Szolnok Megyei Néplap, 1968. augusztus (19. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-04 / 182. szám

1988, augusztus 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP II Futnak a lovak Ä zöld gyep júniusi nagy ünnepi versenyén — a Der- byn — már túl vagyunk, de még messzi az idő, amikor lecsöngetik az őszi verse­nyek után az utolsó futa­mot, amikor bezár Közép- Európa legszebb lóverseny pályája, amikor négy hosszú hónapra szünetel a verseny­zés, elbúcsúznak a fogadó­kasszáktól a nyerészkedők, az álomfej tők és az álmot kergetők. Az aranykor Idén — nemcsak a beava­tottak szűk tábora jegyezge- tett „ló neveket”, eredmé­nyeket, hanem az is, akit e szenvedély érintetlenül ha­gyott Ugyanis idén — most már negyedszer — Európa egyik legnagyobb versenyét a Bécsi Derbyt, magyar ló nyerte. Mégpedig az idei kékszalag hőse nem is akár­milyen Derbynek a trófeá­ját hozta haza, hanem: ju­bileumit a századik Bécsi Derbyét. Ezért is írunk a ló- versenyzésről, manapság már alaposan megfogyatkozott s,szekta” — a fogadók, já­tékosok szektájának — szen­vedélyéről. A magyar lóverseny zés Aranykorát az 1850—70-es évek jelzik. Kisbér telivér- ménesét ekkor alapítják, ekkor tűnik fel, g arat vi- Jágrasizóló győzelmeket a Kisbér nevű mén: 1876-ban megnyerte az angol derbyt; ez volt a második eset hogy idegen lő vitte el Epsomból a kékszalagot. Kincsem ne­vét is említsük: soha nem győzték le. Itt született a Duna-Tisza közén, anyját is hazánkban tenyésztették, öt­vennégyszer győzött, ahány­szor starthoz állts Egy „családi"' karrier A IT. világháború tönkre tette a magyar telivér-állo- mányt: legnagyobb részét a német fasiszták elhurcolták: Szinte a semmiből kellett a tenyésztést megteremteni. A mai idomárok, hajdani lova­sok, a Földművelésügyi Mi­nisztérium pecsétes levelé­vel — minden poggyászuk jóformán csak ez a levél volt — gyalog, szekéren, vonattetőn járták be az or­szágot, s ahol hallották, hogy ».jóképű ló” áll valamelyik gazdának az istállójában» felkeresték a falut, a mesz­el tanyát, és az államnak visszavásárolták a lovat. (Gyakran előfordult, hogy egy-egy volt versenylóért két hasznos félvért, kocsit-lovat adtak.) így született meg Intermezzo és Minci fia: Imi. Másféléves korában kerül fe] Pestre, a pesti gyepre, versenyezni. Nem sokan hit­tek benne, kicsike, sovány lovacska volt.- Csak idomár­ja mondta: „Európa ilyet még nem látott!” Kétéves korára megnyúlt a nyaka, tavaszra fényes lett a szőre. Kapunyitáskor felnyergelték a kétéveseket: a nyeretlen kétévesek versenyét majd fél pályával nyerte. Ősszel már a Budapesti díjon in­dult, ahol először versenyez­hetnek a slheder kezdők, az öreg „nagyokkal”. Csillagok hullottak. Egy fiatal, tiszte­letlen csikót láttak a start után maguk előtt eliram- laní. Üj csillag született. Minden versenyét megnyer­te. de úgy. hoffy még meg sem közelítették. „A század telivérié”, írták a lapok-.. De pályája — üstökös hul­lott? — rövid volt, reumás fáidalmai miatt a tenyész­tésbe került; Nem „hullott üstökös”, mert Imi utódai, köztük a leghíresebb, Impe- riál is „csodalónak” számít a lóversenyzés világában. A Bécsi Derbyt először öt éve nyerte meg. A furcsa szenvedély rabjai Ä pesti versenypálya már rég nem azonos a Széchenyi alapította verseny-térrel. A mostam pályának megnyitó­ja 1925 volt. Wellisch Jenő tervezte, Közép-Európa leg­szebb versenytere. Tetőtera­szának párját az egész vilá­gon alig lehet találni. Per­sze, a lóversenyzés is ma már más, mint Széchenyi ko­rában