Szolnok Megyei Néplap, 1968. július (19. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-14 / 164. szám

1968, július 14. SZOLNOK MROVEI NETLAP 7 Ön kivel kés2Í':ene interjút? Életútzól, az író kötelességéről, az olvasó jogáról Beszélgetés Szilvási Lajossal Kiadott könyvelnek pél­dányszáma eléri a félmil­liót. Tizenhárom kötet szer­zője. Vitatják, vannak akik arisztokratikusan legyinte­nek neve hallatán — a leg­olvasottabb mai magyar írók egyike. Csendes mosollyal fogad mindent, jót, rosszat egy­formán. S keményen beszél, de halkan. Nem lobogó üs­tökű „zseni”, aki penitenciá- kat osztogat, vagy kiátkoz. ,.Csak” elmondja a véle­ményét. Sokat próbált, me­rem mondani: ló próbált em­ber. A kora ugyan ezt nem bizonyítaná, ha---, ha nem számítanának néha kétszere­sen az évek. — Az én évjáratom tiszta fejjel kezdett, fogékonyak voltunk, v-emsokkal a hábo­rú után eljutottunk a kom­munista pártig. Nehéz évek voltak, — de ma talán köny- nyü? Most mér bennünket az idő! Edzett, vagy koptatott bennünket az élet? Mennyi még bennünk a sikértarta­lom? De kérdezzen, mire ki­váncsi... — Az olvasó az íróra kí­váncsi. — Nem akarok életrajzot mondani, de kicsit mégiscsak kell Sokminden csak így válhat érthetővé. Hol is kezdjem? A legelején. Szol- ttokon születtem. 1932-ben. Apám henteslegeny~völl~"~~a vágóhídon dolgozott. Gyer­mekkori emlékeim? A Jókai utcában laktunk, udvari szo­bában. Alattunk víz állt a pincében, mellettünk pedig istálló volt. A háziúr, dr. N. TV. agarászott. Tejbeáztatott kiflit kaptak az agarak! Nem tudom mi tartott vissza, hogy nem loptam el az ételt « kutyák elől. Tudja jegy­zetelni, nem mondom túl gyorsan; még mindig fel- hevit... — Nem, köszönöm, mond­ta csak.« — Elemi iskolába a refor­mátus templom mellé jár­tam, majd onnan a gimná­ziumba. a Verseghybe. De hogyan? Az elemi iskolának volt egy drága igazgató bá­csija, Csiky József. „Lajcsi- kám, tovább kell tanulnod”. Beszélt apámmal is. Miből? Megpróbálta Csiky igazga­Az évad ** főszereplői“ Bezárták kapuikat Buda­pest kő-színházai. A szezon­zárás alkalmából állítottuk össze kis színházi statiszti­kánkat A főváros nyolc pró­zai színháza — Nemzeti. Ka­tona József, Madách Kamara. Víg Pesti, Thália, József At­tila — havonta összesen mintegy 300 előadást tartott. Egy szezonban, azaz szep­tembertől júniusig ez közel 3000 előadást jelent A leg­foglalkoztatottabb színész a Vígszínház művésznője. Ruttkai Éva volt. Az évad során öt da-ab. A testőr roy hölgy a Maximból, Vízke­reszt. Szerelem ó! és a Macs­ka a forró tetőn női főszere­pét játszotta el. Mind az öt darab egyébként a Vígszín­házban volt műsoron. Rutt­kai havonta általában 15—20 alkalommal lépett színpadra. Közben filmezett is. Nyáron is filmszerep, illetve szere­pek várnak rá Pesten és Prá­gában. A férfiak közül a legtöb­bet foglalkoztatott művész S'nknvits Imre. a Nemzeti Színház tagja volt. A Nem­zetiben Az ember tragédiá­jának. a Mózes-nek, az Amerikának, a Czillei és a Hunyadiaknak és a Marat­nak föszereDeit játszotta, a Katona József színházban pedig Az ifiúság édes mada­rában lénett fel. A nváron Ruttkai Évához hasonlóan 5 is filmezik, az Egri csilla­gokban Dobó Istvánt alakítja. tó úr a Horthy tehetségmen­tő alapot is. de nem sike­rült. Elment a polgármester­hez, 20 pengőt kapott. 