Szolnok Megyei Néplap, 1968. november (19. évfolyam, 257-281. szám)
1968-11-24 / 276. szám
1988. november 24. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 9 KORTÁRSAINK Sxovjet film KORSZERŰSÉG VAGY ERETNEKSÉG Parázs vita egyházi körökben a legújabb katolikus hittankönyv körül Alig három órában bemutatni a mai szovjet társadalom szinte teljes keresztmetszetét, a legfontosabb államügyekben döntésekre jogosult szervektől az egyetemen keresztül a munkásszállások lakóiig, egy átlag család hétköznapi életében jelentkező legégetőbb problémákig, tiszteletreméltó vállalkozás. Témaválasztása és újszerű szemléletmódja egyaránt figyelmet érdemlő alkotássá teszik Julij Rajzman filmjét. Ha elődeit, vagy rokonait keressük a kortárs filmművészetben. a magyar ^Megszállottak”, vagy az emlékezetes szovjet „Mi húszéve- aek" kínálkozik említésre. A történet két szálon fut, 8 ezek Gubanov mérnök alakjában kapcsolódnak össze. Már két éve építik a tervei •lapján készülő vegyiüzemet, amelynek termékére égetően szüksége van a szovjet gazdaságnak Két év után Gubanov rájön, hogy tervei elavultak és sokkal egyszerűbb gazdaságosabb módszer is van; a szóbanforgó termék előállítására. Moszkvába megy. hogy végleg leállíttassa az építkezést; Itt azonban beleütközik a kényelmesség, a kicsinyesség, a hozzámem- értés és a szakmai elmaradottság falába. Nem adja fel a harcot, s a film azt sugallja, hogy társával a kedvesen gyámoltalan, de mindig minden helyzetben őszinte Nyi- tocskinnal az oldalán győzelmet arat. A történet másik szála Gubanov magánéletét érinti. Megtudjuk, hogy feleségétől már régebben elvált és fiát az asszony neveli Moszkvában. Apa és fia találkoznak s Gubanov véletlenül tudja meg, hogy Misa otthagyta az egyetemet, dolgozni ment és Üdülés Zeintben Három esztendeje már, hogy nyaráéiként a jászberényi Hűtőgépgyár munkásai az NDK-ban üdülhetnek. — Ugyanakkor a wildaui Schwermaschinen Bau Heinrich Rauoh cég munkásai Magyarországon töltenek kellemes napokat. A héten szerdán megérkeztek Jászberénybe a német cég szakszervezeti bizottságának vezetői, hogy megkössék a hűtőgép- gyáriakkal az 1969 évre szóló csereüdültetési szerződést. Eszerint jövőre ismét hatvan hűtőgépgyári munkás tölthet két hetet Berlin szomszédságában, a zeinti üdülőben. A munkásoknak személyenként az üdülés 1850 forintba kerül, ebben az összegben az utazáson, az ellátáson kívül még 220 márka költőpénz is benne van. A (Hűtőgépgyár szakszervezeti bizottsága most újabb külföldi csereüdülések szervezését tervezi. Így elképzeléseik szerint egy csehszlovákiai céggel szeretnének jö- vű évr* megállapodást kötni. titokban összeházasodott Ká- tyával, aki egy munkásszálláson lakik, négyéves kisfiával; Az apa első gondolata, hogy lebeszélje a fiút, amikor ez nem sikerül, rájön, hogy nem lehet kétféle nézetet vallani, egyet a köz- és egy másikat a magánéletben. Amikor volt felesége tőle is számon kéri Misával kapcsolatos korábbi terveinek összeomlását, már szilárdan a fiú pártján van. A két szál külön-külön is elegendő témát adott volna egy film elkészítéséhez. A mindent megmutatni akarás szándéka okozza, hogy vé- gülis a cselekmény egyik szála sem bomlik ki igazán. Bemutatás helyett gyakran csak jelzéseket kapunk. Dramaturgiai szempontból ez az utolsó jelenetben mutatkozik meg leginkább, ahol az amerikai szakemberek kérdéspergőtűzzel árasztják el Gu- banovot, s a válaszokból értesülünk sok olyan dologról, amely szorosan a cselekményhez tartozik, s amelyet az ilyesféle közlés helyett be kellett volna mutatnia a filmnek. Az említett hibákkal együtt is érdekes gondolat gazdag film a Kortársaink, s ha nem is tartozik a legnagyobbak közé. előkelő helyet