Szolnok Megyei Néplap, 1968. május (19. évfolyam, 101-126. szám)
1968-05-03 / 102. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MEGYEI A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANACS LAPJA XIX. évfolyam, 102. szám. Ára: 70 fillér 1968. május 3., péntek. Objektív mérce Seregszemle a 24. szabad május elsején Nagygyűlés a szolnoki Lenin-szobornál zt természetesen senki sem vitatja, hogy az ój gazdasági mechanizmus körülményei között lehetnek vállalatok, amelyek nem a gazdálkodásuk javításával igyekeznek magasabb nyereséget elérni, hanem spekulációs manőverekkel. — Az ilyen törekvések ellen valóban jó, ha már most felvesszük a küzdelmet és mindent elkövetünk — felhasználva a széleskörű társadalmi ellenőrzést is —, hogy időben gátat vessünk a jogtalan, meg nem érdemelt haszonszerzésnek; Azonban ma, amikor a nyereség ösztönző szerepe még ki sem bontakozott, és máris a nyereség hajszolás elleni hadjáratról beszélni, és csak erre mozgósítani legalább akkora hiba, mint megfeledkezni róla. Ugyanis, ha csak a nyereségnövelés veszélyeiről esik szó, félre- iérthetővé, sőt érthetetlenné yálik az eredeti célkitűzés: B nyereség pozitív hatásainak aktivizálása. Ma éppenséggel arra kell (ösztönöznünk minden vállalati, szövetkezeti kollektívát — még ha ezt nem is tehetjük kockázat nélkül —, hogy az adott lehetőségeket mozgékonyam kihasználva érjenek «4 minél nagyobb nyereséget, aminek eredményeként jusson több a társadalomnak és több a kollektívának is. Erre kell biztatnunk e vállalatokat még akkor is, ha tudjuk: a népgazdaság számára nem minden nyereségnövekedés hasznos. Ez a megállapítás ellentmondásosnak tűnik, ha figyelembe vesszük, hogy az érvényben lévő jövedelemelvonási rendszer szinte automatikusan biztosítja az osztozkodást az elért nyereségen az állam és a vállalat között. Eszerint minél magasabb a vállalati nyereség, annál nagyobbak az állam adóbevételei, annál több forint kerül az állami költségvetésbe. Igen ez valóban így van abban az esetben, ha a vállalat nagyobb nyeresége a magasabb színvonalú gazdálkodás, a kezdeményezés, jobb szervező munka, a gyors reagálás eredményeként keletkeznek. Viszont abban az esetben, ha a nagyobb nyereség nem a piaci lehetőségek jobb kihasználásából, a műszaki fejlesztés eredményeiből, az önköltségcsökkentésből, a termelés gazdaságosabb szerkezeti átalakításából ered, legfeljebb csak a vállalat számára j elánt magasabb jövedelmet, de feltétlenül káros a társadalom számára. Ugyanis az ilyen módon megszerzett, meg nem érdemelt nyereség, még ha egy jelentős részét az állam el is vonja, mivel nem áll mögötte tényleges gazdasági teljesítmény, megtermelt termék, létrehozott érték, a társadalom megsarcolását jelenti. A szocialista tórsndalom csak azt a nyereségnövekedést fogadhatja és ismerheti el, amely mögött valóságos teljesítmény áll. Csak az a kollektíva vehet el többet a társadalom által létrehozott értékből, amely arányosan gyarapította is azt. Az ilyen értelemben növelt nyereség a vállalati munka minden elemét érinti. Ezért alkalmas arra, hogy a vállalati tevékenység minőségének, eredményességének objektív mércéje legyen. Eredményesnek nyilvánvalóan az olyan vállalat tevékenységét tekinthetjük, amely a termelés megszervezése során figyelembe veszi a változó népgazdasági szükségleteket, a fogyasztók folyamatosan bővülő, átalakuló igényeit, ezekhez alkalmazkodva, valóságos szükségleteket kielégítő termékeket gyárt, a lehetőség szerinti legkisebb költség- ráfordítással. Az flymódon elért eredményeknek tükröz- niök kell a vállalati nyereségben, s adott árak mellett meg kell, hogy határozzák annak nagyságát. Ha viszont a vállalatok nyeresége attól függ, hogy a kollektíva mennyire tudja tevékenységét szervezetté tenni, mennyire ismeri fel a szükségleteket, hogy reagál a piac jelzéseire, mennyire törekszik tartalékait feltárni és felhasználni, mennyire takarékoskodik a rábízott eszközökkel, beleértve a termelési eszközöket és a munkaerőt is, akkor ebben az esetben a népgazdaság számára is kívánatos a vállalatok érdekeltségét a nyereséghez kapcsolni, a vállalatokat a magasabb nyereség elérésére ösztönözni. 