122 pengőbe került volna a gim­názium; a Bocskay ruha, tor­nafelszerelés... Beíratott a polgármester pénzéből. „Lesz valahogy”. Szomorú emlék. Csiky József igazgató urat augusztus közepén vitték fel Pestre mentőautóval, meg­operálták, meghalt. Évek múlva olvastam a levelét, a máskor szabályos, kerek be­tűk reszketősek voltak. Ha­lála előtt irta alig valamivel Csiky igazgató úr a tanítói­nak. A pénzt, amit a koszo­rújára gyűjtenek össze, ne költsék el sírvirágra. örök­zöldre, — menjek azon én a gimnáziumba, vegyék meg rajta a felszerelésemet. „Re­mélem, legalább 120 pengőt szántok a síromra!” — „Ott fenn a hegyen.” Móra Sándor atomfizikus alakja... — Igen, ebben a könyv­ben írtam meg ezt az emlé­kemet. Az „Ott fenn a he­gyen” ettől egy kicsit szol­noki regény. Ügy gondolom, mástól is. ’A hivatástudat és az anyagi érdekek között fennálló er­kölcsi ellentétről szól a re­gény. ízig-vérig mai monda­nivaló. — Az A passión ata-val le­zárta a romantikus, hábo­rús regényciklust? — Vgy tartom, az Apas- sionatával kezdődik az igazi munkásságom. Vállalom azt a felelősséget, amelyet a mqi társadalom ábrázolása ruház az íróra. A regénynek az a dolga, hogy társadalmi prob­lémákat feszegessen, harcol­jon a magán- és a közerkölcs tisztaságáért. Az egész éle­tem arra kötelez, hogy kímé­letlen legyek munkáimban a jogtalan haszonélvezőkkel, a korrupt, elvtelen karrieris­tákkal, akik szennyezik az általunk megteremtett vilá­got! — Nem híve a modernis­ta törekvéseknek. Regényírói módszere hagyományos. — Az „új regény” elég sok jó alkotást szült, még több rosszat. Csak annyi­ban beszélhetünk a regény megújhodásáról, amennyiben visszatérek a puritánokhoz. A romantikát az erőszak áb­rázolás is helyettesíti. Sok­szor megsértik az olvasó jo­gát... — Éspedig? — Komoly dolgokról két­féle képpen lehet írni: érdek­feszítően és unalmasan. Az olvasó joga, hogy ne csak gondot kapjon, hanem szóra­kozzék is, amikor olvas. Én szeretek mesélni. Az írógépében kéziratpapírt látok. Pislogom az oldalszá­mozást Háromjegyű szám.-— Most miről „mesél”? — Nem kérkedés, ha el­mondom? Jólesik ezt hallani egy olyan írótól, akinek három könyve két kiadást egy könyve pedig már ed­dig három kiadást ért meg. — Az olvasói nevében is kérhetném? — Szolnokról elkerültem a Dunántúlra, majd onnan Pestre. Az infláció évében egy virágkereskedőnél vol­tam kifutó. Kik rendeltek ak­kor virágot? Ki tudott ak­kor virágot venni? A legva­dabb inflációban! Nos. én azokkal is megismerkedtem, akik tudtak. 1945—46 levegő­jét írom meg a Kipárnázott kaloda című regényemben. Az utolsó fejeztnél tartok. Remélem, az idén ezenkívül még egy könyvem megje­lenik. — Ilyen gyorsan ír? — Valamikor gyorsan ír­tam. Első regényeim egyik kritikusa azt mondta; mi történik Szilvásival, ha rá­döbben, milyen nagy dolog a regényírás. Rádöbbentem, lassan írok. Segít a nagy él- ményanyag, a baráti kör: hol az egyetemi tanárral ülök a kiskocsmában, hol ralcodó- munkással, sokszor a kettő­vel együtt. és még mennyi más emberrel! A Születés­nap júliusban című könyvem már elkészült. A társadalom három rétegét tapogatom benne végig, a mai élet el­lentmondásait feszegetem. — Mikor látogat haza szü­lővárosába? — Remélem, a nyáron. — Szokásos zárókérdé­sünk: ön kivel készítene in­terjút? — Írót nem mondok, meri nem tartozom egyetlen iro­dalmi klikkhez sem. Szíve­sen olvasnék régi tanárom­ról a kiváló néprajzkuta­tóról. Betkowsky Jenőről. Nála senki jobban nem is­meri a régi tiszai hajózás történetét. Tiszai Lajos Olyan utat keresünk, amely megfelel a CSKP ötven esztendős tradícióinak Beszélgetés Zdemik Mares prágai pártfőiskolai tanárral MELEGREKORDOK A legutóbbi csapadékos periódus 1967 szeptemberé­ben lezárult és azóta száraz jellegű az időjárás. A csa­padékban szegény ősz. tél és tavasz után pedig bekö­szöntött az utóbbi évtizedek egyik legtartósabb kánikulá­ja, s ez a kettő együtt okoz­ta az évszázad nagy aszá­lyát. Az ország több vidé­kén a tavaszi és nyáreleji csapadéknormának még a fele. harmada sem hullott le. Miskolcon