foglal el a kortárs filmművészetben: Nem kis része van ebben a nagyszerű színészeknek, elsősorban a Gubanovot alakító Igor Vlagyimirovnak és Nyikoláj Plotnyikovnak, aki Nyitocskin mérnököt játssza, ízlésesen mértéktartó humorral. B. A. *A szerzetesek és az asz- szonyok festője”, így nevezték háromszáz esztendeje és a bájos gyerekekre napjainkban is gyakran mondják: ..Ohinn. min? eoy Murillo-an- gyalka”. Bartolomé Esteban Murillo, az 1618-ban született szevillai mester évszázadok múltán is megőrizte népszerűségét, s híveinek száma a világon talán most is több, mint a spanyol festészet aranykorának nevezett XVII. század többi művészének együttvéve. Nem titok e halványulni nem akaró népszerűség oka; aki végignézi a Szépművészeti Múzeum jubileumi kiállítását (a mester születésének 350. évfordulója alkalmából nyílt meg a Murillo és kortársai című időszaki gyűjtemény a márványteremben), könnyen leolvashatja a kiállított művekről, miért lelkesedik a modem kor közönsége is MurilloérJ. A spanyol barokk mestereként emlegetjük Murillot, mert működése valóban e gazdag korszakra esik, s mert művészete letagadha- tatlanul magán viseli e stílus jegyeit. Ám azt is érezzük, nem egészen találó, ha kimondjuk: barokk festő, HiAhol Széchenyi István házasságot kötött Buda egyik szép és nevezetes műemlékét, a krisztinavá-, rosi plébánia templomot, amelyet Havasboldogasszonyról nevezték el, állványerdő veszi körül: a renoválásán dolgoznak. A barokk szerkezetű, neoklasszikus díszítésű templom a második világháborúban sokat szenvedett. Falait több ezer puska- és géppuskagolyó sebezte meg, s tönkrement az a vörös márványtábla is, amely hirdette: ,,Ezen templomban esküdött örök hűséget Széchenyi István, a legnagyobb magyar, nejének Seilera Cres^enciának, 1836 február 4-én. A szép templom százhetvenötödik évéhez közeledik. A szőlődombok között állott egykori Kéményseprő-kápolna helyén épült, amely onnan kapta a nevét, hogy Franzin Péter Pál várbeli kéményseprő mester építette afeletti örömében, hogy családjával együtt szerencsésen átvészelt egy pestisjárványt; v V / i Az utolsó hód i Hazánk faunája az elmúlt évszázadokban sokat változott ég sajnos jónéhány állatfajjal szegényebbek lettünk. Az átalakult természeti körülmények kipusztulásra ítélték a vízimadarak egész sorát, de a nagy emlősök közül is csak azok maradtak meg. amelyeknek a megváltozott természet megfelelt. Hatalmas vadja volt egykor hazánknak az európai bölény, még az Alföldön is gyakori állat lehetett; A vizek mentén élő lomha mozgású rágcsáló. a hód is gyakori vad lehetett Magyarországon. Ezt bizonyítja a hód névvel kapcsolatos sok helységnevünk. Az utolsó példányt a Dunába ömlő Concó-patakon 1854- ben lőtték le. Az irodalomban oly sokat emlegetett nádi farkas az alföldi nádasokkal együtt tűnt el Magyar- ország területéről, de a kultúra kiszorította az Alföldről és a Dunántúlról a közönséges farkast is. A manapság elejtett farkasok nagyobb többsége farkaskutyának bizonyult és csak elvétve akadt terítékre egy-egy messziföldről idevetődött valódi farkas. szén Rubens égbesodró és pompázatos kompozíciótól éppoly távol vannak képei, mint Rembrandt drámai emberséggel teli mély műveitől; az izzó itáliai barokknak éppúgy távoli rokona, mint a nehéz valósággal teli spanyol kortárs-alkotásoknak. S Murillo elkülönülő életműve még önmagán belül is két különböző ágra válik szét. Mindkét témakörben — az életképben és a vallásos jelenetben — ugvanazokat a modelleket festi: szépbőrű andalúz parasztasszonyokat, sponvoloknál is feketébb spanyol cigányokat, sevillai egyszerű embereiket, s főként szülővárosa hajóéoítő- és matróznegyedeinek kedves és általa híressé vált