Szolnok Megyei Néplap, 1968. március (19. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-17 / 65. szám

\

1968. március 17.

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

3

PEGAZUS

SZEKCIÓ

A közelmúltban

Nagyivánon nyolcvanöt fiatal kérte felvételét a termelőszövetkezetbe. Nem ritka jelenség ez a tiszafüredi járásban. Az ifjúság egyre inkább megtalálja számítását a tsz-ekben. s ott is keresi boldogulását. Ezért vetődik fel mind gyakrabban a helyi vezetők felelőssége a fiatalok nevelésében, művelődésük elősegítésében.

Ilyen vonatkozásban sok még a megoldatlan gond, a ki nem munkált feladat a tiszafüredi járásban is. — Ezért fűztek a járás fiataljai nagy reményeket a tegnapelőtt megtartott járási ifjúsági kulturális fórumhoz. S az, hogy ez a tanácskozás nem érte el

célját, nem rajtuk múlt. A gazdasági vezetők közül egyedül Gönczi elvtárs, a kunmadarasi Kossuth Tsz elnöke jelent meg. Több községből távolmaradtak azok is, akiknek hivatali kötelességük a népművelés, mivel művelődési házakban, könyvtárakban dolgoznak.

Négy év óta nem volt ilyen jellegű tanácskozás a járásban, tehát nem arról van szó, hogy a sok közül elmaradtak egy értekezletről. Inkább azt tükrözi ez, hogy a fiatalok kulturális életével nem sokat törődnek. Sajnos, sok minden erre vall. — ezért lett volna jó szót érteni azokkal, akik pénzügyi és egyéb kérdésekben intézkedhetnek.

A jószándék ugyanis önmagában kevés. Hiába akarnának például a kunmadarasi művelődési házban egy kis zenés összejövetelt tartani a fiatalok, mert a zeneszekrény kibelezve áll az öltöző folyosóján. A járás többi művelődési házában is általában csak a televízió üzemképes. Kellő technikai felszerelés nélkül pedig tartalmas klubéletet kialakítani nem lehet. Ezzel persze nem akarom azt mondani, hogy klubfoglalkozást csak akkor érdemes összehívni, ha minden szükséges eszköz rendelkezésre áll. A tiszafüredi kulturális fórumon például Hajnal Imre elmondta, hogy náluk, a járási székhelyhez tartozó Kócson a pedagógusok kéthetenként összehívják volt növendékeiket és különböző té- , mákból ismertetőket tartanak számukra, majd tánccal zárják a klubestet.

Vitathatatlanul

jó kezdeményezés ez, — de csak átmeneti időre. A gazdasági vezetők hatékony és állandó segítsége nélkül nem lehet teljes a fiatalok körében végzendő népművelés. Az abád- szalóki példa bizonyítja, hogy ha a tsz-ek vezetői törődnek a fiatalokkal, szembetűnő eredmények tapasztalhatók. Abádszaló- kon a Lenin Tsz-ben klubot rendeztek be számukra és elnyerték a kiváló ifjúsági klub címet.

Hasonló példa kevés van a járásban, sőt néhol más célra alakították át a meglévő klubhelyiséget is. Pénz pedig van kulturális kiadásokra, hiszen a járás szövetkezeteiben tavaly

több mint fél millió forintot költöttek el ilyen címen. — csak más célra.

Persze nemcsak pénzügyi juttatásokkal kellene segíteni az ifjúság művelődését Több szövetkezetben hivatása betöltésére nemigen alkalmas népművelési ügyvezető van. Előfordul olyan eset is, hogy azt mondta az egyikre a tsz elnök: „nem dolgozik, megvonjuk tőle a tiszteletdíjat”. Pedig nem a tiszteletdíj megvonásán van a hangsúly, (azt inkább nö- vf\nK kellene) hanem hozzáértő. lelkes ügyvezetők munkába állításán.

Mondhatnánk úgy is: nem alkalomszerűen, hanem hosszabb távra szólóan kellene már foglalkozni a fiatalok nevelésével. Sajnos, jónéhány helyen nem folyik céltudatos munka. A meglévő lehetőségeket sem használják ki. Idegenkednek például a mezőgazdasági szakmunkás tanulók szerződtetésétől. Pedig a szakismeretek megszerzése, a nagyobb hozzáértéssel végzett munka is egyik célja a népművelésnek, . nemcsak az általános ismeretek bővítése.

Természetesen. nem

lebecsülendő az általános műveltség gyarapítására irányuló tevékenység sem. Egyet azonban figyelembe kell venni. Az eddigi gyakorlattól eltérően érdeklődési köröknek megfelelően kell szervezni a foglalkozásokat, tervszerűbbé tenni azokat. Ügy, mint ahogy a tiszafüredi járási művelődési ház ifjúsági klubjában teszik. Kis ' csoportokat szerveztek az irodalom és művészetkedvelők, illetve a technika vagy más téma iránt érdeklődők számára. s ezeket Pegazus szekciónak, Delta szekciónak stb. nevezik. De nem is az elnevezés a fontos, hanem az, hogy minél többen szívügyüknek tartsák a fiatalok művelődését és tőlük telhetőén segítsék azt

A tiszafüredi példa

szerint azonban ehhez még fel kell nőni néhány felnőttnek is.

Simon Béla

ERRE

GONDOLT?

Vélemények a gazdasági reformról

Várga Sándor, a törökszentmiklósi mezőgazdasági gépgyár igazgatója, ország- gyűlési képviselő:

Ma inkább még csak bizonyos olyan jelek foghatók

lyát is biztosít terveik megvalósításához. Sajnos problémák máris keletkeztek. Az új Munka Törvénykpny- ve érvénybe lépésével nálunk megnőtt a munkásvándorlás. Gyakorlott szakemberek hagyták itt a gyárat, mert másutt több pénzt ígértek nekik. Nehezen teljesíthetők a megrendelések az új emberek tapasztalatlansága miatt, a minőség ingadozó, sőt romlott. Elég baj, de még jó- néhányan másfelé kacsingatnak, és aligha hiszem,

fel, amelyek a reform jelenlétére vallanak a gazdasági életben. Meglátszik már, hogv a tárgyalóasztalnál üzletet kötünk és nem „elosztási” parancsot teljesítünk. igényesebbek a megrendelők: vesznek. és nem kunyerálnak, ami jobb munkára, iobb kiszolgálásra ösztönöz bennünket. Ezért például a jövőben a Héki Állami Gazdasággal működünk szorosabban együtt. Az ottani szakemberek lesznek gépeink hivatott és rendszeres bírálói. Javaslataiknak és kritikájuknak egyaránt hasznát vesszük a műszaki fejlesztésben. Ugyanakkor e gazdaság segítségével az idén országos, vásárlással egybekötött gépbemutatót rendezünk. A kérdésre: igen, ilyennek képzeltem el a reform bevezetését követő hónapokat, gondjainkkal együtt is ilyennek.

Badár Gábor, a berekfürdői üveggyár dolgozója;

— Az úi mechanizmus bán sok fantáziát látok, mert új utak keresésére ösztönzi a vezetőket, kollektívákat, és szabad páfelépülve. Megmondom őszintén, az új gazdasági mechanizmusról nem sokat tudok, legfeljebb any- nyit, hogy január elsejével bevezették. Nagyon lekötöttek az üzleti gondok. Bár nekünk a városban nincs konkurrenciánk, és a bérezésünk sem változott, továbbra is igyekszünk jól. a vendégek megelégedésére dolgozni. Azért valamit én is érzékeltem már az új mechanizmusból. A korábbi hárommal szemben ma már egységes, tíz százalékos felárral számolunk. Egyszerűbb így az adminisztráció, könyebb a munkánk.

dónkban esedékes kisebb karbantartásért munkabért fizethessünk. Pedig a ktsz- ek sokkal többet kémek ezekért, mint amennyibe eddig kerültek nekünk. Kicsi a költségvetésünk, az állami segítség elmaradt. Aligha valósul meg mindaz, amit erre az ötéves tervre elhatároztunk.

Gazdag István fodrász, Szolnok, Tisza Szálló;

visszatarthatják őket a vezetőink. Nincs rá elég pénzük. Ez még nem az, amire gondoltam.

Troznai Béláné, a kisújszállási Hóvirág cukrászda üzletvezetője:

— Egy hónapja kerültem ide hosszú betegségemből

Gazdag János, a tiszd- igari községi tanács vb elnöke;

— Az eléggé sokat emlegetett önállóságból kevesebb lett, mint vártam. Bár idáig is sok megkötöttség volt a költségvetés fel- használásában. a kisebb karbantartási munkákat házilag elvégeztethettük. Most megkaptuk az évi bérkeretet, amivel szabadon gazdálkodhatunk. De miféle szabadság az, ha a- keretből csak az apparátus dolgozóinak fizetésére futja?! Arra már nem, hoav az iskolánkban és óvo— Az én munkám ugyanolyan, mint eddig. De azért valami változást én is látok. Nem arra a jelentéktelen árváltozásra gondolok, ami nálunk is volt. Azt már elfelejtettük. A legtöbb vendég észre sem vette. Van egy érdekes megfigyelésem. Kevesebb a vendégem a régiek közül munkaidőben. Talán azért, mert nagyobb lett a munkafegyelem, s most már nem lehet csak úgy leszaladni egy haj vágásra? Ha ez már az új gazdasági mechanizmus következménye. annak csak örülök Még akkor is, ha több a munkám estefelé.

F. P.

Foto; N. Zs.

MARIKA KÉM SOKAI VOLT EG VEDÜL

ELADÓ

új állapotban lévő GAZ 69-es

szemé(yl<ocsi

16 000 km-t futott. — *

Megtekinthető mindennap „Zöld Mező” Mg. Tsz, Kungyalu.

Sárádi István kiszolgált baka, urasági cseléd betegen jött haza a háborúból. A fegyverneki tanyán kínlódott még szegény, aztán meghalt. Délelőtt1 temették Sárádi Istvánt. — Négy gyerek maradt. Délután, a legnagyobbnak, Marikának pettyes kendőbe csomagolta egyváltás fehérneműjét anyja, útnak indította Kenderesre Végigsírta a hosszú utat Az útbiztoshoz szegődött szolgálónak. Két tehenet fejt naponta. Fájt a karja. A konyhában aludt, húsz kotlós között.

Korán asszony lett. Napszámos ember volt Loson- czi József is. Jártak az urasághoz, sokat dolgoztak. A falu szélén, a Tulipán utcában felhúztak egy szoba, konyhát. Majd öreg napjaikra hozzáragasztanak. Aztán megint jött a háború. Vitték Lo- sonczi Józsefet. Marika a szomszédokhoz adta a gyereket, úgy ment napszámba

Negyvenhatban hazajött Losonczi József, betegen. Az asszony földdel várta.

Öt hold rossz jutott nekik a Swartz birtokból. Losonczi József odaadta az ünneplőjét, bevetették érte a földet. Annyit se termett, hogy kifussa a beszolgáltatást. Losonczi József a piacra járt, nem tudott épkézláb emberként dolgozni. A felesége vigasztalta: majdcsak megélünk.

Egyszer vidáman jött haza a férj, autóval. „Tegyél egy kis kenyeret a táskába, estére megmondok mindent”. Neki való munkát talált. Elment Fegy- vemekről. Járta az országot a térképészekkel, küldte, hozta a pénzt. De az asszony azt mondta neki: maradj itthon, itt a szövetkezet. majd megélünk.

A gyümölcsösbe jártak. Az asszonyok kapáltak, fát kötöztek, gallyakat gyűjtöttek, szüreteltek. A férfiak rakodtak. A kis házhoz hozzáragasztottak másik szobát, megvették a kavicsot, járdát csináltatnak, gondolták kőporral ' bepucolják a házat. Losonczi József sokat betegeskedett. Marika néni — már így szólítgatták — mondta: kíméld magad,

könnyebb munka kellene „Nem rimánkodok én senkinek.”

A gyerekek kirepültek. Józsika hivatásos katona, Tiborka gépésztechnikus lett. Tavaly novemberben Losonczi József a jószágokat etette reggel.

— Gyere gyorsan, meghalok.

Losonczi József a kerítésre volt borulva. ..Mid fáj, apja?” „Mindenem, jaj meghalok.” Meg is halt.

Sok táviratot kapott a népfronttól, a nőtanácstól, ismerősöktől. Jöttek az asszonyok. Tartson velük dolgozni, ezen már úgyse segít. Jobban elverődik a bánat, a tanárok is üzentek. Ne hagyja abba Marika néni. Tavaly végezte el a hetediket, most járja a nyolcadikat. Ügy volt. most már felé se megy az iskolának Aztán a falinaptár alá újra kikerült az órarend. Hétfőn: kémia,

földrajz, magyar, történelem.

Januárban közgyűlés volt a Kossuth Tsz-ben. Jelölő bizottságot választottak az új vezetők jelölésére. Négy férfit egy asz- szonyt. Az asszonyt elnöknek Megijedt. „Jaj, hát szégyent vallók én ezzel biztosan.” Egy hónapig járta a brigádokat, a házakat. „Üljünk már le. beszéljük meg, ki is lenne jó elnöknek.”

Március elsején megvolt a választás. Titkos szavazással megválasztották az elnököt, akit jelöltek. Marika néni örült Járt az iskolába. hetenként négyszer. Vitte a pártbélveget, alig volt otthon. ,,Regvei bezárom az ajtót estis senki se nyitja ki. Ecte senki se kérdezi, hol tártál máma. Csak legalább egv apró gyerek lenne körülöttem.”

Március eleién, mikor este hazament, levél várta Elegáns, fehér boríték, az Flnöki Tanács titkárságától. Cím: özvegv Losonczi Istvánné, Fegyvernek. Tulipán út 14. Nem merte felbontani. Elszaladt vele a szövetkezetbe. Cseh Gvörev Dárttitkárboz. — ..Magának szól ez. dráea Marika néni. csak elírták.” Március 7-én a Parlamentben odament Losonczi Pálhoz. ".Kedves Losonczi elvtárs, szeretném ezt a

szép kitüntetést a saját nevemen viselni.” Losonczi Pál nevetett. Mire a fogadás megkezdődött, már özvegy Losonczi Józsefné nevére szólt a Munka Érdemrend ezüst fokozata.

Hazajött, kiment a temetőbe. Vasárnap itthon voltak a gyerekek felásni a kertet. A kavicsból, amit járdának vettek, síremléket csináltat Mozgalmas az élete. Nőnapi ünnepségek jöttek. Ünnepelték a szövetkezetben, benn a járásnál. Szép ajándékot kapott. Nem tudta megköszönni. A kitüntetést a nagy szobában tartja a szekrényben. A brigádnaplót a kis szobában. Vezetni kell. el van maradva vele. De annvi minden van. Reggel kulcsra fordítja a nagy zöld háza nőt. Megy ki a gyümölcsösbe.

Ott találkoztam vele. Szed'e a gallvat, a Kállai Éva háromszoros szocialista bri"ád. Az asszonyok nevettek.

— Akkor rágyújtsunk, Marika néni?

Tréfa volt, pihenni akartak. Az asszonyok sokat tréfálkoznak. Mostanában nagyon sokat.

— Lehet. hogy csak azért csinálják... Lehet hogy csak azért bolondoznak. Aztán sokszor el is nevetem már magam.

Borzák I.ajos