Szolnok Megyei Néplap, 1968. április (19. évfolyam, 78-100. szám)
1968-04-04 / 80. szám
1968. április 4. < SZOLNOK WfrOYEI NÉPLAP 7 Akit megszelídített az asszony A tápéi határ töppedt tanyái homályos ablakszemeikkel néznek a nemrég készült műútra. Az olajbányászok készítették. Kereszteződésénél most is betonoznak. A Tiszához veze_ tő út végére nagy teherbírású pontonhíd kerül majd. Az úttal párhuzamosan gép ássa az árkot, fektetik az algyői vasútállomásra vivő olajvezetéket. Szeged—2, a környék legszebb tankállomása néhány kilométerrel odébb csillog. Köröskörül fúrótornyok, s nem messzire az épülő ba- raktábor. Sokszáz embernek ad majd szállást. A 3,2 milliárdos beruházásnak már is számtalan jele van ezen a környéken, megváltoztatva a táj hangulatát. Itt dolgozik az Alföldi Kőolajfúrási Üzem legjobb fúróbrigádja Vad János főfúrómester a vezetőjük. Alacsony termete, közvetlen modora rácáfol a nevére. — Megszelídített az asz- szony. Huncutul lesi. vesszük-e a lapot. A bádoggal borított bódé durván ácsolt asztalához ülve faggatom a brigádról. — Olyan különös fantázia nincs bennünk — tér ki a válasz elől. Most, április 4. tiszteletére kapják meg negyedszer a szocialista brigád címet. Tavaly ők fúrtak a legtöbbet az Alföldön, s amellett a technológiai mutatók — van ilyen vagy tíz féle — alapján is ők lettek az elsők. A jó teljesítmény évek óta jellemző a brigádra. Mégis csak van bennük fantázia. Vad János azonban nem tud szenzációkkal szolgálni. — Összetartunk, annyi az egész. Senki sem úgy veszi a munkát, hogy „csak teljen már le a nyolc óra”. lót startolt a brigád — Januári tervünket 800 százalékra teljesítettük. De talán ne is ezf hangoztassuk, mert esetleg rossz tervezésre gondol az olvasó, pedig nálunk geológiai körülmények is közrejátszanak. Februári tervünket is túlszárnyaltuk Márciusi métertervünkön már 25-én túljutottunk. Lesz vagy ötszáz méter plusz márciusban is. A bódé közepén álló olajkályhában már nem lobog a tűz. Az ajtó is nyitva, friss tavaszi szél áramlik be rajta. Horváth István olaj mérnök a béléscsövek szállítását nézi, majd hozzánk fordul. — Nagy erényük Va- déknak, hogy éveken át nem volt. náluk baleset. — Hanyagságból, a brigád hibájából adódóan még műszaki baleset sem volt. Nagyobb mérvű műszaki baleset pedig egyáltalán nem fordult elő. A jó eredmények láttán arra gondolna az ember, hogy a brigád tagjai minden vonatkozásban megtalálják itt számításukat. — Vad János legyint: Meghozták a béléscsöveket A főfúrómester — Nehogy azt gondolja. A brigádból még csak én kaptam lakást, pedig jó- néhányan megérdemelnék 10—15 évi szolgálatuk után. így például Bere Zsiga, Gál László, Welch Frigyes, ho-gy csak néhányat említsek. Beszélgetésünk közben a berendezésnél kiemelik a fúrófejet. Vad János odamegy. magyaráz valamit. Visszatérése után arról faggatom: minek tudható be a brigád közismerten jó szelleme. — Annak, hogy nekem nem az iroda veszi fel a munkásokat. Ha megüresedik egy hely, mondom nekik: emberek, a munkát nektek kell elvégezni. Szerezzetek társat magatok mellé. így aztán rábeszélik a komájukat, hogy csapjon fel olajbányásznak. — Azért. Jó nálunk az összhang, mert barátok dolgoznak együtt. S íme a fenti péla: jó kollektíva a sikerek forrása. S. B. Szandai Sándor jubileumi kiállítása Március 7-én töltötte be 65. életévét Szandai Sándor. Ismerik nevét Európa jelentős galériái, kiállított többek között Svájcban, Zágrábban, Stockholmban, Moszkvában, Párizsban. Az utóbbi tíz esztendő alkotásai . munkásságát századunk legfrissebb művészeti törekvéseihez kapcsolják. A technika századának úi építészeti anyagai, a megváltozott funkció és az ezt követő monumentális formák, a modern építészet számára úi társművészetet. díszítő elemeket követelnek. A korszerű épületplasztika, belső térkiképzés megváltozott igényeire válaszol Szandai Sándor legújabb művészete. Szolnok szülötte. Alkotó tevékenységét festészettel kezdte, amelyhez az utóbbi időben ismét vissza- visszatér. 1928-tól irodalommal is foglalkozott, novellái több napilapban láttak világot. 1931—32-ben Szolnokon saját kiadásában és szerkesztésében jelenik meg az Irodalmi Kurir. amelyben többek között Radnóti Miklós, Gelléri Andor Endre, Nagy Lajos, Kassák Lajos nevével találkozunk. 1933-tól a plasztika nyelvén fogalmaz. Karakteres, a kor szellemében fogant portréit, népi ihletésű, ízes groteszk kisplasztikáit méltán fogadia elismeréssel a kritika. 1935-től a KÜT- nak, a Képzőművészek Üj Társaságának tagja, a csoport kiállításain kerülnek először közönség elé munkái. Első önálló bemutatkozását 1937-ben rendezi meg a Tamás Galéria. Ettől kezdődően majd minden esztendőben kiállít égvén i és csoportos tárlatokon. Jelentős állami m°2- bízá*okat kap. övé az első Petőfi szobor, amelyet fel- szabadulásunk után rendel az állam Dunavecse főterére. Több írónak állít emléket, többek között Jókai Mórnak és Mikszáth Kálmánnak. 1958 óta jobbára külföldön állít ki. Munkásságát a párizsi Bemheim — Jeu- ne — Dauberville galéria olyan nagyra értékeli, hogv szerződéses művészként alkalmazta. Az utóbbi években már a hazai közönség is találkozhatott úi szellemben alkotott munkáival. A Damjanich Múzeum jubileumi kiállítása néhány reprezentáns alkotáson keresztül Szandai Sándor sokrétű művészeti tevékenységét kívánja bemutatni. Irodalmi munkásságát, a harmincas évektől folytatott tematikus szobrászatét, az utóbbi tíz esz- terdő op-art szellemű forma és ritmus komnozícióit, nonfiguratív grafikai és szín-, folthatásra épülő fesVárandós (1944) tészeti alkotásait. Szolnok város közönsége eddig nem igen találkozhatott kiállításainkon a modem képzőművészet nonfigurációs törekvéseivel, ezért a rendezés szándéka azt is bemutatni, hogy a fém-hidegzo- mánc kompozíciók, térplasztikák hogyan társulhatnak modem épületek külső, belső kiképzéséhez. Szeretnék az anyag bemutatásával együtt a felhasználás lehetőségeire is felhívni a figvelmet. Szandai Sándor jubileumi kiállítása április 21-én nyílik meg a Damjanich Múzeum földszinti kiállítóhelyiségében. Egri Mária Friz ritmus (1963) Sí VIS PACEM... Ősrégi a mondás; si vis pacem, para bellum. Ha békét akarsz, készülj a háborúra. Az intelem — napjaink külpolitikai eseményei bizonyítják — nagyon is időszerű, hiszen a józan ész, a humanitás korántsem győzedelmeskedett még a földtekén. Sokan vannak még, akik szeretnék visszafordítani a világ kerekét, elpusztítani a szocialista társadalmi rendet. Nem a jóindulatukon, hanem a Varsói Szerződéshez tartozó államok katonai erején múlik, hogy szándékuk csak óhaj marad. — Ezért, az alkoto hétköznapok békéjének védelmében kell korszerű hadi- technikával ellátni hadseregünket, felkészíteni népünket minden esetleges támadás visszaverésére Sokoldalú, szerteágazó feladat ez, s nemcsak a honvédségre hárul a megoldása. Népünk egészének egyetértése és tevékeny részvétele nélkül nem volna teljes a szocialista hazánk védelmére irányuló erőfeszítés. Ezért a hazaszeretet, a szülőföld féltése kézzelfoghatóan lemérhető azon is, hogy mozgósítási parancs esetén a behívottak miként tesznek eleget jelentkezési kötelezettségüknek, az intézmények, vállalatok, gazdaságok hogyan gondoskodnak arról, hogy a „hadbavonul- tak kiesése ellenére se legyen fennakadás a termelésben, a közellátásban. A közelmúlt napokban megtartott hadgyakorlat mindennek sikerekben gazdag kontrolija volt. A megyénkben adódó tapasztalatok szerint — de így volt ez más területeken is — a dolgozók gyorsan, maradéktalanul engedelmeskedtek a bevonulási Parancsnak. Így volt ez még azok esetében is, akik műszak közben kapták kézhez a behívót. Mindenki hazafias kötelességének érezte, hogy a lehető legrövidebb időn belül megjelenjen alakulatánál. A hadgyakorlat idején határozottan és hatékonyan intézkedtek a vállalatok, az intézmények a gazdaságok, a bevonult munkások és a hadsereg rendelkezésére bocsátott eszközök hiányát gyors átcsoportosítással pótolták. Gyorsan gondoskodtak arról, hogy zökkenőmentes legyen az élet. A „hátország” tehát érettségéről tett tanúbizonyságot. És kapkodas- mentes, nyugodt légkörről. Most is beigazolódott, hogy az erő tudata biztonságot áraszt. Pedig akadtak most is tudálékosok, akik hitelt akartak adni kósza híreszteléseknek. „Többről van szó. mint egyszerű hadgyakorlatról” _ bizonygatták s a bennfentesek j ólértesüllségével próbálták bizonygatnij hogy most aztán messzire viszik fiainkat. Sem a behívottak, sem az itt- honmaradók nem ültek fel a híreszteléseknek. Tudomásul vették a hadgyakorlat fontosságát. — Tisztában voltak azzJ, hogy a virág is csak akkor díszük, ha megvédik a gázolástól. Életünk is csak akkor teljesedik, ha béke honol nálunk. Minden józan gondolkodású ember tudja; mi nem akarunk háborút. A kommunisták hatalomra jutásuk első perceiben Kiadták annak idején Oroszországban a békéről szóló dekrétumot. A szocialista államokban azóta sem más népek leigázását szolgáló cél az erős hadsereg szervezése, hanem az alkotó munka védelmét szolgálja. Nincs szándékunkban senki ellen kardot rántani. De aki a szocialista táborra tör, keserves kudarccal tanulja meg: nem pacifizmusunk diktálja a békét, — életelemünk nekünk az. Ezért teszünk meg mindent a háború megelőzésére a diplomáciai út mellett hadseregünk erősítésével is. A néhány napos hadgyakorlat népünk összeforró ttságának számtalan kedves tanújelét adta. Jászberényben például a vállalatok vezetői, vagy azok megbízásából beosztottaik felkeresték a behívottak hozzátartozóit, érdeklődtek: nincs-e szükségük valamire, segíthet-e a munkahely kollektívája? Jólesett ez a figyelmesség a bevonultak hozzátartozóinak. Azt a tudatot erősítette bennük, hogy komolyabb helyzet esetén sem maradnának magukra, számíthatnak a társadalom segítő kezére. Annál inkább jó néven vették az érdeklődést a családtagok, mert a sajtó híradása alapján valamennyien biztosak voltak abban, hogy hozzátartozóik csak rövid időre veszik magukra az egyenruhát, s mégis érdeklődnek tőlük: emiatt nem szenved-e valamilyen hátrányt a család? A hadgyakorlaton részt vettek helytállásról tettek tanúbizonyságot. Erejüket nem kímélve, áldozatvál- lalóan bizonyították, hogy készek a szocialista haza védelmére. Hazafiságuk tehát nemcsak szólam- pufogtatásból áll, hanem alkotóvággyal párosult harckészségből is. Mivel nem általános mozgósítás volt, nagyon sokan csak külső szemlélőkként nézték a hadgyakorlatot. A szemlélődök között természetesen jócskán akadtak olyanok is, akik csak annyit tudnak a hadseregről, hogy a katonák egyenruhában járnak. Egyik ilyen ismerősöm azt kérdezte a felvonultatott eszközök tömege .láttán: nem kerül túl sokba ez a gyakorlat? Bizony nem olcsó mulatság ez. Ezt mindenki tudja. De azt is, hogy ha gyengék volnánk’ védtelenségünkkei bátorítanánk a támadókat. S függetlenségünk elvesztése pótolhatatlan veszteség lenne, a magyar nép története bőven szolgál erre példákkal. Esért fogadták megyénk városaiban őszinte örömmel a zász- laink alatt vonuló tartalékos egységeket, ezért számíthat a honvédség népünk aktív támogatására a továbbiak során is. Simon Béla
