Szolnok Megyei Néplap, 1968. július (19. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-13 / 163. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MEGYEI I A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIX. évfolyam, 163. szám. Ára 70 fillér 1968. július 13., szombat. Tudományos vándorgyűlések — Katonai főiskolák fesztiválja — Képzőművészeti rövidfilmek bemutatója — Kiállítások, tárlatok — Gazdag sportprogram Elkészült a IV. Szolnoki Kulturális Hetek műsora Folytatta tanácskozását az országgyűlés Parlamenti tudósítónk jelentése Az országgyűlés pénteken délelőtt 10 órai kezdettel folytatta az 1967. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat tárgyalását. Az ülésen részt vett Kádár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a forradal­mi munkás-paraszt kormány elnöke, Apró Antal, Nyers Rezső, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagjai, továbbá a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjak A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a buda­pesti diplomáciai képviseletek számos vezetője. Tizennégy felszólalás hang­zott el pénteken az ország- gyűlés költségvetési vitájá­ban, túlnyomó többségük — mint azt a pénzügyminisz­ter némileg nehezményezve válaszában meg is jegyezte — a mezőgazdaság tárgyá­ban. Feltehető, hogy a pá­ratlanul mostoha időjárás és az időpont, amelyben az ülésszakra sor került, for­dította a képviselők figyel­mét elsősorban a mezőgaz­daság időszerű gondjaira és feladataira. A legtöbbet emlegetett probléma az öntözés volt, amire még az egyébként városi, ipari munkaterületen dolgo­zó képviselők is kitértek felszólalásukban. Xnokai Já­nos tervezőirodai igazgató a többi között szóvátette, hogy az öntözőberendezések érté­kesítésében illetékes AGRO- TRÖSZT az utóbbi két év­ben szinte alig eszközölt megrendelést. Dr. Guba Sándor Somogy megyei kép­viselő viszont inkább az ön­tözés, a takarmánytermesz­tés, s ezzel kapcsolatban az állattartás rentábilis fejlesz­tésének előttünk álló fel­adatait elemezte, s az állat- állomány növekvő tenden­ciája megtorpanásának ve­szélyeire figyelmeztetett. Ez­zel hozta kapcsolatba a tej­értékesítés gondjait is, — mondván, hogyha nem fej­lődik kellő ütemben a tej­ipar és a tejértékesítés, ak­kor a szarvasmarhatenyész­tés fejlesztésének egyik leg­főbb pillére kerül veszélybe, nem is szólva a tejellátás problémáiról. Az aszály és a nagyüzemek A mezőgazdaság aktuális problémáiról vit.ázók kivétel nélkül egyetértettek abban, hogy á rendkívüli aszály ká­ros következményeit, s a vele járó gondokat a közös gazdaságoknak, a szocialista mezőgazdasági nagyüzemek­nek eddig jelentős mérték­ben sikerült, s a jelek sze­rint a továbbiakban is sike­rülni fog ellensúlyozni. — Mindennél jobban mutatja ez erejüket, életképességü­ket. Ezt hangsúlyozta, Pest megyei példákkal illusztrál­va dr. Baskay Tóth Berta­lan, egyetemi tanár, Báli Ferenc, Bács megyei tsz-el- nök, dr. Zsigmond László, Vas megyei főállatorvos és dr. Dimény Imre, a mező- gazdasági- és élelmezésügyi miniszter is, aki összefoglaló képet adott terméskilátása­inkról. Mint mondotta, az évtizedek óta nem látott aszály bár csökkentette re­ményeinket, a kenyérgabona termés eléri az utóbbi öt esztendő átlagát, s így lé­nyegében saját forrásból fe­dezhetjük igényeinket. — Egyébként egyetértett a fel­szólalókkal, akik az öntözé­ses gazdálkodás biztonsá­gosabbá tételét és fejleszté­sét kívánták. Bejelentette, hogy a kormány külkereske- délmi intézkedésekre készül a takarmánygondok enyhíté­se érdekében. Egyetértett az élelmiszer- ipar és különösen a tejipar további fejlesztésének fon­tosságával is. Hasonlóképpen fontosnak ítélte a műtrágya- gyártás bővítését — aminek jelentőségét a pénzügymi­niszter válaszában a beruhá­zási feszültségek figyelem­bevétele mellett is elismerte —, de utalt Dimény elvtárs a lelkiismeretes és gazdasá­gos felhasználás fontosságá­ra is. Ez egyébként, mint mondotta, nemcsak a mű­trágyára, hanem a mezőgaz­daság mindenfajta műszaki, anyagi eszközére érvényes! Az árszínvonal, s ezzel összefüggésben a reálbér alakulásáról szólva pedig azt mondotta: a kormányzat az­zal számolt, hogy az idén egy-két százalékkal növek­szik a fogyasztási árszínvo­nal, s a