Szolnok Megyei Néplap, 1967. november (18. évfolyam, 258-283. szám)
1967-11-07 / 264. szám
10 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1967. november t. Tanácsköztársaságunk a Nagy Október édestestvére A bolsevik párt VI1L kongresszusán egetverő éljenzés fogadta Lenin bejelentését a Magyar Tanács- köztársaság kikiáltásáról. — Lenin erről a következőket mondotta„Az emberek tapasztalat útján tanulnak. A Szoojet- hatalom igazát szavakkal bizonyítani nem lehet. — Egyedül Oroszország példája nem volt érthető az egész világ munkásságának. ...Magyarország példája döntő lesz a proletártömegek számára, mert azt bizonyítja, hogy nehéz pillanatokban a Szovjeihatalmon kívül senki más nem tudja kormányozni az országút”. A Magyar Tanácsköztársaság a Nagy Októberi Forradalom édestestvére, s győzelmének egyik alapvető eleme az orosz október forradalmasító hatása, a lem ni útmutatások helyes felhasználása volt Mi volt az oka annak, hogy Magyarország vált az orosz forradalom első követőjévé? Mi volt az alapja annak a sorsközösségnek, amely e két látszólag igen különböző országot a hatalmas Szovjetoroszországot és a kis — korábban Ausztriától függő — Magyarországot összekötötte? Elsődlegesen a megoldandó problémák azonossága és, hogy azok oroszországi megoldása teljesen megfelelt a magyar nép — korábban még meg sem fogalmazott óhajainak is. Hogy csak a legdöntőbbeket soroljuk fel- a négy évig tartó háború szörnyű emberveszteségei és nyomora már a végső kétségbeesésbe sodorta a népet j A szovjethatalom első gesztusa az igazságos, annexió nélküli' béke követelése volt A nagybirtok- rendszerben fuldokló „hárommillió koldus” országában nem kisebb jelentősége volt a földdekrétum kihirdetésének és végrehajtásának. (Soha addig Magyar- országon ilyen mérvű és ilyen módszerekkel végrehajtott földprogramot még a legmerészebb álmodozók sem képzeltek el.) A korábban kettős nemzetiségi elnyomást szenvedő népek részére a nemzeti összren- delkezési jog mutatta a megoldás egyszerű, világos módját A kizsákmányolás elleni harcban szervező- > dött munkásosztály azt látta, hogy a munkáshatalom rövid idő alatt felszámolja az emberellenes tőkésgazdálkodást. Lehet-e ezek után csodálkozni azon, ha egy népnek, amely valóságként érzékel valamit, amelyről korábban még álmodni is alig mert, felgyűlik képzelete és megsokszorozódik tettereje? IU ár az októberi forradalom első hírére százezres tömeg tüntetett a Hősök terén. A tettek ideje is elérkezett. 1918 januárjában — a Központi Hatalmak többi országával együtt — általános politikai sztrájk kényszerítette a kormányzatot, hogy kössön különbékét Szovjetoroszor- szággal. E sztrájk közepette született meg nálunk az első. kezdetleges munkás- tanács is. A népmozgalmak egyre szélesedtek, egyre forradalmibb jelleget öltöttek. A munkásmegmozdulások mindennapivá váltak. Katonalázadások ütötték fel fejüket. A MÁVAG-ban kirobbant júniusi tömegsztrájk fegyveres' összeütközéssé és országos Doliti- kai sztrájkká fejlődött. Sajátos szerepe volt a népmozgalomban az O’-osz- országból hazatért hadifoglyoknak. ök közvetlen tanúi, sőt nagyrészt tevékenv résztvevői voltak a nagy forradalomnak. Titkon röo- Jaook. újságok jártak kéz- ről-kézre, amelyeket, részben az oroszországi hadifo- golv-pártrsoport. részben itthon a Forradalmi Szocialisták csoportja írt és terjesztett A t gy érlelődött meg az-* 1918-as „őszirózsás forradalom”, amely a szét- bomlott Osztrák—Magyar Monarchia romjain létrehozta a polgári-demokratikus rendet. A létrejött polgári kormányzat befejezettnek tekintette a forradalmat. A nép alapvető követelései azonban még nem teljesültek, a nép tovább akart menni. A harcban nagy biztatást jelentett a szovjet kormány szikratávírón küldött üzenete, melyet Lenin és Szverdlov írt alá. Ezt a kormány el akarta titkolni. és csak a Forradalmi Szocialisták repülőgépről szórt röplapjai hatására tette közzé. Ebben a többi között a következők álltak. „Mélységes meggyőződésünk, hogy Magyarország munkásai, katonái és parasztjai nem azért szabadi- tották jel magukat a bécsi bürokrácia és a bécsi kapitalizmus