a június havi 84 milliméteres kvótából 13, Budapesten a 72 milliméter helyett 18 milliméter hul­lott. A Jászságban helyen­ként 7 milliméter volt a havi csapadékátlag. Szeren­csére az ország nyugati sze­gélyén voltak 90 millimétert meghaladó esőzések is. A legutóbbi fél év budapesti csanadékösszege 192 milli­méter volt. vagyis több mint 130 milliméter az eddigi csa­padékhiány. Igaz. volt már szárazabb esztendőnk is: 1961-ben 10 hónapos száraz­ság után iott a komnenzá- ció. de így is csak 400 mil­liméterre sikerült a 600 mil­liméteres évi kvóta. A kánikulai nanok sorát máius 12-e nyitotta meg a Budapesten mért 34 fokkal. Maid június 15—19. továb­bá 27—29 között föl vta fö­dött és július 3-tól egyfoly­tában tart a 30—35 fok. he­tvenként a 36 fokos kániku­lai hőség. Különösen magas július 3-a óta a napi közép­hőmérséklet: általában eléri a 25—28 fokot, ami 4—5 fokkal magasabb, az átlagos­nál. Az évszázad melegre­kordjait azonban még meg sem közelítettük. Ugyanis:' 1950. július 5-én Pécsett 41.3 fokot mértek árnyékban. A budapesti rekordot pedig az 1935. június 28-án mért 39.5 fok képviseli. Tehát — „kós­toltunk” már pokolibb me­leget is a jelenleginél! Csehszlovák pártfőiskolai tanárok és hallgatók cso­portja érkezett megyénkbe a napokban. A megyei párt- bizottságon Csáki István elv­társ, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a_ me­gyei pártbizottság első tit­kára tartott tájékoztatót szá­mukra. Ezt követően a ven­dégek a Szenttamási Álla­mi Gazdaságba és a török­szentmiklósi Aranykalász Tsz-be látogattak. A szövet­kezet vezetői Lakatos László tsz-elnökkel az élen szívé­lyesen fogadták őket, s meg­mutatták nekik szépen fej­lődő gazdaságukat Közben módot találtunk arra, hogy Zdemik Mares prágai pártfőiskolai tanárral beszélgessünk. Elmondtuk neki, hogy dolgozóink ér­deklődéssel figyelik a cseh­szlovákiai eseményeket, s kértük, válaszoljon néhány kérdésünkre. I — Milyen okok ját­szottak közre a cseh­szlovákiai eseményekben? — Az utóbbi években az élet nem volt elég jó ná­lunk, — hangzott a válasz. — Antonin Novotny és más vezetők nem tudtak szakí­tani a régi vezetési stílussal. Pozíciójuk „ megőrzése miatt azt akarták, hogy az értel­miség, a párt vezető funk­cionáriusai és a munkásosz­tály között ne legyen biza- ■lomteli kapcsolat Amikor az értelmiség képviselői kö­zül a közgazdászok a gaz­dasági élet hibáit, a filozó­fusok pedig a társadalom problémáit vetették fel, No-. votnyék ellenséges megnyil­vánulásként fogták fel bí­ráló szavukat. A tudomá­nyos és a kulturális életben ugyanez volt a helyzet. Ha valaki Novotnyékkal ellen­tétes véleményt nyilvánított, esetenként a pártból is ki­zárták. Az ifjúság nevelésében sem érvényesült helyes vo­nalvezetés. Nem biztosítottak például kellő lehetőséget ar­ra, hogy más országok éle­tével megismerkedjenek, pedig «re nagy igény volt S ami a legnagyobb hiba volt; a munkásosztály vezető szerepének érvényesülését nem biztosították kellően. Példaként említem, hogy a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságába a legutóbbi kongresszuson mindössze nyolc olyan elv­társ került akik korábban . munkásként, vagy paraszt­ként dolgoztak. — Az eseményeket kiváltó okok között szerepelt az is, hogy a koncepciós perek ügye 1956 óta ismeretes volt, mégsem kezdődött meg hosz- szú időn át a rehabilitáció- — Az 1960-ban elfogadott alkotmány — bármennyire érthetetlennek tűnik — a szlovákok részére nem volt olyan haladó, mint az 1948-as alkotmány. Nem fejezte ki úgy a szlovákok jogát, ahogy azt két nemzetiségi többségű országban ki kellene fejez­ni. Ennek következtében a szlovákok beruházási és egyéb kérdésekben háttérbe