Szolnok Megyei Néplap, 1968. július (19. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-26 / 174. szám

1968. július 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Cigaretta és gégerák 1960-ban Magyarországon kétszer annyi cigarettát szív­tak el, mint 1952-ben, s ugyanez alatt a nyolc év alatt csaknem pontosan meg­kétszereződött a gégerák gyakorisága. Igaz, éppen eb­ben az időszakban lett köte­lező a gégerák-esetek beje­lentése, de a két adat között az összefüggés mégsem zár­ható ki. Annál kevésbé, meri a külföldi statisztikai adatok szerint is a tüdörákosoknak 90, a gégerákosoknak pedig 98 százaléka a cigarettázók közül kerül ki, és nálunk is a műtéten átesettek csaknem kivétel nélkül a korábbi erős dohányzás „bűnében” ma­rasztalhatok el. Az orvosok az erős — naponta húsz­huszonötnél több cigarettát elszívók gégéjében kivétel nélkül megtalálják azokat az elváltozásokat, amelyek az úgynevezett „rákelőző” álla­potot jelzik. Annyit azonban el kell ismerni, hogy nem­csak a cigarettázás felelős érte, hanem rendszerint ki­mutatható mellette egy-két más tényező is, mint külön­böző munkahelyi ártalmak, így a szénmonoxid-gáz, bizo­nyos izgató gőzök belégzése, a túl hangos beszéd, stb. A kérdés tisztázatlansága indította dr. Gömöri Béla kandidátus, közkórházi osz­tályvezető főorvost arra, hogy állatkísérletekkel próbáljon hozzájárulni a gégerák ki­fejlődése titkának megfejté­séhez. Zárt térben elhelye­zett tengeri malacokkal időn­ként cigarettafüstöt lélegez­tettek be, bár a tengeri ma­lacok általában nem nagyon hajlamosak a rákra, gégé­jükben a szövettani vizsgá­latok két-három hónap múl­va rákelőző elváltozásokat, b három-négy hónap eltelté­vel minden negyedik kísér­leti állatnál már teljesen ki­fejlődött rosszindulatú daga­natokat mutattak ki. A megbetegedett emberek vizsgálata során szerzett ta­pasztalatok szerint talán még a hormonális viszonyokban bekövetkező változásoknak is lehet szerepük a rák kifej­lődésében. i Mindenesetre célszerű, ha a dohányzó emberek a re­kedtség első jelentkezésére végleg eldobják a cigarettát, mert a rákelőző állapot ide­jén a cigarettázás teljes el­hagyásával az esetek túlnyo­mó nagy részében nemcsak a rák kialakulása előzhető meg, hanem lehetővé válik az addigi elváltozások visz- szafejlődése is. Szivar barna volt és ku­tya. Olyan féldaxli-félfoxi, nem rövid és nem hosszú- sEőrű ős mindent tudott, amit egy városi kutyának tudnia lilik. Tudott szolgál­ni, elhozta a gazdája papu­csát, a vendégeket szaguk szerint rangsorolta és csak éppen, hogy nem beszélt velük. Tudta, hogy asszonya lusta sétáltatni, ez okból nyöszörögni kell, hogy a sze­gény kis kutyának is van­nak „emberi” dolgai, me­lyek néha halaszthatatlanok. Gazdái gyermektelenek voltak és Szivar töltötte be az űrt, amiben pár gyerek szépen elfért volna. Szivar családtag lett. Bizonyos idő­ben tért nyugovóra, bizonyos időben ébredt és megköve­telte, hogy ilyenkor min­denki ébren legyen. Ha a háziak lustálkodtak, Szivar erélyesen ugatott, amit gaz­dái ébresztésnek véltek, ho­lott csak a reggelit követelte. — Szivar a legjobb vekker — mondta a gazdája és cso­dálatos történeteket mesélt kutyájáról a hivatalban kol­légáinak, akik unták már Szivart gazdájával együtt, mert nem tudták, hogy min­den ember költő egy