Szolnok Megyei Néplap, 1968. május (19. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-14 / 111. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZOLNOK MEGYEI | A MEGYE PÁRTBtZOTTSÁS ÉS A MEGYB THIÁCS LAKA Ára 70 fillér XIX. évfolyam, 111. szám. 1968. május 14., kedd. Népművelők a tsz-ben En is azok közé tarto- Bom, akik némi fenntartás­sal böngésznek statisztikai adatok között. Főleg akkor, ha az adatszolgáltatást lai­kusok végzik. Ezért koránt­sem a teljesség igényével vettem kézbe a minap a ■jászberényi járási tanács művelődésügyi osztályán a termelőszövetkezeteikből visz- szaküldött adatszolgáltató la­pokat. Tóni barátom, a járás egyik népművelési felügye­lője mondogatta közben: — Nincs itt még minden szö­vetkezetből a felmérő lap* A 21 szövetkezetből csak 17 küldte vissza. Meg aztán az is lehet, hogy valamelyik helyen valamilyen rendez­vényből egyel több vagy kevesebb volt a feltüntetett­nél. Nos, mindezzel számot ve­tettem, mégis az adatok elemzéséhez fogtam. Szerin­tem nem is az a döntő, hogy *— példaként említve —har­mincöt vagy harminchat klubfoglalkozást tartottak ta­valy a járás termelőszövet­kezeteiben, hanem az, hogy milyen vonatkozásban ered­ményes a tsz népművelési ügyvezetők munkája, s mi­ben hiányos. S mivel ilyen vonatkozásban számottevő eltérés nem nagyon van a többi járáshoz viszonyítva, érdemes munkájukon medi­tálni. A termelőszövetkezetekben Végzett népművelési munka szükségességét ma már sen­ki sem vitatja. A tsz-ek ve­zetői is felismerték fontos­ságát. Ékre vall az is, hogy a jászberényi járás 21 közös gazdasága közül 19 már al­kalmaz népművelési ügyve­zetőt. Igaz, fizetésük még inkább csak jelképes, hiszen a 150—200 forint tiszteletdíj korántsem tekinthető szá­mottevő jövedelemnek. Né­hány szövetkezetben munka­egységet írnak jóvá a nép­művelési ügyvezető javára. Az egyik helyen kevesebbet, a másikon többet. Lehet tű­nődni azon, hogy ugyanazért a munkáért miért kap csak öt munkaegységet az ügyve­zető, s ugyanakkor miért írnak kollegája javára öt­vennégyet a másik gazda­ságban? JÓ Volna, ha megkö­zelítőleg azonos jövedelem­ben részesítenék őket. Per­sze, fizetési kategóriát erre kiagyalni nem volna célsze­rű. Néhol ugyanis egyéb megbízatással kötik össze a népművelési ügyvezetők munkáját, s a kettőt együt­tesen dotálják. A jászapáti Velemi Tsz-ben ilymódom juttatnak 1100 forintot az ügyvezetőnek. Az ilyen munkakör-ösz- szevonás azonban nem min- delhol válik be, s nem je­lenthet végleges megoldást. Egyre inkább felvetődik n kérdés, helyes-e, hogy a népművelési ügyvezető egy­ben tűzvédelmi és egyéb feladatokat is ellásson, csu­pán azért, hogy ilyen címen is növeljék csekély tisztelet­díját? Egyre többen vallják azt a nézetet — s megítélé­sem szerint ez a jövő útja —. hogy’ ahol egy szövetke­zetbe tömörült a falu népe, ott a községi művelődési ház igazgatója lássa el a szövet­kezet népművelési ügyveze­tői tisztét is. A falu és a tsz érdekazonossága ugyanis magától érthető ilyen eset­ben. S ezzel a gondolattal ösz- szefüggésben felvetődik: nem válna-e tartalmasabbá a falusi művelődési házak munkája, ha átvenné azo­kat m helyi termelőszövafe kezet? Szerintem ezáltal jobban igazodna a helyi igé­nyekhez a népművelés, és a szövetkezetek erősödésével párhuzamosan a művelődési házak szűkös anyagi lehető­ségei is kedvezőbben ala­kulnának. Ennek mérlegelése, s főleg a lebonyolítása azon­ban a jövő dolga. Napja­ink feladata