Szolnok Megyei Néplap, 1968. május (19. évfolyam, 101-126. szám)
1968-05-26 / 122. szám
1968. május 26. SZOLNOK MEGTEI NÉPLAP 7 Következetesen és egyértelműen napokban jelent meg Kádár János Hazafi, ság és internacionalizmus című kötete, amely pártunk első titkárának 1964 óta tartott fontosabb beszédeit, nyilatkozatait, a vele készített interjúkat tartalmazza. A kötet olvasása közben a hazafi ság és az internacionalizmus elvére gondolva, napi politikánkat azzal egybevetve erősödik a gondolat az emberben, hogy pártunk egyértelműen, ingadozás nélküli következetességgel alkalmazza ezeket az elveket a gyakorlatban. Ennek köszönhető, hogy népünk a szocializmust építő országok soraiban, az emberi haladás élvonalában jár. Ezen alapszik a Magyar Népköztársaság nemzetközi tekintélye. Sokszor beszél arról Kádár elvtárs, hogy népünket a szocializmus nemes eszméje hatja át, mély internacionalista érzések hevítik. Ezért állunk szilárdan a Varsói Szerződés mellett, ezért veszünk részt a hazánk gazdasági fel- emelkedését szolgáló KGST- b«n. Állásfoglalásunkat, terveinket összefoglalhatnánk úgy is: minden cselekedetünkkel a szocializmus, a haladás, a béke erői. nek egységét szolgáljuk. Eddigi tapasztalataink kedvezőek. Ezért nem hallgatunk azokra, akik azt ajánlják, hogy „a szocializmust önerőre támszkod- va kell építeni”. Magától érthető, hogy a szocializmus építése elsősorban maximális belső erőkifejtést jelent- De ha ezzel együtt a nemzeti elzárkózást ajánlja valaki, bűnt követ el mind az adott szocialista ország érdekei, mind a szocialista országok egysége, a közös ügy ellen. A belső fejlődés ugyanis elválaszthatatlanul összefügg a nemzetközi helyzet általános alakulásával, s nagy mértékben függ attól a küzdelemtől, melyet a szocialista országok és az an- tiimperialista erők vívnak a béke megőrzéséért, az emberiség érdekeiért. E harc sikere szempontjából különösen fontos a szocialista országok, az egész nemzetköz ikommu- nista mozgalom és az anti- imperialista erők eszmei és cselekvési egysége. Ezért, aki ma a nemzetközi kommunista mozgalom egysége ellen cselekszik, az imperializmus helyzetét köny- nyíti. Az internacionalizmus nem csupán szavakat, hanem elsősorban tetteket kíván. — mégpedis az élet által napirendre tűzött kérdésekben. Minden marxista—leninista pártra kötelező, hogy feladatai meghatározásánál saiát munkás- osztálya, népe, országa helyzetéből indul jon ki. De ugyanúgy kötelező annak figyelembevétele is, hogy politikája, cselekedetei nem lehetnek ellentétben a nemzetközi kommunista mozgalommal, a szocialista országok közös érdekeivel. M inden kommunista és munkáspártnak tudnia kell önállóan haladni. hiszen különböző kö- rüimeTwek között dolgoznak Az alapvető kérdésekben azonban azonos ál- lásnontot kell vallaniok, együttes erővel kell küzdeni a nemzetközi monopoltőke, az imperialisták agressziói. gyarmati rendszere és neokolonialista törekvései ellen. A nemzetközi kommunista mozgalom sikerei elvi- tathatatlanok. Erre vall az is, hogy majdnem kilencven kommunista és munkáspárt dolgozik szerte a világon, s a szocialista tábor mellett több újonnan felszabadult ország is a szocializmus megteremtését vallja programjának szocialista jellegű reformokat vezet be. A marxisták azonban reálisan szemlélik az eseményeket, látják a nehézségeket is, — így például a Kínai Kommunista Párt által kezdeményezett nézeteltérésekből adódó hátrányokat is figyelembe veszik, a helyzet