Szolnok Megyei Néplap, 1968. május (19. évfolyam, 101-126. szám)
1968-05-19 / 116. szám
A gázszerelő Buhajdánénak nagyon szép lakása volt, utcára néző két hatalmas ikerablakkal. s az udvar felől külön két kis azobába lehetett bejárni a konyhán keresztül. Mondták Ls a szomszédok: — Suhaidá- né asszony, maga nagy boltot csinálhatna. A mai világban kapós a kiadó szoba, B magának is jól jönne az özvegyi nyugdíj mellé havonta az a 4—500 forint, amit az albérlőktől kapna. Suhaidáné nem először forgatta fejében ezt a gondolatot ami most végre tetté érlelődött benne: az utcai tkerablakba kiragasztott egy nagy pakkondekli papírt, s ráírta ákom-bákom betűkkel. amolyan reszkető özvegyi írással: „Albérlőt felveszek!” Aznap délelőtt bekopogott a Magyar Hirdetőbe is, ahol heti 5.— forint erejéig hirdetőtáblákra helyezték ezt az emberséges, szegény albérlőkön segíteni akaró felhívást: „Albérlőt felveszek! Gádor utca 11. Suhaidáné.” Hazafelé útiéban még benézett a gázszerelőkhöz, hogy a konyhában a kivezető gázcső repedezett, azt javítsák ki. „De mihamarabb lelkei m, mert veszélyes, és magukra aorítom a felelősséget ha valami baj; lesz.” Ezt annál is inkább beszéde végére rakta, mert Ismerte jól a gázszerelőket. *z újságok is sokat vicceltek fölük, s ha nem sürgősre kéri, akkor egy hónapig se látja őketHárom nap múlva, vasárnap, éppen a piacról tért haza, amikor a szomszédok örömmel hozták neki a hírt: egy elegáns fiatalember jött megnézni a szobát. Finom, intelligens fiatalember. Azt mondta, délután visszajön. Tubákné, a bal szomszéd, amikor magukra maradtak* így fordult Suhajdánéhoz: — Nézze szomszédasszony. Attól félek, a fiatal albér-; lőnek nem fog megfelelni a szoba. — Miért nem? Rendea Tiszta. — De a bútorok... igen régiek. Nézze Suhajdáné asszony, volna egy ötletem. Kölcsönadom az Erzsiké kislányomat. Tudja, az ilyen fiatalemberek . mindjárt köny- nyebben akadnak horogra, ha szép lányt látnak a háznál. És talán Erzsiké is szerencsét csinál. Nem első eset, hogy valaki első látásra megbolondult. Aztán a végén elveszi. — Rendben van — válaszolt Suhajdáné, de már akkor azt is látta, hogy a kis Erzsiké ott vigyorog az ajtóban, kezében nagy tál, mely tele tyúkhúslevessel, s fordul mindjárt át a szomszédba a következő fogásért. — Mert ugye, a fiataiemPRÓBAREGGELI bért meg is kínálj ült valamivel, — mosolygott a szomszéd Tubákné. Délutánra elhelyezkedtek a szobában, vártak. Egészen addig, amíg nem kopogtattak. Az ajtón elegáns fiatalember dugta be először a fejét, majd a biztatásra beljebb merészkedett. — Suhajdáné asszonyt keresem. — Tessék, csak tessék beljebb kerülni, — készséges- kedett Tubákné. Bocsánatot kérek, ha rosszkor jöttem--— Semmi, semmi- De... kihez is van szerencsénk? A fiatalember meghajolt: — Elnézést kérek; Koltai János vagyok. — Erzsikével is kezet fogott, egészen barátságosan; — Ügy érzem, magát már ismerem. Oh. ne értsen félte, csak az utcán láttam néhányszor. De persze, rám se nézett. Tubákné majdnem megsült az örömtől: — No lám, milyen romantikus. Nagyon örülök. Foglaljon helyet, közvetlenül a kislányom mellett. __ De bocsánatot kérek, é n igazán... — Megharagszom, ha nem ül le. Suhajda néni máris úgy tekinti magát, mintha a családhoz tartozna. — Igazán megtisztelő- — És Suhajda nénire mosolygott. — Bár se a szobát, se a konyhát még meg se néztem, Suhajda néni. — Ráér, — mondta Suhajdáné. — Majd ebéd után... Kissé késve ebédelünk, már három óra is elmúlt, de direkt magát vártuk. — Engem? Igazán nem tudom, mivel érdemeltem ki. — Hiszen egy jövendőbeli albérlőnek ennyi kijár, — Tessék? — kérdezte megütközve Koltai. — Reméljük. a szoba meg. felel magának. — De bocsánatot kérek, —> nyeldesett a fiatalember —; nekem főbérleti lakásom van. öt éve lakom a Szív utcában a feleségemmel. Erzsiké elsápadt, Tubákné tele torokkal ordított: — Hát akkor mit keres itt? — Bocsánatot kérek, de engem eddig szóhoz sem engedtek jutni. Azonnal az asztalhoz ültettek. — Azt mondta, a szobát akarja megnézni. — Nemcsak a szobát, hanem a konyhát is. Mert a konyhában van ugyan a bejelentett hiba a gázvezetéken, de át akarom kutatni a szobánál is a vezetéket. Tubákné mérges pulykaként felpattant: — És azért, hogy maga a Suhajdáné gázvezetékét nézegesse, azért az én ebédemet eszegeti? De már ekkor az özvegyasszony Suhajdáné is felpattant, csípőre tett kézzel: — Az isten küldte magát fiam. Soha még ilyen hamar nem jött ki gázszerelő az én lakásomba. Egészségére a Tubákné főztjét. Tubákné meg a lánya kifordultak az ajtón. A fiatalember elővette táskáját, s a benne levő munkásruhát magára húzta. Mielőtt azonban munkához fogott volna, Suhajdáné az asztalon levő süteményes tálra mutatott: — Vegyen lelkem még ebből a buktából is. No, magának hozták, ne szégyellj?. Ügy, hármat is. No. Én. meg majd kiadom a szobát valakinek, csak a gáz legyen jó* édes fiam. D. G. Miért élnek tovább a nők? Erre a kérdésre a tudomány egyelőre nem tud kielégítő választ adni. A nők fölénye az átlagéletkor terén korábban még csupán 2—3 év volt. Nemrég azonban növekedni kezdett, és ma már 4—5 év a gyengébb nem javára. A Szovjetunióban a nők átlag 8 évvel tovább élnek, mint a férfiak. Angliában és Ausztráliában a különbség öt év, Lengyelországban 1960—61-ben a férfiak átlagos életkora 64,8 év, a nőké 70,5 év volt. Ezek a megfigyelések azonban elsősorban az . európai országokra vonatkoznak. Ázsiában a nők átlagos életkora alacsonyabb a férfiakénál. A Szolnok megyei Néplap szatirikus melléklet© 415. csípés FÉRFIAK A kútnál Sztárokról ÉS NŐK Szerelem, házasság *,Igazi mintaférj vagyok — mesélte egy férfi barátainak. — Nem dohányzom, nem iszom, hűséges vagyok a feleségemhez, nem megyek a kocsmába, és nem megyek labdarúgómérkőzésekre sem. Este 8-ra ágyban vagyok és hajnalhasadáskor felkelek, s elvégzem a munkám.” Ezután egy pillanatig elgondolkozott, majd felkiáltott: „Egyet mondok azonban nektek: ennek aztán rögtön vége lesz, mihelyt kikerülök ebből az átkozott börtönből”. — Mit nézel, nem láttál még vízcsapot?! — (Balogh Bertalan rajza) Sztárfilozófia aforizmákban „Hollywoodban sokszor évekre van szükség ahhoz* hogy valakiből egyik napról a másikra sztár legyen.’* (Andrey Hepburn) „Éjszakánként néha ijedten felriadok, mert azt álmodtam, hogy nem fekszem elég kecsesen az ágyban.’* (Jayne Mansfield) „Nagy különbség, hogy egy nő karjaiba hullunk-e, vagy a keze ügyébe kaparint-e bennünket.” (Maurice Chevalier) ☆ Egy szónokképző tanfolyamon az egyik résztvevőnek meg kell tartania első előadását. Témát szabadon választhat. Elhatározza* hogy a szerelemről beszél. Nem akarja azonban, hogy a felesége kinevesse és ezért azt mondja neki, hogy a vitorlázás lesz beszédének témája.^ Másnap reggel az asszonyt felhívja egyik barátnője, aki ugyancsak részt vett a tanfolyamon. „Ragyogóan beszélt a férjed tegnap. Igazán látszott, hogy szakember ezen a területen”. „Komolyan mondod? Pedig eddig még csak kétszer csinálta. Az első alkalommal elvesztette a sapkáját, módszer pedig hányingere ☆ Egy fogamzásgátlószert készítő üzem tulajdonosát meglátogatja barátja. Mihelyt a vendég belép a házba, hat vidám gyermek ugrik a nyakába. „Hat gyermeke van? De hiszen ez nem valami remek reklám az ön gyártmányainak!” „Ezek nem az én gyermekeim. Valamennyien reklamációk.” (A ,,Zeit”-ből) Ford.; Margittai Alice ASSZONY! LOGIKA — És mondd, Elemér, milyen ott a kilátás? — (A Stern karikatúrája) „A pornográfia monotonitása nyomasztó.” (Marilyn Monroe) *,A pletyka a népszerűség forgalmi adója.” (Aleck Guinness) ,ii Az Egyee ült Államokban különösen veszélyes* hogy még a városoknak Is a fejükbe- száll a dicsőség.” (Charlie Chaplin) „A spanyol lányok azért oly erényesek, mert erősen őrzik őket.” (Martine Carol) Nyomós ok Károly és Márta eljegyezte egymást. Mindenki gratulál nekik, csak a kis Péter hallgat. — Hát te miért nem gratulálsz Péter? — Nem tehetem ;.. — Ugyan miért? — Nem ismerem a menyasszonyt, ezért nem gratulálhatok a vőlegénynek. Ellenben ismerem a vőlegényt, ezért nem gratulálhatok a menyasszonynak.