inkább mostani lehetőségeink jobb kihasz­nálása. Koránt sem élünk ugyanis kellően azokkal. A személyi feltételek pedig adottak a jobb, hatásosabb munkához. A jászberényi járás tsz-eiben alkalmazott népművelési ügyvezetők kö­zül például háromnak van nyolc általános iskolai vég­zettsége. A többi érettségi­vel vagy főiskolával rendel­kezik. Többségük mezőgaz­dasági technikus. Főleg ezért elgondolkoztató, hogy a termeléssel, a szövetkeze­tek főbb feladataival való foglalkozás miért szorul hát­térbe a népművelési mun­kában? Bizonyára azért, mert úgy gondolják, az már túlesik a népművelés hatókörén. Fel­tehetően ennek tudható be például, hogy tavaly a jász­berényi járás területéről legalább hatvan alkalommal, többezer tsz-tagot vittek színházba, s szintén ezreket kirándulni, — de ugyanak­kor mezőgazdasági szakkör­re, szakmunkásképző vagy arra előkészítő tanfolyamra alig néhányat. Arról nem is beszélve, hogy nem mind­egyik akadémia, illetve tan­folyam volt sikeres. Nem akarok én a szín- házbajárás ellen beszélni. Csak örülni lehet annak, ha tsz-tagok szép előadások megtekintésében lelik örö­müket. Az is jó, ha hazánk tájaival ismerkednek. — A kultúra, a látókör szélese­désének fogalmába mindez szerves részként illeszkedik be. De csak részként, s nem a teljesség igényével. Ko­rántsem mondható művelt embernek az, aki ugyan többé-kevésbé tájékozott a színházi világban, de saját munkaterülete szakkérdései­ben nem járatos. Érdekes, hogy a jászberé­nyi járás szövetkezeteiben általában azt mondják, sok szakmunkásra volna szüksé­gük. Van olyan gazdaság is, amelyik kétszázat tudna foglalkoztatni. S ugyanakkor tagjai közül senki sem ta­nul. Ellenvetésként szokták azt mondani: az embereket, fő­leg a fiatalokat nem érdek­lik a szakmai kérdések. De hát akkor mi érdekli őket? A jászberényi járás szövet­kezeteiben ugyanis zenekart, tánccsoportot, irodalmi szín­padot, fotoszakkört, színját­szócsoportot is csak nagyí­tóval lehet találni. Mindezek alapján mond­hatjuk: a tervszerű munka hiányzik általában a szövet­kezetekben végzett népmű­velésben. S nemcsak a jász­berényi járásban. Ez a terü­let máshol is a lehetőségek földje. Érdemes- felfigyel­ni rá. S. B. Végre eső! Az ország nagy részében megindult az eső Megkéstek a fagyosszentek — 1901 óta nem volt ilyen szárazság Vasárnap délben az ország különböző pontjain — így a fővárosban is — 34 Celsius fokot mértek, sőt Baján 35 fokig emelkedett a hőmérő higanyszála. Május 12-én 97 éve, a hazai meteorológiai megfigyelések kezdete óta sem volt ilyen magas hő­mérséklet. Néhány órával az abszolút melegrekordot követően azonban az ország nyugati szélein már hozzá­fogtak a naptár szerinti kö­telességük teljesítéséhez a fagyos szentek. Az Atlanti óceán felől ugyanis az esti órákban sarkvi­déki eredetű hideg légtö­megek lépték át határain­kat. A hideg légtömeg éjfél után óránként több mint 80 kilométeres sebességű szél­lökések kíséretében érte el a fővárost; A hideg levegő a délelőtti órákban érkezett az ország keleti határszélé­hez, de a két országrész kö­zött még mindig 13 fokos hőmérsékleti különbségek adódtak. Többszáz helyen működ­nek az országban mérőállo­mások, amelyek rendszere­sen figyelemmel kisérik a csapadék alakulását: Az eredmények egybevetésénél kitűnt, hogy az elmúlt év október elseje és az idei áp­rilis elseje között az utóbbi 40 év átlagához mérve a szokásosnál 150—160 milli­méterrel kevesebb csapadé­kot kapott