Szolnok Megyei Néplap, 1968. május (19. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-22 / 118. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZOLNOK» IA MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYeFt?HAC^Ar!a XIX. évfolyam, 118. szám. Ára: 70 fillér 1968. május 22., szerda. Olvasó nép ? Több mint egy évtized­eiéi ezelőtt az altkor kibon­takozott kultúráiig forrada­lom valóban. impozáns számszerű eredményeinek hatására került be a köz­tudatba, hogy „olvasó nép lettünk”. A könyvkiadás mennyiségi eredményei, az iskolázottsági szint növeke­dése, az olcsó könyv árak addig soha nem látott olva­sási kedvet ébresztettek. Néhány évig a számok bűvöletében élő kultúrmun- kások csak azt hangsúlyoz­ták, hogy az előző idősza­kokhoz képest milyen mér­vű növekedés következett be az olvasás, illetve a könyvvásárlás területén, s nem vették észre, hogy mindén növekedés ellené­re korántsem értük el az optimális szintet; A lakosság 20—25 száza­lékának beiratkozása a könyvtárba már jó, sőt igen jó eredménynek számít. Ez önmagában sem megnyug­tató, de még kevesebb okunk van az önteltségre, ha meg­vizsgáljuk a beiratkozott olvasók megoszlását. A megyében a múlt év végén az általános iskolások és a serdülőkorúak, tehát a 14—18 éves korosztály al­kotta az összes beiratko­zottak 57,9 százalékát. Kar­cagról olyan adatunk van, amely az általános iskola sok és az úgynevezett KISZ korosztály (26 éves korig) arányát mutatja. Az emlí­tett két korosztályba tarto­zik az összes beiratkozott olvasók -71,4 százaléka. Ti-; szafüreden 59,9 százalék az általános iskolások és a serdülők aránya. Ezek a számok azt mu­tatják, hogy könyvtári pro­pagandánk a könnyebb el­lenállás irányába hatott, — amikor az összlakossághoz viszonyítva kisebbségben lé­vő korosztályokból toboroz­ta az olvasók nagyobbik ré­szét. Az erősebb szervezett­ség, sz egyéb ösztönző, sőt esetenként kényszerítő kö­rülmények, például az isko­lákban, azt eredményezték, hogy javarészt fiatalok let­tek a könyvtárak tagjai. Sőt az ifjúság körében is bizo­nyos aránytalanságok mu­tatkoznak. Az általános is­kolások és a gimnazisták ál­talában sokkal nagyobb számban iratkoznak be a könyvtárakba, mint a szak­munkásképző intézetek ta­nulói vagy a dolgozó fiata­lok. Az első törés rendsze­rint az általános iskola el­végzése után következik be. Akik nem tanulnak tovább, lassan kimaradnak a könyvtárakból. Aki elvégzi a középiskolát, különösen a gimnáziumot, maradandóbb impulzust kap az olvasásra, de még itt is igen gyakran előfordul, hogy nincs elég érdeklődés az érettségizet­tekben sem, és abbahagyják a rendszeres olvasást. Az ilyesfajta 'lemorzsoló­dás ellen a helyi KISZ szer­vezetek és a különféle if­júsági klubok eredményesen léphetnek fel. A KISZ köz­pontilag is sokat tett azért, hogy olvasásra nevelje tag­jait, például pályázatok ki­írásával, mint amilyen Az orosz csoda című könyvről meghirdetett pályázat volt. A KISZ hasonló módon ala­csonyabb szinten is sokat tehet azért, hogy fokozza az olvasási kedvet. Helyileg ki­írt pályázatok, „Ki mit tud?” vetélkedők, vagy egy­szerű könyvankétok, író- olvasó találkozók is alkal­masak erre, különösen a kisebb községekben. ahol