Szolnok Megyei Néplap, 1968. március (19. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-03 / 53. szám

1968. március 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Ön kivel készítene interjút? „Tisztességgel élni A város peremén Mádi Szabó Gáborral • •• 66 A József Attila Színház harmadik hónapja játsza Mesterházi -Lajos Férfikor című drámáját. A kommu­nista áldozatvállaiág eposza ez a színpadi mű. Oszt- rövszkij jutott eszembe; Az acélt megedzik. Acélem)>e- reinkről mesél Mesterházi. Mesél? Dehogy, „csak” el­mondja legjobbjaink élet­útját, visszhangoztatja azt az ütés-zuhatagot, melyet azok kaptak, akikből acél lett. Akikből lett... A dráma főszereplője ré­gi kedves ismerősünk. Mi­di Szabó Gábor, aki né­hány évvel ezelőtt Szolno­kon az igazságért meg­haló Proctor volt, Miller Salemi boszorkányok-jából, és a mély fájdalmú Lear király. „ Egy nemzedék sorsát hor­dozza magával a mostani szerepében. A harmincas évek illegális pártmunká­ját. a lebukást, a condor- légió elleni h; 'cot, a vérző Spanyolországé t, rettegést a koncepciós perek Moszkvá­jában, az eltűnt elvtársak megsiratását, a keserves frontéveket; újra szemben a fasisztákkal, szemé'vi kultusz itthon, bukás, mel­lőzés és harc. harc--. A darabbéli Sándor, a főhős, Mádi Szabó Gábor. Mennyire övé ez a figura! Szinte 5 maga. — Így talán túlzás — mondja —, csak valameny- nyi vagyok Mesterházi szín­padi alakjából. Amennyit nekem is el kellett visel­nem, vagy 'amennyit vál­laltam. Sokat szenvedett nemzedék az enyém. Ren­geteg becsavatás, csalódás van mögöttünk. Harsogtuk a Hiszekegyet, mert kellett, minket kény szeritettek ki a Donhoz, mi .voltunk a hadi- Jcgoly táborok szögesdróU kerítései mögött, mi psinéi­V.fiík'-. tTreo — igaz hittel — a népi kollégiumbkái, * tapsoltunk, amikor nem kellett volna, minket za­vart szét a személyi kul­tusz. és legjobban mibelénk mart az ellenforradalom... Innén a nagy művészi hitelességű megelevenítő erő Sándorhoz. — aki vál­lalja p noklokat is! — Nem csináltam én hőst ebből á kommunistá­ból sem Űqy játszottam el. hogy érződjék: neki is ren­geteg hibája van. Leg­feljebb annyival erősebb a többinél, hogy akárhány­szor elesik, felkel, s nem a sebeit nyalogatja, hanem indul tovább azon az úton. amit az elve diktál. is mindig megfogja a fegy­vert; amikor kell. Az ' előző _gondolat alap­ján megint párhuzamot ér­zek a színpadi való ág és a művész életútja között. A Munkás-Paraszt Hata. lomért kitüntetés nem vé­letlen. Az Első Karhatalmi Etted tagja voltam. Nehéz volt. de mi lenne azóta, ha gkkor nem állunk fel. A legjobb barátaim közül is szembefordultak velem- eavnéhányan. de amit tet­tem. csinálnom kellett. Nem tartom ezért magam hősnek: kisember vagyok, egy a sok közül. Ki meny­nyit váHal?! Ez az er­kölcs. Éreztem, hóm 1956- ban mit kell vállalnom Mennyi bajom volt már emiatt... — Baia? — Igen,- úgy áttételesen, „finoman, elegánsan”. De erről ne beszéljünk. Són- ! dór sem nyalogatja a se­beit és az én bajaim kü­lönben is inkább apró ké­nyelmetlenkedések voltak. Hiába, aki nem megalkuvó módon él, még ma is na­gyon sok buktatón megy keresztül. Logikus ez, hi- ■ szén még bennünk is ren- ; geteg a hiba, bennünk, oJcik formálni akaróik a világot. Vagy talán mi már eszményi emberek va­gyunk? Nagy hazugság lenne! I Milyen igaz, — és most is, mint a nézőtéren, a te­levízió előtt és a rádióból, élvezet hallgatni Mádi Sza­bó Gábor szép magyarsá­gát. Hibátlan irodalmiság- gal beszéli a nép nyelvét. Kinevet: — Amikor Pestre jöttem Szabolcsból, meg kellett ta­nulnom az irodalmi ma­gyar nyelvet. Apám neve­lőapját Moravszkinak hív­ták. De fontos ez? — Nem, de ha már az „indulásnál” tartunk; te­hát feljött Pestre és... — Jó régen volt, bizony. ProCtor: Mádi Szabó Gábor 1942-ben kezdtem el ját­szani Pünkösti Andor szín­házánál. Ellenzéki színház volt, persze az akkori le­hetőségek között. Kapcso­latba kerültem a Történel­mi Emlékbizottsággal, majd Hont Ferencék révén a kommunistákkal, ösztönös volt ez. Aztán jött a hadi­fogság... Egy Iszajev nevű szovjet tiszt, most már mondhatom úgy, elvtárt, ki-kivitf a Prut folyóhoz, fürödni,' bészélgétni. Hát így... Azián láttam itthon a romokat, de az emberi lélek pusztulása nekem még ennél is jobban fájt. A vasutat hamar rendbe­hoztuk, — de a gondolat?! — minden rendben van már. minden körülmények között? Nem. Ez a mun­kánk még nem ért véget. Segítek ebben, ahogy tu­dok. Magyar színész va­gyok, ez a kötelességem. Mindenkinek tudnia kell, hogy miért van. En ezért. A népem egészséges nem­zeti öntudatáért! De az egészségesért! — S a lehetőségei? Hogy érzi magát itt, a „macska­köves utak” negyedében, a város peremén? — Nekem Angyalföld az, ami Szabolcs. A hazám. Hogy mennyire az: volt egy öreg nénike, nyugdí­jas-féle, proletár asszony, minden bemutatónkon ott feszengett szegény az első sorban. Ertette-e amit mon­dani akartunk neki, vagy nem, jött, mindig jött. Az­tán egyszer csak elma­radt... A temetésére az egész társulat elment. Mi vitt oda bennünket? Fenn hagyom a hangot. Talán érezni a választ. Ami a kérdés másik felét illeti, a lehetőség? Van. A Férfi- kor-ban, Béla, a szobrász kiszolgálja a Csinovnyik- típusú hivatalnokok ízlését. A szájízük szerint csinál szobrokat. En azt mon­dom: a szobrászvéső, az ecset, a színészi szó, a toll csak az eszmét, a népet szolgálhatja. Ez a legszebb művészi feladat, — és eh­hez megvan a lehetőség. A kisemberekhez kell szól­ni, nem a Csinovnyikok- hoz, hiszen ők hordják a vállukon a társadalmat. Mind adott az elmúlt két évtized alatt valami keve­set és ebből lett ez a sok. Kisember? Jó ez a kifeje­zésünk egyáltalán? Nem ők akadályozzák meg, hogy a hidrogénbombás őrjára­tok ne oldják ki szörnyű terheiket? Nos, kisembe­rek, bárhol ís étfiek a 'vi­lágon! Elnézést, mennem Ki szólaljon meg in­terjúsorozatunk következő számában? — A tv felvételről jutott eszembe: a bemondókról olyan keveset imák. Van közöttük „kun" lány is... Tiszai Lajos A megyei párt bizottság arehír urnának fel hívága A Magyar Tanácsköz­társaság 50. és a. felsza­badulás 25. évfordulójá­ra való készülődés jegyé­ben több tanulmány ké­szül. Az MSZMP Szolnok megyei Bizottságának Archívuma ezért kéri mindazokat az elvtársa­kat, akik tevékenyen részt vettek a Tanácsköz­társaság harcaiban, a Horthy-korszakban a le­gális vagy illegális párt- munkában. a munkás- mozgalomban, s ebből adódóan pártdokumentu­mok, fényképek, feljegy­zések, igazolványok vagy egyéb okmányok vannak birtokukban, azokat feldol­gozás és további megőrzés végett szíveskedjenek el­juttatni a megyei párt­archívumba. (MSZMP megyei Bizottsága, Szol­nok.) Azok szíves segítségére is számítunk, akik bir­tokában a fent említett okmányok rokoni vagy jóismerösi kapcsolat ré­vén jutottak. Az archí­vumban szakszerű őrzés mellett a köz javát job­ban szolgálják a szóban, forgó iratok és fényké­pek. Felhívás Tiszántúli Áramszolgál­tató Vállalat Szolnoki Üz­letigazgatósága és a Ma­gyar Elektrotechnikai Egye­sület szolnoki csoportja március 20-i kezdéssel vil­lamos gépkezelő és műke­zelő tanfolyamot indít be. A NIM. 58 64 sz, rendelet­ben foglaltak szerint. A tanfolyam iránt érdeklő­dők felvilágosításért, vala­mint jelentkezések céljá­ból az üzletigazgatóság ok­tatás felelőséhez fordul­hatnak. Jelentkezési határidő: 1968. március 15. Félvér énekesnő — Idomított víziló Országos körúton a Circus Liverpool és az Aeros nagycirkusz Gyermeknek, felnőttnek egyaránt kedvenc csemege a cirkusz. Mint a vándor­együttesek műsorainak lá­togatottsági adataiból ki­derül, Szolnok megyében különösen kedvelik az ak­robata és bűvész mutatvá­nyokat, megcsodálják az idomított állatokat. A Cir­kusz és Varieté Vállalat szervezési osztályán meg­tudtuk: az itteni vendég- szereolések mindig gazda­ságosak. Megéri a cirkusz társulatoknak, hogy még a nagyobb községeket is két-három előadásra fel­keressék, mert olyankor alig marad ember otthon. Az elmúlt évben legna­gyobb volt az érdeklődés a Szovjet Állami örmény Nagycirkusz műsora iránt. A szolnoki öt előadást ösz- szesen hétezernégyszázan nézték meg. De nem pa­naszkodhatott a Humberto együttes sem. Jászárokszál- láson 1700, Jászberényben 3300, Szolnokon 4800, Fegy- vemeken 2400 és Karcagon 2600 lakost hódított meg. A nyugat-német Európa hírű Hamburg cirkusz is megfordult megyénkben. Kisújszálláson 3300, Kun­hegyesen 2600, Kunmada­rason 1400, Karcagon 4700, Túrkevén 3000, Mezőtúron 4700, Kunszentmártonban 3200, Tiszaföldváron 3000, Törökszentmiklóson 3800 nézője volt a színvonalas műsornak. A Hamburg tár­sulat az országban össze­sen 77 helyen szerepelt. Az idén az országban öt cirkusz vándorol. A sátor­ponyva alatt „izguló” néző nem is sejti, hogy milyen komoly, egyeztető munka előzi meg a vendégszerep­léseket. A cirkusz társula­toknak csak úgy gazdasá­gos a fellépés, ha „lánc­szerűen” vándorolnak, — egyik községből a nem messze fekvő másikba men­nek. Kiugrásokra, vissza­térésekre nincs lehetőség. Éppen ezért a Cirkusz és Varieté Vállalat szer­vezési osztálya a megyei tanácsok művelődésügyi előadóival már december­ben megköti a megállapo­dást, hogy melyik cirkusz hol és mikor szerepeljen. Ez körültekintő figyelmet kíván, mert a legjobb községben sem lehet éven­te kettőnél több cirkusz társulat szereplését ter­vezni. Idő kell ahhoz, hogy „kiéhezzen” a cirkuszra az ember. Az idei év nagy „ígére­te” lesz a Circus Liverpool együttes. A cirkusz társu­lata beat-zenekarral, fél­vér énekesnővel, nyugat­német egyedülálló tigris számmal, idomított víziló­val fogja szórakoztatni Mezőtúr, Szolnok, Tűrke- ve, Kunszentmárton és Jászberény közönségét. A megyét felkeresi az NDK Luna Park-ja is. Jú­nius 15-e és július 7-e kö­zött Szolnokon vendégsze­repeinek. A Tivoli-park nedig Jászberényben derí­ti majd jókedvre a gyere­keket. A Ralph Heid Cir­kusz viszont Üjszász, Jász­apáti és Jászárokszállás terén üti fel a sátrát. Ez év szeptemberében újból örvendhetünk a legutoljá­ra nyolc évvel ezelőtt lá­tott Aeros együttesnek. — Karcagon, Mezőtúron és Szolnokon bizonyára ismét többezer nézője lesz. Euró­pa egyik legnagyobb cir­kusza számtalan új, eddig még nem látott számmal lép fel. — petres — ÉK SÁNDOR: VIETNAM IFJÚSÁG, ROMANTIKA, EGYÉNISÉG Sok száz ifjúsági klub született szerte az ország­ban, közte igen sok Szolnok megyében is. A helyiség­hiány mindenütt nagy gond, a berendezéshez szükséges pénzben sem bővelkednek sehol, s mégis gomba mód­ra szaporodnak a fiatalok közös szórakozását, együtt- létét szolgáló szervezetek. Különösebb központi szer­vezés sem segítette létre­jöttüket: a legtöbb helyen a helyi KISZ-isták álltak össze, s némely Idősebb gazdasági vezető, pedagógus segítségével teremtették meg, amire vágytak. Mert az ifjúsági klubok valóban a fiatalok kedvére valók. Hány és hány klubhelyi­ség volt és van ma is, amely üresen tátong, pedig min­den megvolna hozzá, hogy a fiatalok jól érezzék ott magukat. Csak