Szolnok Megyei Néplap, 1968. november (19. évfolyam, 257-281. szám)
1968-11-17 / 270. szám
1968. november 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP II Repülőgép — 490 utasra Everett-ben, Washington mellett elkészült a világ legnagyobb személyszállító repülőgépe. A Boeing 747 típusú szállítőrepülőgép, amely 20 millió dollárba került, 490 utast szállíthat nagy utazósebcsséggel. (Rádiótelefoto — AP, CP) Feltalálták-e már a halálsugarat? ) Egybilliószor koncentráltabb a nap sugárzásánál A LÉZER TITKAI A lézer megjelenésekor néhány katonai szakértő úgy vélte, hogy benne sikerült megtalálni azt a szuperfegyvert — a halálsugarat — amely rövidesen elavulttá teszi még az interkontinentális rakétát is. Az elgondolás a következő volt: a lézersugarat a távolban feltűnő rakétára irányítják, s a sugár annak burkolatát az olvadáspontig felhevíti, sőt nukleáris töltetét fel is robbantja, esetleg a rakéta nagy fontosságú kormányszerkezetének elégetésére is képes. így született meg a lézerfegyver legendája, amely az Egyesült Államokban például annyira elterjedt, hogy a közvélemény előtt elhomályosította TARM WMMMMMmmmMMmmm* MINDEN ÁRU „MOSOTT PAMUT5 A bécsi bíróság most kezdte tárgyalni az utóbbi évtized legnagyobb vámcsalási bűnperét. Több szállítmányozó — akik a mögöttük álló üzletembereket eddig nem árulták el — tíz éven át importált értékes fogyasztási cikkeket vám- és adómentesen. A módszer egyszerű volt; a textíliákat, szőnyegeket, televízió- és rádiókészülékeket az áruokmányok „mosott pamutként” szerepeltették, mert az áru Ausztriába illetékmentes. .Az így becsempészett áru értéke, meghaladta a 121 millió schillingét PÉNZ HATVAN ORSZÁG SZAMARA Angliában sok ország számára vernek pénzt és nyomnak bankjegyeket. Ezt a munkát az angol királyi pénzverde végzi, amelyet több mint ezer évvel ezelőtt alapítottak. A pénzverde a Tower közelében van, magas kőfalak veszik körül. Az angol pénzverde 1954 óta 60 ország számára csinált pénzt Minden évben 1500 millió pénzdarab jut el tanén a megrendelő országokba, egész termelésének kétharmada. A pénz elszállításának időpontját a legnagyobb titokban tartják, csak a pénzverde és a megrendelő tud róla, AZ ALVÖ BUDDHA ÉS A MIKROSZOKNYA A thaiföldi rendőrség Bangkokban előállította Tina Si- natrát. a világhírű amerikai énekes legfiatalabb leányát, mert „tisztességtelen öltözetben” jelent meg és „illetlen poziturákban” filmfelvételeket készíttetett magáról az alvó Buddha szent templomában. A rendőrség szóvivője szerint „Tina mikroszoknyában és bikiniben pózolt a kamerák előtt, a templomban szokásos ájtatosságukat végző szerzetesek szemeláttára.” A Sinatra család ifjú sarja Tahiföldön egy nyugatnémet fimcsoporttal forgatott. A rendőrség több tekercs filmet elkobzott A Tina útját finanszírozó vállalat óvadék ellenében végül is kieszközölte a mikroszoknyás leányzó szabadon bocsátását' MEGHÍZTAK A HOLLAND POSTATISZTVISELÖK A holland főposta épületében ezután csak kilenc ember szállhat be a hatalmas Bitekbe — az eddigi tíz helyett. Az öj rendelkezésnek roppant egyszerű indokolása van: a telő-múló évek tarán sok postatisztviselő pocakot eresztett és m® már elviselhetetlen a zsúfoltság, ha egyszerre tízen szállnak be a felvonóba. Holland egészségügyi szervezetek vizsgálatai szerint a