1T zen az alapon minél nagyobb a nyereség tömege, annál magasabb lehet a vállalati dolgozók személyi jövedelmének átlagos színvonala és annál nagyobb a vállalat fejlesztési lehetősége. Ilymódon azok a vállalatok fejlődnek a leggyorsabban, ott a legmagasabb a személyi jövedelem, ahol a legmagasabb a nyereség, ahol a legjobban dolgozik a vállalati kollektíva. Az állam és a vállalat közötti osztozkodás mértéke hosszabb időszakra rögzített, a vállalati célokra felhasználható nyereségrész, de az állam részesedése is a vállalati tevékenység eredményességétől függ. Jelenleg népgazdasági méretekben a vállalatok a termelésben felhasznált saját álló- és forgóeszközeik minden 100 Ft-ja után átlagosan 7,5 forint nyereséggel számolnak, amiből — az érvényben lévő szabályok szerint — 4 Ft jut az államnak, a többi a vállalatnál marad. A vállalatot illető 3,5 Ft- ból kb. 2 Ft jut fejlesztésre és 1,5 Ft a dolgozók részesedésére. Ez a néhány adat számszerűen is bizonyítja, hogy a vállalati nyereség minden forintja, minden fillérje kollektív célokat szolgál. Dr. Dankovits László És jöttek az emberek. Május 1 szép reggelén indulók és mozgalmi dalok ütemére a felvonulók ezrei tartottak a szolnoki Lenin-szoborhoz. A Táncsics Mihály utcában a tízemeletes épületig, jobbra a Magyar utcáig, balra pedig a Marx-parkig állt az ünneplő tömeg. A díszemelvényen helyet foglaló dr. Korom Mihályon, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, igazságügyminiszteren, Csáki Istvánon, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei bizottság első titkárán és Fodor Mihályon, a megyei tanács vb-elnökén kívül ott voltak Szolnok város közéleti személyiségei, a tömegszervezetek, a vállalatok, intézmények képviselői. Tíz órakor Árvái István, az SZMT vezető titkára köszöntötte a nagygyűlés résztvevőit. A vasutas zenekar eljátszotta a himnuszt, s utána dr. Korom Mihály, a nagygyűlés szónoka lépett a mikrofon elé. Tisztelt Elvtársak’ Kedves Barátaim! — kezdte beszédét. — Hazánkban — hasonlóan a többi országokhoz — immár közel nyolc évtizede ünnepeljük május elsejét, mint a dolgozók nemzetközi szolidaritásának, a világ munkásai egységének és testvériségének napját. Május elsején — szerte a világon — a dolgozók száz és százmilliói gyűléseken, felvonulásokon tesznek hitet a munkástestvériség eszméje mellett. E nagy ünnepnek mindenkor megvoltak és most is megvannak az aktuális jelszavai. A magyar munkásság kezdettől fogva együtt ünnepelte a május elsejéket a többi országokban élő osztálytestvéreivel. így volt ez Szolnok megyében is, amelyről köztudott, hogy — különösen Túrkeve, Mezőtúr, Kisújszállás térségében — már a századforduló idejében igen erős agrárszocialista mozgalom volt. Sokan emlékeznek még a szolnokiak közül arra, hogy 1919-ben az első szabad május elsejét is a harc jegyében ünnepelték. A régi uralkodó osztályok mindig rettegtek a május elsejéktől. A csendőrsortüzek, a rendőrség brutális fellépései azonban nem tudták elhallgattatni és megfélemlíteni a munkásság legjobbjait, hanem inkább még elszántab- bá és harcosabbá tették őket. Majd beszélt arról, hogy a mai, felszabadult hazában élő fiatalabb nemzedék mélységes tisztelettel gondol mindig azokra, akik a legnehezebb időkben is hittek egy jobb kor eljövetelében és harcoltak azért, hogy az mielőbb megvalósuljon. A mi népünk 1945 óta szabad országban, szabad emberként ünnepel e napon, de soha nem feledjük azokat, akiknek új, szabad életünket köszönhetjük. Tisztelt Elvtársak! Kedves Barátaim! Május elseje az összefogás jelképe. Mi is erősítsük tovább testvéri kapcsolatainkat a szocialista tábor országainak népeivel, az emberiség felszabadításáért küzdő forradalmi mozgalmakkal, minden ország szebbet, jobbat akaró dolgozóival, osztálytestvéreinkkel — fejezte be beszédét dr. Korom Mihály. Az Intemacionálé utolsó akkordjai után megindult a tömeg és hosszú sorokban Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára a budapesti dolgozók május elsejei seregszemléjéről a következő