Szolnok Megyei Néplap, 1968. szeptember (19. évfolyam, 205-229. szám)
1968-09-19 / 220. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I SZOLNOK MEOVEI h*iwf.0 ■ .........garaangraTiirrTi' mii iii—l» i I A MEGYEI PARTaZOTTSÄGETÄMEGYEl TANÁCS LAPJA XIX. évfolyam, 220. szám. Ára 70 fillér 1968. szept. 19., csütörtök. Mennyi „hideg” kell jövőre? Belföldrei 145 ezer — Exportra: 30 ezer Szövetkezeti téglagyár Kunmadarason A jászberényi Hűtőgépgyár a Budapesti Őszi Vásáron elismerésre méltóan képviselte a hazai háztartási és kereskedelmi hűtő- gépgyártást. A májusi nemzetközi vásáron kapott terület két és félszeresén állította ki az összes, jelenleg gyártandó termékét. — A gyár termékei iránt óriási volt az érdeklődés. A KERAVILL a vásáron végig árusította a Lehel márkájú háztartási hűtő- szekrényeket. Csupán azoknak a vásárlóknak az igényét nem tudta kielégíteni, akik a bárhűtő-szekrényből akartak vásárolni. Különösen ennek a mutatós hűtőgép-fajtának volt hatalmas Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke, Debrecen országgyűlési képviselője, szerdán Debrecenbe látogatott. Délelőtt az Orvostudományi Egyetemen találkozott a város felsőoktatási intézményeinek, párt-, állami és tömegszervezeti vezetőivel. Kállai Gyula az intézmények vezetőinek tájékoztatást adott az időszerű kül- és belpolitikai kérdésekről. A déli órákban látogatást tett az Agrártudományi Főiskola épületében, ahol megtekintette a debreceni agrárképzés 100 éves jubileuma alkalmából rendezett kiállítást. Ezt követően a villamosenergia ipari dolgozók nemrég felavatott nagyerdei üdülőjét kereste fel. Dobi István, az Elnöki Tanács nyugalmazott elnöLassan vége a nyárnak. Nemcsak a borús, esős napok igazolják e tényt, hanem az is, hogy egyre többen emlékeznek a nyár legnagyobb örömére — az üdülésre. Hrutka Pál, a Tisza Cipőgyár szakszervezeti bizottságának tagja beszédes számokat gyűjtött össze a cipőgyári dolgozók nyaráról. — Egyre nagyobb kedvvel és többen veszik igénybe nálunk a SZOT-üdülést — mondta. Legalább hasonló méretekben nőtt meg a vállalati, saját balatoni üdülőnk iránt is az érdeklődés az utóbbi három-négy évhez viszonyítva. — Tizennégy napos, kedvezményes SZOT-üdülésben, — az ország legszebb tájain, a Balatonnál, a Mátrában — kétszázhuszonhárom gyári dolgozó vett részt az idén. Pontosan kétszázötvenen vették igénybe a gyár révfülöpi sikere. Sajnos még nem kapható, mert sorozatgyártására csak a negyedik negyedévben kerül sor és az év utolsó hónapjaiban már megjelenik az üzletekben is. Az őszi vásáron — mint a Hűtőgépgyár illetékesei elmondták — első sorban nem üzletkötésekre számítottak, jobban mondva ilyesmit nem is vártak. E helyett baráti tárgyalásokat folytattak a kereskedelem képviselőivel, az 1969-ben várható rendeléseikről. Előre láthatóan a belkereskedelem háztartási hűtőszekrény igénye jövőre — hasonlóan az ideihez — 145 ezer lesz, s e ke, az Országos Szövetkezeti Tanács elnöke szerdán Bács-Kiskun megyébe látogatott. Bács megye pártvezetői a megyehatáron fogadták és innen kalauzolták egynapos homokvidéki kőrútján az Országos Szövetkezeti Tanács elnökét. Elsőként a kecskeméti Törekvés Termelőszövetkezetet keresték fel. Itt Szmolensz- kp