hatalma alól, hogy a magyar földbirtokosoktól, bankároktól és tőkésektől hagyják magukat kizsákmányolni. Szilárd hitünk. hogy a magyar munkások és parasztok leszámolnak a magyar tőkésekkel és a magyar kormány a magyar munkások, katonák és parasztok kormánya lesz." A ■ forradalom továbbfejlődésének vezérkara született meg 1918 novemberében a Kommunisták Magyarországi pártjának megalakulásával. A Vörös Újságban írt cikkek ráírni fariak; a forradalom nem fejeződött be. csak most kezdődik! A szovjet példa követése azt jelenti, hogy az októberben létrejött munkás-katona- és paraszt- tanácsoknak kell átvenniük a hatalmat, mert ők képviselik a dolgozó népet és csak 6k képesek végrehajtani mindazt a forradalmi változást, amelyet a nép követel. Az akkori tanácsokban furcsa kettősség érvényesült. Az. hogv országos méretekben a forradalom során létrejöttek, az orosz példa ösztönös követését jelentette. Ugyanakkor természetesnek vették azt a rendeletet, amely tevékenységüket az érdekvédelemre korlátozta. Észre sem vették, hogy amit tesznek (pl. falun a közigazgatás átvétele, vagy amikor katonatanácsok egymásután elcsaptak két reakciós hadügyminisztert) az már a második hatalom csírája. A párt által vezetett forradalmi népmozgalom tolta őket egyre radikálisabb irányba, míg végül a hatalom átvételét már a Központi Munkástanács prok- lamálta 1919. március 21-én. /€ Tanácsköztársaság rö- vid 133 napja alatt — az orosz példát követve — többet tett a dolgozó népért, mint ami előtte évszázadokig történt. Létrejöttét, egy második forradalmi gócpontot nem nézhették nyugodtan az imperialista hatalmak. Az antant és a szövetségesei — a cseh és román burzsoázia hadserege — hamarosan összpontosított támadást indítottak a fiatal tanácshatalom ellen. A nehéz helyzetben levő Szovjetoi - szág megpróbált a segítségére sietni. Lenin szemé- lvesen utasította a Vörös Hadsereg parancsnokságát, indítsanak Galícia és Be- szarábia felé támadást, hogy igy tehermentesítsék a Magyar Vörös Hadsereget a túlerő nyomásától. Közben azonban az anfant intervenció és a Gyenyikin- féle ellenforradalmi támadás visszaszorította a szovjet csapatokat. Így az ellensége« túlerő lpgyíjrte ,3 magyar proletárbatalmat Az első magyar proletár- forradalom, amelyet az orosz példa Ihletett elvérzett. mert az osztályellenség akkor még el tudta szigetelni a testvéri szovjethatalomtól. Október fegyverei azonban majd három évtized múltán mégis meghozták a magyar nép számára azt, ami után 1917 óta áhítozott; megszületett a szocialista Magyar Népköztársaság. 1 Dr. Szemere Vera egyetemi docens Komját Aladár: NOVEMBER 7 (Részlet.) Munkások, katonák, parasztok megindultak, mint a heavomlás, Lenin szaván. A bolsevikok szaván. S osztályt tettek minden időkre. Nem Tingy-rongv árulók. — Lenin vezette őket! A leszámolók könyörtelensége. S a rögnek facsaró szaga. A csikász éhséa. A rontó indulat. Életük szörnyű keserve-baja. Kizsákmányolt és kizsákmányoló roppant gomolyban összerobbant. Test test ellen! „Győzünk, vagy meghalunk!"... A burzsoá-rend véresen ledobbant. Fehér banditák dúlták a határt. Zsírosparasztok háborogtak. A puskatusra ráfagyott a kéz. Gúnya levedlett. Aszály ölt tízezerszám. Tűz nem lobbant a holt kohókban. De a szegények állták n sarat: hőben, éhségben, hóban. A szovjetek hatalma megmaradt! Akik félreértették a világtörténelmet írta: dr. Dolmányos István, a történettudományok; kandidátusa Az első világháború harmadik évében járt már, amikor Vaszilij Maklakov, az orosz Ideiglenes Kormány új párizsi követe megérkezett rendeltetési helyére. Az újdonsült követ bejelentette tisztelgő látogatását a francia hatóságoknál. A megjelölt nap reggelén Makalovot nagy meglepetés érte a fogadtatásnál. A francia külügyminisztérium egyik alacsonyabb beosztású tisztviselője várta, s nagy kímélettel közölte a büszke cilinderes úrral, hogy kormánya, amelyet képvisel, sajnos már nem létezik. Röviddel ezelőtt megdöntötték a bolsevikok. A Maklakov-ügy, jól példázza. hogy a szocialista forradalom meglepetésként érte az orosz polgári politikusokat. De nemcsak őket. Az antant