Szolnok Megyei Néplap, 1968. május (19. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-26 / 122. szám

1968. május 26. SZOLNOK MEGTEI NÉPLAP 7 Következetesen és egyértelműen napokban jelent meg Kádár János Hazafi, ság és internaciona­lizmus című kötete, amely pártunk első titkárának 1964 óta tartott fontosabb beszédeit, nyilatkozatait, a vele készített interjúkat tartalmazza. A kötet olvasása közben a hazafi ság és az interna­cionalizmus elvére gondol­va, napi politikánkat azzal egybevetve erősödik a gondolat az emberben, hogy pártunk egyértelműen, ingadozás nélküli követke­zetességgel alkalmazza eze­ket az elveket a gyakorlat­ban. Ennek köszönhető, hogy népünk a szocializ­must építő országok sorai­ban, az emberi haladás él­vonalában jár. Ezen alap­szik a Magyar Népköztár­saság nemzetközi tekinté­lye. Sokszor beszél arról Ká­dár elvtárs, hogy népün­ket a szocializmus nemes eszméje hatja át, mély in­ternacionalista érzések he­vítik. Ezért állunk szilár­dan a Varsói Szerződés mellett, ezért veszünk részt a hazánk gazdasági fel- emelkedését szolgáló KGST- b«n. Állásfoglalásunkat, terveinket összefoglalhat­nánk úgy is: minden cse­lekedetünkkel a szocializ­mus, a haladás, a béke erői. nek egységét szolgáljuk. Eddigi tapasztalataink kedvezőek. Ezért nem hall­gatunk azokra, akik azt ajánlják, hogy „a szocia­lizmust önerőre támszkod- va kell építeni”. Magától érthető, hogy a szocializ­mus építése elsősorban ma­ximális belső erőkifejtést jelent- De ha ezzel együtt a nemzeti elzárkózást ajánl­ja valaki, bűnt követ el mind az adott szocialista ország érdekei, mind a szocialista országok egysé­ge, a közös ügy ellen. A belső fejlődés ugyanis el­választhatatlanul összefügg a nemzetközi helyzet álta­lános alakulásával, s nagy mértékben függ attól a küzdelemtől, melyet a szo­cialista országok és az an- tiimperialista erők vívnak a béke megőrzéséért, az emberiség érdekeiért. E harc sikere szempont­jából különösen fontos a szocialista országok, az egész nemzetköz ikommu- nista mozgalom és az anti- imperialista erők eszmei és cselekvési egysége. Ezért, aki ma a nemzetközi kom­munista mozgalom egysége ellen cselekszik, az impe­rializmus helyzetét köny- nyíti. Az internacionalizmus nem csupán szavakat, ha­nem elsősorban tetteket kí­ván. — mégpedis az élet által napirendre tűzött kér­désekben. Minden marxis­ta—leninista pártra kötele­ző, hogy feladatai megha­tározásánál saiát munkás- osztálya, népe, országa helyzetéből indul jon ki. De ugyanúgy kötelező annak figyelembevétele is, hogy politikája, cselekedetei nem lehetnek ellentétben a nemzetközi kommunista mozgalommal, a szocialista országok közös érdekeivel. M inden kommunista és munkáspártnak tud­nia kell önállóan ha­ladni. hiszen különböző kö- rüimeTwek között dolgoz­nak Az alapvető kérdé­sekben azonban azonos ál- lásnontot kell vallaniok, együttes erővel kell küzde­ni a nemzetközi monopol­tőke, az imperialisták ag­ressziói. gyarmati rendsze­re és neokolonialista tö­rekvései ellen. A nemzetközi kommunis­ta mozgalom sikerei elvi- tathatatlanok. Erre vall az is, hogy majdnem kilenc­ven kommunista és mun­káspárt dolgozik szerte a világon, s a szocialista tá­bor mellett több újonnan felszabadult ország is a szo­cializmus megteremtését vallja programjának szo­cialista jellegű reformokat vezet be. A marxisták azonban reálisan szemlélik az eseményeket, látják a nehézségeket is, — így pél­dául a Kínai Kommunista Párt által kezdeményezett nézeteltérésekből adódó hátrányokat is figyelembe veszik, a helyzet