minden megmozdulásnak eleve nagyobb jelentősége van. Külön érdemes megemlí­teni a szakmunkás tanulók helyzetét. Ök kevesebbet ol­vasnak, mint a fiatalok ál­talában, de ennek igen nagy mértékben a kisebb könyv­tárak állományának helyte­len összetétele az oka. Nem egy községi könyvtáros pa­naszkodott már, hogy nem tudja kielégítem a szak­munkás tanulók szakkönyv igényét, a könyvtárközi köl­csönzés pedig lassú és ne­hézkes. A könyvtáraknak, amennyiben nagyobb mér-, tékben meg akarják nyerni a szakmunkás tanulókat, fokozottabban kell töreked­niük arra, hogy a részükről felmerülő igényeket kielé­gítsék, esetenként még a szépirodalom rovására is, ha anyagilag nincs más megoldás Szükség van új ifjúsá­gi olvasómozgalomra, amely a régi eredményeiből és hibáiból egyaránt tanulva jobbejn betölthetné hivatá­sát. Ne a mennyiségi muta­tók legyenek a legfonto­sabbak, hiszen a megértés fontosabb, ha pedig teret biztosítunk a vitának, a mű elolvasásakor támadt gon­dolatok kifejezésének, sőt esetleges összecsapásának is, bizonyosak lehetünk benne, hogy a mozgalom betölti a célját. Éppen ezért öröm­mel nyugtázhatjuk, hogy a KISZ „olvasó ifjúság — ol­vasó nép” jelszóval csatla­kozik az írószövetség „Ol­vasó nép” mozgalmához és elősegíti, hogy a jelző vég­re ne csak ábrándot, hanem valóságot fejezzen ki. Bistey András Ipar-bébi Kunszentmártonban Sablon, milliókért — Nehéz periódusban „Vendéghallgató“ gazdák Kunszentmártonban kaput nyitottak a nagyiparnak a Beton és Vasbetonipari Mű­veknek, mely készséggel le­telepedett a községben. Ezzel együtt tizenegy üze­me van. Ezek közül öt épü­letelem, öt betonárugj'ár. A Művek országosan tízezer dolgozót foglalkoztat, 1968. évi termelési volumene el­éri majd a 2 milliárd forin­tot. Nem túlzás tehát, hogy Kunszentmárton nyitott ka­puján a nagyipar lépett be. A tizenegyedik gyáregysé­ge a kunszentmártoni. Fel­adata, hogy gyártóeszközök­kel kiszolgálja a Művek üzemeit, illetve az egyedi gép- és, alkatrészgyártással is megbirkózzon. A vállalat lényegében önellátásra ren­dezkedett be, belső „piacá­nak” ellátásával bízta meg új gyáregységét. A jövőben jóval kevésbé lesz ráutalva arra, hogy külső cégekkel doigoztasson.­Eranek révén sokkal moz­gékonyabbá válhat, mert a vezetők az üzemek meg­rendeléseit a Művek érde­keinek megfelelően rangsorolhatják Roppant előnyös ez, mert a vállalat kiszolgáltatottsá­ga a gyáregység fejleszté­sével megszüntethető, to­vábbá jelentős anyagi meg­takarítással jár. (Elég, ha arra gondolunk, hogy a vál­lalkozók eddigi haszna a Művek pénztárában marad.) Egyelőx-e az átállás nehéz periódusában élnek & gyár­egységben. A gépjavító ko­rábbi kötelezettségeit még teljesíteniük kell. A Medi­cor Műyeknek és az Elekt­romechanikai Vállalatnak például műszerlakatos mun­kákkal adósak.