reális elemzéséből adódik viszont meggyőződésük is: a nemzetközi munkásmozgalom fejlődését, erősödé, sét nem lehet megállítani. jelenlegi helyzet fokozott éberséget, egységes fellépést követel a haladó erőktől, az imperialisták ugyanis minden tőlük telhető módon a szocialista országok közötti kapcsolatok lazítására, a gyarmati sorból felszabadult államok megosztottságára, e két nagy imperialista ellenes erő viszonyának zavarására törekednek. Ezért is szükséges, hogy a szocialista országok és a gyarmati iga alól felszabadult népek életét befolyásoló társadalmi erők, az összes antiimperiálista erők az emberiség alapvető érdekéből kiindulva összefogjanak. A kommunista és munkáspártoknak a nemzetköziségben van a fő erejük. Ä közös nemzetközi feladatok összehangolása azonban nagy munkát, a testvérpártokkal való szótértést, nemzetközi eszmecseréket követel. Ezért lehet szívből örülni a nemzetközi tanácskozást elősegítő budapesti értekezlet sikerének. Az internacionalizmus elveinek tiszteletben tartása azt is követeli, hogy védjük a marxizmus—Ieniniz- mus eszméinek tisztaságát nemcsak saját pártunkon belül, hanem a nemzetközi kommunista mozgalomban is. Ezért nem helyeselhető a „semleges” magatartás vagy a nemzetközi konfliktusok és elvtársi eszmecserék előli elzárkózás. A kialakult helyzetben történelmi hivatása a kommunistáknak, hogy az egységbontással szembehelyezzék az összefogást. Az igazi nemzetköziség most a kommunista és munkáspártoktól mindenekelőtt az imperializmus elleni akcióegységet követeli meg. A mi pártunk ennek a híve, s ezzel népünk érdekeit, nemzeti céljainkat szolgálja. A kommunisták vallják: ha a párt politikája nem szolgálná nemzeti érdekeinket, nem felelne meg a nemzetközi mun. kásosztály érdekeinek sem. — és ha nem volna internacionalista, akkor veszélybe sodorná hazánk érdekeit is. P ártunk következetesen megvalósítja politikájában ezeket az elveket, Kádár János beszédei, nyilatkozatai ezt a törekvést tükrözik, arról adnak hű képet, hogyan sikerült ez az elmúlt években, hogyan lett a szilárd alapelvekből következetes gyakorlati politika. S. B. Szolnokra az építőanyag egy része a Tiszán hatalmas uszályokon érkezik. A hajóállomás szomszédságában a Megyei Epitöanyagipari Vállalat Homok és Kavicstermelő részlegének dolgozói szállítószalagok segítségével rakják partra, a Tiszából kiemelt füredi homokot, sódert és kavicsot. DÁN KO PISTA a nótakirályról Bemutató a Szigligeti Színházban Export műsor 30 országba Magyar aktualitások; kulturális műsorok, — köztük könyvszemle, tudományos híradó — évente több hangjáték, sportbeszámoló és sok zene; ez a magyar rádió külföldre ajánlott műsorválasztéka. Harminc ország rációjával tartanak kapcsolatot, közöttük többel műsorcsere-szerződésben állnak. A szerződött műsorok legtöbbje kapcsolásos, ilyenek például a szocialista országokkal közösen készített ifjúsági programok, s ide tartoznak a VIT-műsorok, nyilatkozatok is. Élénk riporter és műsorcsere alakult ki a szocialista országokkal. Á szocialista országokat a magyar rádió orosz és német nyelvű anyagokkal látja el, a nyugatra szánt különféle műso- rok pedig öt nyelven készülnek. Jelentős helyet foglalnak el az exportban az UNESCO megrendelések. A Párizsban székelő nemzetközi rádió- egyetem számára éppen ezekben a napokban készítenek műsort a magyar harangok történetéről. Az elmúlt évben öt európai ország tíz adója sugárzott magyar prózai programokat, s a tengerentúl