László tsz-elnök — tájékoztatta a vendégeket a közös gazdaság életéről, árutermeléséről. A Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézetben a paradicsom- és a gabonanemesítés eredményeiről tájékoztatta a látogatókat dr. Mészöly Gyula, az intézet igazgatója. Dobi István és a társaságában lévő vezető személyiségek délután a sárfehér szőlőjéről híres Izsákot keresték fel. saját üdülőjét. A gyári üdülő nagy előnye, hogy az egykét hetes turnusokban családosán nyaralhatnak az emberek. Egyéb családos üdülőjegyet 13-at kaptunk. A felnőttek közül pontosan ötszázan üdültek ezen a nyáron belföldön. Minden évben kapunk külföldi üdülőjegyet is. Az idén Bratislavában, az Al-Dunán, a Szovjetunióban, a Német Demokratikus Köztársaságban, Lengyelországban és Ausztriában üdült tizennégy munkatársunk. — Még néhány szám — gyerekekről, ötven cipőgyári pajtás üdült a nyáron SZOT- beutalóval, tizennyolc gyermek 23 napos gyógyüdülés- ben vett részt. A szakszervezeti bizottság saját költségvetéséből huszonöt, a vállalat vezetősége pedig az igazgatói alap terhére hetvennyolc gyermeket nyaraltatott. i mennyiség átvételéről biztosították a gyárat, Exportra 1969-ben 30 ezer gépet kell a Hűtőgépgyárnak készítenie. Az importáló csehszlovák külkereskedelmi vállalat és a magyar üzletkötők a X. Bmoi Nemzetközi Gépipari Vásáron kötik meg 1969-re a kereskedelmi szerződést. Nemcsak a hűtőgépek, de a gyár által jelenleg gyártott összes cikk várható forgalma felől tájékozódtak a Hűtőgépgyár „kereskedői” s a RAVILL valamint a Vas- és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat vezetőivel folytatott megbeszélések nyo-. mán képet kaptak arról milyen lesz a jövő évi kereslet Apró vadakkal „terített" mezek várják a vadászokat Az utóbbi évtized egyik leggazdagabb apróvad állománya, valóságos terített mezók várják a hazai és külföldi vadászokat Szolnok megyében. A frissen készült mérleg szerint december végéig mintegy húszezer élő- nyulat és tízezer élőfácánt és foglyot fognak be értékesítésre. Bőségesnek ígérkezik a zsákmány lőttvadakból is. Nyulat, fogolyt és fácánt csaknem hetvenezret kaphatnak puskavégre. A felmérés szerint alaposan megnövekedett a vidék őzállományá. A jelenleg már folyó őzbak kilövési idényben 1148 vadat ejtenek el. Az alföldi mezők gyérszámú ritkaságából a túzokból. tizenhat darab kilövését engedélyezték. A megye harmincöt vadásztársasága megkezdte a felkészülést a vérfelfrissítésre és a téli vadetetésre is. A nyúl, fácán és fogolyállományt több mint háromezer „importált” egyeddel frissítik fel. A vadállomány téli átteleltetésé- hez mintegy négyezer mázsa szemes és szálastakarmány kerül majd az erdei és mezei etetőkbe. A megye harmincöt vadásztársaságának egy része fokozatosan a termelőszövetkezetek kebelébe keiül. Az abádszalóki Lenin Tsz mintájára Tiszaföldváron, Mezőhéken és Szajolban is megkezdték a tsz vadász- társaságok megalakítását. Magyar-csehszlovák gazdasági tárgyalások Szerdán Brnoban a nemzetközi vásár alkalmából ott tartózkodó dr. Bíró József magyar külkereskedelmi miniszter és Vaclav Vales csehszlovák külkereskedelmi miniszter között tárgyalások kezdődtek. A megbeszélések témája: az ez évi magyar— csehszlovák