Szolnok Megyei Néplap, 1968. augusztus (19. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-04 / 182. szám

w SSOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1968. augusztus 4. Van-e űf Londoni miniatűrök a halhatatlanságba ? Senki sem tudja elkép­zelni ,,énjének” teljes el­múlását. Ezt az emberi gyengeséget kihasználva az Egyesült Államokban egyes üzletemberek „örök életet” ajánlanak ügyfe­leiknek. Az Ohio állam­beli Leonard Gold 8 és félezer dollárért azzal az eséllyel kecsegteti ügy­feleit, hogy megérhetik ezredig születésnapjukat. A tudomány kúfárja spe­ciális hálókamrák révén igyekszik az igazi halált tetszhalállá változtatni. S akadnak emberek, akik ezt elhiszik. Vajon Leo­nard Gold kísérleteiben van-e legalább szemernyi józan értelem? Innal Muhina, az APN tudósítója ezzel a kérdés­sel fordult Vaszilij Kup- revicshez, a Belorusz SZSZK Tudományos Akadémia elnökéhez. * — Nem hiszek az ilyen kí­sérletek sikerében — vála­szolta az elnök. — Profirij Bahmetyev orosz tudós dol­gozott az amabiozis állapotá­nak elérésén. Az anabiózis az élet látható jeleinek meg­szűnése a test lehűtése útján. Kísérletei azonban nem vol­tak sikeresek. Azóta nem hal­lottam, hogy bárki is bármi­féle sikert elért volna. Első­sorban nincs bebizonyítva maga az a lehetőség, hogy az emberi szervezet képes át­menni az anabiózis állapotú, ba és hogy később visszakap­ja normális funkcióit. Ügy vélem, értelmetlen dolog üz­let tárgyává tenni azt, ami az ember számára a legdrágább — az életét. Ám... — M5 is voltaképpen ax emberi élet alapja? Mire épít­hetnénk a hajhatatlanságot? Nyilvánvaló, hogy Vaszilij Kuprevicsnek nem most tet­ték fel első ízben ezt a kér­dést. A tudós gondolkodás nélkül válaszolja: — Az élet alapja az anyag­csere. Minden élőlény állan­dóan megújul; Éppen ebben különbözik az élő az élette­lentől. Magában az élet lé­nyegében benne van az örök mozgás. Vajon az ember tel­jesen meghal? Nem, hanem folytatja létét utódjaiban. Ezt az átöröklés tudománya bebi­zonyította. Mi megvizsgáltuk a cromagnoni ősembernek — az ember esetleges ősének — ásatag maradványait. Szerve­zete azonos a miénkkel. Nos, egészen eddig nyúlnak az át­öröklés gyökerei. így tehát az ember gyermekeiben folytat­ja életét. — Mi is hál akkor az öre­gedés? Ez patológiai változások komplexusa. Ma még az öreg. S!=g gyógyítása arra szorítko­zik, hogy vitaminokat és gyógyszereket juttatnak az emberi szervezetbe. Márpedig harcolni kell maga az örege­dés folyamata ellen. E fel­adat megoldására egyesíteni kel! a legkülönbözőbb terüle­teken dolgozó tudósok — az orvosok, a biológusok, a fizio- lógusok. a vegyésze^ — erő­feszítéseit. Sok levelet kapok, ame­lyekben az olvasok teljes mértékben jóváhagyják, sőt igyekeznek megvédeni a hal­hatatlanságra vonatkozó el­gondolásomat. Márpedig ez az elgondolás lényegeben tá­volról sem új. ősidők óta is­meretes az embernek az a vagya, hogy teljes mértékben kifürkéssze az életfolyama­tok valamennyi titkát. De mi­kor lesz az. hogy sor kerül ennek a leghóbb vágynak a megvalósítására! Nekünk sokoldalú kutató­munkát kell végeznünk a jö­vő emberiség