Szolnok Megyei Néplap, 1968. március (19. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-28 / 74. szám
melés anyagi-műszaki ellátottságában meglévő elmaradottságot. Az építőipari, építési, szerelési tevékenység időarányosan megfelelő ütemben fejlődött, de az építési és szerelési kapacitás, valamint a műszaki tervező kapacitás és a beruházási, építési igények között feszültség van. Az építőanyag termelése elmarad a megyei építési igények mögött. Az építőiparban foglalkoztatottak száma 1967- ben az összes foglalkoztatottak 12 százalékát tette ki, s megközelítette a 10 000-et (1960-ban 7,2 ezer, 1965- ben 8500 volt). Az építőanyagiparban dolgozik az iparban foglalkoztatottak 3 százaléka. Az építőipar fejlesztésére 1966— 67-ben 30 millió forintot fordítottunk, ez az összes beruházásoknak körülbelül 1 százaléka. Az iparban teljesített összes beruházásból az építőanyagipar fejlesztésére 65 millió forint jutott. Végső fokon nem realizálódtak azok a fejlesztési célkitűA közlekedés fejlesztésének megyei előirányzatai a megye fejlesztési eszközeiből növekvő arányt képvsielnek. 1965. évben beruházási eszközeink 11 százalékát, 1966—67. évben 17 százalékát fordítottuk a megye közlekedésének fejlesztésére. 'A foglalkoztatottak száma emelkedett. Legkiemelkedőbb a vasúti szállítás korszerűsítése. Az eredeti döntésnek megfelelő ütemben valósul meg a szolnoki MÁV állomás rekonstrukciója. — Megkezdődik a Budapest— Debrecen vasúti fővonal villamosítása. Vasúti fővonalainkon a korszerűsítés nyomán a Diesel vontatás aránya 30 százalékra növekszik. Elkészült a távlati program a vasút racionalizálására. E tervezet magában foglalja a gyenge forgalmú vasútvonalak és a keskeny nyomtávú vasúti hálózat megszüntetését, a teherszállítások körzetesítését. a kisforgalmú vasútál- 4 zések, amelyek szerint a minisztérium irányítása alá tartozó építőipari vállalatot éves szinten 500 millió forint, a tanácsi kivitelező szerveket 130 millió forint saját építési tevékenység elvégzésére kell alkalmassá tenni; Az építőanyagok közül a tégla termelése mindössze 7,7 százalékkal emelkedett, ugyanakkor az építőipari termelés a megyében 36 százalékkal; A tanácsi iparban gyártott építőanyagok termelése — mozaik és cementlap — nagymértékben csökkent. Nem készült el határidőre az ÉVM Szolnok megyei Vállalat panelüzeme, valószínű, hogy ké- eőbb helyezik üzembe a Beton és Vasbeton Inán Művek szolnoki épületelemgyárát is. Az építőipar, az építőanyagipar teljesítmény mutatóit hátrányosan befolyásolja a munkák gépesítettségének alacsony színvonala. Az építőipari gépek naptári időalaphoz mért kihasználása a fontosabb gépek egyikénél sem éri el a 30 százalékot. lomásoíkon az áruforgalmi tevékenység megszüntetését is. A tervezet megvalósítása azt eredményezi, hogy a jelenlegi 4,2 kilométeres átlagos távolságról mintegy 9,9 kilométerre emelkedik megyénkben a vasútállomások egymás közötti átlagos távolsága, E program megvalósításának feltétele a közúton történő szállítás kibővítése, fejlesztése. Ez egyben közúthálózatunk korszerűsítését is szükségessé teszi. A korszerű úthálózat kiépítettsége és a gépkocsiszállítás műszaki feltételei nincsenek biztosítva, sőt a harmadik ötéves terv időszakára tervezett állami és tanácsi útfejlesztési program megvalósulása is bizonytalanná vált. Az elsőrendű főutak teljes felújítása sem fejeződött be. Különösen súlyos a helyzet a 4-es főútvonalon mert Szolnokon, Tö- rökszentmiklóson és Kisújszállás térségében rendezetlenék az átkelési szakaszok. Másodrendű útvonalainkon (32—34—44-es) még rosszabb a helyzet, alsóbbrendű utaink műszaki állapota is elmaradott; Igaz jelentősen