kicsit, ■ég ha számvevő ia_ Zöldség- és gyümölcsellátás a Jászságban A Mt,K új boltokat nyitott Szétnéztünk kedden reggel a jászberényi piacon. Nagy felhozatal és bőséges áru- választék volt. Hiánycikk azonban itt is akadt. Kel­káposztát sehol sem árusí­tottak, egy helyen volt csak zöldbab, 16 forintért adták. Ugyanennyiért a karfiolt is. Három jászberényi terme­lőszövetkezet — Vörös Csil­lag, Lenin, Kossuth — el­árusító pavilont tart fenn. Amit itt tapasztaltunk, nem a legkedvezőbb rájuk. Vá­lasztékuk hiányos, a magán- szektorhoz viszonyítva silá­nyabb az árujuk. Ugyanak­kor: a sárga- és görögdiny- nye, vöröshagyma, burgo­nya, zöldpaprika, paradi­csom fogyasztói ára maga­sabb, mint a MÉK-nél. Egye« cikkeké a magánter­melőkénél is. ről is szólott. A vállalat 20 megyén kívüli tsz-szel, szá­mos társvállalattal és álla­mi gazdasággal is kapcsola­tot tart, öt beszerzőjük járja az országot. Ottjártunkkor Pécsről érkezett zöldség- gyökéi-, Hevesből és Csong- rádból őszibarack. Jászjákóhalmán — a jászberényiekhez hasonló tí­pusú — most nyílt meg a MÉK úi zöldség-gyümölcs boltja. Ellentétben a helyi tsz pavilonjáéval, itt bősége­sebb az ellátás, s az árak is olcsóbbak. Jászki seren három bizo­mányosa működik a válla­latnak. Tan Istvánná — három kisgyermekes anya — április óta árusít lakásán. Mint mondta: megtalálja számítását. Júliusban 60 ezer forint forgalmat vár. s a ju­taléka 2500 forint körül lesz. Nem a teljesség igényével — szétnéztünk a Jászságban. A zöldség-gyümölcs bár drágább, de az ellátás jobb, mint tavaly. Ebben része van a helyi tanácsok és a MÉK erőfeszítéseinek is. — m. 1. — Az 1968—1969-es tané? történelmi évfordulóiról Hazánk történelmének há­rom kiemelkedő jubileumá­hoz érkezünk az 1968—1969- es oktatási évben. Ősszel lesz az 1918-as polgári de­mokratikus forradalom győ­zelmének. majd a Kommu­nisták Magyarországi Pártja megalakulásának, a jövő esz­tendő tavaszán pedig a Ma­gyar Tanácsköztársaság ki­kiáltásának 50. évfordulója. A jubileumok iskolai meg­ünneplésével kapcsolatosan a Művelődésügyi Miniszté­rium közoktatási főosztálya — a KISZ Központi Bizott­ságának illetékes osztályaival egyetértésben — útmutatót adott ki a megyei művelődés­ügyi oszályok számára. A polgári demokratikus forradalom győzelmének 50. évfordulójáról történelem, illetőleg osztályfőnöki órá­kon emlékeznek majd meg a tanitézetekben. A KMP megalakulásának, valamint a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának félévszázados jubileumát úttörő csapatösz- szejöveteleken, illetve iskolai KISZ-gyűlések keretében ün­nepli meg a tanuló ifjúság országszerte. A város új A Lehel vezér téren kor­szerű önkiválasztó boltja van az élelmiszer kiskereskedel­mi vállalatnak. Jól tudjuk, hogy a zöldség és gyümölcs nem fő profil itt. De tarta­nak. Hasonló almát a piacon négy forintért láttunk, itt hatért árusították. Kétszer is megkérdeztük: hogy ad­ják az apró zöldpaprikáju­kat? Nehezen hittünk a válasznak: 17,50 forint. A piacon szebbet mértek nyol­cért, Ügy látszik, a bolt ve­színfoltjai zetője nem kíséri figyelem­mel a napi árakat. A város új színfoltjai a MÉK új zöldség és gyü­mölcs elárusító pavilonjai. Külsőleg is tetszetős formá­jukkal citromsárga színük­kel messziről felhívjak ma­gukra a vásárlók figyelmét. Előregyártott