kormány ennek megfelelően irányította a bérpolitikát. A valóságban eddig csupán egynegyed szá­zalékos emelkedés tapasztal­ható a tavalyi szinthez ké­pest és ha számolnak is ve­le, hogy a második félévben az árszínvonal némileg még emelkedni fog, ez a változás előreláthatóan nem fogja túllépni a tervezett kerete­ket. Tehát a reálbérek elha­tározott alakulását nem be­folyásolja! A bérszabályozás problémái Több képviselő beszélt a bérszabályozás problémáiról és bírálta ennek bizonyos merevségeit, amelyek nem teszik érdekeltté az üzeme­ket az élőmunka csökken­tésében, s a létszám túlzott növelésére, munkaerő-hiány­ra, s a termelékenység ked­vezőtlen alakulására vezet­nek. Szóvátették azonban többen, így Inokai János képviselő is azokat az ért­hető társadalmi — gazdasági követelményeket, amelyek szükségessé teszik továbbra is az átlagos bérszínvonal bizonyos mérvű központi szabályozását Éppen ezért (Folytatás a 3. oldalon) A szolnoki városi tanács végrehajtó bizottsága meg­tárgyalta az 1969. május 1— június 1. között megrende­zésre kerülő IV. Szolnoki Kulturális Hetek program­ját. A kulturális eseménysoro­zatot a Magyar Tanács- köztársaság 50. évforduló­ja megünneplése jegyében rendezik, a színes, változa­tos műsor méltó a jubi­leumhoz. A kulturális heteket ün­nepi nagygyűlés nyitja meg a Lenin szobornál, s ezt kö­vetően több politikai, társa­dalmi rendezvény is szere­pel a tervek között: ifjúsá­gi békemenet a Tanácsköz­társaság szolnoki emlékei­hez, észt—magyar barátsági est, ünnepélyes úttörőavatás. A tudományos ülésszakok közül kiemelkedik a Magyar Történelmi Társulat vándor- gyűlése, amelynek témája a Vörös Hadsereg harcai a tiszai fronton, a Magyar Mű­vészettörténeti- és Régészeti Társulat vándorgyűlése, a Magyar Bányászati- és Ko­hászati Egyesület „vándor­gyűlése, de országos érdek­lődésre számottartó lesz a pedagógiai tudományos na­pok témája, a mezőgazdasá­gi tudományos napok ese­ménysorozata és a városépí­tészeti napok. A művészeti rendezvények között különösen jelentős a katonai főiskolák fesz­tiválja, a képzőművészeti rövidfilmek bemutatója, az alföldi néptánc fesztivál, az országos földművesszö­vetkezeti dalostalálkozó, és az alföldi szimfonikus ze­nekari fesztivál. A város szívesen fogadná az alföldi színházak feszti­válját is, reméljük a Műve­lődésügyi Minisztérium is támogatja majd vendéglátó törekvéseinket. Kiállításokban, tárlatok­ban is gazdagnak ígérkezik a műsor: a tanácsköztársaság! em­lékkiállításon kívül a ta­vaszi tárlat, az erdészeti és vadászati kiállítás, vala­mint a vízügyi mezőgazda- sági kiállítás kerül meg­rendezésre. A részletes sport program még nincs birtokunkban, de az előzetes tervek sze­rint több válogatott és nem­zetközi sporttalálkozót bo­nyolítanak le Szolnokon a jövő májusban. A műsor egésze igen ní­vós, több rendezvény az or­szág kulturális vérkeringésé­nek részévé válik, alapja lehet a Szolnok nagyvá­rosiasodásával összefüggő kulturális törekvéseknek. — ti — Javaslat a tsz-ek árukapcsolatait szervező iroda létrehozására A tsx területi sxövetség küldöttgyűlése Tegnap küldöttgyűlést tar­tott a Középtiszavidéki és Jászsági Mezőgazdasági Ter­melőszövetkezetek Területi Szövetsége. A küldötteket Bereczki Lajos, a területi szövetség titkára tájékoztat­ta a szövetkezeti mozgalom időszerű kérdéseiről, az el­nökség munkájáról. A tanácskozáson a legna­gyobb érdeklődést a terme­lőszövetkezetek árukapcsola­tait szervező iroda (TÁS2I) létrehozása váltotta ki. Az új szövetkezeti törvény és a termékforgalmazás új rendjét szabályozó kormány­határozat biztosítja a tsz-ek számára, hogy termékeiket több csatornán keresztül ér­tékesítsék. A területi szö­vetséghez tartozó tsz-ek évenként 1 milliárd 370 mil­lió forint értékű árut forgal­maznak. Az értékesítés megszervezése tehát óriási jelentőséggel bír. Most lehe­tőség nyílt arra, hogy a nagytömegű, bő választékú árut — közbeeső felvásárlási szerv nélkül — a nagyfo- gyasztók, kereskedelmi vál­lalatok, közületek és fo­gyasztók részére a tsz-ek közvetlenül értékesítsék. üzemeltetné. Nemcsak friss zöldséggel, gyümölccsel, ba­romfival, hanem sertés töl­telékáruval is ellátná. — A kezdeményezést csak üdvö­zölni lehet. Az új létesít­mény, a szövetkezetközi