Szolnok Megyei Néplap, 1968. szeptember (19. évfolyam, 205-229. szám)
1968-09-22 / 223. szám
1968. szeptember 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Miért érzi magét rosszul Szolnokon? Yila cikkünk nyomán Pénteken este a szolnoki fiatal értelmiségiek klubja vitát rendezett a lapunkban kibontakozott polémiáiról: Miért érzi magát rosszul Szolnokon? A vitában fiatal orvosok, mérnökök; tanárok, népművelők és más értelmiségiek mondták él véleményüket. nézeteiket a város kulturális helyzetéről. A többórás eszmecserére az adottságok és a lehetőségek összevetésével kezdődött. Az est egésze során sem rögződött pontosan, hogy má a továbbfejlődés legcélravezetőbb útja, de a vita sok mindent érintett és körvonalazott. nyeit is kielégítő felolvasó színpad (közbeszólás: ott az Árkád, októbertől minden héten tart egy előadást!), vagy stúdió színház? A színház fiatal művészei nem érzik szükségességét a kísérletezésnek. nem fásulnak bele a sok nesze semmi, fogd meg jól szerepbe? Volna érdeklődés a stúdió színpad iránt, évi két-három bemutató nagyon ió dolog lenne. Valaki a lehetőségek alapián megpróbált összeállítani egy elképzelt 16—17 éves fiatal számára, egyhetes szolnoki programot. Napra, órára. A kulturált szórakozás önművelés Szolnokon is elérhető formáit vette a heti programba. Kiderült: az ösz- szeállított program illuzórikus. Egy ilyen heti menetrend nem elégíti ki teljesen a fiatalokat (Omega együttes műsora, heti két-három tv-óra. olvasás. házibuli, strand, sport lehetőségek, magnós klub, szakkörök, nyelvlecke stb. Más kellene. Főleg több társas együttlét, lehetőség a közös szórakozásra. A krónikás Itt fenn hagyja a hangot. A vita még tart. A fiatalok értelmiségi klubjában ugyan pénteken késő este befejeződött a polémia (a résztvevők fele tíz órakor elment, mert indult az utolsó busz a város távolabbi kerületeibe), de szerkesztőségünk úgy véli, hasznos lesz közölni a további véleményeket is. Tiszai Lajos Reklámban a cirkusz vezet Ez persze csak az érem egyik oldala, hangzott az ellenvélemény: volt megfelelő érdeklődés a szolnokiak részéről a rendezvények iránt? Visszatérő ■ momentum:1 nem is lehetett, mert alig tud a város a rendezvényekről, a „reklám” (a szó jó értelmében) szinte hatástalan. Az Aeros cirkusz többet propagálta négy napos szolnoki vendégjátékát, mint a város sok népművelési intézménye együttvéve a rendezvényei egész sorát. Igen, de az Aerosnafc néhány napra nagyobb összeg áll talán rendelkezésére a propagandára, mint a sokat emlegetett Ságvári művelődési háznak összesen. Évről évre igénytelenebb a színház műsorterve, ez is visszatérő megállapítása volt a vitának. Operett, limonádé központúvá vált a régi, rangos prózai színház! Közönség nélkül nincs színház, replikázott az ellenvélemény. A szezon műsortervét a színházbarátok köre javaslatai figyelembevételével állította össze az Intézmény igazgatósága. Az emberek szórakozni, pihenni akarnak, kikapcsolódni. Erre megfelelő a műsorterv. Miért nincs stúdió színpad? Akkor miért nincs még mindig egy. a fiatalok igéA tv mai műsorából ajánljuk A KIRÁLY ÉS HITVESE Magyarul beszélő csehszlovák kisjátékfilm. A kosztümös film alaphelyzete: Henrik, aki rendkívül bölcsnek képzeli magát, ki akarja végeztetni butának hitt feleségét... A filmet 20.20-kor sugározza a tv. HOTEL VICTORIA... A revüfilmsorozatban Vico Torriani ez alkalommal művész-szállodát vezet, önkiszolgáló automatákat szerez be, melyek azonban nem működnek, s az ebből keletkező