gyerekfiguráit. Csakhogy az életképeken ezek a népi típusok koldulnak, dinnyét esznek, csavarognak. sőt bolháik ódnál?, míg a későbbi vallSsos kompozíciókon Madonnává válnak a szénbőrű parasztasz- szonyok. Szent Józseffé a mesteremberek, s gyermek- Jézussá, angyalokká a más képeken bolházkodó kisfiúk A néni éleikének precíz ábrázolása a vallásos kompozíciókon puha tónussá, érHittankönyv talán nem szított fél még akkora parazsat, s nem keltett olyan vitát soha sem. mint amilyet az 1966-ban, Hollandiában megjelent „Űj katekizmus”; A katolikus egyházon belül — szerte a világon — a különféle konzervatív irányzatok s a „modernisták” nézetei ütköztek meg ismét. Az eredeti terv az lett volna, — erre utal a holland püspököknek a katekizmushoz írt előszava — hogy az ifjúság idősebb évjáratai s a felnőttek számára valamiféle .„korszerű”, olvasmányos, a mai ember számára is hihető hittankönyv, világnézeti tankönyv készüljön. A katekizmus szerzői s a könyvvel rokonszenvező egyházi személyek szerint az elkészült könyv valójában „a vatikáni zsinat eszméinek közkinccsé tétele”, s egyben „lenyűgözően olvasmányos”. A közel hatszáz oldalas kézikönyv 1967-ben, megjelenésekor érdeklődést váltott ki Hollandiában, az angol kiadás példányai pedig Angliában és az Észak- amerikai Egyesült Államokban. Ekkor emelték fél szavukat az egyházon, belüli konzervatív erők, s kinyilvánították aggodalmukat. Szerintük ez a katekizmus nem a katolikus egyház tanainak kézikönyve, hanem „egzisz- tencialista irányzatú” ismeretterjesztő munka. A könyv — úgy vélik — az egyház történelmi hagyományait tiszteletlenül és érzéketlenül tárgyalja; Nem átallja bírálni az egyház egy-egy történelmi időszakban játszott szerepét. A „Szentháromság egy-istenről’’ csak éppen tes- sék-lássék módon szól a könyv. Mintha a szerzőgárda maga sem tartaná alapvető fontosságúnak e hittételt. A tankönyv valóban azt hirdeti, hogy a katolikus egyházon belül is szükség van állandóan reformációra. S a reformátorok a történelem során sem ködképek ellen harcoltak. Nagyon érdekes, ahogyan a reformációról ír. ,,Luther mélyen vallásos érzésű férfi volt, a próféták hangján szólt, és 1517 táján elindított egy mozgalmai. zékeny színharmóniává oldódik. Gyöngédebb, átszel- lemültebb lesz a kép —, de nem annyira, hogy fel ne fedezhetnénk ma is például a Szent Család együttesében az 1660-as évek spanyol kisemberének otthonias hangulatát. Fölismerte már a korabeli közönség is. Ez a hangulat uralja a jubileumi kiállítást a Szépművészeti RÍúzeum márvány- termében, mert a budapesti közgyűjtemény, — amely világhíres gazdag spanyol anyagáról — rangban spanyolországi múzeumok után következő bőséges kollekciójáról, — elsősorban a későbbi, érett képeket őrzi termeiben. Köztük is az egyik legszebb, leghíresebb érett alkotást, a nagyméretű és világszerte főműként szá- montartott A kis Jézus kenyeret osztogat a zarándokoknak című vásznat. A sevillai elaggott papok men- helye számára készült a kép. Ugyancsak sok vitára adott okot a kiállítás talán legismertebb képe, a Mária gyermekével és zenélő angyalokkal címen ismert megragadó alkotás. A megéjtően szépséges madonnát, finom, kecses gyerek-angyalokat amelynek nem volt maradása az egyházon belül..." Kálvin is — az új katolikus hittankönyv szerint — „szigorú és nagy realitás érzékű. mélységesen át volt hatva Isten fölségének feltétlen tudatától”, és sok megállapítása kétségtelenül igaznak iűnik ma már. AZ UJ hittankönyv nem tudott kitérni a tudományok legújabb eredményei dől sem. Az Ószövetség nagy részét szájhagyománynak, fol- klorisztikus irodalmi értéknek véli. Tagadja, hogy ezek; az itt előadott sztorik „történelmi hitelességű ténybe- számolók.” lennének. Az