éppen az hiányzott, ami minden fo­telnál, játékasztalnál, han­gulatlámpánál fontosabb: a szellem, a légkör, a hangu­lat, amely odavonzza a fia­talokat. Az igaz persze, hogy egy társaságnak saját ma­gának kell megteremtenie a megfelelő légkört, de az is igaz, hogy a fiatalok több­sége önmaga nem képes er­re. Kiemelkedő népszerűsé­gé tudású, vonzó vezetők, akik szintén a fiatalságból kerülnek ki, egy-egy ilyen ifjúsági klub motorjai. S a fiatalok életének más terü­letei is azt bizonyítják, mi­lyen nagy jelentősége van annak, kire néznek fel, ki­ket becsülnek, kire hallgat­nak a tizenévesek. Sok KISZ-szervezet pél­dáját idézhetnénk, ahol éve­kig nem ment a munka, aztán választottak egy új titkárt, s a KISZ-szervezet élni kezdett, a sokáig pasz- szivitásuk miatt szidott ta­gok lelkessé váltak. Kialakulatlan élet­szemléletű fiatalok számára nagyjelentősége van az ér­zelmi motívumoknak. Ro­mantikát várnak, s őszinte választ felmerülő kérdéseik­re. A száraz, bürokratikus magatartás rendkívüli mó­don taszítja őket. S előfor­dul, hogy egy-egy színes egyéniség rossz ügy számá­ra nyeri meg őket. A még mindig fel-feltünedező ga­lerik legtöbbször egy-két vezéregyéniség körül szer­veződnek. ök nem szóla­mokkal operálnak, nem úgy toborozzák maguknak a hí­veket. S a galeri vezetését nem fáradságos munkának tartják, hanem örömüket lelik benne. Vajon nincse- nek-e legalább ennyire ve­zetőképes fiatalok azok kö­zött, akik a jóra, a szépre, a társadalmilag hasznosra tudnák tanítani és szervez­ni társaikat. Feltétlenül vannak ilyen fiatalok. Nem is kevesen! Sajnos, sokhelyütt éppen azért szorítják háttérbe őket, mert „kilógnak a sor­ból”. Egyéniségek, tehát másmilyenek, mint társaik. Alapjában ugyanazt akar­ják, amit a nagytöbbség, de ezt más módszerekkel pró­bálják elérni, megközelíteni, vagy éppen más kifejezé­sekkel hirdetik. Nincs jo­gunk feltételezni^ hogy ép­pen ezek a fiatalok nem ér­tik társadalmunk igazságát, éppen ők, akik a mi társa­dalmunkban nevelkedtek, csak azért, mert nem akar­ják „uniformizálni” a gon­dolatokat. Űj generáció lép majd az idősebb helyébe, már csak azért is fontos, hogy segít­sük az ifjúság között a ve­zető egyéniségek kibontako­zását. Számos ifjúsági bri­gádot, KISZ-szervezetet ne­veztek el szerte az ország­ban Ságvári Endréről, Ki­lián Györgyről, Kulich Gyuláról, Pataki Istvánról és hős társaikról. Egy nép történetébe vonultak be ők, akiket nagyon fiatalon ért a fasiszta hóhérok bárdja. Sok-sok társukat ragadták magukkal az illegális harc nehéz Viszonyai között is a társadalmi haladásért foly­tatott úton. Nagy egyénisé­gek voltak, de áldozatos és alázatos harcosai az esz­mének. Ma az országot ve­zető kommunisták között a legtöbben szintén már ifjú korukban kitűntek társaik közül. Tekintélynek örvend­tek közöttük, hallgattak a szavukra, nemcsak a fiata­labbak, hanem az idősebbek is. A párt felelősségteljes feladatokkal bízta meg őket, s így ők válhattak egy egész nép vezetőivé. Igaz, ma mások a körülmények. De vajon fiataljaink között nem akadnak-e olyanok, akik kiválnak társaik kö­zül? Bizonyára igen. S akadniuk is kell, hiszen a jövő vezető posztjait ők fog­ják betölteni. Nagyon sok szó esik arról hogy mit tudnak a mai fiatalok. Különböző ér­demjegyekkel, tanulmányi versenyekkel le lehet mérni, hogy ki mennyit tanult. Ar­ra azonban már kevesebb figyelmet fordítunk, hogy közülük ki, mennyit ér. Bármennyire megnöveke­dett fontossága van ma a tudásnak, nem szabad hát­térbe szorulnia az emberré válás egyéb kritériumainak. A fiatalok közösségei képe­sek arra, hogy segítsék eb­ben egymást. P. I.

Next

/
Thumbnails
Contents