érdekében. Múlhatatlan, hogy leomolja­nak a „pszichológiai gátak”, amelyek az iskolában tanult igazságokat megingathalatla- nokká teszik. Egyelőre vi­szont feltétlenül beszélni kell az ember életének a meg­hosszabbításáról. Az ember holnap meg nem válhat hal­hatatlanná, de holnap már hosszú életűnek kell lennie. Mi még keveset tudunk idegrendszerünk képességei­ről, az agy biokémiai tevé­kenységéről. Még nem ismer­tük fel annak az anyagnak a lehetőségeit, amelyből az agy felépül. — Egyelőre — mondja a tu. dós — mi még az összes fo­lyamatokat durván, semati­kusan képzeljük el. Sok min­dent a végső eredmények alapján fogunk fel, annak alapján hogy mi volt és mi lesz. De milyen közbülső fo­lyamatok mennek végbe? S ezek a folyamatok miért vit­ték a szervezetet erre a bizo­nyos útra, s miért nem más útra vitték? Ezeket a kérdé­seket még nem tudjuk meg­válaszolni. — Milyen hatással van az ember munkája életének idő­tartamára? Már a régiek mondogatták, hogy a lusta ember nem él sokáig. Én ezzel egyetértek; Csakis a munka segítheti elő a hosszú életet! Az embernek aktív életre van szüksége, ép. pen az aktív élet folyamán megy végbe a teljesebb ér­tékű anyagcsere. Gyakran ta­lálkozunk olyan esetekkel, hogy amíg valaki dolgozik, addig egészséges. Amikor azonban nyugdíjba megy, be­tegeskedni kezd. Itt, úgy lát­szik nemcsak a pszichológiai, hanem a fiziológiai tényező is fontos. A munka optimális Amióta Izrael hóditó há­borújának következménye­ként a Szuezi-csatornán le­állt a közlekedés, nagy vál­tozás állt be az Európából a Távol-Kelet felé irányuló hajóforgalomban, üj útvona­lat kellett keresni, vissza kellett térni a régi, a Jóre- ményséij foka körüli útvo­nalra. Ez pedig jóval hosz- szabb, tehát az áruszállítás így drágább. A Szuezi-csatornán át « gyors fehérhajók a Hamburg —Yokohama—Hamburg köz­ti utat, beleértve a kikötők­ben való tartózkodást is, át­lag 105 nap alatt teszik meg. A hajók távol-keleti út­ja Afrilca déli csúcsa körül 6300 kilométerrel hosszabb, tehát legalább tíz nappal tovább tart, mint a csator­nán át. így érthető, hogy a nyugati hajózási szakembe­rekre szenzációként hatott egy évvel ezelőtt a hir, mely szerint a Szovjetunió min­den nemzet számára meg­Az „Interpol” szó hallatá­ra az emberek rendszerint polgári ruhás rendőrökre gondolnak, akik egyik or­szágból a másikba utaznak, hogy felkutassák a bűnöző­ket. Az Interpol (hivatalos nevén: a Bűnügyi Rendőr­ség Nemzetközi Szervezete) ügynökei a különböző or­szágokban minden évben többszáz bűnözőt kerítenek kézre. A szervezet tevé­kenységéről alkotott elkép­zelés azonban többnyire té­ves. Az Interpol tagjainak legfőbb munkája ugyanis kartotékok összeállítása és tanulmányozása, s a szerve­zet egyetlen tagja sem tar­tóztatott le még soha bűnö­zőt sajátkezűleg. Az Interpol „főhadiszállá­sa” Párizs közelében, St. Cloud-ban van. A szürke, 5 emeletes épületet csak a te­tején lévő hatalmas antenna különbözteti meg a környe­ző házaktól. Az Interpol műszaki berendezései segít­ségévei 97 orszában tud gyorsan kapcsolatba lépni munkatársaival. Régebben a bűnöző tel­jes biztonságban