Észak- és Dél-Amerika, Kanada, Kuba és más latin- amerikai államok, továbbá Nagy közönségsikerrel mutat- a be színházunk pénteken este or József rendezésében Dé- kány—Baráti—Vaszy: Dankó Pista című daljátékát. A jeles zegedi dirigens, Vaszy Viktor, a daljáték zenéjét a nótakirály dalaiból állította össze és résziben népzenei gyűjtését felhasználva, komponálta. A romantikus történet középpontjában a polgárlány, Joó Ilona, és a cigánysoron élt Don- kó Pista szerelme áll. Valamicske társadalomrajzot is kapunk közben a ferenejóska kori Szeged életéről. A cselekményben bizonyos mértékig a meseszerűség dominál: van „rossz”: Ördög Elemér; „jóságos”, aki ezt-azt rendbehoz: Blaha Lujza; a „jó apa”, aki megbocsájt megtévedt gyermekének, Joó Ferenc festőművész; a méregkeverő: Czibere úr, aki méltó büntetését elnyeri, a Tiszába esik: s van „boldog ifjú pár”, akik még most is élnek, ha meg nem haltak... Bor József rendezői törekvése láthatóan az, hogy a gyenge szövegkönyv adta lehetőségeket a szolid keretjátékot minél jobban kihasználja Dankó már- már népdalkinccsé vált nótáinak megszólaltatására. Népi musicalszerű előadást eredményezett ez a szándék, ami igen dicséretes, ,de a kivitelezés egységesebb ienéi anyagot és játékstílust kívánt volna meg. Jó ötlet volt a Tisza Táncegyüttes felléptetése, sikerük vitathatatlan, de a díszletek elhelyezése miatt mozgatásuk nem a legszerencsésebb. Nagyon zsúfoltak a színpadképek. A címszerepet Rózsa Sándor játszotta, sajnos nem tudott hiteles Dankót teremteni, még ragyogó énekhangja sem feledtette játéktechnikájának fogyatékosságait. Joó Ilonka szerepében Vaszy Bori is főként csak a hangjával érvényesült. Hubay Anikó, Blaha Lujza, kimagaslott a szereplők közül. Igazi csalogányt hallhattunk, némi nagyoperettes ízzel. Döm- södy János, Joó Ferenc festőművészt, Győző László pedig Tömörkény Istvánt alakította. Mindkettőjük játékában a szerénység dominált. Ez emelte hitelességüket. Juhász János polgármestere, „virtigli” vidéki úr, felesége, Fehér Györgyi, méltó nagyasszony. Kránitz Lajos, Elemér, meggyőző volt. Ifjú Újlaki László, Cibere, ismét remekelt. Egy szemrebbenéssel, egy mozdulattal eljátsza amit akar. Baranyai Ibolya, Juli, és Halász László, Bittó Máté, temperamentumos párosa sok tapsot kapott. Baranyai László, Mucsi prímás kis szerepében is mindig észrevetette magát, nem ragadta el a helyzetkomikum lehetősége. Tatár Endre, Bittó halászmestert személyesítette meg markáns őszinteséggel. Ligeti Mária és Váhelyi Lajos koreográfiája nagyobb játékterületen jobban érvényesült volna, a tömeg-jelenetekben a táncosok belemosódtak a népes szereplőgárdába. Csányi Árpád díszlete hangulatos volt, de az elhelyezés szűkítette a játékteret. Jánoskúti Márta jelmezei szépek, a „tiszaparti jelenetben” a lányok háló-kendője nagyon hatásos. Dobos Ferenc maszkmester jó, ferenejóskás, magyaros fejeket küldött színpadra. A Nádor László dirigálta zenekar elég egyenetlen teljesítményt nyújtott. Dankó dalait melegebben, élettelibben, tem- pósabban kellene tolmácsolni. — tiszai — öt ázsiai és tíz afrikai ország rádióhallgatói kaptak túdósítást, illetve kulturális ízelítőt a Magyar Népköztársaságról. Mintegy ötven helyen működik Amerikában ma- gyemyelvű adó, ezek szerkesztői leginkább népzenei műsorokat kémek: Az utóbbi időben kapcsolatok létesültek egyebek között Japán, India, Szíria, Irak, Irán, Libanon, Ghana, Mali, Mauritánia és Tuné- m rádióállomásaival is.