hollandok az utóbbi időben általában túl sokat esznek, rengeteg édességet fogyasztanak, és egyre kövérebbek. Világstatisztikai kimutatás bizonyítja, hogy Hollandiában az emberek több édességlet „nassolnak”, mint bárhol a világon. vonat és a hajó versenye Európa térképét ált- meg átszelik a nagy folyókat ábrázoló kék vonalak. E vonalak mentén történelmi idők óta fontos kereskedelmi utak is épültek. Európa számos folyója hajózható, sok országot köt össze, és több tengerrel biztosít kapcsolatot. A térképen azonban az utóbbi Időben egyre több finoman megrajzolt vona- lacska jelenik meg: csatornák, amelyek a meglevőket kiegészítve előnyösebb kapcsolatokat teremtenek a folyók között Sok ilyen csatorna még csak a tervezők rajzpapírjain létezik, de jeEGY SZERELEM TÖBB ÉJSZAKÁJA A Time című amerikai magazin közölte az alábbi, számunkra kissé szokatlan levelezést. A szereplők: Earl, egy Vietnamban állomásozó amerikai katona, Akiko, egy japán kislány, akivel Earl tavaly, Tokióban töltött szabadsága idején ismerkedett meg és járt együtt, valamint egy másik amerikai katona, Earl barátja, Sam. Kedves Akiko! Kellemes meglepetés volt a leveled. Nem tudom elfelejteni együtt töltött éjszakáinkat. Itt, Da Nangban, minden rendben, csak még nem tudom, mikor mehetek ismét Tokióba. — Cimborám, Sam viszont odautazik szabadságra jövő héten. Ha hozzád fordul, keress neki egy kedves lányt. Csók: Earl. Kedves Sam! Levelet kaptam Akikétől. Mindez nagyon szép, csakhogy a kislány egy szót sem tud angolul. Légy szíves, nézz utána, van-e valakije. Talán az írja nekem a leveleket... Earl. Kedves Earl! Nem fogod elhinni, de utánanéztem a babának. Némi faggatás után („másnap” reggel — hahaha!) elismerte, hogy nincs fiúja. Azokat a szép angol nyelvű leveleket egy fantasztikus pofa, bizonyos Tokuji Sugaya Írja neki; Bizony, az öregnek szerelmeslevél-üz- lete van. Naponta legalább húsz ilyen vallomást ír meg, darabját 300 yenért. A fickó különben a japán titkos szolgálat volt c-zredese, aki a második világháború alatt nagyon is aktív volt. Húsz éve a szerelmeslevél-businessel foglalkozik és büszkén mondta el nekem, hogy legalább kétszáz kis japán csirkét adott férjhez amerikai katonákhoz. A legjobbakat, öreg fiú: Sam. Kedves Akiko! Azt hiszem, nem írhatunk egymásnak egy ideig. A kémelhárítás itt, Da Nangban, közölte velem, hogy elolvasták leveleimet és kiderítették, hogy én (!) össze- kötettésben állok egy szivarral, aki két világháborúban is japán mesterkém volt. Így azt hiszem, jobb, ha nem levelezhetünk. Azért sok csók: Earl. A rák korai felismerése Belgiumban nemzetközi konferencián jelentették be, hogy új módszert találtak t fel a rák felismerésére. Ezzel a módszerrel a daganat rosszindulatúságát öt évvel korábban sikerült megállapítani. mint egyébként. Az új módszer elég egyszerűnek tűnik. A beteg bőre alá egy különleges keveréket fecskendeznek. Amennyiben az öt perc múlva beálló reakció pozitív, ez azt jelenti, hogy a daganat rosszindulatú. A negatív reakció a daganat jóindulatú jellegét bizonyig* letősógükrői már most tel* mérhető. A legjelentősebb új víziút a Rajna—Majna— Duna csatorna A tervek szerint 675 kilométer hosszú csatornahálózat és 50 duzzasztógát épül fel, s ennek eredményeképp egységes víziút húzódik majd Rotterdam és a Fekete-tenger között. A körülbelül 3000 kilométeres úton nemcsak vontatók, hanem 1500 tonnás szállítóhajók is közlekedhetnek. Át is adták már a forgalomnak az új csatorna elkészült 32 kilométeres szakaszát, amely az Északitengertől indul el. Franciaországban a Rhone-t és a Maas-t a Rajnával kötik össze, és számos más, már működő vízi utat és csatornát is újjáépítenek. Mit szól mindéhhez a vasút? Kétségtelenül érinteni fogja, mert a vízi szállítás nem olyan költséges. Természetesen mindez még nem jelenti azt, hogy a vasúti szállítás az említett vidékeken majd jelentősen háttérbe szorul. Ellenkezőleg. Hiszen a szállításra kerülő árut el is kell juttatni a megfelelő kikötőhöz, illetve el kell szállítani a kirakodási helyekről. Erre * szám-’t például az osztrák vasúti társaság is. Ott, ahol e két szállítási forma párhuzamos, igen éles verseny várható. Ilyen versengés színtere lesz például Nyugat-Németország. Különösen a szén, az ércek és a mezőgazdasági termékek szállítása okoz majd nagy versengést. Ilyen körülmények között a nyugat-európai vasúti társaságok heves harcot folytatnak a folyami szállítás szélesítése ellen. Bírálva a csatornák építésének tervét, a „vasútpártiak” hangsúlyozzák, hogy ez megterhelné az állami kiadásokat. Különösen a nyugatnémet vasúti társaságok bizonygatják a vasúti teherszállítás előnyeit a hajókkal szemben. Ha a korszerű műszaki-szállítási berendezésekre való hivatkozás nem hoz kellő eredményt, a vasút kész lesz csökkenteni a szállítási díjszabást, csakhogy a versengésnek ellenálljon. a lézerek valódi — rendkívül változatos és sok területre kiterjedő — alkalmazásának lehetőségeit. Lézerpisztoly A világ első — 1960-ban készített, kézben is elférő — mesterséges rubinkristállyal működő lézere mindössze kétszázad joule-nyi energiát sugárzott ki. A mai tekintélyes méretű lézer viszont már 5000 joule energiát képes belesűríteni egyetlen impulzusába. Az eltelt nyolc év alatt a lézerek által impulzusonként kibocsátott energia tehát mintegy a 250-ezerszeresére nőtt! Hogyan hatott mindez a fejlődés a lézerfegyver megteremtésére, Az amerikai Maser Optics vállalat még 1964-ben elkészített egy lézeres „kézifegyvert”. Ható- távolsága legfeljebb másfél kilométer, de erősebb füst vagy köd teljesen megakadályozhatja a használatát. Tiszta levegőben azonban vakságot okozhat, vagy meggyújthatja a ruházatot. Lézerpuskát azóta sem készítettek, de a lézerpisztoly gondolatát nem vetették el. Az egyik-másik filmben látható Ilyen fegyverek a valóságban még nem léteznek. A lézer kézifegyvernek az előnyei kétségtelenül rendkívüliek: célzáskor nincs szükség arra, hogy a mozgó célpont elé célozzunk, hiszen a lézersugár fénysebességgel halad (300 000 km/mp), tehát még a leggyorsabb rakéták 6—8 km-es másodpercenkénti sebessége is csigalassúságú hozzá képest: emellett, mivel vékony párhuzamos nyaláb alakjában terjed, pontos célzást tesz lehetővé. Egyéb előnye, hogy nem befolyásolja a szét (amely minden más típusú lövedék vagy rakéta mozgását erősen módosítja); zajtalan és ha Infravörösben sugárzó lézert használnak, nem is látható. A lézerek hatalmas fejlődése ellenére, mégis' miért nem kell illetve miért nem lehet számolni (legalább is ma és a közeljövőben) a lézerfegyverekkel ? Rakétaelhárításra még nem alkalmas Thirring osztrák profesz- szor kiszámította, hogy mekkora teljesítmény kellene egy Interkontinentális rakéta lézeres elhárításához. Arra az eredményre jutott, hogy — figyelmen kívül hagyva a földi légkör erőteljes elnyelő képességét — egy 50 kilométeres magasságban közeledő rakétát 160 000 ki- lowattos, ám legalább egy percen át fenntartott lézersugár-teljesítménnyel lehetne csak biztonságosan megsemmisíteni. Az eddigi legnagyobb folytonos lézertelje- sítmény pedig mindössze S kilowatt, amit széndioxid- gáz-lézerrel sikerült elérni. Egy másik nehézség abból származik, hogy a lézer csak elméletileg sugároz tökéletesen párhuzamos nyalábban, a valóságban, bár igen-igen csekély mértékben de sugárnyalábja mégiscsak széttartó. Amikor például 1962- ben a massachussettsi műegyetem lézerrel világította meg a Holdat, a lézersugár a 380 000 kilométeres távolság megtétele után 3,2 km átmérőjűvé terült szétj Korszakalkotó szovjet felfedezés Egy újabban felfedezett hatás látszólag megoldja a lézersugár széttartása okozta nehézségeket. Aszkarjan szovjet kutató felfedezte, hogy az elegendő nagy teljesítményű lézersugár önmagát képes fókuszálni! Mit is jelent ez a hallatlanul meglepő felfedezés? A kellően nagy energiasűrűségű lézersugár olyan módon változtatja meg a levegőnek vagy annak a közegnek a fényvisszaverési képességét, amelyen áthalad, hogy a közeg a lézersugár körül egy belső falán tükröző csőhöz hasonlóan viselkedik. Ily módon a lézersugár egy önmaga létesítette „vezetékben” halad, és nem szóródik szét, sőt — még nagyobb teljesítményeken — egy pontban fokuszálódik Ez az önfokuszálási jelenség óriási érdeklődést keltett. A Szovjetunióban több intézet is foglalkozik vele, míg az Egyesült Államokban a No- bel-díjas Townes és munkatársai tanulmányozzák. Az óriásrakéta nehezebb, mint egy dongó Egy egészen fantasztikus rakétaelhárítási elgondolás is született. Mivel a fénynek — s így a lézersugárnak is — nyomása van, ezt esetleg fel lehetne használni arra, hogy a közeledő , nukleáris robbantófejet hordozó rakétát kilökjük a pályájáról, és eltérítve az útjából. megóvjuk saját területünket az ellenséges rakétacsapástól. E terv jelenlegi irrealitását egy összehasonlítás érzékelteti: mivel a fény nyomása arányos az energiával, az eddigi legnagyobb energiájú lézerimpulzus is csak annyi mozgásmennyiséget képvisel, mint például egy sebesen repülő dongólégynek a mozgásmennyisége. Ennyire jelentéktelen „lökéssel” aligha lehet egy több száz kilogrammos rakétafokozatot az útjából eltéríteni! Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a lézer, megjelenése óta, hihetetlen mértékű fejlődésen ment át. A kezdetben legfeljebb zsilettpenge átlyukasztására alkalmas sugár ma 1—2 cm-es acéllemezeket is átfúr. Ma a lézer fénye már kereken I billiószor koncentráltabb sugárzás, mint a Napé. E kétségtelenül óriási arányú fejlődés ellenére a lézer egyik elméleti megalkotójának, Bchawlow amerikai fizikusnak szavai szerint a lézerek „ma még a technikai tökéi efességnek csak olyan fokát értek el, mint a repülőgép 1910-ben vagy a detektoros rádiókészülék”. Ezért ma nem tekinthetünk a lézerre úgy, mint „halálsugárra”, vagy mint a védekezés fegyverére. Reméljük, hogy további fejlesztése nem a háborút, hanem a békés célokra való felhasználását fogja szolgálni.