tudhatta magát, ha sikerült kiszök­szinten tartja az idegrendszer tónusát, megőrzi az ember számára, ha nem is az ifjú kort, de az egészséges élet hosszú éveit. Vegyük például Goethét vagy Tolsztojt. Mindketten 80 éves korukig nem veszítették el a munkaképességüket, éle. tűk utolsó napjáig tevékenyek voltak. A hosszú élet nem haladhat párhuzamosan ala­csony intellektuális tevékeny­seggei. — Most sok szó esik a szív, a vese és más szervek átülte­téséről. Talán ebben rejlenek az „örök élet” és a „hosszú ifjúság” alapjai? — Ügy vélem, hogy az anyagcsere folyamatában a sejtek és szövetek egyenérté­kű regenerálódásáról kell be­szélnünk. A szervék átülte­tése ideiglenesen megjavít­hatja az individum egészsé­gét, de nem játszhat lényeges szerepet a tömegek hosszú életkorának biztosításában. A lényeg az, hogy az emberi szivet nem szabad tönkreten­ni. A szivet a természet olyan nagyszerűen alkotta meg, hogy örökké szolgálnia kelle­ne, ugyanúgy, egyébként, mint az önmegújulás elve alapján működő bármely szervnek is. Az anyagcsere az emberi szervezet kiapadhatatlan le­hetőségeiről tanúskodik; Egyelőre az az első feladat, hogy a százéves életkor ha­tárát túllépjük. nyitja a Barents-tengeren és a Keletszibériai-tengeren át Európából Japánig vezető útvonalat. A Jeges-tengeri útvonal a Szovjetunió északi partvidé­ke mentén halad és a Beh- ring-szoroson át összeköti az Atlanti-óceánt a Csendes- óceánnal, de csak fél olyan hosszú, mint a Jóremény- séa foka körüli, illetőleg kö­rülbelül 8000 kilométerrel rö- videbb a Szuezi-csatornán át vezető útvonalnál. Meg az úszó jég okozta lassúbb hajózás ellenére is 14 nap alatt juthat el esen az útvonalon a hajó Ham­burgból Yokohamába. Ez pe­dig óriási idő- és pénzmeg­takarítást jelent. A Szovjetunió modern jégtörői, köztük a világ leg­tökéletesebb jégtörője, az alomiizemü Lenin, július közepe és november eleje közt körülbelül 150 napon át jégmentes utat tartana fenn ezen az útvonalon. nie abból az országból, ahol tettét elkövette. A szuverén országok alkotmányai értel­mében ugyanis külföldi rendőrség nem tevékenyked- hetik az adott állam terü­letén. A különböző országokban működő rendőrségek akciói­nak összehangolására 1901- ben tették az első jelentő­sebb kísérletet, amikor a monacói bonferecián több ország nemzetközi rendőr­ségeinek képviselői megvi­tatták nemzetközi szerveze­tük megalakításának elveit. Az első világháború meg­akadályozta e terv megva­lósítását. Bécsberi 1923-ban tartották a következő kong­resszust, amelyen határoza­tot fogadtak el a bűnügyi rendőrség nemzetközi szer­vezetének létrehozásáról. A kongresszus határozatait azonban csak 1946-ban vál­tották valóra. Jelenleg 97 ország tagja e szervezetnek (a szocialista országok nem téplek be az Tnterpolba). Az Interpol funkciói a büntető-törvény­könyv megsértőinek üldözé­sére korlátozónak. Július közepétől szabad a Jeges-tengeri útvonal Működik az Interpol Ha az ember külföldre utazik, elsősorban az érde­kes és számára furcsa dol­gokra figyel feh Néhány ilyen tipikus albioni érde­kességről szeretnék beszá­molni. | THAXK YOU. I Levele_ zölapokat vásárolok. Csúcs- forgalom. Az üzletben so­kan vásárolnak. A pultok mögött alig látni eladót. Ön- kiszolgáló rendszer. Minden­ki turkál az áruban, és ami megfelel, odaviszi az eladó­hoz. — Thank you — mondja a kiszolgáló, nyugtázva a kívánságot. — Thank you — mondja kísérőm, a kiszolgálás ked­vességéért. — Thank you — újra megköszöni és átveszi az árut. — Parancsol még ? — kér­di az eladó. — Thank you — ez a kö­szönés most már azt jelenti, hogy mást nem kérünk. Fi­zetünk. — Thank you — az eladó visszaad. — Thank you — újra meg­köszönjük a visszakapott pénzt és indulunk kifelé. — Thank you — biccent fejével a kiszolgáló, meg­köszönve, hogy nála vásá­roltunk. ☆ SZATYOR HELYETT. | Ha már a vásárlásnál tar­tunk, hadd mondjam el, hogy a háziasszonyok kis kétkerekű kocsit húzva jár­nak üzletről-üzletre. Na­gyon praktikus. Soha nem láttam dagadó szatyrokat ci­pelő embereket. Vannak, akik gyermekko­csival, — amelyek inkább emeletes buszokhoz hason­lítanak — vásárolnak. Alul a csecsemő alszik, fölötte üldögél a két-három éves kicsi, odaszíjazva és ügye­sen hozzászerkesztve a be­vásárló-kosár. V BUKÓSISAK. Gépkocsi van bőven, motorkerékpár, robogó viszont kevés. Bukó­sisak nélkül nem igen vezet senki, pedig nem kötelező. A szenvedélyes motoros fiúk udvarolni is kétkeréken járnak. Amikor aztán a kis­lány már bukósisakot is kap partnerétől, ez csöndes el­jegyzést jelent. ☆ TRAFALGAR SQUAER. Két érdekessége van: a ga­lambok és a „hontalanok”. A sokszáz madár nem éppen kellemes illatot áraszt, de nincs olyan külföldi, aki néhány fillérért ne vásárol­na madáreledelt és a kar­jára, fejére szállt galambok­kal ne készíttessen fényké­pet magáról. Tömeg mindig van, nem tudni: az ember, vagy a galamb-e a több. A hontalanoknak két cso­portja van: a Rockok és a Moodsok. A különbség csu­pán annyi közöttük, hogy a Moodsoknak robogójuk van és sokszáz kivert szegeccsel viselik bőr-zakójukat. Egy­forma tulajdonságuk: vala­mennyien vállig érő hajat, szakállt viselnek, határta­lanul koszosak és agresszí­vek. Unalmukat sokszor úgy vezetik le, hogy a város valamelyik pontján összeve­rekednek, s mindent tör­nek, zúznak, ami keze ügyükbe kerül. Ilyenkor csak a rendőrök gumibot­jai térítik észre őket. — Egyébként „fegyverszünet” idején ott őgyelegnek a té­ren. 9 |KEMÉNYKALAP.| ros tartozéka a pipának. A kettő csak együtt „mutat”. Ezt az angolok is tudják. Keménykalapos angol urat pipa nélkül nem nagyon lát­ni. Ha valaki újat vásárol és véletlenül nem talál meg­felelő méretet, néhány perc alatt készítenek fejméretére. Főleg a Chaplin mintájúak a kedveitek. ■V­ÖNKISZOLGÄL0 JEL­ZŐLÁMPA. Olyan útkereszteződéseknél található, ahol gyér a gya­logos forgalom, és nagy a gépkocsiké. A másik oldalra igyekvő gyalogos megnyom egy gombot a felállított au­tomatán, és ha nem is azon­nal, de néhány másodper­cen belül zöldet mutat. — Egyébként, ha a gyalogos átmegy a zebrán, kalap­emeléssel köszöni meg a járművezetők előzékenysé­gét. A KENŐ ŐREI _____________ az ango­loknál általában kétmétere­sek, Ezenkívül hatástalanul nyugodtak. Ha két gépkocsi összeütközik, megvárják, amíg