a talaj. Május­ban ez a hiány még tovább nőtt — legalább 50 millimé­terrel —I úgy hogy a legtar­tózkodóbb vélemény sze­rint is legalább 200 milliméternyi nedvesség hiányzik a föl­dekről. A mezőgazdasági összesí­tések szerint amióta a rend­szeres feljegyzéseket veze­tik, tehát 1901 óta, nem volt ilyen szárazság az országban ebben az időszakban. Az időjelző állomás tájé­koztatása szerint tegnap a késő esti órákban már majd­nem az egész ország terü­letén megindult az esőzés. Erős csapadékhullást jelez­tek a Dunántúl nagy részé­ről, Szegedről, Kecskemét­ről, Békéscsabáról, Kalocsá­ról. Ugyancsak megindult az esőzés Budapest környé­kén. Szolnok megyében a megyeszékhelyen kívül több helységbe szintén megérke­zett a várva-várt eső. Tisza­füred környékéről viszont csak száraz vihart, villámlá­sokat, erős szelet jeleztek. Az ország keleti részéből Debrecen kapott kevés esőt, viszont Miskolc környékére eső helyett szél érkezett. Megkezdődtek az írásbeli érettségik az ország középisko­láiban. Képünkön Molnár Anna, a szolnoki Verseghy Ferenc Gimnázium IV/C osztályos tanulója magyar dol­gozatát készíti a: Bezárni és lefokozni 11 Sántító egyenjogúság m Egy ember halála Észt vendégek Szolnokon A tavaly őszi baráti láto­gatás viszonzásaként tegnap Szolnokra érkezett a tallinni vendéglátó tröszt igazgatója, a vendéglátóipari vállalat technikusa és a tallinni Szolnok-kávéház-étterem fő­szakácsnője. A Szolnok és Vidéke Ven­déglátóipari Vállalat észt vendégei 20 napot töltenek itt. Ez idő alatt kicserélik tapasztalataikat, szakmai vi­tákon, gyakorlaton vesznek részt. Nyereséges ágazat a juhászat ISagyivánon 180 mázsa gyapjút értékesítettek A nagyiváni Űj Élet Tsz- ben több mint kétmillió ár­bevételt hoz a juhászat A mostoha körülmények között gazdálkodó szövetkezetben a juhászat nyereséges üzemág, ezért fejlesztették is. Jelen­leg több mint ötezer birká­juk van. Háromszáz tejesbárányt Olaszországba vittek a gaz­daságból. Június végéig 800 pecsenyebárányt szállítanak, szintén export célokra. A bárányokért több mint fél­millió forintot kapnak. Je­lentős árbevételt hoz a tej is. A gazdaságban befejező­dött a juhok nyírása. Az át­lagsúly a tavalyi 3,37 kilóról 4,09 kilóra emelkedett. A 180 mázsa gyapjút már át­adták a felvásárló vállalat­nak. összesen 1 480 000 forin­tot kaptak érte. x A lakosság jobb ellátásáért Á magánkiskereskedelem­ről nemrégen megjelent kor­mány határozattal kapcsola­tos tevékenységről és tenni­valókról Gerle Imre, a KI- SOSZ elnöke nyilatkozott a2 MTI munkatársának. — A kiskereskedők száma országosan mintegy 8500 kö­zülük Budapesten 3400 mű­ködik. Legnépesebb a zöld­ség-gyümölcs szakma —, 1812 magánkereskedővel, s viszonylag sok a vegyeske­reskedő és a virágárus. Vi­szont néhány kereskedelmi ágazatban több magánkiske­reskedő működésére volna szükség. — A KISOSZ fontos fel­adatának tartja, hogy a párt politikájának, illetve a kormányhatározatnak meg­felelően az új jogszabály le­hetőségeivel élve megszer­vezzék a lakosság ellátását olyan területeken, ahol nincs megfelelő szocialista keres­kedelmi hálózat. A KISOSZ rendelkezésére álló jelzések szerint a mostani 350-nél jóval több, legalább ezer— ezerkétszáz — vegyeskeres­kedésre lenne szükség, főleg azokban a kisközségekben településeken, ahonnan kilo­métereket kell megjárni a mindennapos közszükségleti cikkek beszerzéséért. Ugyan­csak szükség lenne főleg vi­déken — a Bizományi Áru­ház üzleteinek