Szolnok Megyei Néplap, 1968. június (19. évfolyam, 127-152. szám)
1968-06-21 / 144. szám
19M. június 21. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Huszonhat ember otthona Két hosszú fehér épület áll egymás mellett, az egyikben férfiak laknak, a másikban nők laktak valamikor. Most üres. Utoljára vagy öt éve dolgoztak itt olyan nők, akik munkásszálláson éltek. Szele- vényiek voltak — emlékezik vissza Kiss Ferenc, aki jelenleg a gondnoki teendőket is ellátja a munkásszálláson. A Kunszentmártoni Állami Gazdaság jelenleg csak huszonhat olyan munkást foglalkoztat, akik munkás- szálláson kértek elhelyezést Szalmazsák — — Ebben az évben kicseréljük az ágyakat — mondja a gondnok. — Először szalmazsákok voltak ezeken a vaságyakon, azután ahogy jobban tellett matracokat vettünk. Most kidobjuk az egészet, ágyastól matracodtól és sezlonokat veszünk. Meg szekrényeket a ruhaneműknek és az élelemnek. Akkor a folyosóról el lehet vinni azokat a régi szekrényeket. — Mennyit áldoznak az idén o munkásszállásra? Rádió — újság — tévé — Sajátjuk a rádió vagy a gazdaságé? — A sajátjuk. A társalgóban van egy rádió, azt mi vettük. Oda szoktuk bevinni az újságokat is. Esténként NAPIRENDEN a termelőszövetkezeti jog Cserkeszöllőn, Tiszakürtön, Cibakházán laknak, nem tudnak naponta hazajárni. A kunszentmártoniakat naponta hozza-viszi áz állami gazdaság. sokan pedig kiköltöztek. A fehér ikerházak sora itt húzódik a központi épület szomszédságában. — Egy ház és egv istálló volt itt, amikor megalakult a gazdaság. Amit lát itt körben, az mind azóta épült. Hosszú, félhomályos folyosóról nyílnak a szobák. Egyben általában öt-hat vaságy van, asztal, a sarokban állványon lavór. matrac — sezlon — Vagy huszonöt—harmincezer forintot. — Havonta mennyit fizetnek az itt lakók?. — Negyvenet. Az egyik szobában a falnak fordulva idősebb férfi alszik, a másikban szól a rádió. Ételszag árad a folyosóra, odabent főznek a vil- lanyrezsón. — Saját konyhánk és étkezdénk van, de néha nem fizetnek be, inkább maguk főznek valamit. oda lehet bemenni rádiózni, meg olvasni. — Be is mennek? — Igen, bár ha a tévében valami iobb műsor van. inkább azt nézik. A BUDAPEST ÉS VIDÉKE TEJIPARI VÁLLALAT JÁSZFÉNYSZARUI TEJÜZEME KASKAVÁL SAJTOT GYÁRT JUHTEJBÖL. NAPONTA 6300—6500 LITER TEJET DOLGOZNAK FEL, AMIBŐL 13 MAZSa KASKAVÁL SAJT KÉSZÜL. A KÉSZ TERMÉKET AZ ARAB ORSZÁGOKBA EXPORTÁLJÁK. Kocza István művezető a tejet előmelegíti a beoltáshoz Smazsinka Zoltánné az érlelés alatti sajtot forgatja Eső helyett Reméljük megoldást találnak ! Szomorú hír a kislakásépítőknek A megyei Építőanyagipari V. főkönyvelőjétől azt hallottuk, hogy amennyiben nem tudnak megegyezni a MAHART-tal, leállítják a tiszai sóderszállítást. A vitával kapcsolatos kérdésünkre a következő felvilágosítást kaptuk: — Az alacsony vízállás miatt a MAHART uszályai csak 50 százalékos terheléssel közlekedhetnek. A szállítási költségeket figyelembe véve egy-egy uszályért mintegy tízezer forintot fizetünk. Eszerint ha egy fordulóval százötven köbméter sódert tudunk Szolnokra juttatni, mintegy tizenötezer forint a bruttó bevételünk. Ha ebbői a szállítási költséget, leszámítjuk, nyereségünk van. A MAHART szolt oki képviselete azonban ragaszkodik a vállalati szabályzathoz. Elismerik, az uszályokat csak 50 százalékos terheléssel lehet vontatni az alacsony vízállás miatt, de ettól függetlenül a hajók kapacitását figyelembe véve 9o százalékos terhelés szállítási költségét követelik. Nem kell közgazdásznak lenni ahhoz hogy bárki kiszámítsa; ha az említett követelésnek az építőanyagi pari vállalat eleget tesz, akkor csak