zűrzavart Torriani és vendégei dallal, tánccal feledtetik... A műsort 20,45-kor vetíti a tv. Érdekes tanulmány a magyar munkásosztályról S zerény terjedelemben, 3 és fél íves tanulmány jelent meg a napokban Laczkó Miklós tollából: magyar munkásosztály fejlődésének fő vonásai a tőkés korszakban” címmel. Ez a munka része az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetében készült — a magyar munkásosztály kérdéseivel foglalkozó — tanulmányoknak. Egy híreis francia író és gondolkodó írta valahol, hogy a jelen az csodálatos csomópont. Benne rejlik a múlt és a jövő. Vagyis ha tudni akarom a jövő útját, tudnom kell a fejlődés irányát. tendenciáját. Honnan, hogyan, milyen erőkkel és ellenerőkkel, buktatókkal, előnyökkel és hátrányokkal juthatunk a holnaphoz? „A kérdések, amelyekre az itt következő fejtegetések választ keresnek. így fogalmazhatók meg: milyen sajátos vonásokat alakított ki az új és legújabbkori történeti fejlődés a magyar munkásosztályban: „ tőkés korszak milyen összetételű, milyen társadalmi és politikai tudatú munkásosztályt hagyott örökül a szocialista korszaknak?; hogyan, milyen mértékben éreztetik hatásukat ma is a ‘ magyar munkásosztály múltból átszármazott sajátosságai?” — írja a szerző. Természetes, hogy egy ilyen nagy problémakör feldolgozása előtt nemcsak a mű terjedelme szab korlátot. Korlátozza az a körülmény, hogy a magyar munkásosztály fejlődéstörténeti kutatása ma még szá- mce kérdésre nem tud kellő tudományos pontosságai felelni. Milyen volt az első világháború előtt a munkásosztály, hogyan változott struktúrája. társadalmi és politikai jellemzői a világháború után. a II. világháború előtt, erre ad árnyalt választ, ha vázlatosan is, a szerző. Nemcsak a korabeli munkásosztály különböző 1 rétegei fő jellemzőit fogalmazza meg, hanem összehasonlítást végez arról is, hogy miben tér el az akkori fejlettebb nyugat-európai és egyes keleteurópai országok elmaradottabb munkásosztályától a magyar munkásosztály. A legújabb kutatások érdeme, hogy» leszámol azzal az egyoldalú szemlélettel, hogy hazánk félgyarmati és egyértelműen elmaradott ország lett volna. Kelét-európai agrár s tr uktura, és hír* , télén nőtt. ütemében gyorsan fejlődő nyugati típusú „kapitalista szigetek”, — e szélsőségek jellemzik a XIX. századvégi s század- fordulói magyar gazdasági struktúrát és motiválják a robbanásra kész társadalmi feszültségeket. így válik érthetővé például az első világháború előtti, — jelentős arányban képzett szakmunkásokból álló, politikailag rendkívül szervezett, de a parasztságtól és értelmiségtől meglehetősen elzárt munkásosztály szerepe és tevékenysége az első világháborúig — sőt azon túl is. Ellentmondásos a II. világháború előtti magyar munkásosztály alakulása is. Elég arra utalni, hogy a munkás életszínvonalában, életformájában akkor történt átmenti javulás, i"1 tős változás, amikor a munkásmozgalom visszaszól Ur.'- ban, a fasizmus előretörőben volt Európában. Hogyan, miképpen reagáltak a történelem nagy kérdéseire és áramlataira a munkásosztály különböző rétegei. — erre felel, ha vázlatosan is, értően a kutató. Laczkó, amikor a munkásosztály struktúráját. a főbb rétegeik fő jellemzőit, BOKROS LASZLÖ: V A Z L A T Színes film a termelőszövetkezetek életéről Beszélgeti» Németh István filmrendezővel Színes filmet forgatnak a termelőszövetkezetek éleiéről megyénkben. A film a Középtiszavidéki és Jászsági Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Területi Szövetségébe tömörült közös gazdaságok anyagi összefogásával készül. Rendezője Németh István, aki már több kisfilmet készített Szolnok megyéről. Beszélgettünk a tehetséges fiatal rendezővel. « tájékoztatást kértünk készülő művéről. — Milyen alkalomból forgatják a filmet? — Ezekben az években lesznek húszévesek a középtiszavidéki és jászsági termelőszövetkezetek. Felelevenítjük az alakulás hősi pillanatait. az alapítók személyes emlékeit, s bemutatjuk az akkori és a mai élet különbségeit. — Mi lesz a film mondanivalója? — Korábban szokás volt politikai-társadalmi tudatát jellemzi, annak tudatában teszi, hogy a munkásosztálynak történelmünkben sorsdöntő szerepe van. Ez azonban nem sematikusan nyilvánul meg munkájában, hanem éppen azáltal, hogy az osztály szerkezetét, körülményeit, mozgását, pozitív és negatív tendenciáit a téma tudósaként veszi bonckés alá. A magyar munkásosztály modernizálódása, technikai és műveltségi színvonalának emelkedése egyik oldalon, ugyanakkor Európában szokatlanul, sőt „betegesen nagy számban” pauper és lumpen elemek elszaporodása a másik oldalon. Ezen belül is a különböző munkásrétegek szerkezetének ellentétes alakulása, mozgása, a különböző rétegek társadalmi. politikai tudatának sokszor eltérő, vagy éppen ellentétes mozgásának bemutatása jelzi, hogy itt nem sémákkal állunk szemben. grárstruktura és nyugati szintű nagyipari osztagok, egyre képzettebb, forradalmi múltú proletariátus és ellenforradalmi terror. — e szélső pólusok közt élő, harcoló. korszerűsödő és doki asszál ódó, egy forradalmi harcban vesztes és egy forradalmi harcban győztes munkásosztály arculatáról szól e könyv. Szépen és igazan. Simó Tibor a régi és az úi termelési mód összehasonlítása. Anélkül. hogy megkerülnénk ezt. most elsősorban az emberek életkörülményeinek változását szeretnénk érzékeltetni. Egybevetjük az emberi sorsok alakulását a termelési mód változásával. Megmutatjuk a modem termelés szépségeit. (Erre egyébként a képzőművészek is szí- . vesen felfigyelnek. Szeretnék ráébreszteni a nézőt a mezőgazdaság szépségeire, érzékeltetjük a gépek és az azokat kezelő emberek együttműködését. — Hány gazdaságban forgatnak? — Mintegy 18—2o termelőszövetkezetben jártunk, illetve látogatunk el. Nem célunk egy-egy gazdaság részletes bemutatása. A film nem útikalauz lesz. Az adott körülmények között a legérdekesebb jelenségeket elevenítjük fel. Filmünk 18—20 perces, tehát minden gazdaság életét egvformán bemutatni nem tudiuk. de nem is célunk ez. Kiragadjuk a Iái sajátosságait, szépségeit is. összességében: ezek a körülmények határozták meg. hogy milyen legyen a film. — Mikor kezdték a forgatást? — Munkánk a két tisza- földvári országos hírű termelőszövetkezetben a zászlóátadás ünnepségével kezdődött és az őszi betakarítási munkákkal végződik. A film természetesen hangosfilm lesz. az alapító tagok -aiát szavaikkal mondiák el visszaemlékezéseiket. Bemutattok a korabeli dokumentumokat is. Célunk. hogy saiátos eszközeinkkel emléket állítsunk a húszéves fei- iődési szakasznak. A jogi személlyé válás egvben a szövetkezeti mozgalom felnőtté válását is ielenti. Filmünk nem lesz katalógus, protokoláris. Annál inkább az érzelmi hatás kiváltására törekedtünk — Mikor lesz kész a film? — Színes filmünk év végére készül el. Egyébként Szolnok megyéről egész estét betöltő film forgatására is készülünk felszabadulásunk negyedszázados évfordulóiéra. Ennek tulaidon- képoen kooperációs partnere a közéoti'zavídéki és jászsági tsz-ekről alkotott