Szolnok Megyei Néplap, 1967. december (18. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-03 / 286. szám

lftfT. december 3. 8EOBNOK MEGYEI MEPUP 11 EGY BUSMAN EGY NAPM Hogyan élnek földünk legprimitívebb lényei ? „A másik asszony Wilson életében" Milyen volt az élet húsz­ezer évvel ezelőtt, amikor még nyoma sem volt az állandó településeknek, amikor még nem voltak háziállatok és nem fejlő­dött ki a földművelés. A kérdésre választ kapha­tunk, ha Földünk egy pont­járól pillantást vetünk a távoli múltba: a 900 000 nésvzetkilométeren húzódó Kalahári-siva tagban élnek Földünk legprimitívebb la­kói, a busmanok. Az alacsony. törékeny kis emberek eredetét ne­héz meghatározni. Egyet­len közös vonásuk sincs az afrikai négerekkel. Távoli őseik valószínűleg nomá­dok, mongolok voltak. A feltevést bizonvítria az is, hogy az újszülöttek bőre sárgás színű, s csak ké­sőbb veszi fel a jellegze­tes vörösesbarna árnyala­tot Huszonhat éves aggastyán Nézzük meg, milyen a busmanok egy napja: Tu­tiéi aüg 26 éves, de a mos­toha időjárás annyira tönk­retette bőrét, hogy máris aggastyánnak látszik. Reg­gelenként kúszva hagyja el parányi, fűből és ágakból épített kunyhóját. 59 tár­sával — ennyi férfi van a törzsben —, csak addig dolgozhat míg a perzselő nap d nem éri zenitjét Ilyenkor az árnyékban 55 fokos a hőmérséklet, s a legkisebb mozdulat is ha­lálosan fárasztó. A busmanok csodálatos egyetértésben élnek. Nincs szükségük törzsfőre, mert valamennyien tudják, mi a feladatuk. Nincs közöttük mohó, kapzsi ember, hi­szen egyetlen tárgvat sem tartanak különösebb becs­ben. Az élelmet testvérie­sen elosztják, nincs magán- tulajdonuk. mert az életük állandó vándorlás, és sok holmit nem is vihetnek magúkkal. Ritka az az ember, aki megéri a 45 évet. Az öre­geket nagyra becsülik ta­pasztalataik miatt Mivel azonban a törzs élete moz­gékonyságától függ. ha egy aggastyán annyira legyön­gül, hogy nem képes lé­pést tartani a többivel, ott marad az elhagyott tábor- helven. Vizet és élelmet tesznek mellé. Nincs szo­morú búcsúzkodás, vádas­kodás, mindenki tudja, hogy ez elkerülhetetlen. Reggeli: dinnye és gyíkhús Tetei féleségét Baunak hívják. Nem szerelemből nem is szépségéért vette feleségül, hanem az^rt, mert jól dolgozik. Már gyermekkorában megfigyel­te, milyen ügyesen gvűiti össze & növényeket, a vad­dinnyét, az uborkát, a krumplit. A néhány falat dinnyé­ből és gyíkból álló reggeli után Tutei vadászatra in­dul. öt mérges nyilat visz magával. A méreg lassan ölő, több napba is belete­lik, míg megöli a zsák­mányt. Tutei egyszer há­rom napig követett egy zsi­ráfot. mire az végre ki­múlt A vadászok levelekkel, structollakkal gondosan ál­cázzák magukat, s mindig a szél ellenében haladna!:, hogy a vadállatok meg ne érezzék szagukat A leterí­tett zsákmányt diadalme­netben viszik a táborba, ahol megkezdődnek a la­koma előkészületei. Tutei éles acélkést vesz elő (négy állatbőrt adott érte egy bantu parasztnak), és megkezdi a darabolást. Az állat valamennyi része kin­cset ér. Bőrével keresked­nek, húsát elfogyasztják, véréből puddingot csinál­nak. Ha nagyobb vadat te­rítenek le, a megmaradt húst a napon megszárítiák, s elteszik ínségesebb időkre. Vacsora után a vadászok táncot lejtenek a tűz körül. Az állatok mozgását utá­nozzák; a strucc büszke t a •dósát, a hiéna surranó lépéseit, a pávián mulatsá­gos mozdulatait Hangsze­rül bőrrel bevont tökhéjak szolgálnak, Tutei íját pen­geti. A nap végét az utol­só elnyújtott furulvaszó jelzi. (Magyar Szó) A Párizsban megjelenő International Héráid Tri­bune különös támadást in­tézett Wilson brit minisz­terelnök ellen. „A másik asszony Harold Wilson éle­tében” címmel cikket kö­zölt Marica Williamsról, a miniszterelnök poli'ikai tit­kárnőjéről, aki — az ame­rikai lap szerint — „Anglia legnagyobb hatalmú asszo­nya, az egyetlen sz.emély, akire Wilson egyáltalán hallgat.” A cikk szerzője részletes adatokkal szolgál: „Az asz- szony már akkor Wilson számára dolgozott, amikor még egyszerű gépírónő volt a munkáspárt vezérkará­ban. Mellette maradt mind­végig, miközben Wilson egvre feljebb haladt a kar­rier lépcsőin. Férjnél volt, később azonban elvált...” A cikket fénykép illuszt­rálja, amely Wilsont fele­sége és Marica Williams között ábrázolja. A cikkíró megjegyzi, hogy ha a nagy- közönség nem U ismeri Williams asszony szerepét a miniszterelnök mellett, a bennfentesek annál többet beszélnek róla. (Newsweek) A Szovjetunió gazdasági és műszaki kapcsoltai a fejlődő országokkal A Szovjetunió műszaki és. gazdasági együttműködése a szocialista országokkal közismert, — jelentőségét ezeknek az országoknak gazdasági fejlődése szem­pontjából nehezen leiietne elvitatni. Kevésbé ismert azonban a Szovjetunió és a fejlődő országok között kialakult ilyen irányú kap­csolatok fejlődése, holott ez igen széleskörű és igen fon­tos a neokolonializmus el­leni harcuk szempontjából.’ A váltani Milles-uávar szobrai Az 1955-ben elhunyt Mii­les, szobrász és éremvéső, a modern «véd művészet egyik úttörője. Párizsban Colarossinál tanult s hatott rá Rodin is. Egy évtizedig élt Párizsban és az ottani sikerei tették ismertté nevét hazájában is. 1906-ban Ausztriában tartózkodott, hogy visszanyerje legyen­gült egészségét. Itt támadt fel benne a vágy, hogy saját otthont teremtsen Svédor­szágban is. Milles a Stock­holm melletti Herserundsk- lippát választotta otthonául, ahol a meredek part a Var­tan vizébe ereszkedik alá Először csak jelentéktelen épületet emeltetett, ami az USA-ban eltöltött munkás­évei után már imponáló nagyságú szobor-kertté fej­lődött. A szobor-kert háromszin­tes teraszain szökőkutak és medencék között, a íolyo­Táncosnők sókon és emelkedőkön hol bronzból, hol gránitból és márványból készült szob­rok, műemlékcsoportok vál­takoznak a nyír- és fenyő­fák, s a jellegzetesen szür­ke svéd kősziklák környe­zetében. A Vartan fölé emelkedő Milles-udvart hatalmas költ­ségekkel alakították ki. — Rendkívüli figyelmet fordí­tottak a szobrok és a ter­mészet közötti harmóniára. Az udvart különösen az te­szi élővé, hogy a kiállított alkotások nagyrésze szobór- kút figura, ezért a víz nyu­galomban és mozgásban az összesség elválaszthatatlan részét alkotja. Poseidon, a tenger istene Az Ember és a géniusz — az ember és a szárnyas lova — súlytalanul resül » vMágmindenséerbea Kevés svéd szobrász ka­pott annyi feladatot, mint Carl Milies. Szobrait meg­találhatjuk Svédország-szer- te. A szoborkertben láthat­juk a halmstadti díszes szökőkút másolatát, az „Európa és a bika“’ dekora­tív szoborcsoportot, mely­nek témáját az antik mito­lógiából vette, s mely telis­tele van lendülettel, moz­gással A híres, fuvolán játszó angyal légiesen könnyed, a magas oszlopra helyezett figura csupa zene és kőny- nyedség. Ez Milles utolsó munkálnak egyike A Szovjetunió több mint 20 gazdaságilag gyengén fejlett országban 500 ipari üzem és más egészségügyi, tudományos, kultúrál s lé­tesítmény építésére kötött egyezményt, melyet már részben át is adott, vagy pedig a közeljövőben kíván átadni. Ezek között 30 vas- és színesfém megmunkáló üzem, tucatnyi villamos erőmű, olajfeldolgozó és vegyi üzem is szerepel. A beruházások finanszírozá­sára a Szovjetunió több miint 3 milliárd rubel hitelt nyújtott. A Szovjetunió ál­talában olyan objektumok építéséhez adott segítséget, amelyek elsőrendű szerepet játszanak az illető ország nemzet gazdaságiinak meg­teremtésében. Ilyen jelentős alkotás az asszuánl gát Egyiptomban, vagy a bhilai fémmű (évi kapacitása 2.5 millió tonna acél), gépgyárak Indiában, villamos erőművek és autó­utak Afganisztánban, ten­geri kikötő Jemenben, a Bagdad—Basra vasútvonal Irakban, — élelmiszeripari üzemeik Szórnáliban és Szu­dánban,

Next

/
Thumbnails
Contents