elemekből — télen fűthetők is — az idén épültek. Áruválasztékuk azonban közepes. Bár áraik alacsonyabbak a szabadpia­ci áraknál. Hajnali háromkor kezdenek Benéztünk az fmsz Rá­kóczi úti 33-as számú zöld­ség- és gyümölcsboltjába is. Az áruválaszték szegényes. A paradicsom (két forint) kivételével minden cikket drágábban árusítottak, mint a MÉK boltjaiban. Üj üzletág a MÉK-nél a kiskereskedelmi áruforga­lom. Az idén eddig 24 bol­tot nyitottak és 60 bizomá­nyost foglalkoztatnak a me­gyében. A júliusi kiskeres­kedelmi forgalomtól 3 mil­lió forint árbevételt várnak. A Jászság zöldség-gyümölcs termelő körzet. A jászberé­nyi MÉK kirendeltség még­is 5 boltot nyitott és tíz bi­zományost foglalkoztat. (Jászárokszáll ásón, Jászalsó- szenitgyörgyön. Jászki seren, Jászdóasán, Alattyánban és Jászfényszarun.) Egynéme- lyik havi forgalma 60 ezer forint lesz. További tervefk is vannak. Á tanácsok örömmel fo­gadták, s támogatják az új elárusítóhelyek létesítését Jászberényben a tanácsháza közelében ajánlottak fel üz­lethelyiséget a MÉK-nek.. Jászárokszálláson a tanács telket, építőanyagot, sőt ter­vet is bocsátott a vállalat rendelkezésére. Ezek a bol­tok még az ősz folyamán megnyílnak; A központ)! MÉK telep raktárában hajnali három­kor kezdődik a műszak. A boltosok megrendeléseit haj­nalban összeállítják, s öt óra után már indulnak a túrajá­ratok. S ha napközben ki­fogy az áru. utólag is szállí­tanak. A házi boltos is jól jár Kalmár András MÉK ki­rendeltségvezető és Tiszám- vics László áruforgalmi ve­zető a beszerzés nehézségei­Magyarok az élen A csehszlovák idegenfor­galmi kormánybizottság tit­kársága közzétette a cseh­szlovákiai turizmus 1968 első félévének adatait. Eszerint idén az év első hat hónap­jában húsz százalékkal több külföldi turista látogatott Csehrzlovákiába, mint tavaly január és július között, ösz- szesen 1 835 588 személy. — Legnagyobb számban az NDK-ból keresték fel Cseh­szlovákiát. Ezután következ­nek a magyarok, lengyelek, osztrákok, majd a nyugat­németek. Közben eljárt az Idő. Szi­var tízéves lett, majd tizen­egy, ami kutyasorban mar majdnem aggastyánt jelent, és egy napon nem hagyta ott kosarát, és nem vett tu­domást az állatorvosról se, aki pedig körülrajongta a beteget, sőt — biztonság okáért — az asszonykát is. meg urával, hogy az elhunyt­nak miként adják meg a végtisztességet. Mert a sze­meteskocsi ellen —- nagyon érthetően — minden gondo­latuk tiltakozott. A város­ban azonban nem gondoltak a halandó kutyusokra és az aszfaltot mégse lehetett fel­szaggatni, hogy Szivar „földi Szivar temetése Aztán orvosságot írt, me­lyet Szivar utálatosnak és feleslegesnek minősített, mert bölcsen tudta, — amit a háziak elfelejtettek már —, hogy a földi időnek és a sonkacsülöknek immáron befellegzett. Kinyújtózkodott és azt már nem is hallotta, amikor asszonya sírva tele­fonált urának, hogy Szivar élete elfüstölgött, azaz a fű­be harapott, ami azonban nem teljesen helyes kifeje­zés, mert Szivar csak akkor harapott a fűbe, amikor emésztése nem volt rendben. A gyász rászakadt a la­kásra. Az asszony csendesen járt, amint egy halottasház­nál illik és suttogva beszélte maradványai” valahol a kö­zelben pihenjenek. A gyászolók gondolataikat követve eljutottak kis tel­kükhöz, a közeli hegyen. Igen! Ott puha