esetleg kiegyeznek, s csak szükség esetén lépnek közbe. A tilosban parkírozó gépkocsit kinyitják (minden gépkocsihoz van kulcsuk) és jónéhány kilométerre elvi­szik: hadd keresse figyel­metlen tulajdonosa. Ez a büntetés. A PIPA. Van belőle minden trafikban és áru­házban. Jellegzetes formája, kiállítása régi hagyományok­ról tanúskodik. Megfigyel­tem, kevés angol cigarettá­zik, talán mert drága és így legtöbbjének pipa lóg a szájában. Vannak pipa­gyűjtők. Ezek általában a legutoljára szerzett pipából szívják a legkülönfélébb, nagy választékban beszerez­hető dohányféleségeket. *r EMLÉKTÁRGY. . , ■ érdekesebb a köd, amely original csomagolásban kap­ható. Zárt fémdobozban árulják néhány schillingcrt. Felbontva füstszerfi, de a szemnek nem bántó „köd” tódul ki belőle. Három-négy szobára való „eredeti” angol ködöt áraszt. Kiss Béla Csereüzlet a Csendes-óceán térségében A közelmúltban Szato ja­pán miniszterelnök az ame­rikaiak vietnami háborújá­nak és délkelet-ázsiai po­litikájának támogatása fejé­ben elérte, hogy a II. világ­háború után elcsatolt Bonin és Volcano szigetcsoportot visszaadják Japánnak. Fel­tehetően ezzel a gesztussal a vietnami agresszióhoz nyújtott anyagi és erkölcsi támogatás miatt felháboro­dott tömegek lecsillapítását is szerettek volna elérni. A 104 négyzetkilométer kiterjedésű, két csoportból álló szigetsor (Bonin vagy Ogasawara, valamint Vol­cano vagy Kanzan szigetek) a kelet-ázsiai kontinenspe­rem külső láncának egy ré­szét alkotja. A II. világhá­ború alatt nagy hadászati jelentőséggel bírtak ezek a szigetek, miután fele úton fekszenek Guam amerikai támaszpontjai és Tokio kö­zött. A szubtrópikus éghajlatú szigeteket 1593-ban Ogasa­wara Sagayori japán ten­gerész fedezte fel és tér­képén lakatlan, „bunin” név­vel jelölte meg. Első állan- ló lakói 1830-ban érkeztek a Hawaii-szigetekről, míg a japánok az 1876-os annek- tálást követő időszakban te­lepedtek meg ebben a kör­zetben. A lakosság eredetileg ha­lászattal. banán és cukor­nád termesztéssel foglalko­zott, a támaszpontok ki­építésével párhuzamosan azonban megélhetésüket egyre inkább a katonai léte­sítmények biztosították. A II. világháború alatt, a harcok elől kb, 7000-en el­menekültek, ezeknek később csak kis részét, főleg az amerikai származásúakat engedték vissza a szige­tekre. A trópusi esők erősen megrongálták a parlagon hagyott földek talaját, a katonák élelmezésére a há­ború folyamán betelepített csigák pedig tönkretették a cukornád és banán ültet­vényeket. Kétségtelenül a katonai támaszpontok adta munkalehetőségek (Iwo- szigetén repülő-, Chichi- szigetén pedig haditengeré­szeti támaszpont) a japáni átlag fölé emelte az itt élő lakosság életszínvonalát, most azonban ezek a lehe­tőségek megszűnnek. — A tervek alapján csupán egy meteorológiai és egy loká­torállomást tartanak fenn a jövőben az amerikaiak. A lakosság megélhetését a to­vábbiakban a mezőgazda­ság rekonstrukciója, a ha­lászat fejlesztése, az Ide­genforgalom fellendítése biz­tosíthatná, Two-szigetén ne-' dig folytathatnák a kán bányászatát

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents