Szolnok Megyei Néplap, 1968. január (19. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-28 / 23. szám
1968. január 28; SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Bűnbeesés után Á Szigligeti Színház bemutatója sivárságot látva minden gesztusában. Ha igaza lenne az ilyen kritikusoknak, nem tudnánk megmagyarázni, mi az. ami olyan szuggesztív erővel szögezi tekintetünket a színpadi cselekményhez. Egyáltalán: az érzéketlenség, az érdektelenség sosem lepleződött le köny- nyebben, mint éppen ennek a drámának a vizsgálatánál. Mi jól tudjuk, az író olyan drámákat, olyan konfliktusokat tud megjeleníteni. amilyeneket megélt, olyan történeteket írhat csak. amelyekhez köze van. S természetes, hogy Miller ehhez a témához nyúlt, önmagába tekintett, hogy a világról tegyen vallomást. S ez az a szféra, ez az a bevezetőben megjelelt második problémakör, amely a legtöbb vitára adott alkalmat, s a legtöbb támadásra teremtett ürügyet Az ember és olz ember kapcsolatáról van szó, az egyik ember felelősségéről a másik emberért, S itt mindenekelőtt Maggie és Quentin kapcsolatában. De Quentin és a különböző nők drámai találkozásaiban és elválásaiban különös mélységgel van ábrázolva a férfi és nő küzdelmének sok aktuális jellegzetessége. éppen azon keresztül, hogy rendkívül végletes eszközökkel bemutatja, meddig terjed egyik ember felelőssége a másikért és milyen mértékben felelős núndenkj önnön életéért. Tudniillik: köny- nyű lenne Quentint, a dráma Quentinjét felelőssé tenni Maggie tragédiájáért. Holott a probléma kétoldalú. Maggie legalább annyira felelős Quentin drámai szorítóba kerüléséért. S ez ennek a műnek olvan érzelmi, szellemi vonulata. ami nemcsak Amerikában, de mindenütt a világon érvényes lehet. Ez az. ami miatt (többek közt) érdemes figyelni rá és gyötrődni a színpadi forma me gterem téséért. Mert ezt a drámát szfn- oadra alkotni kivételesen nagy feladat. Nemcsak azért, mert nem a konvencionális dráma logikáiévá1 szerkesztési techniká'áva' épülnek a jelenetei. ha- nem azért is. mert ezt a művet szieorú gondolati konstru' -iá tartia össze, a jelenetek rendszerét, a filozófia egysége sűríti együvé. Az indulatok mindig szellemi feszültséget, intellektuális tartalmakat hordoznak, a látható történés legialább annyira fontos. mint a láthatatlan; Székely Gábor rendezése a színpadi játék szervezésében kitűnő elsősorban. A dráma atmoszféráját, emberi rendszerének változatosságát nagyon jól érzékelteti. Ami természetesen nem sikerülhetett, ahhoz talán több tapasztalat — nem a játék, hanem az élet kultúrájának nagyobb ismerete kívántatik, a fiatal rendező a hangsúlyok arányait, az érzelmi akcentusok lehetőségeit nem tudja még megfelelő módon elosztani. Így az egész mű, egy kicsit úgy hatott, mintha a modem társalgási drámák hangján lenne hangszerelve, holott éppen az ellentétek merész elosztásában is kifejeződő zaklatott ritmusvilág ad igazán érzelmi feszültséget a jelenetek egymásutánjának. A főszereplő. Upor Péter Quentinje pontos.' leíkiis- menetes színészi munkáról tanúskodik. Csupán a végletekkel, az önkínzó szenvedély izgalmaival marad adósunk. Alakításáról még annyit, hogy talán jobban merhette volna rokonszenvessé tenni Quentin alakját, hogy tévedései, gyengeségei világosabban épvényre jussanak. Mégsem az udvariasság igénytelenségével, hanem legiobt meggyőződéssel mondhatjuk. játéka, finom megfigyelései. emberi gesztusai, megindító pillanatai emlékezetes színészi munkát bizonyítanak; Maggie. Giiönavöctii Kn- talin volt. Gazdag 'színészi ItepzeWerőről, megindíts azonosulási készségről, jó formakulturáról tesz bizonyságot a színésznő alakítása. Érzelem gazdag, szép játék, amit kaptunk tőle. De egyet nem szabad felednie. Aki ilyen rokonszenves. tartalmas színészi egyéniséggel rendelkezik, annak még az árnyékát is kerülnie kell annak, hogy példaképeinek, színészi eszményeinek hangján szólaljon meg. A valós értékeit is veszélyezteti ezzel és lehetetlenné teszi, hogy a saiát hangja, stílusa kifejlődjék. Mellettük azonnal Döm- södy Jánosról kell szólnunk. aki az apa drámáját nagyhatású, feszültséggel teljes játékkal fogalmazta színre. A többi sze- renlőről sainos nagyon kevés jót tudunk mondani Kezdjük a Quentin körüli értelmiségi férfiak körével Rendezői jellemzésük, de még öltöztetésük is rendkívül szerencsétlen Orbán Tibor telén ezért sem tudja a Mickey-ben áhráz,ol1 problémát emberileg dokumentálni. Ebben a ruhában és ezzel a magatartással ezzel a megjelenéssé1 nem is lehet azt a jelentékeny értelmiségi középkorú férfit érzékeltetni. Ugyanez vonatkozik Krá- nitz Lajos iátékára is. Lou drámáját csupán azért hit tűk el. mert a többi szereplő igazolása, s a szöveg közvetítette. A női szerepekben Szekeres Ilona iátékábél hiányzott a kegyetlen kíméletlenség. He. gedi's Ágnes pedig nem merte elég szugg»sztíven képviselni a Holga alakjában megfogalmazott emberi perspektívákat. Illés Jenő A GENFI Tő PÁRTJÁN (MTI — KÜLFÖLDI KÉPSZOLGALAT) Mit látunk a tévében? A jövő hét műsorából DON CARLOS (kedd 19.05). ‘ Magyarul beszélő nyugatnémet TV-film. Friedrich Schiller világhírű drámájának tv változata. A dráma operaváltozatának sűrű felújítása folytán a közönség körében elsősorban a Verdi zenéjével színre kerülő dalmű az ismert. Ezúttal a Don Carlos filmen kerül képernyőre, a Klasszikusok a képernyőn című sorozat második darabjaként. A tv-filmet ugyanaz az alkotócsoport készítette, mint a Hamletet, és ahhoz hasonlóan, leegyszerűsített díszletek között minden hangsúlyt a színészi játékra helyezve koncentrálták az alkotók a mondanivalót. A dráma közvetítése, egy szünettel, teljes három órát vesz igénybe. A ZÉRÓ ÜGYNÖKSÉG AKTÄD (szerda, 20.20). Első rész; Emil kelepcéje. A ma már világhírű francia detek- tívregényíró, Georges Simenon művéből készült bűnügyi tv filmsorozat. Az író fia, Marc Simenon készítette el a francia televízió számára a filmet, amely úgyszólván végnélküli sorozatot alkot, akárcsak az Angyal. A Magyar Televízió ebből mutat be hat folytatást a következő hetekben. A címbeli Zéró ügynökség egy magándetektív iroda, amelynek négy állandó nyomozója, detektívje van. Az ő kalandjaikat, nyomozásaikat foglalja magában egy- egy rész és az előzetes — szimpatikus — hírek szerint nem a vér, a verekedés, hanem a műfaj klasszikus szabályai szerinti logika, a nyomozás logikája kapja a főszerepet. A tájékoztatás szerint, ha a sorozatnak sikere lesz a közönség körében, szó lehet további folytatások megvásárlásáról is. SZEGÉNY KIS BETÖRŐ csütörtök 20.20). Bűnügyi rígjáték két részben, a Szegedi Nemzeti Színház előadásának közvetítése, felvételről. Két éve — a vidéki bemutatók után — a Kis Színpadon is sikerrel játszották Kövesdi Nagy Lajos bűnügyi vígjátékát. A vidám és fordulatos cselekménynek egy mátkapár a főszereplője. A menyasz- szony, Vera, egy telefonbeszélgetésbe történt véletlen belehallgatás után rádöbben, hogy vőlegénye ipari kém. Rögvest lázas nyomozásba kezd, ami igen csak izgalmas és mulatságos helyzeteket teremt. Mivel pedig végsősoron a krimiparódia is csak krimi, a megoldást nem árulhatjuk el. AZ ORION ŰRHAJÓ fantasztikus kalandjai (szombat 20.15). Magyarul beszélő nyugatnémet filmsorozat első része. A tudományos-fantasztikus filmek kedvelői számára igér elsősorban szórakozást a következő hetekben a hét részből álló sorozat, amely játékfilm formájában vetíti elénk az alkotók megálmodta távoli jövőt. SZEGÉNYLEGÉNYEK (szombat 22.30). Üj műsorformát kezdeményez ezzel az elég késői időpontban sorrakerülő adással a televízió. A film művészi színvonala mindenképpen indokolttá teszi bemutatását a tv-ben is, nem szakítva meg ezzel a szokásos műsorrendet. Jancsó Miklós Szegény- legények című filmje külföldön is átütő sikert aratott. A téma elvontsága, a dezilluzionáló szándék, a nyomasztó atmoszféra, a többszörösen áttételes mondanivaló azonban a hazai közönségnek csak egy rétegét érdekelte. A jövőben is hasonlóan késői időpontban kerülnek majd vetítésre — a tervek szerint — az ilyen, a hasonló igényt kielégítő filmek. A Szolnoki Stúdió jövő heti műsorából (18—19 h-lg; a 222-es középhullámon) Hogyan készül a Budapest—Nyíregyháza vasútvonal villamosítása? Biztonságosabb lesz-e Szolnok térségében a közlekedés? Miért létesítenek járműjavítót Jászkiséren? Milyen lesz az új szolnoki áUo- másközpont? Többek között ezekre a kérdésekre is választ kaphatnak a hallgatók, ha figyelemmel kísérik a hét minden napján jelentkező sorozatot. Hétfőn a közkedvelt Zenés autóstop műsorában szokás szerint közük a gépkocsi kiadás legfrissebb sorszámait. A keddi műsorban a tánczenerajongók Szörényi Levente szerzeményeiből hallhatnak egy- : veleget. Szerdán a Föld : törvénye c. összeállításban 1 Békés megye agártörténeti i kérdéseivel foglalkoznak. A csütörtöki program érdekességei közül a Torz- képcsarnok emelkedik ki: emberek, alakok vonulnak el az író — ezúttal — torzító-nagyító lencséje előtt. A sportműsorban a kunszentmártoni és a tiszafüredi járásba látogatnak el. A pénteken jelentkező Kulturáüs Magazinban öt ' megye eseményeiről — többek között a kecskeméti, békéscsabai, szolnoki színházak próbáiról lehet hallani. A hét végér ismét jelentkezik a népszerű „Zenés ki mit kér”, vasárnap pedig a fiataloknak (gér érdekességet és közkedvelt bent számokat a Bea1 fó- . rum. Arthur Miller drámája ez a tíz szereplőre hangszerelt belső monológ felhangzott Szolnokon a Szigligeti Színház jóvoltából. A mű bejárta mér a világszínpadokat, szenvedélyes ellenvélemények és harsány helyeslés közepette vívja harcát a különböző színpadokon más és más színészek tolmácsolásában, s közvetíteni akarja Arthur Miller bensőséges tanúvallomását, hitvallását az emberség mellett. Különös, hogy éppen egy ilyen kegyetlen és kegyelettelenül őszinte drámáról mondhatjuk el, hogy minden ízében humanista alkotás. Pedig erről van szó. Miller ezúttal is vagy talán ezúttal leginkább megvalósította azt az ibseni mondást; írni annyi mint ítélni önmagunk felett. E dráma Quentinje. a hajdan sikeres ügyvéd is azért tesz vallomást előttünk életének perében, hogy úgy nézzen szembe válságaival, kudarcaival, gyengeségeivel és tragédiáival, hogy e megrendítő pillanatok lé- lekindulások tükrében önmagunkra ismerjünk. Quentin az életével érvel igazságai mellett. Pedig nem kis kérdéseket tárgyal. Két címszóban lehet megközelíteni. Először- A morális ember és a társadalom, azután; az ember és a társ, a feleség, barát stb. viszonyának kanyargós. dramatikus fel- térképezése Kezdjük az első probléma megközelítésével Quentin társadalmi konfliktusában, politikai-morális válságaiban annak a jóindulatú de politikailag nem eléggé reálista, tisztességes, ám benső bizonytalanságoktól, válságoktól gyötört nagyszerű értelmiségi társaságnak a magatartását fogalmazza meg. amely sokszor romantikusan, de megpróbál ragaszkodni a szocializmus eszméihez. Ehhez formálja, alakítja önmagát és álmait de éppen mert olyan világban él, amely ezeket az álmokat akarja mindenekelőtt széttaposni. könnyebben keiül erkölcsi katasztrófák, válságok vermeibe. Ezt nem az ..okosok” fölényével szeretném elmondani, hanem fájdalmas rokon szén wel, hiszen a mi válságaink és útkereséseink is tükrözőinek Quentin é$ a hasonló nagy lelkek vívódásaiban. Természetes, hogy a mi társadalmi, politikai sikereink vezethetik ki őket abból a pokoljárásból. ! amelybe időnként a tár- , sndalmi mozvás bonyolult : pillanatai sodorhatják, j Mindezt azért bo-sátot- | tam előre, mert anélkül a komoly drámai jelentőségű I mondanivalő megértése j nélkül a mű értékeit sem ; vehetnék szemű gvre. s ; könnven azonos színvonal- í ra kerülnének a jobboldali polgári «sajtó hideg közönynyel hangoztatott állás- i pontjával, amely így fogadta a ..Bűnbeesés után”-t- ..mi közünk van nekünk ehhez a hivalkodó szenvelgéshez ehhez a d-ámaí konstmkciébgn elb“szé11 magánügyhöz?” Még a < jóindulatú polgári kritika is gyakran érzél-ottenség gél. süketséggel hallgatta p dráma val’omást-tevő ki- nvflatkoztefásait, s mintha valami fm-csa ö-tetszel- gést látna tréfás, gúnyos hangokon kérve számon az intim részlete.^ valódiságát Vádolta — nem a dráma szenpi-iiői* «-anem az írót nrédih-'*—-• gőggri gyarű- • sltotta Millert, ürességet.