volt. De még a há­ború előtti társadalmi sze­repét sem tölti be. Akkor pa­rádé volt, társadalmi ese­mény — persze, az uralkodó osztályoknak — egy-egy ver­senyen megjelenni. — Ma már kevés híve van a ver­senyzés sportembereinek, akik a pályán a „tenyésztés­re” figyelnek. A tribünök in­kább nyerészkedőkkel, egy furcsa szenvedély rabjaival, játékosaival telnek meg. De ott vannak a méntelepek ve­zetői is, bejönnek A tagról, csillaghegyi és pestlőrinci otthonukból egy-egy ver­senynapra a nyugalomba vo­nult öreg trénerek: ellenőriz­ni, megnézni neveltjeiket. Nékik külön helyük van, a három, gömbre nyírt akác alá állnak, a profilínak épí­tett é® fenntartott háromso­ros emelvényre. Az utolsó őszi versenyek Á hangok világát a fülünk nyitja meg a számun líra. Az anya becézése, az anyanyelv fogalmai, vagy a tapasztalt mester tanácsai is, mind a fülünkön keresetül jutnak el hozzánk. De nemcsak az emberi szót fogja fel fülünk, hanem a környezetünkben keletkező minden hangot. Ez szolgálhatja a védelmünket, mert jelzi a veszélyt, példá­ul a dübörgő vonat közeled­tét. Ez lehet kellemes, örö­met adó, például a szép mu. zsika a zenekedvelő számá­ra. De lehet kellemetlen, sőt ártalmas is. A technika fejlődése álta­lában a zaj növekedésével is jár. Gyakran azonban csak akkor figyelünk fel arra, hogy milyen zajban töltjük életünket, ha hétvégi kirán­duláson, vagy nyaraláson az erdő, vagy a vízpart pihen­tető csendjét élvezzük. A vá­rosi ember tehát megszokja a zajt. Ez azonban nem je­lenti azt, hogy a megszokott zaj nem ártalmas az egész­ségre. A hangok különböző formái szoros kapcsolatban vannak az egészségi állapot­tal. A zörejek megbetegítik nemcsak a fület, hanem a szervezet egyéb részeit is: A gyakori fejfájás, fülzúgás, hallászavarok, az idegállapot kiegyensúlyozatlansága, sőt egyes idegeredetű szív- és gyomorpanaszok kialakulá­sáért sokszor az elviselhetet­len lárma a felelős. A zaj nemzetközi egysége a decibel. Egy átlagos la­kás za ja Például 30, egy szö­vőgépé 90, egy autóbuszé egy méterről 130 decibel. Ennél erősebb zaj már fülfájdal- mat okoz. A különböző ma­gasságú hangok azonban nem egyforma ártalmat okoznak. Minél magasabb rezgésszámú egy zörej, an­nál kellemetlenebb a fül számára. A magas hang már kisebb erősségnél is ártal­masabb lehet, mint az erő­sebb Intenzitású mélyhang. Megvizsgálták, hogy a kü­lönböző erősségű zörejek mi­lyen egészségügyi ártalma­kat okozhatnak; A vizsgála­tok eredményei szerint a 40—60 decibeles zaj mtm talán a legmeghatóbbak; A régi csaták hősei már ver­seny előtt jóval előbb ér­keznek, hogy helyet kapja­nak a mai trénerek, lovasok mellett, s hogy a gong meg­szólalásakor, az öldöklő finis első pillanatában hátat for­dítva a korlátnak (vagyis a versenynek), könnyű kézle­gyintéssel elmondják véle­ményüket, oktassanak: „Nem ér haza az a ló, kívülről le­lőtték!” (Ami azt jelenti: nem ér haza, vagyis nem lesz első, a kívülről támadó ver­senytárs megelőzi.) Az utolsó futam után — ősszel — az emberek a kor­láthoz rohannak és mint a kegyhelyeken, a csodatevő perselyekbe, forintolíat dob­nak búcsúzóul a zöld gyep­re. „Ez legyen az utolsó fo­rint, amit itt elvesztett”. De tavasszal, a nyitáskor, a Pest megyei Handicap után (ez az első verseny), de sokan bújnak át a korlá­ton — megkeresni azt a fo­rintot: szerencsének, néme­lyek pedig villamosjegyre,— haza felé. rontja a gyomor működését, idegessé tesz és csökkenti a munkateljesítményt 60—90 decibel mellett már a szív és a vérkeringés a belső elvá- Iasztású mirigyek működése is romlik. 