ráfizet a szállításra. Meglepődve hallottuk a két vállalat közötti vitát. Véleményünk szerint, ha a MAHART ragaszkodik az elképzeléséhez, ez a kislakásépítkezőket sújtja. Még meglepőbb volt az, hogy mindkét vállalat képviselői tudják: a lakásínség mihamarabbi megszűntetése érdekében maximálisan támogatni kell a családiház építőket A főkönyvelőtől azt a tájékoztatást kaptuk, hogy csak egy hónapra elegendő sódert táróin alt. — ti __ Na gyüzem a IX. VIT előkészítésére A most közreadott eseménynaptár tanúsága szerint június utolsó tíz napjával ».nagyüzem” kezdődik a IX. világifjúsági és diáktalálkozó magyarországi előkészületeiben. Az ifjúkommunisták népes tábora a fesztivál „Szolidaritás, Béke, Barátság” jelszavának jegyében változatos programmal köszönti a július 28-án megnyíló szófiai seregszemlét. A következő hetekben hazánk valamennyi részében százával rendeznek gyűléseket, klubnapokat, kiállításokat és más megmozdulásokat. A legkülönbözőbb művészeti ágak is helyet kaptak a tervekben. , Ügyes kezű ezermesterek tízezrei maguk készítette ajándékokkal gazdagítják a Bulgáriába utazó magyar küldöttség útx-a valóját. A delegátusokat minden megyében ünnepélyesen búcsúztatják. A lányok hímezik már azokat az ernlékszalagokat, amelyek a június végén vízre szálló barátság csónaktúra vörös lobogóin jutnak el a bolgár fővárosba. A túra magyarországi szakaszának táborhelyein ifjúsági demonstrációkat rendeznek a Budapestre érkező „flottjl- lát” víziparádé köszönti a Dunán. Szófiában szerdán megtartották a Világifjúsági Találkozó nemzetközi előkészítő bizottsága operatív irodájának ülését Lcsezár Av- ramovnak, a Bolgár Kommunista Párt Politikai Bizottsága póttagjának, a minisztertanács elnökhelyettesének vezetésével. Az ülésen megvitatták a fesztivál kiemelkedő rendezvényeinek végleges tervét A nemzetközi előkészítő bizottság irodája megválasztotta az operatív vezérkart amely a fesztivál napjaiban végzi majd a közvetlep, gyakorlati irányítást. Hamarosan nyilvánosságra hozzák a íes'tivál pontos programját. A Nagykunsági Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének elnöksége a közelmúltban megvitatta érdekeltségi területének jogvédelmi helyzetét. Az elnökség megállapította, hogy a termelőszövetkezeti jogtudomány, jogvédelem hosszú utat tett meg a kezdeti patronáló munkától. A fejlődés állandó ösztönzője: a termelőszövetkezetek gazdasági, szervezeti megszilárdulása, a külső kapcsolatok bővülése, növekvő igényessége, s nem kevésbé a szövetkezetek belső életének sokrétű szociálpolitikája. A termelőszövetkezetek üzemi, gazdásági tevékenységük során rendszeresen kapcsolatba kerülnek más szervekkel. Annak ellenére, hogy a kapcsolatok jogilag szabályozottak, mégis, különösen a trösztökkel szemben a jogilag biztosított egyenlő partnerség a gyakorlatban még nem tudott kialakulni. Ennek egyrésze a potenciális, gazdasági erőkülönbség az oka, másrészt az érvényesíthető jogoktól való el- tekintés hozza hátrányos helyzetbe a termelőszövetkezeteket. A trösztök potenciális gazdasági erejükből fakadóan bizonyos köz- gazdasági szférákat monopo- lárisan tudnak uralni, velük szemben esetenként még a jogilag biztosított lehetőségeket sem célszerű érvényesíteni, mert esetleg gazdaságilag hátrányosabb helyzetbe kerülhetnek a termelőszövetkezetek. Kérdés, milyen megoldások hozhatnak eredményt, milyen úton lehetne fenntartani — a népgazda sági- lag is fontos — egymással kapcsolatban álló felek érdekeiben a kölcsönös előnyöket tartalmazó egyensúlyt. Ha a termelőszövetkezetek társadalmi szerveinek joei és közgazdasági szakemberei megtaláliák