Szolnok Megyei Néplap, 1968. március (19. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-28 / 74. szám
Az ipari termelés jövedelmezősége az elmúlt két évben tovább javult. 1966- ban a megyei székhelyű minisztériumi iparvállalatok 462,7 millió forint vállalati eredményt értek el az 1965. évi 236 millió forinttal szemben. A megyei székhelyű iparvállalatok 1965-ben 100 forint értékesített termék után 7,6 forint, 1966-ban 10,7 forint tiszta nyereséget értek el. A tanácsi iparban a vállalati eredmény 1965-ben 7,1 százalék, 1966-ban már 10 százalék volt. A kisipari szövetkezetek nyeresége 7 százalékos volt, 5 millió forinttal meghaladta az 1965. évit. 1967-ben a minisztériumi iparban a nyereség volumene — várhatóan — 16— 18 százalékkal emelkedett, a tanács irányítása alá tartozó gazdálkodó egységekben az 1967. évre előirányzott 75,6 millió forintos nyereségtervet 6 millió forinttal túlteljesítették. A szövetkezeti iparban a nyereség 9,8 százalékkal volt magasabb az előző évinél. A különböző szerveknél készített tanulmányok, a különböző forrásokból származó adatok igazolják, hogy helyes volt az ipar- feilesztésre kijelölt megyei városok körének bővítése. E’őtérbe került egyes járási székhelyek — Tiszafüred. Kunszentmárton — és néhány nagyközség — .Tászkisér. Kunhegyes, Jász- ázokszállás — ipari fejlesztése. Az iparfejlesztés továbbra is fontos feladat. Szem- előtt keli tartani egyes városok, járások között meg. ár • ü Az épülő szolnoki épületelemgyár lévő aránytalanságok megszüntetését, ugyanakkor erősíteni kell a koncentrációt, javítani az ipar szerkezetét és növelni a nők foglalkoztatottságát a köny. nyűiparban, az élelmiszer- iparban és a gépipari üzemekben. Számolni kell azzal is,hogy az 1970-ig eredetileg tervezett 7500—8000 új ipari munkahely helyett mintegy 11—12 ezer új munkahelyre van szükség. Az ipar legfejlettebb a megyeszékhelyen, utána a megye városai következnek, azonban a városok között is nagyfokú különbségek tapasztalhatók. A városok és járások iparának fejlettségére jellemző, fontosabb mutatók: Járás, város Állóeszköz bruttó értéke m/Ft 1966. Munkagépek megh ajt. szóig. váll. gépek és erőgéptelj. kW. 1966 Felh. vili. energia 1 000 kWó 1966. 10 000 lakosra jutó i pari íogL száma 1966. J ászberényi j. 37 796 1 048 1 020 280 Kunszentmártoni j. 79 333 1 801 2 615 750 Szolnoki j. 342 414 8 529 11 217 850 Tiszafüredi J. 18 432 533 684 180 Törökszentmiklósi 45 332 838 821 140 ÖSSZESEN: 524 157 12 754 16 357 Jászberény v. 627 711 15 798 14123 1 930 Karcag 167 704 2 815 4 041 980 Kisújszállás: 21 970 1 382 746 640 Mezőtúr 64 461 1 781 2 254 939 Szolnok v. 3 834 931 97 734 67 029 2 230 Törökszent mi klós 206 227 4 504 6 450 1 290 Túrkeve 12 240 224 291 1 180 Az Iparosítás további erőteljes ütemének szükségességét a megyei ipar fejlettségi színvonalának az országos átlagos színvonaltól meglévő elmaradottsága is indokolja. Az egy négyzet- kilométerre jutó iparban megtermelt nemzeti jövedelem, a 10 000 lakosra jutó ipari foglalkoztatottak száma tekintetében Szolnok megye az országos átlag felét éri el. Egyedül az egy ipari foglalkoztatottra jutó állóeszközök értéke felel meg az országos átlagnak, ami a megye iparának viszonylagos fiatalságával magyarázható. Az ipar fejlesztésével összefüggésben figyelmet érdemelnek még az alábbi körülmények, amelyekhez bizonvos feladatok is kapcsolódnak: — Az iparvállalatok, gyáregységek