­Ugyanakkor már a Művek gyáregységeinek ig dolgoz­nak. Az elemgyártáshoz sab­lonokat készítenek, az idén mintegy 20 millió forint ér­tékben. Megkezdődött az egyedi gépgyártás is, egye­lőre kicsiben. Három uni­verzális hidraulikus törőgé­pet szállítanak a központi minőségvizsgáló laborató­riumnak. Az előzetes számítások szerint a harmadik negyed­évtől a gyáregység kapaci­tásának már a 75 százaléka a Művek rendelkezésére áll, és az „idegen terhek” egy­re csökkennek. Az átmeneti gondok között tartják számon, hogy a munkásgárda szakmai ősz­Befejezik az üzemház építését A jó árunak is kell a bemutatóterem Majdnem kész a jászárok­szállási háziipari Szövetke­zet üzemháza. A perzsasző­nyegszövő és hímző részleg utón most már a konfekciót is kitelepítik a község köz­pontjából az új telephelyre. Erre saját erőből mint­egy 480 ezer forintot fordít a szövetkezet az idén. Miután sok nő — olykor hétszáz is — dolgozik vagy bedolgozik a szövetkezetbe. — a műhelyek kialakítása után — üzemi bölcsődét, óvodát is építenek, s üze­mi konyhát rendeznek majc be hamarosan. Egyébként is kapós ter­mékeik még szélesebb kö­rű propagálására bemutató­terem kialakítását tervezik. Ez számukra azért fontos, mert az idén — a ruhaipari cikkék árának csökkenése mellett is — csaknem tíz­millió forint értékű termé­ket szándékoznak előállítani. Első negyedévi termelésük — az igényekhez igazodva — még ennél is többel bíz­tat: hárommillió-hatvanezer forint volt. Űj termékeket, csecsemő­kelengyét, pólyahuzatot, ágyneműt stb. varrtak és hí­meztek, amiből egyelőre nem is győznek eleget elő­állt teái» szetétele nem felel meg pontosan az új feladatok­nak. Önmagukon segítve la­katos és hegesztő szakmásí­tó tanfolyamot indítottak száz résztvevővel. — Ebből harminc „vendéghallgatót” a környező termelőszövetkeze­tek küldtek a gyár, tanfo­lyamra. Természetesen ők a szakképesítés megszerzése után is a téeszekben marad­nák. Nagy gondot fordítanak a szakmunkás tanuló képzés­re is. Az 1968—69. tanévben nyolcvan elsőévest szeretné­nek szerződtetni. (Tavaly a gépjavító Ötvenet vett fel.) Egyelőre ennél kevesebb a jelentkező. A gyáregység dolgozói tíz községből járnak be. A 7. sz. AKÖV Kunszentmárton —Tiszaug vonalon hétfőtől munkásjáratot indított, míg az öcsödieket, mesterszállá­siakat vállalati autóbusszal utaztatják. A gyáregységet a Művek 1968-ra 60 millió forint ér­tékű termelésre kötelezte, ami 40 százalékkal haladja meg a gépjavító múlt évi produktumát. A fejlesztési program szerint 1970-re 120 milliós termelési volument kell elérni a gyáregységben. Hatvanhét hallgató készül az államvizsgára a mezőtúri Felsőfokú Mezőgazdasági Gépészeti Technikumban. Fel­vételünk az utolsó gyakorlati órán készült, ahol Egyed Tibor »-''Diesel-labor vezetője a porlasztó beállítására oktatja Szabadi József császártöltési. Polánszki János tasi. Román Imre miskolci végzős hallgatókat. — (Kép és Szöveg: Malmos Károly, Túrke ve) Cél: egységes község politika Ülésezett a megyei tanács végrehajtó bizottsága A megyei tanács végrehaj­tó bizottsága tegnapi ülésén a júniusi megyei tanácsülés megtárgyalást igénylő anya­ga jóváhagyása után önálló napirendként tárgyalta a tö­rökszentmiklósi járási tanács vb községpolitikai tevékeny­séget irányító munkáját. A járási tanács vb írásos je­lentése és az azt kiegészítő jelentés azt tükrözte, hogy a törökszentmiklósi járási tanács végrehajtó bizottsága felismerte és megértette az egységes községpolltika ki­alakításénak jelentőségét, szükségességét és gondosko­dott arról, hogy az ezzel kapcsolatos feladatokat a községi tanácsok végrehajtó