes kívánság, az éppen az, hogy a párt haladjon tovább következetesen azon az úton, amelyen az elmúlt évtizedben járt. S kijelenthetjük, hogy továbbra is azon az úton fog járni! Kedves Elvtársákl Tizenkét évvel ezelőtt pártunk sem eszmeileg, sem politikailag, sem szervezetileg nem volt egységes és ütőképes. A tömegekben nagy volt az eszmei zavar; az országban anarchikus viszonyok uralkodtak. De az országban akkor is százezerszámra voltak az eszméhez, a munkásosztályhoz hű kommunisták, a szocializmushoz, a rendszerhez hű, becsületes munkások, parasztok értelmiségiek, akik felismerték a súlyos helyzetet, a párt vezetésével összefogtak, tömörültek és nekiláttak a nehéz és nagy feladatok megoldásához. A párt nem talált ki elvileg semmi újat, egyszerűen visszatért a leninizmus forrásaihoz és azokból merített. A pártéletben helyreállítottuk a lenini normákat, a kollektív vezetést, a demokratikus centralizmust. A párt és a munkásosztály, a párt és a tömegek között helyreállítottuk a Lenin által megkövetelt viszonyt, a kölcsönös bizalmat- a mindennapi, eleven kapcsolatokat. Az ideológia, a politika, a gazdaság, a kultúra alapvető kérdéseinek lenini megközelítését választotta partunk. Betartotta azt a szabályt, hogy minden kérdés eldöntéséhez sokoldalú vizsgálat, mérlegelés Szükséges. A tömegek megyőzéséhez' figyelmesség, állhatatosság és végtelen türelem kell, de ez nem lehet uszálypolitika — mert az elveket illetően alku nincs. A iegjobb politika az elvi politika. A párt kétfrontos harcot hirdetett ' meg, , és folytat 'mind a mai napig. Egyidejűleg harcolt a dogmatizmus és szektarianizmus. az ál- baloldaliság. valamint a re- viziohizmus, a .iobboldaliság, a reakciós osztályellenség, az ellenforradalmi elemek ellen. Ezt a harcot sohasem fogtuk fel primitíven, úgy, hogy gépiesen ütünk egyet jobbra, egyet balra. Irányát és súlypontját mindig a helyzet pontos megítélése dönti el. Egy adott időpontban, egy adott pártban, és nemzetközileg is, egyszer a jobboldali, máskor a szektás veszély lehet nagyobb. A párt feladata a helyzetet fölismerni. Kedves elvtársak! Á kommunista es munkáspártok ereje eszméjük igazságában, nemzetközi összefogásukban. a proletár internacionalizmusban van.. Az internacionalizmus próbaköve Mi az internacionalizmus próbakövének tekintettük mindig, s tekintjük ma is a világ első munkás-paraszt államához, a szocializmus, a tomihuhíSzmas úttörőjéhez)•‘•á Szovjetunióhoz való viszonyt. Az elmúlt két évtizedben pártunk' sokat foglalkozott a szocializmus építésének törvényszerűségeivel, azok helyes értelmezésével, s alkalmazásával. A szocialista társadalom felépítése elengedhetetlen feltételének tartjuk, és ezért pártunk kötelességének tekintjük. hogy a magyar viszonyokra helyesen alkalmazzuk a szocializmus építésének általános, közös. nemzetközi törvényszerűségeit. Ugyanígy alapvető követelménynek tartjuk. hogy a szocialista építés általános elveit hazánk történelmi múltjából, országunk adottságaiból fakadó sajátos nemzeti formák és keretek között, s azok fi evetembe vételével alkalmazzuk. A továbbiakban' a párt első titkára a Párt harcának néhány főbb kérdését s a velük kapcsolatos állásfoglalásait említette meg. Pártunk általános politikájának kidolgozásában sokat merítettünk a Szovjetunió Kommunista Pártja történelmi ielentőségű XX. kongresszusának megállapításaiból, amelyek az egyes nagyjelenA szocializmus építésének feltételeiről Kedves Flvtársak! Az 1956. őszi súlyos helyzetben ismét a magyar kom- munisták, újjászerveződött pártunk mutatták meg a kivezető utat. Fejlődésünk immár 12 éve töretlen. Azóta végbement a Pártunk ezekkel és hasonló nézetekkel harcolva, és a szóban forgó kérdésekkel érdemben foglalkozva, megfelelő következtetésekre ju tott. Véleményünk szerint a szocializmus eredményes építéséhez szükség van: szilárd munkáshatalomra: a marxista—leninista párt vezető szerepére; a pártban a demokratikus centralizmus elvének érvényesítésére; a termelési eszközök köztulajdonára; a szocialista ‘ állam szervező