a föld, ott csend van, egy-két fenyő, egyszóval minden, amire Szivar emlékének még szük­sége lehet. Ez az elhatáro­zás kicsit meg is nyugtatta őket. Azután a néhai Szivar díszes zákocskába került. Másnap — vasárnap volt éppen — a zsákocskát egy öreg hátizsákba süllyesztet­ték és elindultak szótlanul, mint az már ilyenkor illik. A férfi vitte a hátizsákot és benne * Szivart Többet éz egyszer látni, mint ezerszer hallani... f Észt vendégeink Szolnokon Mint arról tegnapi szá­munkban hírt adtunk, né­hány napos látogatásra öt­tagú delegáció érkezett me­gyénkbe Tallinnból. Vendé­geink a délelőtt folyamán felkeresték a megyei párt- bizottságot. Csáki István, az MSZMP KB tagja, a me­gyei pártbizottság első tit­kára köszöntötte őket, s is­mertette megyénket. Mit is mondhat vendé­geinknek megyénkről a há­zigazda? Nos, amikor egy ilyen rögtönzött összegezés­re kerül sor, akkor tűnik ki, hogy tulajdonképpen mi­Íven sokat. Az NSZK-ban, Angliában és a máshol is jól bevált Heller—Forgó féle léghűtő berendezést szállí­tunk például a Szovjetunió hideg égöve alatt épülő atomerőművéhez. Szolnokon van az alföldi olajbányászok központja. Eddig 110 mil­liárd köbméter földgázt tár­lak fel, s annak körülbelül 10 százalékát megyénkben. Több milliárd köbméter szénsavat tartalmazó mező­ink vannak. A tiszavárko- nyi rész hasznosítására a kohászati ipar fejlesztése ér­dekében megtették az első lépéseket. S aminek főleg a kun vá­rosok lakói örülnek; 15 új ipartelep létesítése van fo­lyamatban megyénkben. El­készültük után háromezer embernek biztosítanak meg­élhetést. Bár az ország Ipari ter­melésének elenyésző száza­lékát adjuk, néhány termék jórésze tőlünk kerül ki. így például az ország kénsav- gyártásának 74, szuperfosz­fáttermelésének több mint 60 százalékát megyénk ad­ja. (S egy 200 ezer tonnás új kénsavgyár tervezése most van folyamatban. Az is Szolnokon épül majd fel.) Hazánk dohánytermelésének 20 százalékát itt készítik elő (fermentálják) feldolgozásra. Az ország bőrcipő termelé­sének majdnem 20 százalé­kát szintén megyénk adja. Mezőgazdaságunk jelené­ről és jövőjéről is nagysze­rű dolgokat említhetünk, így például: ha elkészül a második tiszai vízlépcső, megyénk 42 százaléka ön- tözhetövé válik. Megyénk „kincstára” tehát rendben, meg lehet mutatni vendége­inknek. Kosztantyinov Vaszilij Nyi- kiforovics, a delegáció veze­tője kifejezte örömüket, hogy megyénkbe látogat­hatnak, mert — mint mond­ta, — többet ér egyszer lát­ni valamit, mint ezerszer hallani róla. A testvérvárosunk Iránti szíves érdeklődésre válaszol­va elmondta, hogy az idén kezdett rekonstrukció ered­ményeként Tallinn tengeri kikötőjének befogadóképes­ségét négyszeresére növelik. Amellett építenek egy több­ezer embert foglalkoztató halász kikötőt. Megemlítet­te, hogy az ■ észt főváros ipa­ri fejlesztésének nagy gátja a vízhiány. Ezért a 130 ki­lométerre lévő tó vizét ve­zetik be Tallinnba. A közvetlen hangú talál­kozón — melyen résztvet- tek a megye és Szolnok, va­lamint Túrkeve és Jászbe­rény vezetői — sok minden egyébről szó volt. így pél­dául az új gazdasági me­chanizmus szovjetunióbeli eredményeiről, a magyar áruk ottani fogadásáról stb. A küldöttség a délutáni órákban városnézésen vett részt. Többek között felke­resték a Damjanich Mú­zeumot, a gyárnegyedet