árucsereforgalom lebonyolítása, valamint a két ország közötti kereskedelmi egyezmény előkészítése. Magyar küldöttség a helsinki vásáron Dr. Kocsis József kohó- és gépipari miniszterhelyettes vezetésével szerdán 11 tagú delegáció utazott Helsinkibe a szeptember 19-én nyíló ipari vásár megtekintésére. ☆ A finn főváros nemzetközi vásárán a két ország közötti kereskedelmi kapcsolatok továbbfejlesztése érdekében a magyar kereskedelem is képviselteti magát. — A HÜNGEXPO szervezésében kilenc vállalat jelentkezik és a vásár jellegének megfelelően főleg fogyasztási cikkeket állít ki. A MO- GÜRT számos garázsfelszerelésen kívül bemutat egy csuklós Ikarus-buszt is. A magyar külkereskedelmi vállalatok képviselői felkészültek, hogy finn partnereikkel a helsinki vásáron üzleti tárgyalásokat folytassanak. Másfél év óta újból üzemel a kunmadarasi téglagyár. Tavaly már 2.2 millió téglát égetett. Ebben a szezonban — a jövő évi márciusi nyersgyártás kezdetéig — 4.3 millió téglát égetnek Kunmadarason. , Keresett építőanyag £ tégla, az igényeket nem mindig tudják kielégíteni. Kunmadarason mégsem üzemelt a téglagyár. — Még 1962-ben szűnt meg itt a gyártás, mert gazdaságtalannak tartották a termelést. Az üzemet mészégetőnek alakították át. Ám a Felvidékről kellett a mészkövet szállítani. így nem csoda, hogy 140 forintba került egy mázsa mész előállítása, amikor csak 70 forint a fogyasztói ára. Nyilvánvaló, hogy beszüntették az égető üzemelését. A helyi fmsz-nek a téglahiány adta az ötletet az üzem beindítására. A szövetkezet vezetői segíteni akarnak a község lakosságának elhelyezési gondjain is. (Jelenleg nyolcvanan dolgoznak a téglagyárban.) A MÉSZÖV segítségével kölcsönt kapott a szövetkezet, s anyagi erőforrásaiból is számottevő összeget költött a gyár üzembehelyezésére. De megérte a fáradozást, a költséget. Jó minőségi téglát gyárt a rnada- rasi szövetkezet üzeme. — Munkát ad a falubelieknek, s építőanyaghoz jutnak a környék lakói. A szövetkezet is megtalálja számítását. Az idén már 600 ezer forint nyereséget terveztek. Ám egy hónapig le kellett állítani az égetést, tatarozták a kemencét. így a tervezett nyereségnek csak a felére számíthatnak. Jövőre azonban már a nyersgyártás és az égetés folyamatosabb lesz. A kemence 11 hónapon át működhet, s a nyereség is nagyobb lesz. Csökkentik az ezer téglára jutó általános költséget. Az idén kiegészítő üzem- ágként betonáru üzemet hoztak létre a téglagyár mellett. Átereszcsöveket, kútgyfirűket, kádakat, járdalapokat és szegélyeket, szőlőoszlopokat gyártanak. Ebben az évben 700 ezer. jövőre egy millió forint termelési értéket produkál a melléküzem. Szekeres Sándor, az fmsz elnöke panaszkodott, hogy sok gondja, baja van a téglagyár üzemeltetésével. A szövetkezet anyagi erőforrásait is ez kötötte le. A forgóeszközt nem számítva, a beruházásra 3 millió forintot fordítottak. De gyorsan amortizálódik ez. Pár év múlva a téglagyár és betonáru üzem nyereségéből akarják fejleszteni a község elavult kereskedelmi hálózatát. — ml.