megnőtt az aszfalt burkolatú utak aránya, azonban az összes állami útnak 46 százaléka csak 3—4 méter széles makadómburkolat, alacsony szerkezeti vastagsággal, kedvezőtlen víztelenítési feltételekkel, az elsároso- dás állandó veszélyének kitett elmaradott útvonalat jelent. A tanácsi úthálózatnál még szembetűnőbb az elmaradottság. Itt a keményburkolatú utak aránya csak 2,8 százalék (az országos átlag 11 százalék körül van). A községi utak 1,8 százaléka keményburkolatú, a városi tanácsi utak kiépítettsége 6—6,5 százalékos és ezzel nem éri el az országos átlag felét sem. A tanácsi kezelésben lévő hidak állapota nem megfelelő. 164 hídból 41 korszerűtlen, elhasználódott, átépítésük elkerülhetetlen. A közúti áru- és személyszállítás megnövekedett feladatainak ellátására vállalat- és üzemszervezési szempontból sem készült fel a KPM irányítása alá tartozó közhasznú autóközlekedési vállalat. Az autóbusz-pályaudvarok, az igazgatási és a műszaki létesítmények tekintetében sem felel meg a helyzet a mai, de még kevésbé a várható igényeknek, követelményeknek. Elektromos váltókat szerelnek be a szolnoki vasúti rekonstrukció során. A közlekedés korszerűsítése — az előzetes adat alapján a halmozott termelési érték 1966—1967, évek átlagában mintegy 11,4 százalékkal haladta meg az előző tervidőszak átlagát. Növénytermesztés A kiemelt feladatok közül igen eredményes a kenyérgabona termelése. A mezőgazdasági üzemek a vetésterületi tervet teljesítik, illetve túlteljesítik. Az utóbbi két évben a megyei búzatermés átlag 13,1 mázsa/kat, hold. Nem megfelelőek az eredmények az abraktakar- mánytermesztésben, A fő abraktakarmánytermő kultúrák — kukorica és őszi árpa — termésátlagai erősen ingadoznak. A terv 1970-ig 18 mázsa/kat. hold kukorica termésátlaggal számol. Az utóbbi két év átlagában a kukorica termésátlaga a megyében 16,5 mázsa/kat. hold. Megfelelő az előrehaladás a lucerna és a vöröshere termesztésben. A zöldségtermesztésben a terv 1500 hold területnövelést irányzott, elő, 1967- ben a zöldségtermő terület 1496 holddal több az 1965, évinél, A zöldségtermesztésben további területnövekedéssel nem számolunk. Az ipari növényeknél — az igényeket figyelembe véve — kisebb mértékben csökkent a cukorrépa vetésterülete. Az árintézkedések hatására fokozódott a rizstermelés Iránti érdeklődés és az 1967. évi termésátlagok is kedvezőek A terv 1650 kh szőlő és 1000 kh gyümölcsös rekonstrukcióját, illetve telepítését irányozza elő, — Mivel ez a népgazdasági célkitűzésekkel nem egyezik, megfelelő központi támogatást sem kaptunk erre, szövetkezeteink pedig megfelelő saját erővel nem rendelkeztek, s így a kitűzött feladat végrehajtásának nincs reális alapja, A tervidőszakra központi szerveink 100 kh szőlő és 450 kh gyümölcsös telepítésére biztosítottak lehetőséget, eddig 180 kh szőlő é? 388 kh gyümölcsös telepítése, illetve rekonstrukciója valósult meg. Tehát nem látszik reálisnak a szőlőtermelés mintegy 60 százalékos és a gyümölcs- termelés mintegy 150 százalékos növelése a tervidőszakban. Az elmúlt két évben a tanácsi szektorban változatlan áron számolva a felvásárlás volumene mintegy 5 százalékkal nőtt. A talajerő utánpótlási célkitűzések időarányosan teljesültek. A tanácsi szektorban az 1 hold szántóterületre jutó szervestrágya felhasználás 1967-ben 21 mázsa (1970. cél 25 mázsa), a vegyes műtrágya felhasználás 115 kg (1970, cél 290 kg). Az állami gazdaságokban a szervestrágya felhasználás 1967- ben mintegy 32 mázsa/kat, hold, a műtrágya felhasználás 286 kg/kat. hold. Ha a műtrágya ellátás zavarai nem szűnnek meg, komolyan éreztetni fogják hatásukat a termelésben. A terv a fejlett