Szolnok Megyei Néplap, 1968. február (19. évfolyam, 26-50. szám)
1968-02-25 / 47. szám
1968. február 25. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 ■ Hideg színház ? Brecht tagadja II A rendezd : a Kurázsi mama Shakespeare-i darab Brecht... — hosszú hónapok — talán évek? — óta a nagy német drámaíró „krónikája”, a Kurázsi mama áll Berényi Gábor gondolatainak középpontjában. Megértjük, hiszen nagy művészi feladatra Vállalkozott: rendezésében kerül először Szolnokon akiknek ellenérzésük' van a darabbal szemben —. bizonyára tudja, hogy a közönség egy része nem tudja mit várjon... — Megértem és nem hibáztatom a közönséget. Máshol a baj. Az egész Brecht ködösítés egy nagy hazugság. Tagadom, hogy nyolult, összetett jellemábrázolási módszerekkel dolgozik, ez igaz, de gazdag érzelmi skálája van. Nézzük a Kurázsi mamát: vérbő asszony, természetes, jó humora van, rokonszenves és ugyanakkor gyűlölni való. Mindent a gyermekeiért tesz, eszményien jó anya — látszólag — de kaozsi, megszivolyozza mások szenvedéseit. Ellentmondásos figura. De kérdezem, a mai ember nem ilyen? Teli vagyunk értékekkel és könnye n végzetessé váló hibákkal. Nos, az előzőekkel már egy kicsit jeleztem, hogy miért tartom a bemutatásra kerülő darabunkat a világirodalom legaktuálisabb mondanivalója. drámájának: aki önző, haszonlévezője akar lenni embertársai szenvedésének. maga is szenvedésbe jut. A kisember is lehet egy ideig a háború haszonélvezője, de elöbb- ntót'b úny is felfalja a háború. Mindezt nagyon szórakoztató módon közli velünk Brecht. — A szerző írja az egyik tanulmányában: „Meg kell védenünk az epikus színházat a gyanú ellen, hogy ez valami fölöttébb kellemetlen. örömtelen, sőt megerőltető dolog lenne.” A próbákon azt tapasztaltam, hogy a szolnoki előadásnak is ez lesz az egyik vezérelve. Nem is lehet más, hiszen a drámában egyetlen olyan mondat nincs, amelyik ne lenne teljesen Már folynak a jelmezes próbák. Hegedűs Agnes Szekeres Ilona színpadra a „hideg és kritikus” brechti gondolat A vélemények a Kurázsi mamáról megoszlanak. A többség Bertolt Brecht legsikerültebb alkotásának tartja. Indokolt vélemény ez, hiszen az 1941-es zürichi bemutató óta a „krónika” bejárta a világ színpadait, — nagy viharokat kavarva maga körül. Esküsznek rá és elátkozzák! Párizsban, Londonban. Berlinben mindent elsöprő siller, máshol meg bukás. Persze az utóbbi esetben sem biztos, hogy a szerzőt kell megkérdőjeleznünk, hiszen Shakespearet is meg lehet buktatni... — Hát még Brechtet — mondja nevetve Berényi Gábor —. Elég egy kicsit félreértelmezni, „klasszikusan” játszani, vagy dogmatikusan utánozni a Berliner Ensemble előadásait, ez esetben a Kurázsi mamát, amelyet annak idején évven a szerző rendezett. Milliónyi buktatójuk van a Brecht daraboknak, de állítom századunk legnagyobb színpadi alkotásai. A Kurázsi mama szolnoki bemutatója különben része színházunk kultúrpolitikai törekvéseinek. Röviden: a modern drámára, származzék az lonescolól. Millertől, ki merem mondani: bárkitől, Csehov és Brecht nyomja rá bélyegét. Ahogy bemutattuk a mai dráma egyik kiinduló forrását Csehov Cseresznyéskertiével — ezt én az első abszurd drámának tartom —, most ugyanúgy szeretnénk megismertetni a szolnoki közönséggel Brechtet, az epikus drámát, az epikus színházat. Nem is beszélve arról, hogy a Kurázsi mama és gyermekei jelen pillanatban is a viláa legaktuálisabb színpadi alkotása.----Akkor tessék, vitatkozzék egy kicsit azokkal, é s Bertolt Brecht embertől, színésztől elrugaszkodott szerző lenne és hogy száraz, érzelemmentes. Boérthetö. Az hogy a darabnak ‘mellbevágó filozófiai rendszere van, az a tények logikája. A játékfelfogás? Sajnos sokan még mindig XIX. századi színházi látásmódot hordoznak maVÁLSÁGBAN AZ IFJÚ CSILLAGOK . „A túlságosan sok pénz a fejükbe szállt. Elbizakodottságuk nem ismer többé határt. Most azt követelik, hogy mindenki úgy tisztelje szeszélyeiket, mintha kinyilatkoztatások lennének.” így kezdődik a Vie Nuo- ve-ban a híres angol együttesekről közölt cikk, amelynek írója Gabriele Pantucci, az üstökösszerűen feltűnt, hirtelen meggazdagodott és híressé vált fiatalok válságáról ír. A Beatles együttes tévéfilmje, a Magicái Mystery Tour igen rossz kritikát kapott. Nemcsak az angol sajtó, hanem a nézők jórésze is telefonon, levélben felháborodását fejezte ki a filmet műsorra tűző BBC szerkesztőinek. A Beatles együttes hírneve 1963-ban kezdett növekedni. Azóta óriási összegeket kerestek s megízleltek mindent, amit ez lehetővé tesz számukra. Nem lehet csodálkozni, ha megrésze- gültek a lehetőségektől. Ügy tűnik, néha szinte már emberfeletti embereknek tartják magukat, nemzeti hősöknek s úgy vélik, a nemzetnek is el kell ezt ismernie. Ehhez Erzsébet királynő is hozzájárult, amikor kitüntette őket. Érthető tehát, ha önhittségük oda vezetett, hogy filmet készítsenek jóllehet semmiféle rendezői tapasztalatuk nincs. Egy filmet, amelyen minden rögtönzés és amely addig tart, amíg az utazásba bele nem fáradtak. Csak az a meglepő ebben az egész történetben, hogy a BBC — állami cég — vezetői elfogadták és december 26-án műsorra tűzték ezt a filmet, anélkül, hogy előzőleg megnézték volna. Egyszeri közvetítésért a BBC 20 000 fontsterlinget fizetett, hogy bemutathass^ a Beatlesek fantáziájának ezt a tákolmányát, akik nemcsak énekesként, színészként is be akartak mutatkozni. Surneyben lévő villáikba zárkózva, ahonnan csak azért mozdulnak ki, hogy elmenjenek a legelőkelőbb éjszakai klubokba, nem csoda, ha kialakult bennük egy világkép, amely igen távol áll a valóságtól. Az a gyerekes áhitat, amelyet egy öreg indián iránt színlelnek, aki az elmélkedést prédikálja és előadásait a Hiltonhoz hasonló hotelekben tartja, csupán próbálkozás. Ez is azt mutatja, hogy milliomoséletük kielégítetlenül hagyja őket és hogy nem tudnak beleilleszkedni abba a társadalomba, amely a jövedelmüket biztosítja. Az angol könnyűzene jövedelmezőségénél maradva meg kell állni a Rolling Stones együttesnél. A Beatles után ők hozzák a legtöbb valutát az angol állam- háztartásnak. Mick Jagger a Rolling Stones vezetője. Senki nem tudja, mennyi lehet az évi jövedelme, de Kurázsi mama Hegedűs Ágnes gukkal és ez igen nagy visszahúzó erő. Szerencsére Brecht egy hang hamisságot sem tűr el, hívet magából minden rossz értelemben vett theátráli- tást. A realitások színháza a brechti színpad, igazi népszínház. a Kurázsi mamát shakespearei szintű darabnak tartom. Az igazi és remélem meggyőző érvem, persze az előadás lesz. A bemutató március 8- J án lesz parádés szereposz-: tásban. A címszerepet' Hegedűs Agnes Jászai-díjasí játssza, mellette Szekeret Ilona, Kránitz Lajos, Kér* tész Péter, Horváth Sánl- dor Jászai-díjas, Orbán Tibor és Gyöngyössé Katalin alakítják a főbb szerepeket. — ti — Lenin Kun Béláért Gazdag tartalommal jelenik meg a Jászkunság új száma A közeli napokban megjelenik a Jászkunság idei első száma. A folyóirat talán az eddigieknél is nívó- sabb tartalmával méltán számíthat az olvasók figyelmére. Ez a szám M. I. Trus, az SZKP KB mellett működő Marxizmus—Leninizmus Intézet munka- • társa tollából tartalmazza például Leninnek Kun Bélához, illetve annak ügyében írott leveleit. Lenin őszintén aggódott a svédországi gyógykezelésre utazni szándékozó Kun Béla egészségi állapota miatt. Ezért egyetlen napon négy levelet írt ebben az ügyben különböző címekre; L. M. Karahan helyettes külügyi népbiztosnak, P. M. Kerzsencev- nek, az OSZSZSZK Svédországba akkreditált diplomáciai megbízottjának, I. N. Szmirnovnak, az OK (b)P pétervári bizottsága , és északnyugati irodája titkárának, és magának Kun Bélának. A Karahan- ■ hoz küldött levélben Lenin ezt írta: „Nagyon kérem Ont, — mindenképpen segítse Kun Béla elvtárs Stockholmba való utazását (a családjával .együtt). Nagyon lekötelez, ha ír két sort sikerül-e ez, nincs valamiféle különös akadálya?” I. N. Szmirnovnak így szólt a levél: „Szmirnov Elvtárs! Nagyon kérem önt, minden segítséget adjon meg Kun Béla elvtársnak és családjának, hogy elhelyezkedjenek Stockholmban és Svédországban. Kun Bélának nagy szüksége van pihenésre és gyógykezelésre. Legjobb üdvözletem. Az ön Leninje.” P. M. Kerzséncevet arra kérte; „Kerzsencev elvtárs! Na- , gyón kérem önt, legyen teljes bizalommal és adjon meg minden segítséget Kun Béla elvtársnak és családjának Stockholmban való elhelyezkedéséhez, pihenéséhez és gyógykezeléséhez (amire neki nagy szüksége van) és minden máshoz. Legjobb üdvözletem\. Az ön Leninje.” A Kun Bélához írott levél így hangzik: „Kedves Kun Béla Elvtárs! Mindenekelőtt mellékelem a Kerzsencevnek és Szmirnovnak írt leveleket. Karahannak is írtam. Legyen szíves, ha valamire szüksége van, azonnal írjon nekem. Kézszorítással az ön Leninje.” A Kreml kórház vezetőjétől azt kérte Lenin: „Kérem, röviden számoljanak be nekem Kun Béla elvtárs egészségi állapotáról, valamint arról, hogy mennyi idő szükséges a meggyógyításához és milyen gyógymódot javasolnak.” A Jászkunság mostani száma a fentiekhez hasonlóan csak néhányat közöl Leninnek Kun Bélához, illetve annak ügyében írott leveleiből, de ezek is meggyőző erővel utalnak arra, milyen mély barátság fűzte őket össze. A folyóirat idei első számában több figyelemre méltó tanulmány van. így például dr. Kőszegfalvi György: Nagykunsági városok. Mai gondjaik és fejlesztési lehetőségeik, — Varga József: Az imperialisták fellazítás! politikája, dr. Lukács Pál: Szolnok megye mezőgazdasági nagyüzemeinek ipari tevékenysége, — Kaposvári Gyula: Irodalmi Kurír —1932, dr. Katonáné, Káplár Mária: Emlékezés Várkonyi Istvánra című írása. az biztos, hogy milliomos, sterlingben számolva is. Ű is csak néhány éve jutott idáig. Időtöltése nem igen terjed túl a legdrágább éjszakai lokálok látogatásán. Nemrég valószínűleg engedett bizonyos kábítószerek csábításának és ezért meggyűlt a baja a rendőrséggel. Ügy tűnik, Mick is unatkozik, s egyedül az biztos, hogy távol áll tőle a szándék, hogy beilleszkedjen a társadalomba. Miután ateistának vallotta magát, Mick Jagger kijelentette azt is, hogy csapán az anarchiában hisz, amely — szerinte — megoldást ád a világ problémáira. Kifejtette ezután a nemiségről vallott nézeteit is, amelyek, mondani se kell, az elképzelhető legszabadabbak. A konzervatív angol gentlemenek felháborodnak ezeknek a kijelentéseknek a hallatára. „Hová - vezetik Nagy-Britanniát ezek a forradalmak?” Pláne, ha egyébként is egyre kevésbé „nagy”. Nehéz előre látni, hogy mit hoz a brit ifjúságnak ez az úgynevezett „forradalma”. Ez az ifjúság egy hanyatló, konzervatív társadalomban született, amely tele van osztályelőítéletekke] és sznobizmussal. Néhány fiú és leány, alig több mint húszevesék, meggazdagodnak egyik napról a másikra a könnyűzene, a divat, a film, a fényképezés révén, mint a Beatles együttes, Mary Quant, Julie Christie, David Bailey, hogy csak né- hányukat említsük. Egyikük sem elégedett. Valószínűleg másik is; a Beatleshez és a Rolling Sto- nes-hoz hasonlóan számot vetettek annak a társadalomnak a kisszerűségével, amelyben élnek. Talán sohasem tették fel a kérdést, hogy létezik-e valami, amivel helyettesíteni lehetne. Unatkoznak, indiai szentekre és az anarchiára gondolnak. .. ha éppen nem kábítószer van a kezükben. Fordította: B. A.