nyilatkozatot adta a sajtó képviselőinek: — A budapestiek színpompás felvonulása — úgy gondolom, képet adott arról is, hogyan ünnepelte országszerte dolgozó népünk az idei május elsejét. Ez a nap a munkásosztály nagy ünnepe, az internacionalizmus nagyszerű eszméjét jelképezi, a világ dolgozóinak nemzetközi összetartozását szimbolizálja. S természetesen egyben megragadó látvány is, a felvonulók magabiztos, jókedvű seregszemléje feledhetetlen élményt nyújt. — A május elseje azonban — tette hozzá Kádár János; nemcsak népünk ünnepi hangulatának, hanem egyben országunk általános helyzetének is hű kifejezőié. Ezt éreztem és közvetlenül tapasztaltam a közelmúlt olyan eseményein, ahol alkalmam volt részt venni, mint például a Hazafias Népfront kongresszusán, a özönlött a majális színhelyére, a Tisza-ligetbe. A majális rendezőit minden dicséret megilleti. Akik átmentek a Tisza-hídon élvezhették a sport- és kultúrműsort, de nem szenvedtek hiányt ételben és italban sem. Este tíz óráig tartott a jókedv és vigalom a Tisza-ligetben. Láng-Gépgyár jubileumi ünnepségén, vagy legutóbbi vidéki utamon. A legkülönbözőbb rétegekkel történt találkozásaim során ismételten meggyőződhettem arról, hogy népünk — a munkás- osztály- pártjának vezetésével — öntudatosan, hatá- ’ rozott lépésekkel halad előre a szocializmus építésének útján. — Eszméinket, törekvéseinket, céljainkat jelképezik mindenkor a május elsejék. Az internacionalizmus például kifejezésre jutott az idei ünnepen is, amely harcos kiállás volt a hősiesen küzdő vietnami nép ügye, valamint a szovjet—magyar barátság mellett, az összes haladó erők egységéért. Mindenki számára meggyőzően bizonyított azt is, hogy a szocializmusban a harc és a munka egyformán fontos feladat. Ezt példázták az üzemek, gyárak transzparensei is, amelyek jogos büszkeséggel hirdették azokat a nagy és szép eredményeket, amelyeket a szocializmus konkrét feladatainak megolJátzberény A népes nagygyűlés szónoka Soós István, a megyei tanátes vb elnökhelyettese volt. E szép ünnep délutánján ezrek vonultak az edzőpályára, ahol ifjúsági kultúrműsorral folytatódott a program. A sportesemények közül a Szolnoki MTE salakmotor szakosztályának rendezésében tartott salakmotorverseny emelkedett ki, melyen szovjet, osztrák és lengyel versenyzők is küzdöttek a magyarok mellett a győzelemért. Az esti órákban a sportpályán ifjúsági tábortűz, az Aprítógépgyár előtt utcabál zárta a napot. Martfű A hagyományokhoz híven vidám majálissal köszöntötték a munka ünnepét a martfűi Tisza Cipőgyár dolgozói. Május elsején reggel 8 órakor a vállalat vezetősége fogadáson köszöntötte azt a tizenöt dolgozót, akiknek Kiss Lajos vezérigazgató a könnyűipar kiváló dolgozója kitüntetést és pénzjutalmat adott át. A gyár dolgozóinak és a község lakóinak felvonulói ezután a sportpálya zöld gyepén sorakoztak fel, ahol Övári Géza, a szakszervezeti bizottság titkára mondott ünnepi beszédet. Karcag Fél 10-kor kezdődött a sziinpompás felvonulás a Madarasi út végén felállídásában jó munkával elértek. — Május elsejét a világ minden részén — természetesen más és más körülmények között — megünnep- lik a munkások, általában a haladó emberek. A szocialista országokban állami ünnep ez a nap, de úgy hiszem, a jó érzésű emberek mindenütt a mi népünkéhez hasonló érzésekkel és gondolatokkal emlékeznek meg a munkásosztály nagy napjáról. Azonosak legidőszerűbb harci jelszavaink is: „El a kezekkel Vietnamtól! Éljen a béke!” — Ezért is vagyok meggyőződve arról, hogy ezen a napon találkoznak a világ összes haladó emberének érzései, gondolatai s ki-ki a maga hazájában ugyanazért a célért vonul ki az utcára, tüntet, demonstrál az új. jobb világért. — Megragadom az alkalmat. hogy májusi szép ünnepünk alkalmából szívből minden jót kívánjak a magyar kommunistáknak a közös céljainkért becsületesen* tisztességesen • dolgozó valamennyi honfitársunknak. Dr. Korom Mihály az ünnepség szónoka (Folytatás a 3. oldalon) Eszméinket, törekvéseinket9 céljainkat jelképezik a május elsejék Kádár János nyilatkozata a budapesti dolgozók seregszemléi érői