hiányában — a használtcikk kereskedők fokozottabb tevékenységére. A magánkereskedelem nagv- ban hozzájárulhat az üdülő, nyaralóhelyek jobb ellátá­sához a most lehetővé vált panzió-szolgáltatásokoa kí­vül például üdítőitalok, élelmiszerek, ajándékcikkek árusításával. A KISOSZ egyébként — miután javas­lata szükséges az engedélyek kiadásához — biztosítani kí­vánja, hogy megfelelő szak­értelemmel rendelkező sze­mélyek nyithassanak üzletet, standot. Ezenkívül segítsé­get nyújt a működési enge­délyek megszerzéséhez, a kereskedői tevékenységgel kapcsolatos jogszabályok, tudnivalók megismeréséhez. Rövidesen kiadják például a- (kiskereskedők kézikönyvét. Üjabb szociális létesít­ménnyel gazdagodott a vá­ros. — Megnyílt az öregek napközi otthona. Az ünne­pélyes megnyitó alkalmával Dobosi Ferenc, a városi ta­nács vb titkára köszöntötte az idős embereket és a meg­hívottakat, a városi párt és tanács vb nevében. Felhívta a figyelmét a kis kollektí­vának a kölcsönös türelem­re, megértésre, hogy a nap­közi nyugodt, boldog otthont nyújtson valamennyiüknek. Köszöntötte az új otthon la­kóit dr. Zana Mátyás, a megyei tanács vb igazgatási osztálya részéről, s elisme­rését fejezte ki a városi ta­nácsnak az idős emberekről való gondoskodásért. Az új intézményt húsz személy befogadására ter­vezték, de már az első na­pon huszonötén jelentkez­tek. A napközi otthon négy kényelmesen és szépen be­rendezett szobájában az idős emberek rendelkezésére áll a napi sajtó, képes újságok, könyvek és a rádió. Televí­zió vásárlását is tervezik. Az otthon lakói díjmentesen, illetve csekély térítésért ebédet is kapnak. A Jászsági Kulturális Napok megnyitójáról (Tudósítónktól) Vasárnap ünnepélyes ke­retek között nyitották meg a Déryné művelődési ház­ban a Jászsági Kulturális Napokat. A résztvevőket Varga Béla, a művelődési ház igazgatója köszöntötte. Beszédében többek között megemlítette, nem véletlen, hogy a Jászság idei kulturá­lis programjának időpontja egybeesik az országos béke­hónappal. A rendező szervek e programmal is a béke ügvét szolgálják. Ezután a jászberényi mun­kásfestők kiállításának meg­nyitására került sor. Bedő András, a városi pártbizott­ság munkatársa beszédében emlékeztetett arra, hány nagy művészt adott a hazának a Jászság. Hangsúlyozta, hogy a szép eredményeket az újabb nemzedék ápolja, to­vább fejleszti. A tárlatot a művelődési ház képzőművé­szeti szakköre tagjainak műveiből állították össze. Akvarellek, szénrajzok, pasz­tellképek, monotípiák és fa­metszetek szerepeltek. A program délután a Jász Múzeumban folytatódott, — ahol az állandó kiállítás mellett a „Szemelvények a •Jászság *helyismereti irodal­mából” című időszaki kiál­lítás várta a látogatókat. Az ötletesen elrendezett tárlók­ban a Jászság híralapanya­ga látható, a legelső, 1868. január 5-én megjelent Jász­kunság című újságtól a töb­bi jászsági folyóiraton át egészen napjainkig, melyet a Hűtőgépgyár üzemi újság­ja zár. Itt látható a Tanács- köztársaság idején megje­lent helyi lap is, amely köz­li Lenin üdvözlő táviratát abból az alkalomból, hogy Magyarországon is győzött a proletárdiktatúra. A látoga­tóknak kellemes meglepe­téssel kedveskedett a mú­zeum, a „múzeum stúdió­val”, mely a Jászságban született hírneves eladómű­vészek közül Székely Mihály világhírű operaénekes és Rácz Aladár cimbalommű­vész hanglemez felvételeiből közöl műsort. — nsrhnsM —■ A karcagi öregek otthona

Next

/
Thumbnails
Contents