az érintett területet szélesebb- törú. egészséges egvüttmú- ködésének a lehetőségeit, akkor ez önmagában gazdasági potenciált is jelenthet, a jogok érvénvesítése reali- záfhatóvá válik a hasonló gazdasági erőt képviselő trösztökkel szemben is. A termelőszövetkezetek külső kapcsolatainak bővülése ellenére is a termelőszövetkezeti jogszolgálatban igen kis területre szorítkoznak a perek. A jogvitás ügyek többnyire nem a bíróságon dőlnek el, a két fél kozott előzetes megegyezés jön létre. Ez helyes, ha az érdekek kölcsönösen érvényesülhetnek. így szerződéses megállapodások előkészítése, s megkötése, valamint a vitás ügy ék lebonyolításán kívül a jogtanácsosi munka gerincét a „mai” jó gyakorlat szerint máris; — a preventív tanácsadói tevékenység, — a gazdasági döntésekben. az üzem és munkaszervezésben, az irányításban való közvetett vagy közvetlen részvétel képezi, — emellett a jogtanácsosoknak a szövetkezet szociálpolitikájába alkotó módon kell bekapcsolódniuk, tekintve, hogy a jogállás, a hivatalos véleményalkotás elválaszthatatlan a termelőszövetkezeti demokrácia, a közösségi élet és a szociális helyzet formálásától. Ezek után viszont kétségessé válik, hogy ezt a vezetői szintű, természeténél fogva rendkívül sokrétű jogi munkát mellékfoglalkozásként jó eredménnyel lehet-e ellátni? A Nagykunsági Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége érdekeltségi területén mindössze négy főhivatású termelőszövetkezeti jogtanácsos dolgozik. Ha összehasonlítjuk a termelőszövetkezeti jogtanácsos által ellátott termelő- szövetkezetek jogi helyzetét az ügyvédi munkaközösség által képviselt termelőszövetkezetekkel, kétségkívül különbség tapasztalható, ami elsősorban abból következik, hogy a főhivatású termelőszövetkezeti jogtanácsosnak élményei vannak a termelőszövetkezeti étetböl. döntéseit, cselekvéseit szövetkezeli tapasztalatokon tudj;, kialakítani. Nehezíti a jogtanácsosok munkáját a szükséges mezőgazdasági. szervezési szakismeret hiánya, aminek megszerzésére feltétleoiü módot A tévé készüléket a ta- nácstex-emben helyezték el. A berendezés modex'n, kényelmes. A falak mellett párnázott székek sorakoznak, előttük alacsony, fényezett asztalok. A terein végében áll a tévé, a szemközti fai mellett a „könyvtál-”. Egy háromajtós, hatalmas szekrény. A gondnok hirtelen nem is tudja megmondani, mennyi könyv van benne, a könyvtárost pedig nem tudjuk előkeríteni, kiment valahová a határba, hiszen csak munkaidő után könyvtáros. — Valamikor a környék összes lakosa ide iárt televíziót nézni, ma már inkább csak a munkásszállás lakói jönnek be. A környékbeli házakban mindenhol van tévé. Olyan dolgozónk is van, aki tizenegy gyereket nevel, mégis vett televíziót. Ez teljesen új, modern készülék, sajnos csak felügyelet mellett engedélyezhetjük a használatát. — Miért? — A régit elrontották sőt alkatrészeket szereltek ki belőle, teljesen használhatatlanná vált — Gondnokok örök panasza, hogy a lakók nem becsülik meg azt, amit a mun. kásszálló nyújt nekik. — Lehet. De többféle ember van. Olyanok is, akik megbecsülik, olyanok is, • akik nem. És ha elpusztítanak valamit, mindnyájunké a kár. Bistey András kell adni. Kétségtelen az is, hogy a szövetségi vezetés sem igényji még kellő mértékben — az általa anyagilag ugyan elismert — jog- . tanácsos munkáját saját tevékenységéhez. Nyilván csak akkor várhatunk megfelelő színvonalú munkát, ha követelményeket állítunk fel. A kialakult új gazdasági helyzetben könnyen belátható, hogy mellékfoglalkozásként ellátott jogi képviselet nem jelenthet végleges megoldást. Ez az igényesség különösen akkor