reális elemzéséből adódik vi­szont meggyőződésük is: a nemzetközi munkásmoz­galom fejlődését, erősödé, sét nem lehet megállítani. jelenlegi helyzet fo­kozott éberséget, egy­séges fellépést köve­tel a haladó erőktől, az imperialisták ugyanis min­den tőlük telhető módon a szocialista országok közötti kapcsolatok lazítására, a gyarmati sorból felszaba­dult államok megosztottsá­gára, e két nagy imperia­lista ellenes erő viszonyá­nak zavarására törekednek. Ezért is szükséges, hogy a szocialista országok és a gyarmati iga alól felsza­badult népek életét befolyá­soló társadalmi erők, az összes antiimperiálista erők az emberiség alapvető ér­dekéből kiindulva össze­fogjanak. A kommunista és mun­káspártoknak a nemzetkö­ziségben van a fő erejük. Ä közös nemzetközi feladatok összehangolása azonban nagy munkát, a testvér­pártokkal való szótértést, nemzetközi eszmecseréket követel. Ezért lehet szív­ből örülni a nemzetközi ta­nácskozást elősegítő buda­pesti értekezlet sikerének. Az internacionalizmus el­veinek tiszteletben tartása azt is követeli, hogy véd­jük a marxizmus—Ieniniz- mus eszméinek tisztaságát nemcsak saját pártunkon belül, hanem a nemzetközi kommunista mozgalomban is. Ezért nem helyeselhető a „semleges” magatartás vagy a nemzetközi konflik­tusok és elvtársi eszmecse­rék előli elzárkózás. A kialakult helyzetben törté­nelmi hivatása a kommu­nistáknak, hogy az egység­bontással szembehelyezzék az összefogást. Az igazi nemzetköziség most a kommunista és munkáspártoktól minde­nekelőtt az imperializmus elleni akcióegységet köve­teli meg. A mi pártunk ennek a híve, s ezzel népünk érde­keit, nemzeti céljainkat szolgálja. A kommunisták vallják: ha a párt politi­kája nem szolgálná nemze­ti érdekeinket, nem felel­ne meg a nemzetközi mun. kásosztály érdekeinek sem. — és ha nem volna inter­nacionalista, akkor veszély­be sodorná hazánk érde­keit is. P ártunk következetesen megvalósítja politi­kájában ezeket az el­veket, Kádár János beszé­dei, nyilatkozatai ezt a tö­rekvést tükrözik, arról ad­nak hű képet, hogyan si­került ez az elmúlt évek­ben, hogyan lett a szilárd alapelvekből következetes gyakorlati politika. S. B. Szolnokra az építőanyag egy része a Tiszán hatalmas uszályokon érkezik. A hajóállomás szomszédságában a Megyei Epitöanyagipari Vállalat Homok és Kavicstermelő részlegének dolgozói szállítószalagok segítségével rakják partra, a Tiszából kiemelt füredi homokot, sódert és kavicsot. DÁN KO PISTA a nótakirályról Bemutató a Szigligeti Színházban Export műsor 30 országba Magyar aktualitások; kul­turális műsorok, — köztük könyvszemle, tudományos híradó — évente több hang­játék, sportbeszámoló és sok zene; ez a magyar rá­dió külföldre ajánlott mű­sorválasztéka. Harminc ország ráció­jával tartanak kapcsola­tot, közöttük többel műsorcsere-szerződésben állnak. A szerződött műsorok leg­többje kapcsolásos, ilyenek például a szocialista orszá­gokkal közösen készített if­júsági programok, s ide tar­toznak a VIT-műsorok, nyi­latkozatok is. Élénk riporter és műsor­csere alakult ki a szocialis­ta országokkal. Á szocialista országokat a magyar rádió orosz és német nyelvű anyagok­kal látja el, a nyugatra szánt különféle műso- rok pedig öt nyelven készülnek. Jelentős helyet foglalnak el az exportban az UNESCO megrendelések. A Párizsban székelő nemzetközi rádió- egyetem számára éppen ezekben a napokban készíte­nek műsort a magyar ha­rangok történetéről. Az elmúlt évben öt euró­pai ország tíz adója sugár­zott magyar prózai progra­mokat, s a tengerentúl