vál­lalkozás jobbá teszi a me­gyeszékhely egyre növekvő lakosságának ellátását. — m. 1. — Mi isszuk nteq a tevéi Vízügyi tudományos tanácskozás Szolnokon A Középtiszavidéki Víz­ügyi Igazgatóság kezdemé­nyezésére tegnap tanácsko­zást tartottak Szolnokon a Felsőtezavidéki, az Észak- magyarországi, a Tiszántúli, a Középtiszavidéki és az Al- sótiszavidéki Vízügyi Igazga­tóságok szakemberei. A megjelentek kedvelt fo­lyón k, a Tisza vízminősé­gét vizsgálják. Megállapítá­saik szerint az ipari létesít­mények számának növeke­dése következtében állandó­an romlik a Tisza vizének minősége. A tanácskozás vezetője, dr. Szebellédy Lászlóné. a VITUKI tudományos osztály­vezetője hozzászólásakor ezt mondta: Elfogy a vizünk? Folyóvizeink nagy része or­szághatárainkon kívül ered. A környező államok ipari szennyvize a mi üzemeink és gyárank által kibocsájtott szennyvízzel együtt olyan mértékű szennyeződést okoz­hat, ami kétségessé teheti még az ivóvízellátást is a későbbi időkben. Három váltósat A küldöttértekezlet ezért célszerűnek tartja a TÁSZI létrehozását. Megbízta a te­rületi szövetség elnökségét, hogy a szeptemberi küldött- értekezletre ennek több va­riánsát és ezek költségkiha­tásait dolgozza ki. Elkép­zelhető, hogy a területi szö­vetség önállóan hozza létre a kereskedelmi irodát. Cél­szerűbb azonban, ha a nagykunsági tsz területi szö­vetséggel együtt, tehát me­gyei szinten szervezik meg. A harmadik variáció: a bu­dapesti TÄSZI-val együtt­működve a szolnoki kiren­deltség szervezze a tsz-ek árukapcsolatait. A helyi TÁSZI a tsz-ek közös vállalkozásaként mű­ködne. Feladata: az áruérté­kesítés és árubeszerzés, az árukapcsolatok szervezése és a piackutatás. Mindezt a tagszövetkezetek megbízásá­ból végezné. Az iroda létre­hozása nagyban elősegítené a kereskedelmi partnerek között az egyenjogúság el­vének érvényesítését. Elárusítóhely as új vásárcsarnokban A tanácskozáson szó esett arról is, hogy a felépülő szolnoki vásárcsarnokban a tsz-ek külön elárusító he­lyet kapnak. A városi ta­nács vb erre .300 négyzetmé­ter helyet ajánlott fel. Az üzletet tsz-közi vállalkozás Társadalmi összefogás a balesetek csökkentéséért Megalakult Szolnokon a közúti balesetelhárítási tanács Alig múlik el nap. hogy a saitó ne adna hírt közle­kedési balesetről. Figyelmet­lenségből, bravúroskodásból, könnyelműségből születnek a tragédiák. A statisztikai adatok bizonyítják, hogy nem lehet eléggé hangsúlyoz­ni: vigyázzunk egymásra, tartsuk be a közlekedési sza­bályokat. figvelmeztecsük társainkat, óvjuk az emberi életet, anyagi javainkat. •Szolnokon 24 százalékkal volt több közúti baleset ez év első felében, mint ta­va1 y. Több mint száz. alka­lommal kellett szirénázva száguldani a a mentőknek, hogy segítségére siessenek a balesetet szenvedőknek. Most úgy döntött Szolnok város tanácsa, hogy a me­gye székhelyén társadalmi szervezetet hoz létre, amely megelőző munkával, okta­tással, neveléssel, propagan­dával igyekszik csökkenteni a balesetek számát. A döntés alapján tegnap a város állami vállalatainak és társadalmi szerveinek képviselői részvételével meg­alakult a városi közúti bal­esetelhárítási tanács, annak elnöksége és 'három szakbi­zottsága. A tanács elnökévé Kozák Jánost, a városi ta­nács vb elnökhelyettesét vá­lasztották meg. Az osztályvezető nyilat­kozatából kitűnt, hogy az egész világon probléma a folyóvizek szennyezettsége. Figyelembe véve azt, hogy a rétegvizek (ártézi víz, nor- tonkutak stb.) kitermelése a vízföldtani adottságok miatt nem tarthat örökké, szüksé­gessé válik, hogy a Tisza menti városok és falvak la­kói is a fogóból fedezzék a szükséges vízmennyiséget. Laboratórium épül Kiskörén A megfelelő minőségű víz biztosítása érdekében hatá­rozták el a tanácskozás részt­vevői, hogy központi víz­minőség vizsgáló laborató­riumot építenek Kiskörén. A Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság kezelésében le­vő. korszerű észlelőállomás a Tisza menti méréseket és a helyi adatokat egyeztetve a tervek szerint előre jelzi majd a várható szennyező­dést és a mérések alapján irányítást adhat a védekezés módszereit illetően. A közös munkát azonban már a labo­ratórium megépülése előtt megkezdik ez év augusztusá­ban. — tóm mm

Next

/
Thumbnails
Contents