szerepére; szocialista terv- gazdaságra; szocialista közoktatásra, kultúrára; szocialista közgondolkodásra; a többi szociálisa országgal való internacionalista együttműködésre. Mindezt a feltételt mi meg nem alkuvó eszmei és politikai harcban meg is teremtettük. Pártunk szilárdan ragaszkodva a marxizmus— leninizmus, az internacionalizmus elveihez. a leghatározottabban elutasította és elutasítja a nacionalizmus, a szovie'ellenesség minden válfaját Határozottan elutasít minden olyan nézetet, amely a munkásosztály hatalmát, a párt vezető szerepét, a szocialista állam szervező szerepét támadja, vagy kérdésessé teszi. Központi Bizottságunk ideológiánk és politikánk ezen alapkérdéseiben soha nem hagvott kéf'ő«et és nerr fürt kétértelműséget, nyíltan hirdette álláspontját, és gyakorlatában megfelelő megoldást keresett és talált ezekre a kérdésekre. A szocialista társadalom lényegénél fogva a legmaga- sabbrendű. a leghumánusabb és legdemokratikusabb rendszer mindazon rendszerek közül, amelyeket, az emberiség eddigi történelme során megismerhetett. Tehát, nem új jelzőkkel kell a szocializmus fogalmához ragasztani, hanem szocialista rendszerünk alapvető intézményeit és vonásait kell továbbfejlesztenünk. Mi a szocialista demokratizmust fejlesztjük, amelynek legfőbb vonása a dolgozó emberek cselekvő részvétele a közügyek intézésében. A szocialista törvényességet betartjuk és betartatjuk. Értelmezésünk szerint ez azt jelenti, hogy bún nélküli embert nem lehet büntetni, bűn viszont nem maradhat büntetlenül. A vezető szerep kötelez tőségú tételeken túlmenőén a kommunista vUágmozgalom minden pártját a marxizmus—leninizmus elmelete- neic... Önálló ittkalpiázási-ira,, a szocialista- .gvakőrlat,'' ‘ fejlesztésére ösztönözték és ösztönzik. Az utóbbi években széleskörű vita alakult ki a pártok között a kommunista mozgalom és különösen a szocialista társadalom építésének néhány fontos kérdésében. A vitában opportunista, a marxizmus—leninizmussal ellentétes jobb- és „baloldali" nézetek is jelentkeztek, közöttük több olyan, amely éppen az 1956-ban Magyarországon fellépett revizionista irányzat állásfoglalásaiban nyert megfogalmazást. Ezeket a nézeteket — különösen a csehszlovák események kapcsán — újabban ismét felelevenítették. Szó van ezekben a legkülönbözőbb dolgokról. Elsősorban a párt szerepéről, a törvényességről, a hatalom megosztásáról a szabadságról, a sajtószabadságról. a humanizmusról, a demokráciáról és sok minden másról; mindezekről szocialistaellenes, kommunís- taellenes éllel, gyakran szov- jetellenes, a szocialista országok, a kommunista és munkáspártok egységét bomlasztó nacionalizmussal átszőve. Kedves Elvtársak! A párt vezető szerepéből következik az a kötelezettség, hogy társadalmunk fejlődésének fő kérdéseit időben vesse fel, és az új helyzet új követelményeinek megfelelő megoldásukat dolgozza ki. Pártunk kezdeményezése nyomán társadalmunk most több nagy kérdést tart napirenden, így a szocialista demokratizmus elmélyítésének, kiszélesítésének feladatait; népgazdaságunk műszaki, technikai színvonalának emelését, a tudomány, a közoktatás, a kultúra aktuális kérdéseit, a dolgozók életkörülményeinek további javítását. Az egész társadalmat érintő kérdések mindegyike külön figyelmet, megoldásuk kellő erőfeszítést kíván, mindegyikkel megfelelően kell foglalkozni. Lenin annakidején felhívta a figyelmet arra, hogy mindig van egy kulcskérdés, és annak helyes megoldásától függ számtalan más kérdés megoldása, az adott időpontban az egész fejlődés. Az elmúlt évtizedben Uyen kulcskérdés volt nálunk a munkásosztály hatalmának megvédése és megszilárdítása. majd azt követően a nie- gazdaság szocialista átszervezése. E két nagy feladat helyes megoldása segítette a maga idejében társadalmunk összes fontos problémájának megoldását és nagy lendületet adott hazánk szocialista fejlődésének általában' Most minden más feladat lobb megoldásának döntő láncszeme a gazdasági munka hatékonyságának javítása, a gazdasági vezetés reformjának megvalósítasa. A