90—130-as zaj­szintnél pedig az eddigi ha­tásokhoz még hallásromlás is járul, ami eleinte csak át­meneti jellegű, de az évek folyamán fokozatosan romol­va a teljes süketségig vezet­het. A zaj elleni küzdelem el­sősorban technikai probléma. Az orvosok, különösen az üzemorvosok feladata a tervező mérnökök figyelmét felhívni e nagy egészségügyi probléma jelentőségére. Technikai feladat a zaj ter­jedésének megakadályozása is. A régi vastagfalú háza­kat merész statikájú, vasbe­tonoszlopokra támaszkodó vékonyfalú épületek váltot­ták fel. Az új építőanyagok biztosítják a házak jó stati­káját, de alig nyújtanak vé­delmet a zaj elleti; Ezért újabban világszerte folynak a kísérletek a hangszigetelés minél hatékonyabb módjai­nak a felkutatására. A hang- szigetelés megakadályozza azt, hogy egymással érintke­ző. szilárd anyagok a hang­rezgést egymásnak továbbít­sák. A padló és a fal sző­nyeggel való borítása jő szolgálatot tesz ugyan, de a speciális módon készített porózus, hangelnyelő falak­kal éoített szobában még a pisztolylövés ig halk pukka­násnak tűnik. Az eddig említett módsze­reken kívül azonban nem el­hanyagolható az egyéni vé­dekezés jelentősége sem. Az erősen zajos munkahelyeken helyes a füldugók és fülvé­dők használata a súlyos ár­talmak kialakulásának meg­akadályozására. A városi za j j elleni küzdelemnek azonban ' etikai oldala is van. A rádió j késő esti bömböltetése, a motorkerékpár értelmetlen túráztatása, a munkadarabok fölösleges éjszakai csapko­dása bűn. nemcsak ember­társaink nyugalma, hanem egészsége ellen is. Dl. Sándor Bobért j Kőbányai György A zaj JT es az egészség Egy hónappal az őszi vásár előtt Szeptember 6: hármas randevú a Városligetben Szeptember 6-tól 16-ig a BNV területének a magyar ipar által elfoglalt pavilon­jaiban és az ezeket környe­ző szabad területen rendezik meg a hármas randevút: a hazai ipar, a keirekedelem és a fogyasztók találkozóját. Dr. Vitéz András, a BNV igazgatója mindjárt erre a találkozóra tért át, amikor ottjártunkkor interjút adott — A Budapesti Őszi Vá- sa_r legfontosabb célkitűzése bemutatni azokat a közszük­ségleti és fogyasztási cikke­ket, amelyeket a magyar ipar a hazai fogyasztók szá­mára termel. Ügy véljük, ez egyik helyes módszere lehet a hazai piac célszerű kiala­kításának. Az ipar és a ke­reskedelem szakemberei szá­mára kitűnő lehetőség adódik arra, hogy piackutatást vé­gezzenek, véleményt cserél­jenek. Alapelvként szögez­hetjük le, hogy az őszi vá­sáron csak olyan hazai ter­méket mutat be az ipar, amelyeket már legyártott, vagy amelyek szállítását rö­vid határidőre tudja vállalni. Vásárolni, rendelni lehet A bemutatott áruk legna­gyobb részét a fogyasztó kö­zönség a helyszínen megvá­sárolhatja, vagy megrendel­heti. Találkozhat majd a vá­sárló olyan áru cikkekkel is, amelyek gyártását éppen a látogatóik véleményétől teszik függővé. Számítunk rá, hogy a me­gyékből is nagyon sokan fel­keresik az őszi vásárt, hi­szen a szeptemberi bemuta­tónkon mindazt egy helyen szemlélhetik meg, amit csak­nem valamennyi fővárosi nagy áruház és üzlet kínál. A vásáron módi nyílik üzleti tárgyalásokra és üzletköté­sekre is. A tervek, a pavilon-térké­pek sokarcú várost mutat­nak. A 8/a és a 2-es pavi­lonban helyezik el a „Divat 1968—69” elnevezésű kiállí­tást. A sok közül említésre méltó a Győri Textilipari Vállalat új gyártmánya, a modem bordürös ágynemű, valamint a színtartó, jól mosható kemping ágynemű, amely szintén új cikk. A