— Újjáéled a jászberényi amatőrfílmezés Néhány hónapja lapunk is foglalkozott a jászberényi amatőr filmklub helyzetével. Az akkori jelek nem voltak biztatóak, haldoklott ez a sz®P. szórakoztató és szórakozást szerző tevékenység. Pedig a hagyományok megvoltak, s az anyagi lehetőségek is a klub rendelkezésére álltak ahhoz, hogy színvonalas produkciók szülessenek. Csak helyiség nem volt megfelelő, sem a filmek készítéséhez, sem pedig a bemutatásához. Amatőrfilm mozi A Petőfi kertben lévő felújított épületben szeptember végén nyitják meg a közönség számára. A technikai főpróbáját néhány napja tartották. Nyolc és tizenhat milliméteres filmek vetítésére egyaránt alkalmas. A klubban azt tervezik, hogy bérletet bocsátanak ki, amellyel a közönség a belyi filmesek filmjeit és az ország többi amatőr filmklubjától vetítésre kapott legjobb filmeket nézheti meg. ’ A bérletenként befolyó húsz Épül a kösiifviár A Jászsági Egyesült Építőipari Ktsz néhány nappal ezelőtt befejezte a szükséges bontási munkákat és megkezdték a régi zsidótemplom átalakítását. — Az új könyvtár előreláthatólag a jövő év decemberére készül el és akkor megszűnik a mostani áldatlan állapot, — amely a jászberényi könyvtárban uralkodik s a körül- , belül 42 ezer kötet méltó környezetben kerülhet az olvasók elé. A 3—3.5 milliós építkezés nyomán kölcsönző, olvasószoba, gyermekkönyvtár, zeneszóba várja majd az érdeklődőket és esetleg foto- helyiség, — ahol szeretnék megteremteni a mikrofilm felvételek lehetőségét, hogy a ritka könyveket is hozzáférhetővé tegyék. forintokból kívánják biztosítani a mozi fenntartását. Ez az épület lesz várhatóan a filmesek központja, mivel a mozi mellett klubhelyiség és laboratórium is van. Tanfolyam a filmeseknek Tudomásunk szerint ilyen Magyarországon még nem volt. A tanfolyamon az érdeklődők a filmkészítést megtanulhatják mielőtt a klub tagjai sorába lépnek. Kidolgozták a tanfolyam anyagát is. A fő tárgyak: filmtechnika. filmesztétika és a klub szervezetére, működésére vonatkozó ismeretek. Ezekből vizsgázniuk kell a résztvevőknek, s készítenek egy körülbelül kétperces filmet is. A közönséggel az Amatőrfilmes Fórumon találkoznak, itt rendezik meg a bemutatott filmek vitáját és a témába vágó előadásokat is tartanak. Új filmek Az alkotói kedv újjáéledését mutatják az utóbbi félévben készült filmek, H „A mi városunk”, a „Ké száz éves a jászberényi Li hel Vezér Gimnázium” i „Az apám rózsái” is. I utóbbi júniusban a győ amatőr filmszemlén dicséi oklevelet kapott. Itt emí tem még a „Kánai mén; nyegző” című filmet, ami' első díjat nyert júniusba a szegedi néprajzi fesztiv; Ion. Filmet készítettek a Jós: apátin élő Jakkel Sánd< kékfestőről és a filmet bi nevezik a Budapesten mej rendezendő amatőrfilm fes: tiválra. A mozi technikai főpn báján levetítettek néhár filmet, az 1963-ban készü „Egy jászfestő” című alk< tást, „Az apám rózsáí”- a „Kékfestés”-t és egy éi dekes animációs filme amely ugyan nem a kiül bán készült, hiszen alkotói Bállá Gábor Tamás csak rí vid ideje van Jászberény ben. A gyarapodó alkotóked filmek készítése mellett s amatőrmozi berendezésébe is megmutatkozott. A klu tagjai körülbelül ötszáz övi társadalmi munkával min: mális anyagi befektetéssé hozták létre a megyében, se talán az országban is egye dülálló létesítményt. B. A. Kállai Gyula és Dobi István látogatásai 500 cipőgyári dolgozó üdült az idén