nem hat túlzásként, ha számításba vesszük a termelőszövetkezetek ezzel kapcsolatos anyagi terhét. Például a 63 nagykunsági termelőszövetkezet körülbélül 600 ezer forintot fizet ki jogtanácsosi munkáért különböző illetmények címén. Ehhez képest legfeljebb 20— 30 százalék költségszintnö- vekedést jelentene az érdekeltségi területen, ha minőén tagszövetkezetünkben társas formában önálló jogtanácsos látná el a jogi és szociálpolitikai munkakört. Sajnos az esetleges pénzügyi lehetőségek ellenére sem lehet ilyen megoldást általánossá tenni, mivel nagyon kevés a termelőszövetkezeti jog gyakorlati szakembere. Ismeretes &z is, hogy a termelőszövetkezeti jogászok munkaköre sem elvi, sem gyakorlati vonatkozásban még nem alakult ki. Éppen ezért, hasznos lehetne — a Szovjetunióhoz hasonlóan — jogtanácsosi mintaszabályzat kidolgozása. Nyilván minden részletre kiterjedő, úgynevezett típus-tevékenység jegyzéket nem lehetne előre összeállítani, de elveiben rögzíteni lehetne a jogtanácsosok munkájának kapcsolatait, illeszkedését a termelőszövetkezet irányításába, szervezésébe, fejlesztésébe. Ez annál inkább időszerű, mivel a termelőszövetkezetek különböző szintű társadalmi, szervezeti bizottságai megalakultak és a szövetkezetek érdekvédelmének igen fontos feladata a jogvédelmi hálózat szervezése, szakmai színvonalának növekedése. — borsos — A kékcápa Nagybátyámat, Ferdinánd bácsit ' sohasem szerettem igazán. Túlontúl akkurátus ember. Foglalkozásra nézve könyvelő, de „társadalmi munkában” szívesen vállal szőrszálhasogatást. Egyetlen szenvedélye van, a horgászat. Ferdinánd könyvből tanult pecázni. Minden szaktanácsot megfogadott, — gondolom ezért — nem is fogott még tiz dekás- nál nagyobb halat. Két esztendővel ezelőtt a skót domolykó horgászok lapjában azt olvasta, hogy egy kétméteres. horogra akadt domolykó úgy kirántotta a ladikban ülő horgászt, mint a pinty. Azóta Ferdinánd bácsi, ha a Holt- Tiszán pecázgat, mindig kiköti magát egy vastag fatörzshöz. Varia a nagy halat, amely férfiasán megrángatja majd a derekát. Hiába. Csak tíz dekás keszegeket fog. Néhány hónapja azonban különös dologra figyelt fel a csalódja. Ferdinánd a legnagyobb melegben sem veti le az ingét. Valamit takar- gat. — gondolta a felesége és egy alkalommal titokban megleste a fürdőszobában. A dereka kék-zöld volt a vastag kötéltől, amivel horgászás közben a fához kötözi magát. A titokzatos dolog híre Ferdinánd kollégáinak is a fülébe jutott Azóta csúfolják az öreget Kékcápának. Cttak leériékeltet Nagyon megszoktuk már a szezonvégi kiárusításokat és a leértékeléseket. A ruházati és közhasználati cikkek után mind gyakrabban látni leértékelt konzerveket és külföldi italokat is. Jómagam az olcsó bolgár borokra vadászok kitartóan és szenvedélyesen. Nemritkán szép sikerrel. A minap a szolnoki l-es önkiszolgálóban cserkésztem, olcsó bor után kutatott vizsla szemem. Ott azonban, ahol még előző nap is a tízforintos Misket hivalkodott, német ribizlibort fedeztem fel. Ez is ió. Kosárba raktam egy palackot. Ebben a pillanatban hozzám lépett egy nő és megkérdezte, leértékelt-e az ital. Mondtam, hogy nem. Üveggel együtt azonban így is csak tizenkettő. — Komolyan? — húzta el a szóiát és hátat fordított. — Hölgyem, — szóltam utána. — Csak vicceltem. Ez a bor még tegnap tizenkilenc volt. — Leértékelt? Az más. Két palackot tett a kosarába és vidáman a pénztárhoz sietett. — bj — Szolnok megyei Építőipait és Javító Vállalat kubikos, kőműves szakmunkásokat és kőművesek mellé segédmunkásokat vesz fel állandó munkára. Jelentkezni lehet: Szolnok,, Kossuth tér, Irodaház 1. em. 12.