politikusai rö- : videsen szintén a póruljárt ! és ki gúnyolt Maklakov I helyzetébe kerültek. ; Clemenceau, a francia ; köztársasági elnök kijelen- ; tette, hogy a bolsevikok 1 nem tarthatják magukat három napnál tovább a hatalmon. Az antant országok kormányainak kialakulóban lévő álláspontját Wilson amerikai elnök magatartása is szemlélteti: buffalói beszédében „ostoba ábrán- dozók”-nak nevezte a szovjet kormány tagjait. Wilson mégis hétről- hétre többet volt kénytelen foglalkozni az „orosz kérdéssel” és mind figyelmesebben olvasta a pet- rográdi amerikai követ jelentéseit. Ekkor David Francis volt az Egyesült Államok orosz- országi követe, akit társadalmi helyzete, egyéni adottságai nem tettek alkalmassá arra, hogy akárcsak némileg is reálisan szemlélje az oroszországi változásokat. A dúsgazdag tőkés vállalkozót pénze nagyon magas közigazgatási tisztségekbe emelte. Missouri állam pgvkori kormányzója 1916-ban is szinekúraként kapta a nyugalmasnak tűnő orosz- országi követi megbízást. Ez az ország sohasem érdekelte, oroszul nem tudott és nem Is akart megtanulni. Francis a diplomáciához keveset konyí- tott. A hatvanhétéves elké- nyelmesedett öregúr egyébként is tehernek érezte hivatali kötelességeit. Visszavonultságának egyik oka az volt, hogy gyengén tudott franciául. Igaz, hogy ezen a fogyatékosságán változtatni kívánt. A követség alkalmazottai naponta látták, hogy Francist felkeresi de Cram asszony, aki franciára tanította. A baj csak az volt, hogy Francis a feleségét, de Cram asz- szony pedig a férjét hagyta Amerikában. Így történt, hogy a francia tanárnő csakhamar beköltözött a követ magánlakosztályába. Francis úgylátszik nem sejtette, hogy ennek még politikai következményei is lehetnek. Francis az októberi forradalommal szemben ellenséges álláspontot foglalt el; kijelentette, hogy a szovjet kormány megalakítása „ízléstelenség”, Jóváhagyta, hogy a követség autóját a szökésben levő Kerenszkij kíséretének rendelkezésére bocsássák és átkozod va ismételgette, hogy szóba sem áll a bol- eevikokkal, akiknek napjai amúgyis meg vannak számlálva. Az ellentmondás szellemét Thompson, az amerikai Vöröskereszt missziójának vezetője engedte ld a palackbóL A petrográdi felkelés után Thompson, az amerikaiak közül elsőnek jutott el arra a gondolatra, hogy az antant kormányainak inkább meg kell kísérelniük együtt működni a konszolidálódó szovjet kormánnyal Thompson persze antant érdekből, a németekkel folytatott imperialista háború kedvéért szorgalmazta a szovjet kormány megkörnyékezését, de Francis számára már pusztán a szovjet kormány megszilárdulásának gondolata is égbekiáltó bűnnek számított így az egyik milliomos bevádolta a kormánynál a másik milliomost s Thompsonnak hamarosan haza kellett térnie. Wilson ravasz és óvatos politika követésére szánta el magát. Követét a leplezett beavatkozás no- litikájára utasította. Maradjon Francis a helyén, és — élvezze a diplomáciai státus előnyeit — csendben támogassa az antíbolsevista. mozgalmat, s várja ki annak feltételezett győzelmét Az antant-országok diplomatáinak és kiküldötteinek egyrésze kezdett valamit felismerni vonalvezetésük helytelenségéből. Közülük is kitűnik Judson tábornok, az amerikai katonai misszió parancsnoka és a követség katonai attaséja. Judson saját elhatározásából elment a Szmolnlj intézetbe, a szovjet kormány székhelyére és felkor este Trockijt, az akkori külügyi népbiztost Beszélgetésük során bizonyos kilátás nyílt a közeledésre Az amerikai kormány Wilson döntése alapján visszarendelte Judsont és a hozzá hasonló gondolkozásé tisztviselőket. 1917. december 23-án Loyd George angol miniszterelnök Clemencoau- val angol—francia titkos egyezményt kötött, amely előirányozta Oroszország megszállását és felosztását Az angol kormány végső döntéseiben együtthaladt a másik két antant nagyhatalommal a szovjetellenes offenzívában. Azt a különbséget azonban meg lehet állapítani, hogy az akkor leva eresszívabb hangot megütő francia kormánytól és az álszenteskedő amerikai kormánytól eltérően az angol kabinet magatartását bizonyos ingadozás jellemezte. Ez mutató