módszerek. eljárások széleskörű alkalmazását jelöli meg. Végleg tért hódítottak az intenzív búzafajták a hibridkukorica, a kalászosok vegyszeres gyomirtása, a nagyüzemekben a húshibrid csibék stb. A mezőgazdaságban tavaly mintegy 284 ezer holdat részesítettek vegyszeres gyomirtásban. Ez 100 ezer holddal több az 1965, évinél. A termelőszövetkezetek növényvédő gépparkjának teljesítménye 1965-höz viszonyítva mintegy 52 százalékkal nőtt. 1967-ben 8 repülőgép dolgozott megyénkben, melyekhez 1968-ban újabb 6 gép csatlakozott. A mezőgazdaságban felhasznált vegyszer értéke mintegy 11 millió forinttal haladta meg az 1965. évi szintet és elérte az 51 millió forintot. Gyakorlatilag gépesítet-’ tűk a kalászosok aratását, nőtt a szérűk és a szalmabetakarítás gépesítettsége, 1967, végén megjelentek az őszi csúcsmunkók nehézségeit enyhítő géptípusok! (Zmaj kukoricakombájn, Kondor rizskombájn stb.), azonban _ igen korlátozott mennyiségben szerezhetők be. Az öntözés területi célkitűzését — mintegy 100 ezer hold — részben a csapadékosabb évjáratok miatt, részben az üzemek hibájából 1967-ben csak Állattenyésztés A szarvasmarhatenyésztésben a tervcélkitűzések összességében megvalósulnak. Az előirányzott 7—9 ezer darabos növekedésből az első két évben — reprezentatív felmérés alapján — az állomány 12 000-rel nőtt. A tehénállomány a tervezett 40—42 százalék helyett mintegy 39—40 százalékkal nő. Az egy tehénre eső évi tejhozam terv 2300—2500 liter. 1967-ben az egy tehénre eső tejhozam a termelőszövetkezetekben 2371 liter, az állami gazdaságokban 2973 liter volt. A tehénarány lassúbb emelkedését részben a tejértékesítés nehézségei okoz- Eáfc, A sertéstenyésztésben a terv a létszám mérsékelt emelését irányozza elő; Tavaly december 31-én a létszám 3 százalékkal volt alacsonyabb az 1965. december 31-1 létszámnál. A tsz-ek juhállománya 1967-ben lényegesen emelkedett. Az év végi baromfiállomány csökkenése nem gátolta a baromfihús felvásárlás növelését; A tsz-ekben az Itatásos és a tápszerekkel nevelt borjak száma 5,5-szörösére nőtt; A baromfihús termelésben a nagyüzemekben túlsúlyban vannak a hús- hibridek; Folyamatban van 64 ezer holdra teljesítettük. A belvízkár megszüntetése érdekében fokozott erőfeszítések történtek. A megyei tanács vb 1967-ben határozatot hozott a belvízrendezés megyei feladataira; Az OVF közreműködésével elkészült Karcag belvízlevezetési rendszerének terve, mely megvalósítás alatt van, A megyében az elmúlt két év alatt az állami üzemek közötti és üzemi belvízrendezésre 64 millió forintot fordítottak. a háztáji baromfiállomány- felújítása is. 1970-re elérhető, hogy a nagyüzemek egy kilogramm baromfihúst 3 kilogramm takarmányból állítsanak elő. A sertéstenyésztésben az előrehaladás lassú, elmaradt a többi ágazatoktól, a követelményektől és a lehetőségektől. Ennek több oka van. Részben a korszerű fajta, a tartási technológia kialakításának elhúzódása, másrészt a rossz épületellátottság. Az üzemeket érdekeltebbé tették a sertéstenyésztés fejlesztésében. Ez azonban beruházásigényes, eredménye csak több év távlatában bontakozik ki; Néhány tényező (takarmányellátás. áremelés stb.) azonban «- hetővé teszi, hogy már 1968-tól kisebb mérvű fejlődés induljon meg. összességében, a mező- gazdasági termelés növekedése, a gazdaságosság javulása kihatott a tsz tagság jövedelmének alakulására is. A tagrészesedés összege 1965-ben 735 millió forint, 1966-ban 772 millióra és 1967-ben 874 millióra emelkedett. Az egy dolgozó tagra jutó részesedés az 1965; évi 14 932 forintról 1966-ban 15 991 forintra és 1967-ben 18 390 forintra emelkedett. A héki Táncsics Tsz baromfikombinátja 9