IX. kongresszus a társadalmi tevékenység összes döntő területén kijelölte az», kát a feladatokat, amelyek megoldásával közelebb jutunk a dolgozók napi érdekeinek megfelelőbb szintekhez, egyben távolabbi célunkhoz, a szocialista társadalom teljes felépítéséhez is. Mély meggyőződésünk, hogy ha a párt és a nép olyan egységben és céltudatosan dolgozik, mint eddig tette, akkor rendelkezünk mindazokkal a feltételekkel, amelyek hazai feladataink eredménye* megoldásához kellenek. Tisztelt Központi Bizottsági Kedves elvtársak! Pártunk, kormányunk nemzetközi tevékenysége összhangban van belpolitikánkkal. Mi a nemzetközi síkon is a rekació ellen és a haladásért harcolunk. A népek békéjére törő imperializmussal szemben világszerte növekszik az elégedetlenség. A Föld minden táján kibontakozó és erősödő antiimperialisia tömegmozgalmak jelzik, hogy a népek kezdik megelégelni az imperialisták zsarnokságát és szívósan, hősiesen harcolnak szabadságukért, függetlenségükért. demokratikus jogaikért, a bekéért. Az nymodon szorongatott imperializmus mindent elkövet pozícióinak megtartására. Imperialista támadások érik a szocialista világot, a gyarmati iga alól nemregiben felszabadult nepeket, országokat, és általában a haladas erőit, A jelenlegi nemzetközi helyzet a világ minden’ térségében a forradalmi erők fokozott éberségét, a haladás a béka híveinek összefogását követeli meg. Nekünk ez volt eddig is az elvi álláspontunk] ez most is, és ehhez ragaszkodunk a jövőben isj A kommunista pártok küldetése A kommunista világmozgalom, azon belül pártunk küldetése, hogy a néptömegeaet mozgósítva küzdjön a társadalmi haladásért, egy újabb világháború megakadályozásáért, a szilárd é* tartós békéért. Ebből következik a békés egymás mellett élés elve és politikája. Ezért a különböző társadalmi rendszerű országok viszonvlatában változatlanul a békés egvmás mellett élés hívei vagyunk. A békés egymás mellett élés azonban csak az egyenjogú kapcsolatokon nyugodhat és feltételezi a belügyek- be való be nem avatkozást, az agressziótól, a szocialista rend ellen irányuló aknamunkától való tartózkodást. Az imperialistáknak le kell mondaniok arról, hogy akár erőszakkal, akár bomlasz- tással egyetlen országot is leürítsenek a szocializmus úti áról. Külpolitikánkban szövetségeseinkkel szoros egységben lénünk fel és tárunk el minden nagy és közös érdekű ügyben. A történelem bebizonyította, hogy a szocializmus útjára lépett magvar népnek első. igaz és őszinte barátja a Szovjetunió, amelyhez meg nem bontható barátság és testvériség fűzi országunkat. A Varsói Szerződés tagállama vagyunk és a szerződés szervezetének fenntartását, hatékonyságának növelését szorgalmazzuk mind-ddig. ameddig fennél1 az agresszív NATO-tömb. Szocialista ZnftZsfinbct segfb a Kölesönös Gazdasági Segítség Tanácsa ameVre támaszkodva a szocialista országok gazdasági együttműködésének magasabb szintre emelésére törekszünk ideértve az ésszerű integrációs megoldásokat is. Valamennyi szocialista or- szággal és a nemzetközi kommunista mozgalom minden pártjával együttműködésre és egységre törekszünk. Az utóbbi évekbe» egyes szocialista országok, valamint kommunista és munkáspártok viszonylatában keletkezett nézeteltérések és viták, nézetünk szerint nem zárják ki annak lehetőségét, hogy sok kérdésben együttműködőink és akcióegvségre lépjünk közös ellenségünkkel, a nemzetközi imperializmussal szemben. Mi, kiindulva az alapvetően közös érdekekből, azokban a viszonvlatokban is, ahol nézeteltérések vannak, ezek elvtársi rendezésére törekszünk, és a kapcsolatok, a két- és többoldalú találkozók, az eszmecserék hívei vagyunk. Tisztelt Központi Bizottsági Kedves Elvtársak Pártunk 50 éves harcos útját nagy győzelmek, s időnként bekövetkezett balsikerek jelzik, de az egész utat figyelembe véve büszkén tekinthetünk az alapítástól eltelt 50 esztendőre. -A párt a zászlót mindig tisztán és magasan tartotta. Mi, magyar kommunisták mindig azt vallottuk pártunkról, hogy eszköz, fegyver a munkásosztály, a máé (Folytatás „ 3. oldal&ti