egy része lebecsüli a megyén belüli kooperációs kapcsolatok fejlesztését, különösen a minisztériumi vállalatok kooperálnak nagy volumenben más megyékben működő iparvállalatokkal. Ugyanakkor a tanácsi és szövetkezeti ipar vezetői sem keresik a megvén belüli kooperációs lehetőségek bővítését. — A kezdeti lépéseket sem tettük meg annak érdekében, hogy a környező megyékkel öszehangoltan aiakitsuk a gazdaságfejlesztési, ezen belül az ipar- fejlesztési elképzeléseinket. Emiatt különösen a munkaerőforrások felhasználásában bizonytalanságok vannak. — A gazdaságirányítás új rendszerében kialakított iparfejlesztési alap — az 1968—70-es években — mintegy 25 millió forint lesz, mely Mezőtúr és Karcag városok iparfejlesztésének támogatására használható fel. Hitelkedvezményben lehet részesíteni a kunszentmártoni, tiszafüredi és a kisújszállási ipartelepítést. Az egyéb vonatkozású kezdeményezések is lehetségesek, például kommunális adó fizetési kedvezmény. — Nincs kialakítva és összehangolva a nem ipari ágazatok ipari tevékenysége fejlesztésének iránya éa célja. E téren még az ötletszerűség uralkodik. Szükségesnek látszik, hogy tanácsi koordinációval, a tanácsi tervezés szintjén a mezőgazdaság és a kereskedelem ipari, illetve inari jellegű szolgáltatásának bővítésében bizonyos fokú tervszerűség érvényesüljön. A mezőgazdasági termelés fejlődése A harmadik ötéves terv a mezőgazdasági termelés növelését 13—15 százalékban határozta meg az előző tervidőszak átlagához viszonyítva. A termelőszövetkezetekben 1965-höz viszonyítva a termelési érték 15, az állami gazdaságokban pedig 23 százalékkal növekedett folyó áron számolva. A termelőszövetkezetekben — 1959. évi változatlan áron számolva A kiskereskedelem helyzete és a kommunális program Szolnok megyében a tervidőszak első két évében a bolti kiskereskedelmi áruforgalom 1 százalékkal, a vendéglátói forgalom 2,5 százalékkal gyorsabb ütemben fejlődött az országos átlagnál. Két év alatt a kiskereskedelem és a vendéglátóipar összevont forgalma 20,5 százalékkal a harmadik ötéves tervidőszakra előirányzott növekedési ütem alsó határának megfelelően bővült. A boltok száma a tervidőszak első két évében 4 százalékkal, alapterületük 11,3 százalékkal növekedett, ugyanezen időszak aiaitt a vendéglátóipari egységek száma 2,6 százalékkal, míg az alapterület 10,2 százalékkal gyarapodott. Ám az egységek száma és az alapterület növekedése jelentős mértékben elmaradt a forgalom növekedésének ütemétől. A nagykereskedelem és a felvásárló kereskedelem raktárkapacitása jelentősen bővült, azonban az állami és szövetkezeti kiskereskedelem raktárkapacitását és az egységek szociális létesítményekkel való ellátottságát nem sikerült lényegesen javítani; A kereskedelem, az áruforgalom fejlesztésére az I960—65-ös időszakban a beruházási eszközök 3,5 százalékát fordították a megyében; Az 1966—67-es évben 160 millió forintot, az eszközök 4,5 százalékát használtuk fel beruházási célokra. A kereskedelemben dolgozók létszáma két év alatt ötszázzal emelkedett, 1967- ben hétezerhatszázan dolgoztak a kereskedelemben; A megyén belül nagy különbségek vannak a kereskedelmi hálózat színvonalában. Városaink között szembetűnő Mezőtúr és Jászberény rossz vendéglátói pari ellátottsága és a kiskereskedelmi bolthálózat ezer lakosra jutó eladóterének nagysága. Valamennyi városban, a vidéki városok átlagának szintje alatt