Szolnok Megyei Néplap, 1967. december (18. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-31 / 308. szám

1967. december 31. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Proletár intelligencia (E cikk alapgon­dolatait a kunszent­mártoni járási párt vb legutóbbi ülésén elhangzott felszóla­lások adták.) a'iottam. hogy az idő­sebb generációhoz tartozó néhány értel­miségi ..proletár intelligen­cia” elnevezéssel illeti a munkás vagy paraszt szár­mazású. ifiú diplomások csoportiát. Hát, ami azt il­leti, találó ki felezés. S ba egy kicsit meditálunk raj­ta, rájövünk, hogy nem csupán a fiatal diplomáso­kat illeti, mert az időseb­bek is a proletár állam in­telligenciájához tartoznak, mégpedig nem kényszerű útitársként, hanem egyéni érdekük is oda fűzi őket. Az ő érdekük is, hogy minél hamarabb felépüljön a szocializmus, ezért magá­tól értetődő, hogy annak ügyét szolgál iák Tekintve, hogy képzettségüknél fog­va építőmunkánk minden fontosabb posztján megta­lálni őket. számarányuknál sokkal nagyobb a hatásuk a társadalmi és a gazdasá­gi é’etre egyaránt. Ezért helyes, ha pártszerve­zeteink megkülönbözte­tett gonddal foglal­koznak az értelmiséggel. Indokolja ezt az is. hogy községi pártbizottságaink — az alapszervezetekről nem is beszélve — sok esetben nem tartanak kellő kapcso­latot velük. Helyenként a kezdemé­nyezést a másik féltől vár­ják Felvetődik néha. hogy a községi vagy alanszerve- zeti titkárok eleve nem lehetnek vitapartnerek, ha értelmiségiekkel van dol­guk. De vajon miért nem? Vegvünk egy példát: a ta­nárok — magától érthető­en — sokkal inkább járta­sak a pedagógiában, mint a pártmunkások. De az is vitathatatlan, hogv a párt­titkárok életi smerete, a gyakorlati munkában való jártassága alaposabb. Nos. ha arra gondolunk, hogy az iskola fontos feladata a gyerekek felkészítése az életre, a gyakorlati mun­kára, akkor a tanár és a pártmunkás együttműködé­se nemcsak lehetséges, ha­nem szükséges és feltétle­nül eredményes. °m azt vária senki a pártmunkásoktól, hogv sneciális szak­mai kérdésekben folytassa­nak eszmecserét az orvo­sokkal. vagy az egyéb dip­lomásokkal Az atomtudós sem szakmai kérdésekről vitatkozik mondiuk egv nő­gyógyásszal. Cseréljenek véleményt társadalom-poli­tikai kérdésekről, s akkor vitapartner a párttitkár. Persze, ez nem jelenti azt, hogy csimán ilyen kérdé­sekben feitse ki nézeteit. A helyi sajátosságok alapos ismeretében — például egy szövetkezetben — tanácso­kat adhat, g kell is. hogy adjon szakmai kérdésekben is. Számukra a legfonto­sabb azonban az eszmei­politikai munka. Szükség van erre az ér­telmiségiek között is. Szük­ség még akkor is. ha né­hány fiatal d’Plomás azt mondja erre: ..ugyan ké­rem, tisztában vagyok én a marxizmussal, tanultam az egyetemen, sőt filozófiá­ból államvizsgát is tettem’-. Csak arról feledkeznek meg, hogy a marxizmus nem dogma, tehát fejlődül, s más néhány elvi tétel megtanulása az egyetemen, s más az életben felvetődő problémákra megadni a helyes választ. Ezért kelle­ne hatékonyabban közre­működniük pártszervezete­inknek abban, hogy minél több diplomás végezze el az esti egyetemet, kerüljön cl valamilyen fokú pártisko­lára. A kunszentmártoni járásban ugyanis mindösz- sze hat értelmiséginek van öthónapos pártiskolai, esti egyetemi vagy az esti egye­tem szakosító tagozatának megfelelő politikai képzett­sége. Esetenként érdemes vol­na szót váltani az értel­miségiekkel arról is. hogy munkájuk fontosságával fe­lelősségük is nő, s hogy az irántuk táplált őszinte megbecsülés nem jogosít­hatja őket sem jogtalan előnyökre. Nem az erre való törekvés a jellemző a diplomásokra, de elég sű­rűn előfordul liven eset. A kunszentmártoni járás egyik községéből például az orvos balatoni villájá­nak építésében szorgosko­dott a tsz énítöbrigádja, s a fuvarból is kivette ré­szét a szövetkezet A má­sik községben az illetmény­földön termelt kukoricát a tanulókkal törette le az egyik tanár. Nos. az ilyen esetek megengedhetetlenek. hiszen diplomások kimutat­ható jövedelme elég ahhoz, hogv kulturált módon él­jenek. P ersze. az igazsághoz tartozik az is. hogv ez a megállapítás nem vonatkozik egyértelműen a pályakezdőkre, akik több száz forintos albérletben laknak, fizetésük sem ma­gas és mellékjövedelemhez sem juthatnak úgy, mint akik már benfentesek. ak'k „ismerik a dörgést”. S ha már a mellékjövedelem szóbakerült. esetenként egy- egv emberrel beszélgetni lehetne a hivatásszeretet- ről. Van olvan pedagógus Például, akiről azt tartják: inkább gazdálkodó. mint tanító. Pedig a nevelői hi­vatás egész embert kíván Szót lehetne érteni a diplomásokkal abban Is. hogv fokozzák közéleti sze­replésüket. A népművelés­ben például régebben sok­kal nagyobb szerepet vál­laltak a pedagógusok, pe­dig számuk egv-egv köz­ségben csak töredéke volt ' a mainak. Persze, a közéle­ti szerepléshez ösztönzést, biztatást kell kapniok. S ezért elgondolkoztató, hogy az értelmiségiek közül azo­kat. akik párttagok, aktí­vak. szívesen tevékenyked­nek a közéletben, azokat a a tömegszervezetek és egvéb szervek általában jobban foglalkoztatják, mint a pártszervezetek. Nem helyes ez. hiszen ha az értelmiségre jobban akarnak hatni pártszerveze­teink. akkor mindenekelőtt a saját soraikban levő dip­lomásoknak kell pártmeg­bízatásokat adni. S. B. f. mérnököt vagy építésztecnikust — gyakorlattal felveszünk. Ütiköltséget csak fel­vétel esetén fittünk. LENIN Mg. Tsz Tiszaföldvár. Tel.: 52. Volt pállani tgasdásxok ! A Debreceni Agrártu­dományi Főiskola 1968. május 20—22-ig a Deb­receni Pallagi Mező- gazdasági Felsőoktatás 100 éves évfordulója alkalmából jubileumi nagy ta­lálkozót és tudo­mányos ülésszakot rendez Kérjük, címeteket küldjétek meg — a Jubileumi Szervező Bi­zottságnak, Debrecen, Böszörményi u. 104. Kutyaházat is gyártanak ha kéri a vevő Csák László elnökkel» Bosnyák László műszaki vezetővel és Kiss István főkönyvelővel beszélgettünk a szolnoki vas cs faipari ktsz-nél arról, hogyan és mivel helyettesítik az éveken át megszokott, sokmu­tatós termelési terveket: — Az idei üzemi tervünk végrehajtásával az előző évihez mérten 52 százalé­kos termelésnövekedést értünk el. A 16 millió fo­rintot érő termékeinkből 9 millió forint értékű új cikk volt. így tehát meg is szoktuk az új feladato­kat, az azokkal való küsz­ködést, például az export­ra készülő bútoroknál. — Különleges termelési eljárásokra, változtatások­ra került sor, olyanokra, amik ugyan szükségesek voltak, de lépten, nyomon lassították a munkát. — Megrendeltek tőlünk olyan bútortípusokat is, amiket magunknak kellett megter­veznünk. Sok volt a gond, ami ezzel járt, de megérte. Hogy túljussunk rajtuk, ahhoz viszont kellett az a biztonságérzet, amivel már az .idén dolgozhattunk. — Most már ugyanattól a baráti országtól újabb megrendeléseket kaptunk koncerttermi bútorok, stu- diószékek stb. gyártására. S ennek nagyon örülünk. — Sok gyártási, eljárá­si tapasztalatot szereztünk. A vállalkozásokból jövőre sem fogyunk ki. Igyek­szünk a szigorú, előre ki­dolgozott tervek helyett inkább a közvélemény, a piac ismeretére alapozni. Az idén az előzőeknél jó­val több kiegészítő bútor — tv- és rádióasztal, könyvespolc, virágtartó stb. — elkészítését vállaltuk. Jövőre megrendelőink iránt még figyelmesebbek lesznük, a virágtartótól a fregoliig mindent elkészí­tünk, amit kérnek. Az idén gyártottunk még ku­tyaházat is. — Szándékunk, hogy készletezünk is, hogy ve­vőink egyes cikkekből készárut is találhassanak, hiszen minden vevőnek az a kívánsága, hogy kérését minél előbb teljesítsük. — Természetes, hogy a tet­szés szerinti rendelést is fenntartjuk. — Van egy előnyünk: a bútor mintaboltunk. Az áruk bemutatása, az ér­deklődés megfigyelése ma­napság igen fontos. — A boltban megfordulók vé­leményét már közvéle­ménynek tekinthetjük. Bár nagyon sok minden azon múlik, hogy a megrendelé­sekhez milyen anyagokat tudunk beszerezni. Ebben viszont remélhetőleg nagy előnyünk lesz, hogy létre­hoztunk egy kereskedelmi csoportot, amely ugyan nemcsak ennek az egy szö­vetkezetnek a beszerzéseit intézi, de mindenképpen reméljük hasznos hatását. — Szövetkezetünk nevé­ben is szerepel, hogy vas­ipari munkákkal is foglal­kozunk. Az idén például olaj- és gáztüzelésre al­kalmas kazánok gyártásá­ra is vállalkoztunk. A gyártási gondok itt sem maradtak el. A hibás raj­zok korrigálásától a ka­zánhegesztők kiképzéséig mindent vállaltunk, csak- hoey elképzelésünk valóra váljék. — Olyan bonyodalom is adódott még mindehhez, hogy a ktsz tagjai sem nagyon szimpatizáltak a kazángyártás gondolatával. Márpedig akkor mi, veze­tők hiába akarunk vala­mit, ha ők nem tartanak velünk. Nagyon következe­tesen törekedtünk arra, hogy olyan emberek végez­zék ezt a munkát, akik bíznak a sikerben, és ah­hoz munkájukkal hozzá is járulnak. Ahogyan monda­ni szoktuk, nagyon vi­gyáztunk arra, hogy a si­ker, az eredményesség ér­dekében -,egy zsoltárból énekeljünk”. S mi való­ban mindent megbeszél­tünk, megvitattunk. — A mindent előre meg­határozó tervek helyett tehát az igények ismere­tét, a jó minőségű termé­ket. a pontosságot, az elő­relátást tartjuk fontosnak Ennek a hasznosságáról a gyakorlat alapján beszé­lünk, mert 1967-re felsőbb szervünk már csak néhány kötelező tervmutatót sza­bott meg; az export érté­kesítésre, a béralap össze­gére és a helyi iparpoliti­kai tevékenységre vonat­kozót. — A régebben, felsőbb szervünk áítal is szentesí­tett részletes terv tehát nem mentesít, de nem is köt úgy bennünket. Belső használatra természetesen most is összeállítottuk fel­adatainkat. Jövőre az idei­nél 2 millió forint értékű termékkel gyártunk többet, illetve végzünk- több szol­gáltatást. A lakosság szá­mára kétszer annyi bútort állítunk elő például, mint 1967-ben. S az ipari szol­gáltatást szintén megkét­szerezzük. Reméljük, hogy a szolnokiak igénylik mun­kánkat. Kisújszállás tizenhárom­éves városfejlesztési tervé­ben korszerűsíteni akarják a város kereskedelmi há­lózatát. Üjabb üzlethelyisé­gek nyitása nem látszik szükségesnek, a városköz­pont és a peremkerületek ellátása is megfelelő, vi­szont a i|neglévö boltok for­galomáteresztő képességét növelni kell. Jelenleg a ko­rábbi 96 kereskedelmi egy­séggel szemben összesen 64 üzletben bonyolítanak le majdnem kétszer akkora forgalmat, mint a negyve­nes években. A lebombá­zott 35 bolt helyett keve­sebb, de nagyobb, modem berendezésű üzleteket hoz­tak létre. Arra töreksze­nek. hogy a peremkerületi árudák rekonstrukcióján kívül a belvárosban szako­sított nagyüzletek elégítsék ki az egyre igényesebb fo­gyasztókat. Kisúiszálláson az élelmi­szerellátás elsősorban a he­lyi fogyasztási és értékesí­ti Minintier- tanúén ülése A Minisztertanács szom­baton ülést tartott. Jóváha­gyólag tudomásul vette Ap­ró Antalnak, a kormány el­nökhelyettesének tájékozta­tóját a Kölcsönös Gazda­sági Segítség Tanácsának Budapesten tartott XXI. ülésszakáról és végrehajtó bizottságának XXXII. ülé­séről. A Minisztertanács ezután megtárgválta az állami sze­mélyzeti munkáról szóló előterjesztést és a további tennivalókra határozatot hozott. tési szövetkezet feladata, de a zöldségelíátásba né­hány éve már az Ady Ter­melőszövetkezet is besegít. A peremrészeken most négy önálló zöldség- és gyümölcs boltot kívánnak létrehozni. A vendéglátás területén konkurrencia uralkodik. — Az fmsz-nek cukrászdája, étterme, a vendéglátóipari vállalatnak pedig kisvendéglője és ital­boltja van. — Az utóbbiak korszerűsítését tervezik. A ruházati és iparcikk szaküzletek forgalma az utóbbi két-három évben megélénkült, ami elsősor­ban a jobb választéknak, a megfelelő felkészülésnek köszönhető. így sikerült el­érni, hogy azok is, akik ko­rábban Karcagra jártak vá­sárolni. már helyben elégí­tik ki a szükségleteiket. Kisúiszállásnak ugyanakkor megnövekedett a szívóha­tása is. Az abádszalóki, kunhegvesi, kenderes! la­kosok gyakran keresik fel az üzleteiket. A tavaly meg­nyílt lakberendezési áru­ház néha más megyei vá­rosokból is odacsalogatja a vevőket. A városi tanács a köz­pontban lévő zsidó templo­mot kereskedelmi célokra adja át. A MÉSZÖV meg­vásárolta az épületet és ABC áruházat alakít ki be­lőle. Ám a Szolnok megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat is átvenné, hogy három szakboltját egy hely­re telepíthesse. A vita, az alkudozás még jelenleg is tart és a kivitelező, a Kun- madarasi Építő Ktsz a szer­ződési határidő újabb és újabb kitolásával visszaél a helyzettel... — P — NAGY GYAKORLAT­TAL RENDELKEZŐ gyors- és gépírót felveszünk. TEMPO KSZ Szolnok, Jászkürt u. 17. Az is boldogság lenne Kint csípős a hi­deg. itt bent, a kályha mellett jól­esik a csöndes be­szélgetés. Azok, akik itt üldögél­nek, ki tudja há­nyadszor mondják el egymásnak em­lékeiket — a szépe- két. amelyek vi­gaszt nyújtanak ma­gányos öregségük­ben. Itt üldögél Tóth néni. Mesél arról, hoqv lánváék most Egerben házat épí­tenek. Tudja, mert megírták. Á fia Pesten lakik, sze­gény gyerek kény­telen gyerektartást fizetni. Ennyi ki- adás mellett ho­gyan juthatna néki gyerekei jövedel­méből? Eléldegél ö a 260 forint nyug- diibál' amit a tsz- től kan. Nanközben itt tölti idejét a többi, monasorsúnk között. Juli néni is a pénzen elmélke­dik. A fia nem küld. Sehonnét sem kap egy fillért sem, pedig a ruha ko­pik, aztán meg jó lenne reggelizni is, meg vacsorázni is — azt pedig nem kan­nak az öregek nav- közimben. csak ebédet. De azt is milyen jó, hogy kannak. Burai Ma­riska. amíg bírta, házakhoz járt taka­rítani. mosni. Me­sélik, hogy ez a csöpp asszony pa­tyolatra mosta a párna, dunnahuza­tokat. Most enii a mjonnuötört, régi kártyából jósol az öregeknek: szeren­csét. boldogságot. örömet, levelet, cso- m.aaot. S az idősek hisznek is neki. mert olyan jó hin­ni. reménykedni valamiben Huszonnégyen jár. nak mindennap Abádszalókon az öregek napközi ott­honába. A tanács hozta létre július­ban 130 ezer fo­rintból. Elkészült a helyiség, az ételt melegítő konyha — az ebédet ugyanis az fmsz étteremből hordják —. s ta­vaszra meglesz az üveges veranda is- Sok minden kellene azonban mén ide. Néhány heverő, amin szunyókálhat­nának az öregek ebéd után. Aztán jó lenne egp rádió vaav env televízió. Ezek híjával csak üldögélnek a szőké­kén. kártyáznak, olvasgatnak. kézi­munkáznak. Es beszélgetnek Most a legnagyobb téma; karácsoméi ünnep­séget rendezett ne­kik a tanács. Min­denki kapott egy kis csomagot. Volt benne cukor. alma. mézes sütemény, ecu szelet csokoládé mea egy narancs. Es szendvicset et­tek. és rumos teát ittak. men feketeká­vét. Az úttörők mü­• • • sorral kedvesked­tek nekik. Ülök az öregek között és hallgatom a férfiak nrit be­szélnek kártyázás közben, s arra gon­dolok: segíteni kel­lene ezt az otthont. De nemcsak ígére­tekkel. Hallottam, hogy a helybeli Le­nin Tsz megígérte, ad 18 ezer forintot fölszerelésre, ámed- dia még env fillér* sem juttatott ne­kik Pedig abból telne rádióra ,is. he- vorőre is. televízió­ra is. És milyen jó len­ne ha a helyt tár­sadalmi szervek a KTSZ-esek néhanap­ján meglátogatnák az öregeket és b°- soélnptnőnek velük, hiszen ők a család­jukra nem naaunv számíthatnak. Es hiszem, hoo-n ez jelentoné számukra a boldogságot az új eeztendőben. Varga Viktória B. E. I Tavaszi szolidaritási hőnap Békemozgalmunk vezetői és aktivistái országszerte kialakították már jövő évi munkaprogramjuk körvo­nalait és papírra vetették azokat a főbb elgondoláso­kat, amelyekre az új esz­tendő akcióit építik. Jóelőre megalapozzák a magyar forradalmi mun­kásmozgalom közelgő fél­évszázados jubileumának ünnepségeit. Rendezvényei­ken tekintélyes helyet szen­telnek az őszirózsás forra­dalom 50. évfordulójának, felidézik azokat a napokat, amelyek lényegében meg­nyitották az utat a Magyar Tanácsköztársaság megte­remtéséhez. Ezzel egyidejű­leg hozzákezdenek a béke világmozgalom kibontako­zása 20. évfordulójának elő­készítéséhez is. Május 8-án a fasiszta Né­metország ' felett aratott győzelem évfordulóján nyí­lik meg a tavaszi békehó­nap eseménysorozata, ame­lyet 1968-ban a szolidaritás jegyében rendeznek meg. Kisújszállás kereskedelmi öröksége és a hálózatfejlesztési terv V

Next

/
Thumbnails
Contents