bizottságai megismerjék. Az utóbbi években a járás községeiben ki­alakultak a szocialista ter­melési viszonyok és jelen­tős a társadalmi átala­kulás. E változások a korábban al­kalmazott községigazgatási módszereknél hatékonyabb, összehangoltabb irányítási és fejlesztési formát köve­telnek meg. Ezért rendelte el 1966 márciusában a járá­si tanács végrehajtó bizott­sága, hogy valamennyi köz­ségben dolgozzanak ki köz- ségoolitikai tervet. Lényeges politikai feladatnak tekin­tette az igények helyes fel­mérését, a lakosság igényei­nek maximális Hielégítését. Tavaly május végéig vala­mennyi községi tanács tár­gyalta, jóváhagyta a köz­ségpolitikai tervét. A községek lakossága igé­nyeinek magasabb szinten történő kielégítése érdeké­ben igyekezett bővíteni a végrehajtó bizottság a köz-- ségfejlesztési alap bevételi forrásait. Több községben javasolta a lakossági hozzá­járulás növelését. Eredmé­nyes volt az a törekvése ifc, hogy a lakosság Önkéntes többletfizetést vállaljon, va­lamint, hogy az egyes oldásához anyagilag hozzá. feladatok meg- a vállalatok is járuljanak Tiszabőn, Kunhegyesen és Tiszapüspökiben vízműtársu­latok létrehozását javasolta a községi tanácsoknak, s va­lamennyi községben célul tűzte, tanulmányterv készí­tését az ivóvízellátás meg­oldására. Módszerként java­solta a végrehajtó bizottság a Községi vezetőknek azt is, hogy társadalmi munka vál­lalására a gazdaságokkal és társadalmi szervekkel kös­senek szocialista szerződést. Megfelelően felhasználta a társadalmi munkáért kitün­tetések mozgósító hatását is. Ennek eredménye, hogy ta­valy a választópolgárok 53 százaléka végzett társadal­mi munkát, s az egy lakos­ra jutó társadalmi munka értéke 62.50 forint. Erőfeszítéseket tett a já­rási tanács végrehajtó bi­zottsága az ipartelepítés, a foglalkoztatottság növelése, az egészségügyi és szociális feladatok, valamint a műve­lődésügyi és népművelési célkitűzések megvalósítása érdekében. A megyei tanács végre­hajtó bizottsága egyetértett abban, hogy amikor a török­szentmiklósi járási tanács vb munkáját elemzi, érté­keli, figyelembe kell venni, hogy a járás, mint közigazgatá­si egység még nem forrott egybe, s a községek jelle­güket tekintve nagyon el­térőek. A járás központja, Török- szentmiklós város, mint köz- igazgatási egység nem tar­tozik a járási tanács vb ha­táskörébe. Az utóbbi időben több személyi változás tör­tént a járási tanács végre­hajtó bizottságában, amely jelenleg sem teljes, mivel néhány vezető iskolán van. A meglévő gondok, hibák ellenére is el kell ismerni a fejlődést, azokat az erőfe­szítéseket, kezdeményezése­ket, amelyeket a járási ta­nács végrehajtó bizottsága már eddig is tett. A járási tanács vb vezetői nagy ügy­buzgalommal. szorgalom­mal dolgoznak, az apparátus is arra tö­rekszik. hogy jól ellássa feladatát. A mércét azonban maga­sabbra kell állítani, a poli­tikai képzettség növelése, a vezetés színvonalának eme­lésé, a községnolitikai tevé­kenység irányítása tekinte­tében is. A megyei tanács végre­hajtó bizottsága,' a vitában elhangzott észrevételekkel, javaslatokkal kiegészítve fo­gadta el a két jelentést és határozta meg a tovább! tennivalókat.

Next

/
Thumbnails
Contents