és a tallinni körzetet. Tegnao programjuk befejezéseként Tisza-ligeti úttörőtáborba v< togattak. Csak az asztalosokon múlik?... Hányszor történik meg velünk, hogy üres kézzel jö­vünk ki a bútorüzletből! Az eladók kényszeredett; mo­sollyal közlik; „Sajnos, nincs kérem... Talán a következő szállításnál­Ilyenkor azután szidjuk a kereskedelmet, a bútorok készítőit, mert nincs tv-asz- tal, ülőalkalmatosság, vagy más bútordarab. Arra még gondolni sem merünk, hogy olyan „apróság” okozza a bosszúságot, mint a szeg vagy a facsavar hiánya. Ese­tenként olyan mérvű a hiány ezekből a filléres árukból, hogy jelentős zök­kenőket okoz a termelésben. Még az sem enyhíti a hi­ányt, hogy Ktsz-ek, bútor- készítő vállalatok anyagbe­szerzői a lakosság részére nylon tasakokban forgalom- bahozott szöget, facsavart Egyébként ragyogó, szép nap volt, de ők erről nem vettek tudomást. A hegy és a vonat tele volt kirándu­lóval. A vonatban ember em­ber hátán. A vidám tömeg­ben senki sem törődött ve­lük, mert senki sem sejt­hette, hogy az óvatosan föld recsúsztatott hátizsákban Szivar utazik. Örültek, amikor kiszállhat­tak és ismét egyedül lehet­tek. A hátizsákot nagy siet­séggel kellett kirángatni a többi utas cókmókja közül. A vonat elzakatolt, a reggeli párában egy varjú károgott és ez nagyon illett a han­gulathoz. — Emlékszel, amikor ha­zahoztad? — suttogott az asszony. — Akkor is ebben a hátizsákban... A férfi csak bólintott. Odaérve, a hátizsákot gyengéden letette telkük pu­ha mohájára. Azután bement a szerszámos bódéba, ásóval jött vissza s az egyik fenyő alatt ásni kezdte a sírt. — Később az asszony is ásott, majd fenyőgallyakkal kibé­lelték Szivar kriptáját és a férfi végül azt mondta: — Add ide^. felvásárolják. Ilyenkor per­sze ismét a kereskedőket „áldja” az, aki éppen szeget vagy 10 facsavart akart vá­sárolni... E nélkülözhetetlen anya­gok jó részét a Csavaráru­gyár készítené — ha kitudná elégíteni az igényeket. Pró­bálkoztak már alumínium­csavarral — érthetően nem felel meg a követelmények­nek. Gondoltak importálás­ra — lényegesen drágábban, mint a hazai termék s ez is kevés. Csak éppen egyről nem hallottak még az anyagbeszerzők, akik szinte mindennapos „vendégek” a gyárban. Arról, hogy a Csa­varárugyár jelentősebb bő­vítésével orvosolnák ezt az „apró” bosszúságot. Pedig talán ez lenne a leg­kézenfekvőbb. • • — moha — Az asszony keze reszketve bogozta a hátizsák zsinórját, széthúzta a száját, hátrahő­költ és arca eltorzult. — Béla... — No?! Béla odament és ő is bele­nézett a hátizsákba értel­metlenül és sápadtan, mert a hátizsákban volt: egy kis — egészen kicsi — sonka, egy üveg szilvórium, egy zacskó tepertős pogácsa, puha ke­nyér, kemény tojás és szardí­nia... de Szivar nem volt sehol. Siettükben a háti­zsákot elcserélték, Szivar pedig tovább utazott azzal a feltett szándékkal, hogy ezen a napon még nagyobb meglepetésekkel szolgál egy hasonló hátizsák jóhiszemű gazdájának. A nap azonban tovább sütött, a férfi megszagolta a sonkát. — Kitűnő... Azután a szilvóriumot: — Csodálatos! — és gya­nakodva körülnézett. — De vigyük be a házba, mert er­re sokan járnak és végered­ményben azt a Szivar se kí­vánhatja, hogy állva üljük meg halotti torát... Fekete István

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents