Szolnok Megyei Néplap, 1968. március (19. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-28 / 74. szám

művek fejlesztése. X twve- zett lörpevízművekből 10 megvalósult, a tervezett 19 helyett 34 új mélyfúrású kút létesült. 261 kilométer­re tervezett vízhálózatból 110 kilométer készült eí. Megkezdődött a szolnoki és a karcagi vízmű-rekonst- rukciója. A vízellátásba bekapcsolt lakások aránya csak las­san növekszik. Az összes lakásoknak mintegy 12—13 százaléka van bekötve a hálózatba. A vízellátási gondok néhány városban átlagon felüli problémaként jelentkeznek. így többek között Jászberényben és Törökszentmiklóson. A csatornahálózat kiépí­tettségének színvonala el­maradott Az előirányzott csatornahálózat fejlesztés Szolnokon, Törokszentmik- lóson. Karcagon megvaló­sult, Illetve folyamatban van. Jászberény, Kisújszál­lás, Mezőtúr, Túrkeve va­rosokban a csatornázás to­vábbra is megoldatlan. a kivitelezés forrásai nin­csenek biztosítva. E tekintetben az elma­radottságot jelzi, hogy még a megyeszékhely lakásai­nak is csak körülbelül 20 százaléka van a csatorna­hálózatba bekapcsolva. Me­gyei szinten a csatornázott lakások száma nem éri el az 5 százalékot. Az ipari termelés és az ipartelepítés alakulása A harmadik ötéves terv első két évében megyénk­ben jelentősen előrehaladt az Iparosodás és gyorsult az ipari termelés üteme. A szocialista ipar ter­melésének értéke 1966— 67-ben 23 százalékkal, az országosnál gyorsabb ütem­ben emelkedett. 1967-ben az ipar termelése 14,2 szá­zalékkal bővült. S ez jelen­tősen meghaladja a terme­lés évi növekediésének a második ötéves terv Idő­szakára jutó 8,9 százalé­kos ütemét. A minisztériumi ipar termelése 17,6 százalékkal emelkedett, de nem érte el az 1970-ig tervezett nö­vekedési ütem egyharma- dát. A minisztériumi ipar súlya a megyei ipar ter­melését^ — a termelés mennyiségéből való része­sedése, s a foglalkoztatottak számának aránya tekinte­tében — tovább növekedett. A minisztériumi iparban dolgozók részaránya 1960- ban 58 százalék, 1965-ben 65 százalék, 1967-ben már 67 százalék volt. Továbbra Is a minisztériumi irányí­tás alá tartozó üzemek, te­lephelyek termelésének nö­vekedése volt a leggyor­sabb (a Tiszamenti Vegyi­művek, a kőolajipari vál­lalatok, gép- és vasipari vállalatok, illetve telenek termelésének emelkedése alapján). Az éoítőanyag- ipari termelés több mint háromszorosára növekszik az épületelemgyár üzembe­helyezése után. A könnyűiparban a láb­beli termelés a tervezettnél nagyobb, a papíriparban az előirányzatnak megfelelő, a bútorgyártásban — a re­konstrukció elhúzódása mi­att — a fejlesztés üteme el­marad célkitűzéseinktől. A minisztériumi élelmiszer- iparban a fontosabb cik­kekből — liszt, csontos nyershús és feldolgozott to­jás — visszaesett a terme­lés volumene, ugyanakkor jelentősen növekedett vaj­ból, cukorból és vágott ba­romfiból. Az élelmiszeripar terme­lésének lassú fejlődése és egyes cikkeknél a vissza­esés több okra vezethető vissza; a mezőgazdasági termékek felvásárlása a tervezettnél lassabban nö­vekszik. A megyéből a ki­szállítás aránya nő- Az élelmiszeriparban a terve­zett fejlesztés részlegesen, késéssel valósul meg. A tervidőszak első két évében a minisztériumi iparban az alábbi üzeme­ket, úi gyáregységeket tele­pítettek Megépült a Tisza- menti Vegyiművek por­festékgyára. kriolit és ole- um üzeme. A Finommecha­nikai Vállalat törökszent­miklósi gyáregysége, a szol­noki gépkocsi szervizállo­más. Üzem, illetve Ipartelep átvétele útján a megyébe települt Túrkevén a XVII-es Autójavító Vállalat, örmé­nyesen az Április 4. Gép­gyár, Kunszentmártonban a Beton- és Vasbetonipari Művek és a Pannónia Szőr- meárugyár. .Tászkiséren a KPM vasúti alépítmény gépjavító üzem. Az idén létrejön a SZ1M karcagi gyáregysége. Folya­matban van Szolnokon a Beton és Vasbetonipari Mű­vek Betonelemárugyáránakj Tiszavárkonyban a Magne­zitipari Művek üzemének, Szolnokon a Glóbusz Nyomda csomagolóanyag üzemének. Mezőtúron a Tizenkilenc Ipari tanuló végez az idén a törökszentmiklósi üvegtechnikai üzemben Magyar Gyapjúfonó és Szö­vőgyár ipartelepének fel­építése, illetve telepítése. Kisújszálláson megkezdő­dött a Tégla- és Cserépipa­ri Vállalat úi téglagyárá­nak éPítése és ugyanitt elő­készítés alatt van a Gyógyászati Segédeszkö­zök Gyárának üzemegység — kialakítása. Döntöttek a már megle­vő minisztériumi üzemek, ipartelepek úi üzemrészek­kel történő bővítéséről, fgy a Tiszamenti vegyiművek­ben megépül a IV. Rénsav- üzem és a mosószerüzem. Az eredeti célkitűzéseknek megfelelően folyamatban van a rekonstrukciós jelle­gű üzem bővítés a Tisza Ci­pőgyárban. a szolnoki pa­pírgyárban, a Tisza Bútor­gyár szolnoki gyáregységé­ben, a szolnoki Mezőgazda- sági Gépjavító Vállalatnál; a budapesti Mezőgazdasági Gépgyár törökszentmiklósi gyáregységében, n Ganz Villamossági Művek szol­noki gyárában, a Tégla- és Cserépipari Vállalat kun­szentmártoni téglagyárá­ban, a Magyar Cukoripar szolnoki cukorgyárában, a Baromfiipari Országos Vál­lalat törökszentmiklósi gyáregységében, a gabona­feldolgozó vállalat iparte­lepein, a Magyar Dohány­ipar szolnoki és jászberé­nyi telepén, valamint a kunhegyesi Vízgépészeti Vállalatnál. Az illetékesek döntöttek a szolnoki járműjavító vál­lalat rekonstrukciójáról — a Diesel vontató járművek javítása érdekében — és a budapesti Kőolajipari Gép­gyár szolnoki üzemének lé­tesítéséről. A párt- állami és gaz­dasági szervek fokozott erőfeszítései — az erede­tileg tervezettnél — na­gyobb iparfejesztést ered­ményeztek az ipar minisz­tériumi ágazatában. Az 1966—67-ben megva­lósult üzembehelyezések, rekonstrukciók eredménye­ként a minisztériumi ipar- vállalatoknál a foglalkozta­tottak létszáma mintegy 1600-zal emelkedett, ami az összes ipari létszámnö­vekedés 38 százalékát kép­viseli. A létszám ilyen nagyságrendű növekedésé­vel összefügg, hogy a ter­melés bővülésének 50 szá­zaléka a termelékenység növekedéséből származik. A minisztériumi ipar az utób­bi két évben bekövetkezett fejlődésének eredménye­ként Szolnok, Jászberény, Törökszentmiklós, Karcag, Kisújszállás, Mezőtúr, Túr­keve városokon és Mart­fűn kívül Kunszentmárton, Tiszafüred, Kunhegyes, Tiszaföldvár. Csépa, Sza- jol, Jászkisér, Tiszavár- kony és örményes közsé­gekben, — az utóbbi négy községben az elmúlt két évben — alakultak ki ipar­telepek. A megye 76 településéből 16 településen