Szolnok Megyei Néplap, 1967. december (18. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-24 / 304. szám

1967. december 24. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 9 Fodor József t Európa népeinek reménysége / Irta: Púja Frigyes, az 31SZWP KB osztályvezetője H uszonkét éve hallgat­nak a fegyverek Eu­rópában. nem resz- :ettetl ágyúk bömbölése a avegőt, nem vijjognak ha- áltszóró repülőgépek a légtérben és nem robban­nak időzített bombáit az ősi városok lakott negye­dedben. Európa népeinek százmilliói az idén is békés icarácsomyt ünneipelhetnek. A hatalmukba beleszé­dült amerikai imperialisták nem sokkal a második vi- 1 ágháború lángtengerér.ek kioltása után új háborús tűzvész felszítanám mester­kedtek. A szocializmus európai előnyomulásának feltartóztatásáról, az új európai szociális;a orszá­gok fegyveres ..felszabadí­tásáról”, az európai kom­munista mozgalom erősza­kos szétzilálásáról, felbem- lasztásáról szőttek hiába­való áibrándokat. Az 1953- ban kirobbantott berlini lá­zadás! kísérlet elfojtása és a magyar ellenforradalom leverése bebizonyította az imperialistáknak, hogy terveik megvalósítása nagy akadályokba ütközik. Kény­telenek voltak lemondani a kirívóan durva módszerek­ről, s új. finomultabb el­járásokat alkalmazni. Rö­videsein kiderült azonban, hogy az úi módszerek sem sikeresebbek, mint a ré­giek voltak. A szocializmus országai sorra-rend re el­hárították az imperializmus kísérleteit, sikeresen lekü> dötték a kezdeti nehézsége­ket. megszilárdultak, meg­erősödtek, az európai kom­munista mozgalom új fej­lődésnek indult. A szocia­lista országok, a kommu­nista mozgalom, a békesze- rető európai százmilliók közös erőfeszítéseinek kö­szönhető. hogy 22 esztende­je béke van az európai kontinensen. Az európai béke alapjai azonban még nem eléggé szilárdak, és fenyeget ben­nünket az a veszély, hogy az Imperialista hatalmak mesterkedései következőié, nyeként Európában is fel- lobbanhat a háborús zsa­rátnok. A népek legjobbjai és a békét akaró népmilliók Európában nem lan­kadó kitartással folytatják a küzdelmet, keresik-kutat- ják az európai béke és biz­tonság megerősítésének le­hetőségeit, az ezt elősegítő módszereket. Jóleső érzés­sel állapíthatjuk meg; so­kat tettünk az európai bé­ke és biztonság megszilár­dítása érdekében. számos előremutató javaslatot, el­képzelést vetettünk fel. A Varsói Szerződés Szerveze­te Politikai Tanácskozó Testületének 1968 nyarán Bukarestben megtartott ülése, valamint az európai kommunista és munkáspár­tok Karlovy Vairyban 1967. tavaszán megtartott érte­kezlete kidolgozta és meg­hirdette az európai béke és biztonság megszilárdításá­nak részletes programját. Az európai béke és biz­tonság megszilárdításának legfőbb feltételei; — az európai államok­nak el kell ismerni ők a második világháború után kialakult realitásokat és sem háborús, sem hideghá­borús. sem „békés” úton nem törekedhetnek határa­ik más országok rovására történő megváltoztatására; — az európai államoknak be kell tartaniok a békés egymás mellett élés köve­telményeit, azaz le kell mondaniok a háborúról, mint a vitás nemzetközi kérdések megoldásának esz­közéről: az erőszakról, vagy az erőszakkal való fe­nyegetésről; nem szabad beleavatkoznlok más or­szágok belső ügyedbe; tö- rekedniök kell gazdasági, kulturális és másirányú kapcsolataik fejlesztésére más országokkal; — az európai államoknak hatékony lépéseket kell ten- niök a fegyverkezés korlá­tozására, az atomfegyverek eltiltására, a leszerelés elő­segítésére, a nemzetközi feszültség enyhítésére. a különböző társadalmi rend­szerű országok közeledésé­nek