film. A forgatás hozzásegített bennünket ahhoz. hogv közelebh kerüljünk Szolnok megye mezőgazdasági életéhez. zm, Lrt Irodalmi kör Jászberényben Szerdán, este 6 órakor alakul a Déryné Művelődési Házban. Hivatalosan valószínűleg Jászsági Irodalmi Alkotók Klubjának fogják nevezni, de ezt végérvényesen majd csak az alakuló ülés dönti el. Valami megmozdult Az irodalmi kör létrehozása egy régebben indult szélesebbkörű folyamat része. Ha az utóbbi néhány hét eseményeit nézzük, feltűnő a városban tapasztalható kulturális aktivitás. Irodalmi pályázat, irodalmi színpad a Kállay Éva gimnáziumban, a könyvtár építkezése, az amatőrfilmesek legutóbbi sikerei, bérletes beat-koncert sorozat, a hely- történeti kutatómunka fellendülése, elsősorban a Tanácsköztársaság eseményeinek kutatása és talán még tovább is lehetne folytatni e felsorolást. Az a tény, hogy a fejlődés a kulturális élet különböző területein indult meg, azt . bizonyítja,- hogy nem egyik, vagy másik intézmény „akar valamit produkálni”. A mozgatóerők sokkal mélyebben vannak. Három érben irodalmi pályázat Ebben a hónapban volt a legutóbb: pályázat eredményhirdetése. Körülbelül nyolcvan pályázó küldte be írásait. A színvonal változó. Alkalmam volt néhány beküldött pályaművet átnézni, s az a tapasztalatom, hogy a prózát általában valamivel magasabb szinten művelik. A bíráló bizottság (bevontak egy-két neves írót és kritikust is) megefelő anyag hiányában egészen gyenge verseket is díjazott. Ilyen esetben talán jobb lenne, ha nem adnának ki minden díjat. Kétségtelenül emelnék ezzel a mércét és a díjak becsületét. A számbajöhető körülbelül tizenöt állandó tag, a kör várható gerince túlnyomórészt fiatalokból áll, akik most ismerkednek az írással. Közién! lehetőség Enélkül semmiféle irodalmi kör, vagy csoportosulás nem képzelhető el. Jászberényben egyelőre a Hűtőgép című lap vállalta. hogy megjelenteti a legjobb verseket és novellákat. Ez a szerény, de kezdetnek mégis bíztató fórum hozzájárulhat ahhoz, hogy a városban színvonalas „irodalmi műhely” jöjjön létre, B. A. Tartalmasabb hétköznapokat A tartalmasabb szolnoki hétköznapokat hiányolta a vitatkozók egy része. míg mások az egyén kezdeményezésének szükségességét hangoztatták. Aki unatkozik, az bizony szegénységi bizonyítványt állít ki magáról, — ez volt a vitában az egyik véglet, a másik pedig: a kulturális táplálódásra váró közönség fogyasztó. — vária a kínálatot. Nos. mit hozzunk a „piacra” — kérdezte ekkor a vitában részt vevő népművelési vezető, és a kapott válaszok után bizonyította, hogy a javaslatok többsége már évekkel ezelőtt megvalósult. sőt némelyik megbukott. — érdektelenség miatt. Visszatérő momentum volt fi vitában a „kínálat és kereslet összefüggésének elemzése. Egyértelműen kiderült pénteken este az is, hogy a kínálatért szőlők sok esetben még a meglevő lehetőségieket sem használják ki. Nívós, nagyon sok anyagi befektetést igénylő kulturális rendezvények is belefulladtak már Szolnokon az érdektelenségbe. Igen. mondták mások, mert csapnivalóan rossz a népművelés propagandája Ezért is a népművelés a felelős. Az est egyik jellemzőié volt. a népművelési mun- ka hiányosságainak segítőszándékú bírálata, s ami elgondolkoztató: a fiatal népművelési szakemberek na- gyon-nagyon kritikusan nyilatkoztak saját munkájukról. Sok elmarasztalást kapott a megyei művelődési ház. a legjobb kezdeményezéseik is sorra „meghalnak”, mint például a komplex előadássorozat és a filmesztétika! előadások, vetítések.