Észak- és Dél-Amerika, Ka­nada, Kuba és más latin- amerikai államok, továbbá Nagy közönségsikerrel mutat- a be színházunk pénteken este or József rendezésében Dé- kány—Baráti—Vaszy: Dankó Pista című daljátékát. A jeles zegedi dirigens, Vaszy Viktor, a daljáték zenéjét a nótakirály dalaiból állította össze és rész­iben népzenei gyűjtését felhasz­nálva, komponálta. A romantikus történet közép­pontjában a polgárlány, Joó Ilona, és a cigánysoron élt Don- kó Pista szerelme áll. Vala­micske társadalomrajzot is ka­punk közben a ferenejóska kori Szeged életéről. A cselekményben bizonyos mértékig a meseszerűség domi­nál: van „rossz”: Ördög Elemér; „jóságos”, aki ezt-azt rendbe­hoz: Blaha Lujza; a „jó apa”, aki megbocsájt megtévedt gyer­mekének, Joó Ferenc festőmű­vész; a méregkeverő: Czibere úr, aki méltó büntetését elnye­ri, a Tiszába esik: s van „bol­dog ifjú pár”, akik még most is élnek, ha meg nem haltak... Bor József rendezői törekvé­se láthatóan az, hogy a gyenge szövegkönyv adta lehetőségeket a szolid keretjátékot minél job­ban kihasználja Dankó már- már népdalkinccsé vált nótái­nak megszólaltatására. Népi musicalszerű előadást eredmé­nyezett ez a szándék, ami igen dicséretes, ,de a kivitelezés egy­ségesebb ienéi anyagot és já­tékstílust kívánt volna meg. Jó ötlet volt a Tisza Táncegyüttes felléptetése, sikerük vitathatat­lan, de a díszletek elhelyezése miatt mozgatásuk nem a leg­szerencsésebb. Nagyon zsúfol­tak a színpadképek. A címszerepet Rózsa Sándor játszotta, sajnos nem tudott hi­teles Dankót teremteni, még ragyogó énekhangja sem feled­tette játéktechnikájának fogya­tékosságait. Joó Ilonka szere­pében Vaszy Bori is főként csak a hangjával érvényesült. Hubay Anikó, Blaha Lujza, ki­magaslott a szereplők közül. Igazi csalogányt hallhattunk, némi nagyoperettes ízzel. Döm- södy János, Joó Ferenc festő­művészt, Győző László pedig Tömörkény Istvánt alakította. Mindkettőjük játékában a sze­rénység dominált. Ez emelte hi­telességüket. Juhász János pol­gármestere, „virtigli” vidéki úr, felesége, Fehér Györgyi, méltó nagyasszony. Kránitz Lajos, Elemér, meggyőző volt. Ifjú Újlaki László, Cibere, ismét re­mekelt. Egy szemrebbenéssel, egy mozdulattal eljátsza amit akar. Baranyai Ibolya, Juli, és Halász László, Bittó Máté, tem­peramentumos párosa sok tap­sot kapott. Baranyai László, Mucsi prímás kis szerepében is mindig észrevetette magát, nem ragadta el a helyzetkomikum lehetősége. Tatár Endre, Bittó halászmestert személyesítette meg markáns őszinteséggel. Ligeti Mária és Váhelyi Lajos koreográfiája nagyobb játékte­rületen jobban érvényesült vol­na, a tömeg-jelenetekben a tán­cosok belemosódtak a népes szereplőgárdába. Csányi Árpád díszlete hangu­latos volt, de az elhelyezés szű­kítette a játékteret. Jánoskúti Márta jelmezei szépek, a „tiszaparti jelenet­ben” a lányok háló-kendője na­gyon hatásos. Dobos Ferenc maszkmester jó, ferenejóskás, magyaros feje­ket küldött színpadra. A Nádor László dirigálta ze­nekar elég egyenetlen teljesít­ményt nyújtott. Dankó dalait melegebben, élettelibben, tem- pósabban kellene tolmácsolni. — tiszai — öt ázsiai és tíz afrikai ország rádióhallgatói kaptak túdósítást, illet­ve kulturális ízelítőt a Magyar Népköztársaság­ról. Mintegy ötven helyen mű­ködik Amerikában ma- gyemyelvű adó, ezek szer­kesztői leginkább népzenei műsorokat kémek: Az utóbbi időben kapcso­latok létesültek egyebek kö­zött Japán, India, Szíria, Irak, Irán, Libanon, Ghana, Mali, Mauritánia és Tuné- m rádióállomásaival is.

Next

/
Thumbnails
Contents