Szombathelyi Cipőgyár mo­delljei között szerepelnek a Budapesti Nemzetközi Vásár díjával kitüntetett női cipők is. a Pápai Textilgyár ru­házati anyagainak jellemző­je, hogy valamennyi gyűrte- lenített kivitelben készül, s vasalást sem igényel. Na­ponta lesz divatbemutató, amelyeken a legújabb őszi ég téli divatkollekciókkal is­mertetik meg a közönséget. A dolgozó nők számára ké­szült ruhákat mutatnak be, vagyis mind használhatóság, mint „pénztárca” szempont­ból kielégítő modellek ke­rülnek a látogatók elé. (Eze­ket is megvásárolhatják a helyszínen). Miután a lakosság érdek­lődése egyre nagyobb a la­kás, a családi ház, a hétvégi pihenőházak iránt, nagy te­rülete# (juttattak ennek a témakörnek is. Tanácsadás­sal, tájékoztatással, a ren­delkezésre álló építőanyagok és segédanyagok helyszínen történő bemutatásával köny- nyítik meg az érdeklődők számára a legmegfelelőbb megoldás kiválasztásét. Ventilátoros hőkandalló — A lakás, a hétvégi ház természetesen berendezést is kíván. — Erről a témáról a lak- berendezési és háztartási cikkeket bemutató kiállítási- részben tájékozódhatnak a látogatók a BNV Petőfi- csamökában. Itt láthatók majd a Videoton Rádió- és Televíziógyár termékei, a hazánkban első ízben, bemu­tatásra kerülő villamoské­szülékekkel felszerelt kony­habútorok, a Villamosberen­dezés és Készülékek Gyára készítményei. Űj termék a ventiliátoros hőkandalló, amely nyáron a lakás hűté­sét is biztosítja. A Zománc­ipari Művek újtípusú, pasz- tell-színekben készült ház­tartási zománcedényekkel, új tervezésű, beépíthető, külön­leges színű fürdőkáddal mu­tatkozik be, míg a Híradás- technikai Vállalat a többi között autóablak antennákat, motorkerékpár akkumulátor- töltő készüléket állít ki. Az „Otthon 69” elnevezésű be­mutató sokféle bútort, csil­lárt, szőnyeget, képet, füg­gönyt. háztartási cikket (jég­szekrényt, mosógépet, porszí­vót, szárítógépet stb.) láthat — és vásárolhat — majd a közönség. Fizetnek a nimbuszért is Amint tudjuk, a film­sztárok minden új filmjük­ben számos új ruhát, új nyakkendőt, új öltönyt visel­nek. Vannak filmek, amikor a forgatás befejeztével a sztárok tucatszámra hord­ják haza az öltözékeket. S méretre csinált ruhákról és öltönyökről van szó, amelye­ket azonban másodszor már nem vehetnek fel. A sztárok lakásai hatal­mas ruharaktárakká változ­nának, ha az egyik párizsi női derokratőrnek nem tá­madt volna remek ötlete. Dániellé Diomak hívják a fiatal, nagy üzleti érzékről tanúskodó hölgyet, alti le­vette a ruhák tárolásának gondját a filmsztárokról. Az egyik párizsi kerületben kis üzletet nyitott, ahol minden­ki vásárolhat a sztárok ruha­tárából, sőt ha kívánja, még igazolást is kaphatnak, hogy a vásárolt holmik ’ valóban valamelyik ismert sztár ru­határából származnak. Dániellé Dior üzlete na­gyon felkapott: a sztárok ruhadarabjai hőn áhított árucikkek, a színészek pe­dig szívesen adják el leve­tett holmijaikat, amiből nem megvetendő mellékjövede­lemhez jutnak. Üjabban inár nemcsak a filmekben viselt ruhadarabjaikat, hanem ma­gánruhatáruk egyes darab­jait is Dániellé Diornál ér­tékesítik. Ez különösen az élsztárok számára jól jöve­delmező üzlet, mert az árak nem az öltözetek minőségé­től függnek, hanem azokat volt viselőjükhöz szabják. Michele Morgan estélyi ru­hájáért például minden eset­ben többet fizetnek, mint mondjuk Marina Vladyáért, még abban az esetben is, ha Marina ruhája sokkal szebb és a világ legdrágább divat­szalonjából származik. Tehát nemcsak a ruhada­rabot, hanem a