van Nagyon rossz a helyzet az ezer lakosra jutó eladóterűiét tekintetében a tiszafüredi, kunszentmártoni és a törökszentmiklósi járásban. Országosan, járások átlagában ezer lakosra 123 négyzetméter vendéglátó- hely és 174 négyzetméter bolti eladóterület jut. A tiszafüredi járásban ezzel szemben 97, a törökszentmiklósiban, Illetve a kunszentmártoni járásban 101 négyzetméter vendéglátó eladóterület jut ezer lakosra. Ezer lakosra a törökszentmiklósi járásban 172, a kunszentmártoni járásban 222 és a tiszafüredi járásban 179 négyzetméter bolti eladótér jut. A városokban — elsősorban Szolnokon — a zöldség, gyümölcs ellátás javítását akadályozza a megfelelő beszerzésekkel felszerelt piaci csarnok hiánya. A lakosság életkörülményei, a lakás és kommunális ellátottság a tervelőirányzatoknak megfelelően fejlődött a megyében. — Kedvezően haladt előre a lakásépítési program, a gázellátás, s a lakosság villamosenergiával történő ellátásában. Az ivóvíz-ellátásban, a csatornahálózat fejlesztésében a terv eredetileg is szerény célokat tűzött ki. E téren nagy az elmaradottság a városokban, a megyeszékhelyen; A iakásellátottság országosnál jobb színvonala mellett — országosan 315, a megyében 294 fő jut 100 lakásra — a megyeszékhely lakáshelyzete az országos átlagnál is kedvezőtlenebb. Szolnok népessége évről évre nő. Magas a megszűnt lakások száma. Feltűnően sok a régi. közművesítés nélküli, elavult lakás« Kiemelkedően magas — több mint kétezer — a jogos lakásigényeknek a száma; 1970-ig 12 000 lakást terveznek felépíteni, amelyből háromezer az állami lakás, kilencezer pedig a kölcsönnel támogatott magánlakás. 1966—67-ben megépült 4994 lakás az előirányzat 41 százaléka. Ebből 1054 az állami lakás, 3940 a magánlakás. A megyei lakásépítési program teljesítésében elmaradás van az OTP kölcsönnel megépítendő sor- és társasházaknál. — Az 1400-ra tervezett lakásszámból mindössze 296, az előirányzat 21 százaléka valósult meg. Ez az elmaradás egyben a megyei lakásprogram megvalósítását is veszélyezteti. Eddig 4994 lakás épült fel, de ez csak 2596 lakásszaporulatot jelent, mert 2398 lakás lebontás, elemi csapás, elavultság miatt megszűnt. 1967. év végén a megye lakásállománya 141700 volt. a megyében élő családok száma pedig 142 550. Szolnokon mintegy 19 700 család él, a 2000 lakásigénylő a családok körülbelül 10 százalékát teszi ld.' Kiemelkedő eredményt értünk el a gázszolgáltatási program teljesítésében. A harmadik ötéves terv első két évében bekapcsolt 1400 gázfogyasztóval Szolnokon 4298-ra emelkedett a vezetékes gázfogyasztók száma. Karcag város vezetékes gázzal való ellátása is megkezdődött. Törökszentmik- lós gázszolgáltatásba való bekapcsolása érdekében is megtörténtek az első lépések. A palackos gázszolgáltatás gyorsütemű bővítésével 34 670-re emelkedett a palackos gázt használók száma. 1968-ban újabb 16 500- zal több PB gázfogyasztó lesz. A lakosság által igénybe Vett szolgáltatások mennyisége jelentősen, a tervezettnél nagyobb mértékben emelkedett. A szükségletek kielégítéséről, valamennyi javítási és szolgáltatási igény kielégítéséről még nem beszélhetünk, azonban az egy lakosra jutó teljesítmény értéke ipari javításból és szolgáltatásból &Z 1965- évi 438 forintról 646 forintra emelkedett, ami 47 százalékos növekedésnek felel meg. A vízellátás megjavítása érdekében jelentős a víz9 A mezőtúri fmsz áruház műszaki cikkek osztálya.