új katolikus hittan- könyv odáig elmegy, hogy kétli Jézus szűztől való születésének lehetőségét is. Ebben is jelképes irodalmi megfogalmazást lát csupán. Annak jelképét, hogy a tehetség, a zseni többre képes, mint amire származás-adta, öröklött képességei alapján születésekor praedestinált Az oltáriszentség mítoszát is inkább csak hagyományként, hiedelemként ismeri el. A felnőtték s az ifjúság idősebb korosztályai számára készült hittankönyv a család- tervezés mellett száll síkra; Azt vallja, hogy a nemi életnek nem csupán a fajfenntartás a célja, hanem az az egyéniség teljessé válása is egyben. Valami modern „énekek éneke”-ként szól a szerelemről, „a szabadidő a szeretet ideje. Ezek az órák hozzák össze a. férjet a hitvessel, az ifjút n másnemű leánnyal...” Megtudjuk azt is a könyvből, hogy a szeretedben — közte a különne- műek tiszta szerelmében — milliók szíve dobban össze, „akár egy sportmérkőzés nézésekor”, S a születésszabályozás egyetlen törvénye csak az lehet; nem szabad olyan eljárásokhoz folyamodnii amely az egészségnek s az egészséges emberi kapcsolatoknak, érzelmeknek kárára lehet. A magyarországi katolikus sajtó szemmel láthatóan rokonszenvezni látszik az új hittankönyvvel. Ismerteti az új holland hittankönyv elleni akciókat is. A Vigilia októberi számában Medvigy Mihály például felsorolja; 1966 változatos kompozícióba állító művön (a jellegzetes okker fényben itt kicsi szárnyas puttó-kölkök kukucskálnak) olvasható „B. E. Murillo 1675” jelzést később festették a nagyszerű alkotásra. Mindazonáltal a mesnovemiberében nyílt levélben vezető papi személyek s hittudósok jelentették fel felettes egyházi hatóságoknál a könyvet készítő vagy védelmező vezető egyházi személyeket s hittudósokat Nyomában Angliában le akarták állítani a könyv kiadását, de az .,valahogy mégis kifutott” a nyomdából akkorra már. A Német Szövetségi Köztársaságban nem engedélyezték terjesztését. Leállt a francia s a portugál nyelvű kiadás munkája is. A Vatikánnak végülis döntenie kellett Előbb különböző bizottságoknak adta ki tanulmányozásra az ügyet. Ebbe árián már a jezsuiták is bekapcsolódtak. De e bizottságokban is tovább dúlt a vita. Egyesek becsületükre hivatkozva nem vállalták a bizottság munkájában való részvételt. Mindenki másnak adta át végleges állásfoglalásra : „korszerű” hittankönyvről van-e szó, vagy „eretnek” írásról? Végülis átmeneti salamoni döntés született; nem eret. n,ekség. de így nem is terjeszthető. At kell dolgozni a könyvet. Több pontja így félreérthető — szólt a bizottság döntése. Jellemző az Is, — állapítja meg a Vigíliában Medvigy Mihály —; hogy a hattagú bíboros bizottság véleményét hivatalos fejrészes levélpapíron közölték a holland püspöki karral, de aláírások nélkül. Most aztán visszakaptak a szerzők a tankönyvet. Át kell dolgozniok. Ezzel egyelőre si- került lecsillapítani az egyházon belüli ú.iabb elméleti vitát. Látszólag helyreállt aa egyházi vélemények egysége. De az átdol Hozóknak sincs könnyű dolguk. Az egyházi tanítások * a mai ember világszemlélete egyre nehezebben foglalható egyetlen világnézet keretei.' be. Ez egyre nyilvánvalóbbá válik. S újra és újra fellobban az egyházon belül a konzervatív s a „modernizáló” irányzatok közt a harc. A harcot tükrözi a hittankönyv körüli vita is. tér lágy, késői stílusának legszebb jegyeit ismerik fel a művészettörténészek a képen, s az értékes remeket — amelynek másodpéldánya egy londoni gyűjteményben, a róla készült másolat per" ~ a cad.zi múzeumban van Császtvai István Háromszáz éves népszerűség Murillo és kortársai a Szépművészeti Múzeumban Mária gyermekével és zenélő angyalokkal. (MTI fotó — Szebellédy Géza felvétele)