szorultak. — Az említett okok kö­vetkeztében a krízis tavaly októberben kezdődött. Párt és állami vonalon egyaránt kialakult egy konzervatív tábor Novotny körül, s ugyanakkor a haladó cse- helcből és szlovákokból egy másik tábor Dubcek körül. A Csehszlovák Kommunista Párt októberi ülésén tör­tént döntő fordulat Azt kö­vetően váltották le Novotnyt a párt vezető tisztéről. Mi úgy jellemezzük; attól kez­dődött a demokratizálódási szakasz. — Milyen erők hatot­tak és hatnak a cseh­szlovák belpolitikában? — Több eröcsoportról be­szélhetünk. A szlovák kom­munisták és vezetők pél­dául a nép többségének tá­mogatásával a föderativ el­rendezésért indítottak har­cot. A másik erőcsoportot a cseh kommunisták és a cseh nép jelentős része jelenti. Közéjük tartoznak azok, akik politikai rehabilitáció után vágyakoztak. Példaként a parlament elnökét, vagy a köztársasági elnököt is em­líthetném. A helyzet meg­értéséhez tudni kell, hogy 1954 után is sok koncepciós per volt Csehszlovákiában. Pedig akkor már Rerija his­tóriája közismert volt A harmadik erőcsoportot az értelmiség jórésze jelenti. Sérelmezték, hogy az utóbbi években mind a cseh, mind a szlovák kultúra deformá­ciója érződött Néhány év­tizeddel korábban a cseh­szlovák kultúra a haladó világ egészével kapcsolatot tartott Novotnyék ezt egyoldalúan gátolni akarták. Több világ­hírű művészt — a koncep­ciós perekből adódó okok miatt — a feledés homályá­ba akartak taszítani, a szó- banforgó művészek között sok kommunista is volt — Akiket rehabilitáltak, azok ügyét sem rendezték gyorsan és hatásosan. Elő­ször mint állampolgárokat később mint párttagokat re­habilitáltak, de jórészüknek akkor sem adták vissza azt a jogukat, hogy vezető tisz­tet tölthessenek be ismét — például egyetemi katedrához jussanak. — Jellemző a korábbi ide­ológiai és kulturális életre, hogy 1964-ben a pártfőiskola előadóinak jórésze — köztük a pártfőiskola mostani ve­zetője — otthagyta az inté­zetet! mert nem volt haj­landó azt tanítani, amit No­votnyék előírtak számukra. — Téved, aki azt hiszi, hogy az értelmiségiek több­sége a párt ellen lépett fel. Ez már csak azért is nehe­zen volna elképzelhető, mert közöttük minden negyedik párttag volt. ök csak azt hangoztatták; nem lehet úgy vezetni, ahogy Novotny cso­portja irányít. — Az ifjúság által képvi­selt erőcsoport a legfonto­sabb problémák egyike. S egyben tanulságokkal szol­gáló. Ifjúságunk széles réte­ge azt tartja: „Mi a párt vezetése alatt akarunk dol­Analfabéták és írástudók Korai századainkban alig akadt betűvető. Leginkább a papság végezte az írásos munkát. Az uralkodó osztá­lyok le is nézték az írást. Könyves Kálmán királyról, aki papnak készült. Frigyes császár titkára. Aeneas Syl- vius jegyezte fel: a „köny­ves” név gúnyból ragadt rá. De nemcsak uralkodók és főemberek voltak analfabé­ták. — nem tudtak írni még a költők sem! Walther von der Vogelweide, a XIII. szá­zad nagy énekmondőja. ma­ga költötte dalainak verseit íródiákiának mondta torba. A magyar udvar kancellá­riáját. okleveleink írásos gyakorlatát az 1180—90-es években III. Béla király francia mintára szervezte meg: udvari jegyzőit — köz­tük a „Névtelen” jegyzőt is — Párizsban iskoláztatta. 1278-ban a pápa előtt vetik Miklós választott esztergomi érsek szemére, hogy nem tud írni. Üjabban Margit hercegnőről (Szent Margit­ról) mutatták ki irodalom- történészeink, hogy csak úgy, mint legtöbb műveltnek szá­mító kortársa, olvasni tu­dott. de imi nem. Amikor Zsi gmond király a bázeli zsinaton egyik pol­gári eredetű tudósát lovag­gá ütötte, az sietve átült a tudósok nadiaiból a neme­sek közé. Zsigmond fgv pirí­tott rá: — balgán cselekszel György doktor! Mert tudd meg: ezer embert üthetek lovaggá, de egyetlen embert sem emel­hetek doktorrá! Feljegyezték, hogy pél­dául 1323-ban 11 szepesi ka­nonok közül csak 4 tudta leírni a nevét, a többi hét csak keresztet rajzolt és pe­csételt. 