van minisz­tériumi iparvállalat, gyár­egység, ipartelep. Nem számolhatunk azon­ban a iászberényi Aprító­gépgyár rekonstrukciós jel­legű bővítésével (csökkent a gyár termékei iránti igény). Módosult az ÉVM Építőipari Gépgyártó ős Javító Vállalat szolnoki üzeme — autódaru és spe­ciális építőipari járműjaví­tó üzem — telepítésének megkezdési ideje. így az 1970-re tervezett üzembe­helyezés is bizonytalanná vált. A minisztériumi élel­miszeriparban a legjelentő­sebb rekonstrukciók késés­sel valósulnak meg (szolno­ki cukorgyár, baromfiipari vállalat törökszentmiklósi gyáregysége). A tejiparban a rekonstrukciót és a ter­melő kapacitás bővítését csak idén kezdik meg. Az eredetileg tervezett idő­pontra nem lép be a ter­melésbe, mivel a rekonst­rukció nem feleződik be határidőre, a Tisza Bútor­gyárban, a Mezőgazdasági Gépjavítónál, a Tisza Ci­pőgyárban és a vegyimű­vek kriolit üzemében. A tanácsi ipar terme­lése — élelmiszeripar nél­kül — 1966—67-ben közel 50 százalékkal emelkedett, ígv a termelés bővítésének 45—46 százalékos előirány­zata két év alatt teli esült. A tanácsi iparban 450—500 úi munkahely kialakításá­val számoltunk, két év alatt azonban 470 ember munkába állt. Az állóesz­köz fejlesztésére 17,9 mil­lió forint volt előirányozva, ebből 1967. év végéig 13.8 millió forintot használtak fel. A tervidőszakra erede­tileg számított fejlesztési összegek megnövekedtek, így lehetővé vált, hogy a tervezettnél nagyobb arány­ban bővüljön a termelés. A Patyolat Vállalat „eme­letráépítése” elhúzódik. Nem kerül sor a szolnoki Mozaik Üzem új telephe­lyének kialakítására, ezt a részleget leállítják, termé­keit az épületelemgyár pó­tolja. A mezőtúri Villa­mos és Géptechnikai Cik­kek Gyáránál 1968 helyett 1969 végére fejeződik be a bővítés, ugyanakkor az Építőanyagipari Vállalat törökszentmiklósi telepén az üvegtechnikai termékek gyártásának bővítése mel­lett 1968-ban megindul a kerámia típusú falburkoló lapok és díszkerámiai cik­kek gyártása. A tanács Irányítása alá tartozó iparban fejlődött a kunvárosok ipara. Kisúj­szálláson megkezdődött a megyei Vasipari Vállalat új telepének kialakítása, amelyben 1968 második fe­lében megkezdődik a ter­melés. A tanácsi vállalatok meg­felelően bekapcsolódnak a megyei ipar fejlesztésének programjába és szembetű­nő sikereket értek el. Ta­nácsi iparvállalat, illetve gyáregység, ipartelep van Szolnokon, Jászberényben, Törökszentmiklóson, Mező­túron, Kisújszálláson és Kunszentmártonban. A 7 városból Karcagon, Túrke­vén nem rendelkezünk ta­nácsi ipari bázissal, a 69 község közül csak Kun­szentmártonban. Jászárok- szálláson ég Szászberekén van tanácsi Ipartelep. A tanácsi élelmiszeripar­ban előirányzott 10—11 szá­zalékos termelési érték nö­vekedéséből már az első két évben 7—8 százalék megvalósult. Az eredeti cél­kitűzés tehát túlteljesíthető. A tanácsi élelmiszeripar­ban a létszám nem válto­zott, 1970-ig sem számol­hatunk 30—40 főnél na­gyobb létszámbővítéssel. A fejlesztés intenzív jellegű, a termelés műszaki szín­vonala emelkedik, új léte­sítményeket helyeznek üzembe. A sütőiparban a terv­időszakra tervezett mint­egy 20—25 millió forintos beruházásból 9,5 millió fo­rintot