elősegítésére. E zeknek a feltételeknek a teljesítése nélkül aligha képzelhető él a szilárd európai béke és biztonság. A szocialista országok ezeknek a valóraváltásáérl harcolnak. Nem így az im­perialista hatalmak. Euró­pa egyik legerősebb impe­rialista országa, a Német Szövetségi Köztársaság el­lentétes célokat követ, s külpolitikájának fő célkitű­zése a második világháború következményeinek meg­semmisítése. A nyugatné­met kormány a Német Szö­vetségi Köztársaság hatá­rainak erőszakos megvál­toztatására törekszik, az úgynevezett „elveszett Me- ti területek” visszaszerzé­sére, a Német Demokra­tikus Köztársaság és Nyu- gat-Berlin bekebelezésére kovácsol terveket. A hitle­ri Wehrmacht emlőin ne­velkedett nyugatnémet tá­bornokok még mindig nem mondtak ]e a revanshábo- rú gondolatáról. A világ zsandára, az Egyesült Államok minden módon támogatja a bonni kormány politikáját. — Az Egyesült Államok — bár nem európai hatalom — jogot formál arra, hogy be­leszóljon az európai orszá­gok és népek sorsába, s igyekszik azokat a nyugat­német imperialisták szája- ízének megfelelően befo­lyásolni. Európa békéjét és biz­tonságát nem lehet elvá­lasztani á világ más térsé­geiben kialakult helyzetek­től. Ha igaz az- hogy az Európában történő esemé­nyek nagymértékben ki­hatnak a világ más terüle­teinek helyzetére, igaz az is, hogy a világ bármely pontján támadt feszültség, fegyveres agresszió, vagy helyi háború nagymérték­ben kihat az európai béke és biztonság ügyére is. — Európában nem lehet igazi béke és biztonság, amikor Vietnamban amerikai mar- talócok gyújtogatnak és gyilkolnak, amikor a világ sok országát amerikai ag­resszió, vagy valamely amerikai csatlós támadása fenyegeti. Ebből következik: az európai béke és biztonság megszilárdításának egyik legfontosabb feltétele a nyugatnémet és az ameri­kai imperialisták agresz- szív törekvéseinek meghiú­sítása. Enélkül aligha he­lyezhető szilárdabb alapok­ra az európai béke és biz­tonság. M indebből világosan látható, hogy az eu­rópai béke és bizton­ság megszilárdítása hosz- szú, nehéz küzdelmet igé­nyel. De vannak már biz­tató eredményeink is. Eu­rópa népeinek többsége egyre világosabban ismeri fel, kik is akadályozzák va­lójában a béke és bizton­ság ügyét. Üj jelenség, hogy Európa kapitalista rendszerű országainak egyes kormánykörei is fel­ismerik: a szocialista or­szágok javaslata az európai biztonsági rendszer megte­remtéséről, s ennek érde­kében európai biztonsági konferencia összehívásáról, helyes, ésszerű javaslat. — Egyre kevesebben hajlan­dók követni a Német Szö­vetségi Köztársaság és az Egyesült Államok kormá­nyának kalandor politiká­ját. S emmi kétségünk nem lehet, hogy az euró­pai békéért és biz­tonságért folytatott har­cunk végül is eléri célját, az európai béke és bizton­ság ^ megszilárdítását. — Európa népeinek reményük lehet arra, hogy az elkö­vetkező karácsonyokat is békében ünnepelhetik. Múzeum a faluszélen Árran szigetéről Nagyrévre TÁGULÓ KÖRÖK 1. Melletted emberek vannak, kiknek szeszélyed Bánat vagy öröm! Egy létünk van itt, e melléd rendelt kis élet És nincs más külön: — Őrjöngésed vagy jód veled-rángva viselőd Tőled szerencsétlen vagy boldog a sír előtt. 2. Száz lehetősén, sors, ember bukkan eléd, mint Tárul a világ, S várod — égve tán — ki társkeresve feléd int, Rossz az árvaság. És mily láncba léptet jó avagy balcsillagod. Lágy kényszer játékán, ember, nem gondolhatod. 3. Mint vesstőző had, ver száz baj, s lényünk ezek közt Szisszenve forog, S mely forró mérget hűt', a társban lelni eszközt Oly szokott dglog. Mint rabokba vasnak mással-köz bilincseik, Egymásban a jók más rosszát is így szenvedik. 4. Egy léted van itten, — s perc az ember élete, — örülj vagy riadj. Kin múlik, milyen, az legfőképpen társa: te, Ki mellette vagy. Rossz sors és gond: s oly sokszor en-szenvedély Egymásban főbb próba, és ezzel eszedben élj. 5..., Rossz, baj ellen kapcsot keres az ember, — Hány, míg él, keres! — És fojt az üresség, mint hab, ha nyílt vízen ver És rí szél heves. Mint űrbe s a szélbe, kapkodhat a léghiány, tgy fogódzik egybe sokszor két nehéz magány. e: Két sors így lesz, s jobban egy: s együtt — s a világgal. Font kapcsolaton így fűgo. rajtad át, s hű ember-kötelmed által Lát. társadalom. Példádon is, s mint lágy hullám hullámtól lökött: Növő emberség, mely élőt jobban összeköt. — Ezt a citrin tálat né­hány évvel ezelőtt Buda­pestre vitték egy országos kiállításra. Már attól fél­tem, soha nem kerül visz- sza, de visszahozták... — mondta az özvegy, s fél­tőn simogatta a citrom­sárga csillogó tálat. A cit­rin, mint féldrágakő i^en keresett. Nem szólva ár­ról, hogy a tiszta citrin, mint amilyenből a szóban forgó tál is készült, igen ritka. Skóciában Arran szigetén van a lelőhelye. A lelkész hagyatéka Ebben a kis faluszéli múzeumban, Nagyréven más egyéb ritka régiséget, nagy értéket képviselő gyűjtemény van. Dr. Kont- sek Ferenc evangélikus lelkész, aki egykor ille­gális kommunista volt, 1919-ben Pozsonyból me­nekülve itt telepedett meg a faluban. A lelkész meg­halt 1953-ban, s özvegye akkor felajánlotta porcelán gyűjteményüket, könyvtá­rukat az Iparművészeti Múzeumnak. Am a gazdag anyag az asszony haláláig Nagyréven marad. Az öz­vegy gondozza, ameddig tudia a több mint négy millió forint értéket kép­viselő muzeális tárgyakat. Mit rejt magában a fa­luszéli kis ház néhány szobája? Az ország egyik legszebb porcelán gyűjte­ményét: kétszáz éves tük­röt ökörszem keretben, ré­gi holicsi porcelán kész­leteket, herendi figurákat, velencei üvegeket, elefánt­csont faragásokat, kínai és japán porcelánokat, biszk- vit porcelánt utánzó tej­üveg urnát aranyozott bronzfoglalattal a XVIN. századból, nagyméretű ezüst feszületet a XVII. századból, bécsi, elbogeni kávéskószleteket. Kevés a látogató — Kik látogatják a mú­zeumot? — kérdezem az özvegytől. — A község iskolásai, « tiszaföldvári gimnazisták. De volt már itt egy jugo­szláv mérnök házaspár is, meg egy német iskolás- lány. Az idén már több mint ötszáz vendég fordult meg itt. — Több külföldi vagy belföldi vendég, más vá­rosból nem jött? — Nem... De majd jön­nek... Talán. Most már jól néz ki a ház is, a megyei tanács három éve renovál- tatta. Kilencvenezer fo­rintot költöttek rá. A ház többi részében a termelő- szövetkezet van, s meg­ígérték, hogy tavaszra vi­rágokat, kis kertet csinál­nak a ház elé. Tovább gyarapodik Az ország egyik leg­szebb porcelángyűjteroé- nye van Nagyréven, s egy jelentős könyvtár. Két- ezerhatszáz kötet könyv, köztük a Csendes Don első magyar nyelvű kiadásának egy példánya, S a falu la­kói* akik magukénak érzik ezt a múzeumot, egymás után adják be oda féltve őrzött tárgyaikat: nemesi kutyabőrt 1670-ből, 1803-as kiadású bibliát, melyet Ká- roli Gáspár fordított ma­gyarra. Vajon a megyében há­nyán tudnak erről a kis múzeumról? S vajon a megye idegenforgalmával foglalkozók gondoltak-e arra, hogy felhívják a fi­gyelmet a látnivalóra. Hisz a nagyrévi porcelán mú­zeumtól nincs messze a tiszakürti őspark, a tisza- ugi strand, a Tiszazug meg­hitt helyei, ahol kelleme­sen pihenhetnek az em­berek. Varga Viktória Ez a citrin tál — mutatja özvegy Kontsekné egyike a legértékesebbeknek l >

Next

/
Thumbnails
Contents