1491-ben Báthory István erdélyi vajda. Rozgo- nyl László főudvarmester Írástudatlan, nevüket más Írja alá helvettük. Lassú volt a magyar be­tű útja! 1694-ben Fger város tanácsosai közül a püspök­kel kötött szerződést egy sem tudja aláírni: a ma­gisztrátus egyetlen Írástudó­ja, Csala Gergely városi jegyző. gozni, de olyan párt veze­tése alatt, amely humánus emberi célokat szolgál. Az egész nép érdekét kifejező, ha úgy tetszik: uralkodó pártot 'akarunk; Olyant, amelyikben lehetnek de­mokratikus viták. Olyan pár­tot, amelynek politikája megfelel mind a cseh, mind a szlovák nép érdekeinek, s összhangban van a szocia­lista tábor érdekeivel”. Ez utóbbit külön szeretném hangsúlyozni. — Az ifjúság azt is sze­rette volna, ha a munkás­ság a társadalom tényleges vezetőjévé válna, s ne No­votny politikájának kiszol­gálójává. — A belpolitikai életben zajló folyamathoz csatlako­zott a parasztság jórésze. Hangsúlyozni szeretném; nem a szövetkezeti mozga­lommal ellentétes jelenség­ről van nálunk szó. A mi országunk parasztjai nem akarnak többet egyénileg gazdálkodni, csupán a na­gyobb termelési szabadságért emeltek szót, mert az sze­rintük növeli gazdasági ered­ményeiket — Nálunk elvétve hal­lani olyan hangokat, melyek párhuzamot von­nak az 1956-os magyar- országi ellenforradalom és a mostani csehszlovák események között. Mi erről a véleménye, s ön szerint a csehszlovák munkásosztály és általá­ban a nép mit tori a saját függetlensége és boldogulása zálogának? — Párhuzamot nem lehet vonni a két folyamat között, hiszen más jellegű mind a kettő. Amellett a szocializ­mus építésében is eltelt az­óta tizenkét esztendő. Más­ként alakultak, kedvezőbbek a körülményele a szocializ­mus hívei számára. Függet­lenségünk és boldogulásunk zálogának különben azt tart­juk, amit eddig. Ezt a Var­sói Szerződés és a KGST garantálja alapvetően. A ga­rancia nem változott. — A csehszlovák saj­tóban megjelent néhány cikket különösnek talál­ták párttagjaink. Hogyan vélekednek erről cseh­szlovák elvtársaink, mi­ként értelmezik a sajtó­szabadságot? — Nálunk minden ember megírhatja azt, amit akar, feltéve, ha mondanivalója nem alkotmányellenes. A csehszlovák sajtó értékelé­sekor azonban figyelembe kell venni azt is, hogy nem minden lap pártlap. Meg­jelent néhány olyan cikk, amivel mi sem értettünk egyet. Két módszer lehet­séges az ilyen cikkek eseté­ben; elejét venni megjele­nésüknek, vagy bírálni azt»“ kát. Pártunk a bírálat mód­szerével élt ezekben a hó­napokban. Kérjük magyar elvtársainkat, azt is vegyék figyelembe, hogy míg két- három vitatható cikk is meg­jelent. addig ezer jó cikk szolgálta barátságunkat, s a —ocializmus ügyét. — Hogyan értékeli a Csehszlovák Kommunista Párt helyzetét? — Pártunk ura a helyzet­nek, szilárdan betölti a ve“ zető szerepet. Sem a cseh, sem a szlovák néptömegek nem akarnak kapitalizmust. Pártunk most a demokrácia útját járja. Meggyőződésünk, hogy áz utóbbi években el­követett hibák ellenére is jobban dolgoztunk, nagyob­bak eredményeink, mint a kapitalizmus alatt. Most olyan utakat keresünk, me- lvek megfelelnek a majd­nem őtven éves CSKP tradí­cióinak. Biztosak vagyunk abban, hogy a közelmúltban kialakult helyzet nem az ellenségnek, hanem pártunk­nak kedvez Biztosak va­gyunk abban is. hogy nap­jainkban a szocializmus ér­dekében döntünk, s hogy örömteli perspektíva távla­tába nézünk. Simon

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents