Szolnok Megyei Néplap, 1968. február (19. évfolyam, 26-50. szám)
1968-02-11 / 35. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜL JETEK! M SZOLMOK M=GTE I * MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Ara i 1 forint XIX. évfolyam, 35. szám. 1968. február 11., vasárnap. A nők a népfrontmozgalomban Réteggyűlés Szolnokon Nem számolta meg senki, hány nő jelent meg a péntek esti nőgyűlésen. Mire azonban Túróczi Fe- rencné, a nőtanács megyei titkára a szónoki emelvényre lépett, zsúfolásig megtelt a szolnoki városi tanács nagyterme — pótszékek vándoroltak a fejek felett — és a később érkezők már csak a karzaton kaptak helyet. A népfrontbizottságok új- jáválasztásót szolgáló négy réteggyűlés egyike volt a péntek esti. Ezen Szolnok város nőtársadalma előtt számolt be a négy évvel ezelőtt választott városi bizottság munkájáról Tú- róczS Ferencné, a népfront megyei elnökségének tagja. Ha valaki számadatokat, százalékos összehasonlításokat várt a gyűlés szónokától, bizony nagyot csalódott. Ez a szűk másfél óra azon kevesek közé tartozott, amikor nem zsongott a hallgatóság feje a megjegyezhetetlen számok sokaságától. A hang olyan közvetlen volt, ahogyan asszonyok szokták egymással gondolataikat kicserél ni. Mégis olyan fontos dolgokról esett szó, amit a többszáz nő feszült figyelemmel hallgatott. A beszéd, — mondjuk hivatalosan úgy, hogy beszámoló — egy nagy, fenséges gondolat körül gyűrűzött: az életet az anyák adják. S a nők, az anyák büszkén elmondhatják, hogy a felszabadulás utáni huszonhárom évben aktiv résztvevői voltak a történelemnek, formálói a mai társadalomnak is. A népfront mozgalom, a viszonylag laza. kötetlen keret ad lehetőséget, hogy a köz- és a oolitikai élettől eddig távol élő nők is előbbre lépjenek. A segítés. az akarás gondolatával megbarátkozzanak és munkát vállaljanak a közért. Így talált segítő társakat a népfront mozgalom a nők között, mert célkitűzéseit megismerve készek a mi asszonyaink mozealmi munkát végezni, közéleti szerenet vállalni. Városunk Hazafias Népfront bizottsága szoros kapcsolatot tart a városi tanáccsal. az államhatalom helvi szervével, melvnek 1967. március 19-én megválasztott száz tagja között huszonöt nő tevékenykedik. Okos szavukkal, szervező készségükkel fáradhatatlan harcosai a köz ügyének, s a végzett munkáért választóik tiszteletét, megbecsülését élvezik. — Én mindig boldogságot érzek — mondta a nőtanács titkára —, ha meghallom, hogy a város valamelyik kerületében a női tanácstag beszámolóján tömegesen vesznek részt a választópolgárok, — Szólhatnék a tanács társadalmi bizottságaiban dolgozó asszonyokról, akik az ifjúságvédelem, a szociálpolitika, a művelődés segítésén, a kereskedelmi problémák megoldásán fáradoznak. S milyen jó dolog az. hogy ezek az asz- szonyok most szinte valamennyien jelen vannak s tudjuk, hogy a jövőben is elősegítik céljaink elérését. Túróczi Ferencné beszélt még arról, hogy a női tanácstagok resztvettek a költségvetés, a városfejlesztés, a lakásépítés terveinek kialakításában s nagy felelősségérzettel szólaltak fel ezek megvitatásán is. Beszédének befejezése után került sor a Hazafias Népfront több mint hatvan fős Szolnok városi bizottsága 19 tagjának megválasztására. A nőgyűlés Bozóki Jánosnét, Szép Ist- vánnét, dr. Dósa Bélánét, Lévai Pálnét, Tóth Máriát, Jankó Károlynét, Pa- róczai Ernönét. Fehér Mar- gitot, Zagyi Jánosnét, Gál Krisztinát, Forral Imrénét, dr. Kardos Józsefnét, Szűr- mai Sándort, Székács Imrénét, Ignácz Mihálynét, Fehér Sándornét. Kanyó Juliannát, Békényi Ist- vánnét és Kurucz Tibort választotta meg. Ezután a Hazafias Népfront március 7-én megtartandó megyei küldött- értekezletére 13 küldöttet választott. Készül a megye néprajzi atlasza 1963 óta dolgoznak a kutatók a megye mintegy hetven településének néprajzi felmérésén. A kérdések azonos szempontok szerint készültek, s a népétet legkülönbözőbb területeit érintik. A kutatás kiterjed például a táplálkozásra, népviseletre, szokásokra, munkaeszközökre, de ezeken kívül még egyéb témákat is feldolgoznak. A cél a megyén belüli néprajzi határok megállapítása, de egyúttal a muzeológusok felhasználják az alkalmat gyűjtésre is. A munkát az tette szükségessé, hogy az országos néprajzi atlasz a megyében csak mintegy 10—15 kutatópontot dolgoz fel. Ez nem ad eléggé pontos képet a valóságos helyzetről, túlságosan vázlatos. A megye több etnikum keveredésének területe, ezért különönsen fontos, hogy pontos adataink legyenek róla. Ebben az évben 18 településen végzik el a kutatómunkát, s jövőre előreláthatólag befejeződik a gyűjtés a megye egész területén. Páratlan siker a cipőbörzén Megrendelés több mint másfél millió pár lábbelire Két napig tartott a nagy vásár, amelynek megrendezésére a martfűi Tisza Cipőgyár vállalkozott. Budapesten, a Technika Házában önálló börzén kínálta fel áruit február 8-án és 9-én a belkereskedelemnek. — Régen készültünk erre — mondja Pados János, a gyár igazgató főmérnöke. — A siker érdekében és reményében több hónappal ezelőtt átszerveztük a modellosztályt. A változtatás lényege, hogy nagyon tapasztalt- országos hírű, már nyugdíjban lévő modellőröket is szerződtettünk, ugyanakkor fiatalokat is áthelyeztünk erre az osztályra. Amit pedig feltétlenül meg kellett még tennünk: a gyártáselőkészítést másokra bíztuk. Addig ugyanis ez a munka idejük nagy részét lekötötte. Vagyis nem sajnálták a szakemberektől az időt a gondolkodásra, a fantázia „foglalkoztatására”, s ezzel a mai cipőgyártásban megillető rangjára emelték a gyártmánytervezést. — Négyszázötven modellt mutattunk itt be, — amelyből több mint háromszázat erre az alkalomra készítettünk — folytatja az igazgató főmérnök. — Ezek közül nyolcvanat divatbemutató keretében ajánlottunk a szakembereknek. Milyen szín hódít ? Kulturális napok Törökszentmiklóson Májusban — a tavalyi sikereken felbuzdulva — ismét megrendezik Törökszentmiklóson a városi-járási kulturális napokat. A rendezők közé a városi és a járási tanács művelődés- ügyi osztálya és a kultúrotthon mellé felsorakoznak a tömegszervezetek is. Az idei kulturális napok eseménysorozata csupán abban hasonlít a tavalyira, hogy most is felkeresnek piciny falukat, tanyaközpontokat is. Tematikailag azonban nagy az eltérés a két rendezvénysorozat között. Tavaly inkább a szórakoztatásra való törekvés vqlt a jellemző, — most nagyobb gondot fordítanak az általános és a szakmai műveltség fokozására. A járás és a város adottságainak megfelelően különböző ankétokat, kiállításokat rendeznek körzeti jelleggel. Ott, ahol szakmai szempontból sokat lehet tanulni. Kenderesen például mód van a növényvédelem, Tamáspusztán a lótenyésztés. a törökszentmiklósi Aranykalász Tsz-ben pedig a korszerű nagyüzemi gyümölcstermesztés tanulmányozására. Törekednek arra is, hogy kulturális rendezvényeik is színvonalasabbak legyenek, mint tavaly. Erről — tekintve, hogy a programot ezekben a napokban állítják össze, — majd később adunk hírt. A gyáriaknak ez volt az első kötetlen cipőbörzéjük, most először tárgyalhattak tervmegszorítások nélkül a kereskedelem képviselőivel. — Ez alkalommal szinte reményen felülit nyújtottak, — mondja Opra László, a Keletmagyarországi Cinőnagykereskedelmi Vállalat szakembere. — A martfűiek mutatták idén a legváltozatosabb kollekciót. Ami pedig szintén nagyon fontos, aránylag a legolcsóbbat is. Kovács József, a Keletmagyarországi Cipőnagykereskedelmi Vállalat áruforgalmi osztályvezetője így vélekedett: — A műanyag és a textil felhasználásában a Tisza Cipőgyár szakemberei találtak legnagyobb fantáziát. Változatos, derűs színeket látunk itt is, amelyet kedvel a vásárló közönség, s amelyek az idén divatosak is lesznek. A fehér és a piros mellett kelendő a rózsaszín, a ciklámen. a világoskék, az enyhe kakaószín és a bordófekete változat is Elsősorban mindez műlakkbóL Divat a fémdísz — Csizmákon. cipőkön egyre inkább alkalmazzuk a fémdíszítést — mondja újból a főmérnök. — A fiatalok szívesen viselik a vékonv. hajlított fémmel, csattal díszített rtpöt és mi kedvükbe járunk. A hozzáértés, a rugalmasság tette, hogy az üzlet, az eredmény jobb volt annál is, amit reméltek. Az első napon még egymillió pár megrendelésre számítottak, a két nap végeredménye pedig: több mint másfél millió pár lábbelit kért tőlük a belkereskedelem. Közte bőr, műbőr, műlakk cipőket, gumicsizmákat, munkás bakancsokat stb. A gond. ami mindezzel jár a lehető legnagyobb dics.'rét a gyárra: Kaparás bővítésről is sürgősen iondo’kodniuk kell. B. E. A Kunmadaras és Környéke Építő Javító Ktsz elektroműszerész részlege 1967 november végén alakult. — Az új részlegben motor tekercselésekkel és új transzformátorok gyártásával foglalkoznak Elhallgattak a vadászpuskák I.Hitek: fácánt, nyulat, s mi jő falat Sok volt a vadászbaleset — Gépkocsit lőtt vad helyett Február 15-én elhallgatnak Szolnok megyében a vadászfegyverek. Tulajdonképpen már január 31- el véget ért a vadászati Idény, de hét vadásztársaság — az abádszalóki Lenin, a tiszaszentimrei Ti- szamenti, a szolnoki Építők, a csataszögi Szebb Élet, a kunszentmártoni Zalka Máté, a szajoli Béke, a tisza- gyendai Kunsági Dózsa — meghosszabbítást kapott őzsuták golyós fegyverrel történő „felkoncolására”. Ugyancsak pótlólagos engedélyt kapott az abádszalóki Lenin és a szolnoki Építők vadásztársaság további 200—200 fácánkakas le terítésére. Az intjok: ivararány javítás, vagyis a kakasok megtizedelése. A társaságok többségének területén — 35 vadász- társaság működik a megyében 1200 vadászt tömörítve — beállt a fegyverszünet. Már csak a nemesvadakra vonatkozóan, mert dúvada- kat, a rókát, a borzot, a nyestet, a hermelint, a görényt. a szarkát, a dolmányos varjút és társait egész éven át célba vehetik a jószemű vadászok. A mostani vadászati idényben egyébként jószeműségről tunúskodik a zsákmány. — Nagy Tibor megyei vadászati felügyelő nyilvántartása szerint mintegy 33 ezer nyúl esett áldozatul. Ezenfelül még újabb 20 000 nyulat hálóval füleltek le. Az utóbbiakra paradicsomi állapotok várnak, hiszen Franciaországba szállították őket, s a szerepük vérfrissítés. De a vadásztársaságok is jól jártak, hiszen a lőtt nyúlnak 60 forint, az élőnek 160—200 forint az ára. A sláger az őz. Ebből hónap elejéig 1200-al lőttek ki, de az őzsuták vadászata még tovább tart S esett el túzok is. Újabban ugyanis a kunszentmártoni, a cserkeszöllői és a karcagi határban visszahonosodott a túzok. Mintegy 600 van már belőle. A belga vadászok ritkítottak valamennyit belőle. Ezen a télen ismét sok külföldi vadász járt nálunk. Legtöbben Olaszországból jöttek fácánozni. De itt voltak a svájci, német, az osztrák vadászok is. nyulakra és őzekre puffogtatni. Az abádszalóki vadásztársaságnak már törzsvendég- hálózata van a külföldiek között. S működik a megyében egy vadásztársaság — a harminchatodik —, amely úgynevezett bérkilövő társaság. Tudniillik Bánhalmán csak azok a külföldiek vadászhatnak, akik előre befizetik a kilövendő vadak tarifáját. Sajnos a mostani vadászati szezonban olyasmik is történtek, amire tíz év óta alig volt példa. Egymásra is lőttek a vadászok Jászszentandráson halálos kimenetelű volt, Kunhegyesen, Jászalsószentgyörgyön személyi sérülést követelt a gondatlanság. Cserkeszöl- lőn, Szolnokon gépkocsit lőttek vad helyett. B. L. i