használtak fel. Bő­vült a vállalat karcagi ke­nyérgyára, Szolnokon és Jászberényben süteményes üzemeket hoztak létre. A megye sütőiparában több helyen mégis korszerűtlen körülmények között ter­melnek. A szövetkezeti iparban az összes termelés 38,4 százalékkal emelkedett, s az 1970-ig előirányzott ter­melésbővítés 72 százaléka már két év alatt realizáló­dott. A szövetkezeti ipar­ban és építőiparban fog­lalkoztatottak száma 2037- tel emelkedett, ez az ipari létszámfelfutás közel 50 százalékát teszi ki a me­gyében. Figyelemre méltó, hogy több mint ezerrel nőtt a szövetkezeti iparban fog­lalkoztatott nődolgozók száma. A szövetkezeti ipar fej­lesztésére az elmúlt két évben 62 millió forintot fordítottak, 57 százalékkal többet, mint 1964—65-ben. A fejlesztés a két év alatt A korábbi Időszaknál élénkebb a műszaki fej­lesztés, melynek legszem­betűnőbb eredményei a termékek korszerűsítésében és új termékek gyártásá­nak bevezetésében, az el­avulta a kereskedelem ál­tal nem igényelt termékek gyártásának beszüntetésé­ben is jelentkezik. Ilyen új termékek a megyei ipar­az iparilag fejlettebb te­rületen intenzívebb volt. A szolgáltató házak te­lepítésére készült progra­mot időarányosan hajtjuk végre. A 18 tervezett szol­gáltató házból 1968 végéig 11 épült, illetve épül meg. A megyében működő 67 kisipari és háziipari szö­vetkezet központja 7 vá­rosban és 20 községben he­lyezkedik el, ugyanakkor a megye valamennyi tele­pülésén van a szövetkezeti iparnak részlege, üzemegy­sége. A minisztériumi iparvál­lalatoknál a külkereskedel­mi célokat szolgáló érté­kesítés mintegy 34 száza­lékkal volt magasabb az 1965. évinél. A népgazdaság igényeinek megfelelően azonban csak a szövetkezeti iparban növekedett az ex­port aránya. 1967-ben a minisztériumi iparvállala­tok csak kismértékben — 2,8 százalékkal — bővítet­ték az export volumenét, a tanácsi iparban pedig az export célú termelés mintegy 30 százalékkal visszaesett az 1966. évi színvonalhoz képest. A kis­ipari szövetkezetekben 1967- ben a külkereskedelem a'- tal értékesített termékok értéke 89 százalékkal ha­ladta meg az 1965. évit. bán az 50, 125 és 150 literes háztartási hűtőgép, az ön- kiszolgáló hűtőpult, az ak’- mínium söröshordó és • - diátor, gumihulladék f rá­dolgozó gépsor, új típusú vibrátorok, festékőrlő le­rendezések, mezőgazdasági munkagépek vagy a vegy­ipari termékek közül a porfesték, a kriolit, szul- fidlúg, továbbá az újtípusú háló-, konyha- és gyermek­bútorok, garnitúrák, ház­tartási eszközök, stb. A gyártás műszaki szín­vonalának fejlődését a megfigyelt műszaki-gazda­sági mutatók javulása jelzi. Ilyen például a fúrási se­besség növelése a kőolaj­iparban, a fajlagos kénsav- felhasználás agyártásban, a poliészterrel és egyéb kor­szerű anyaggal festett bú­torfelület részarányának növekedése a megye bútor­iparában. Megélénkült a munkaerő mozgása, cserélődése. A megye iparában az állo­mányból töröltek száma a munkáslétszám 41 százalé­kát tette ki 1967-ben, ■ csaknem 18 százalékkal többen léptek ki, mint 1966-ban. Javítják a kis Diesel motorokat a szolnoki Mezőgazdasági Gépjavító Vállalatnál A megye iparának új termékei 7

Next

/
Thumbnails
Contents