nimbuszt is áruba bocsátják. Másképp nem is magyarázhatnánk meg, miképpen kerülhet Jean Marais egyetlen nyak­kendője 100 frankba. Vanes­sa Redgrave csipkeruhája 800 frankért Jean Marais nyakkendőjéhez képest olcsó­nak tűnik. Tanulmányok a katonai nevelés köréből (2. kötet) Utazási kedvezmény Lehetetlen természetesen minden látnivalót elsorolni, a BNV igazgatója azonban nagyon lelkünkre kötötte, hogy ki ne hagyjuk a „Sza­badidő mozgalom” témakört felölelő kiállítási rész — a barkácsolás és ezermester, a hobby témák — megemlíté­sét. Ezek a pavilonok szintén rengeteg látnivalót ígérnek, s a látogatókat sok olyan árucikkel ismertetik meg, amelyeket korábban hazai iparunk nem gyártott. Állati66 étlap Hetenként körülbelül 10 mázsa nyers, 2,5 mázsa főtt húst és három mázsa édes­vízi halat fogyasztanak el az Állatkert húsevő lakói. A nyers húst elsősorban a ragadozók kapják, testmére­tük szerint naponta 8—11 kilót, a főtt hús főleg a medvék tápláléka, de mind­két húsféléből kapnak a ma­darak is, csak persze ke­vesebbet. A növényevők zöldlucema- szükséglete hetenként 80 má­zsa, amit a szemes keverék egészít ki: 370 kilogramm árpadara, 250 kiló korpa, 370 kiló kukorica, 280 kiló zab és 170 kiló zabdara. A madaraknak külön is ki­utalnak muhar-, repce-, ci­rok-, árpa-, búza-, napra­forgó- és kendermagot, ösz­— Mondhatna valamit a közlekedésről? — A Budapesti őszi Vá­sárra is minden vidéki láto­gatónk számára utazási ked­vezményt biztosítunk, a ta­vaszihoz hasonlóan 33 szá­zalékost. A helyi közlekedés ugyancsak hasonló lesz a nemzetközi vásáréhoz: az autóbuszok, trolik a vásár­város kapujáig szállítják majd a látogatókat. szesen vagy 1 mázsát Leg­többre becsült csemegéjük azonban — főleg a fiókáké — a hangyatojás, amiből az illetékesek hetenként körül­belül 50 litert gyűjtetnek be. Mindezeken kívül elfogy az Állatkertben ugyancsak hetenként citromból 10, déli gyümölcsből 25, vegyes zöld­ségből 200, vöröshagymából 15, burgonyából 300, idény­gyümölcsökből 200 kilo­gramm, az „óvodások” és egyes rágcsálófélék pedig megisznak körülbelül 100 li­ter tejet Túróból 27, krum­plicukorból 10, kenyérből pedig 110 kilogrammról gon­doskodik minden héten az Állatkert ..konyhafőnöksége’'. Pedig az állatok hetenként egy koplalónapot is tartanak, nehogy elhízzanak a kevés mozgás miatt.- I E tanulmónysorozat első kötetét a Zrínyi Katonai Kiadó a múlt évben bocsá­totta közre, azzal a célki­tűzéssel, hogy egy-egy ta­nulmánykötet részben ter­jesztője legyen a kiképző­nevelő mun Ica területén szerzett jó tapasztalatoknak, részben pedig foglalja ösz- sze a sok tekintetben még egymástól elszigetelten fo­lyó kutatómunkát. A kötet három, egymás­tól elkülöníthető —> de egymással mégis összefüggő — területről közöl tanul­mányokat. A témák válto­zatosak. „civilek” számára is érdekesek. A vezetés té- maköfében a parancs he­lyes értelmezéséről, a mun­kaidő ésszerű felhasználá­sáról, a tiszti hivatástudat kialakításáról olvashatunk tanulmányokat. A beosztot­tak megismerése összefogla­ló cím alatt igen figyelem­re méltó értekezést közöl a kötet a katonaszociológia feladatairól, szerepéről, fo­kozódó jelentőségéről. A kiképzés-nevelés témaköré­ben — a többi között — az új rendszerű politikai ok­tatás tanulságairól, a kato­nai nevelés módszereinek korszerű értelmezéséről ta­lálhatunk alapos tanulmá­nyokat. Ismertetést kapunk a programozott oktatás alap­elveiről is és annak kato­nai felhasználási lehetősé-: geiről. Gs. QfH (h-gy)

Next

/
Thumbnails
Contents