Szolnok Megyei Néplap, 1967. november (18. évfolyam, 258-283. szám)
1967-11-07 / 264. szám
1967. november 7. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Dicsőséges évforduló Irta: Váezi Sándor, az MSZMP Szolnok megyei Bizottságának titkára F él évszázaddal ezelőtt, 1917. november 7-én Oroszország népei kezükbe vették a hatalmat, s a Föld egyhatod részén örökre véget vetettek a tőkések és földbirtokosok uralmának. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatalmas robbanás volt. amely alapjaiban rendítette meg az imperializmus épületét és rést ütött az elnyomás, a kizsákmányolás és a nyomor egész rendszere örök és szilárdnak hitt falán. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom oZ első világháború vérzivatarában egy új, békés világ hajnalát jelezte. A kommunista párt vezetésével a szovjet nép az elmúlt ötven év alatt — annak ellenére, hogy ebből több mint húsz esztendő honvédő háborúkkal és a háborúkban lerombolt népgazdaság helyreállításával telt el — nagy horderejű történelmi feladatokat oldott meg. Olyanokat, mint a belső és külső ellenség szétverése a polgárháború és az intervenció időszakában; a szocialista iparosítás; a mezőgazdaság kollektivizálása; a szocialista kultúrforradalom kibontakoztatása; a fasiszták feletti győzelem a Nagy Honvédő Háborúban; a kommunizmus építésének megkezdése; a tudomány és a technika óriási fejlődése; a nép anyagi és kulturális színvonalának nagyarányú emelése; a korszerű honvédelem megteremtése. A forradalom előtti cári Oroszország az ipari termelést illetően világviszonylatban az ötödik, Európában a negyedik helyen állt. Oroszország ekkor a világ ipari termelésének csak három százalékát adta. A mezőgazdaság helyzete sem volt jobb. Az orosz mezőgazdaság a világ legelmaradottabb mezőgazdasága volt. A mezőgazdasági eszközök között 2,2 millió faekét, több mint 17 millió faboronát tartottak nyilván, a parasztgazdaságok 34 százalékának még ilyen felszerelése sem volt. m Nagy Októberi Szocialista Ferrari dalom egyik legnagyobb vívmánya, hogy ezt a helyzetet gyökeresen megváltoztatta. Ma a Szovjetunió ipari termelése — abszolút mennyiséget tekintve — Európában az első. világviszonylatban a második helyen áll. A Szovjetunió adia a világ ipari termelésének húsz százalékát. Ma nem egészen egy hét alatt állítanak elő annyi ipari terméket a Szovjetunióban, mint amennyit a cári Oroszországban, 1913-ban egy év alatt. A szovjet tudomány és technika, az ipar hatalmas fejlődését bizonyítják az űrkutatás világraszóló eredményei is. A mezőgazdaságban a kisüzemi gazdálkodást felváltotta a gépesített nagyüzemi termelés. Ez a változás együtt járt a mezőgazdasági össztermelés jelentős növekedésével. összehasonlítható árakban számolva az 1928. évi 20 9 milliárdos össztermeléssel szemben a jelenlegi össztermelés értéke meghaladja a 61 milliárd rubelt. 1966-ban a mezőgazdasápi dolgozók munkáját több mint egymillió-hatszázezer traktor. ötszázharmincegyezer kombájn, több mint egymillió tehergépkocsi segítette. Az iparosítás és a mezőgazdaság szocialista átszervezése együtt járt a munka- nélküliség megszűnésével. a foglalkoztatottak számának növekedésével. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmének eredményeként lényeges változás következett be az emberek életkörülményeiben. a forradalom 6+a a Szovjetunióban nyolcszáz új várost építettek. Megváltozott a rési városok és községek arculata is. Állandóan javul a szovjet dolgozók szociális ellátottsága. A Szovjetunióban 1960-tól folyamatosan bevezették a hat-hét órás munkaidőt. Állandóan nő a munkások és az alkalmazottak átlagkeresete. A Szovjetunióban öt és fél millió tanuló részesül állami ösztöndíjban. vagy kollégiumi ellátásban, hu- szonhatmillióan állami nyugdíjban és évenként tizenkétmillió ember kedvezményes üdülésben. M Dórt és a kormány nagv figvel- met fordít az egészségügv fejlesztésére. A szovjet egészségügy világviszonylatban is iaen jelentős eredményeket ért el. A világ orvosainak egynegyede a Szovjetunióban dolgozik. Tízezer lakosra több mint huszonhárom orvos jut. E tekintetben a Szovjetunió első he- Iven áll a világon. Az emberek életkora az elmúlt ötven év alatt megduolázódott. az átlagos életkor felette van a hetven évnek. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme óta a szovjet tudomány hatalmasat fejlődött. A tudományos dolgozók száma a szoviet hatalom évei alatt tíz- ezerkettőszázról hétszázezer fölé emelkedett. A világ tudományos kutatói közül minden negyedik a Szovjetunióban dolgozik. A szovjet hatalom. éveiben az egykor kulturális szempontból elmaradott nemzetiségi területeken is nagy tudományos központok létesültek. A Szovjetunió bocsátotta fel az első mesterséges bolygót; szovjet ember repült elsőnek a világűrbe; a szoviet űrhajósok hajtották vénre az első páros űrrepülést; a Szovjetunió állampolgára volt az első női űrhajós: szovjet ember tett elsőnek űrsétát az űrhajó kabinján kívül; szovjet automata űrállomás hajtott végre először síma leszállást a Hold és a Vénus felszínére. Ez a ragyogó si- • kersorozat a szovjet tudomány nagy eredményeiről tanúskodik. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom megvetette az alapját a kulturális forradalomnak is. Az ötvenedik évforduló előtti évben a munkások ötvenhat százalékának, a parasztok mintegy harmnicegy százalékának, az alkalmazottak kilenr- venkét százalékának volt felsőfokú vágj’ középfokú képzettsége. A Szovjetunióban évente mintegy hatvanötmillió ember tanul. Valamennyi oktatási forma ingyenes. A Szovjetunióban ma négyszer any- nyian részesülnek felsőfokú oktatásban, mint Angliában, a Német Szövetségi Köztársaságban, Franciaországban és Olaszországban együttvéve. A Szovjetunió világviszonylatban első helyen áll a diplomás mérnökök számát illetően. Évente négyszer annyi mérnököt képeznek ki, mint a technikailag legfejlettebb országban, az Amerikai Egyesült Államokban. atalmas a fejlődés az irodalom és a művészetek területén is. Száz- harmincnyolc nyelven jelennek •meg könyvek; a világ könyvkiadásának minden negyedik példányát a Szovjetunióban adják ki. Élenjáró színvonalat képvisel világviszonylatban is a szovjet zene, a képzőművészet, a film- és színházművészet. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme a Föld egyhatod részén gyökeresen megváltoztatta a történelem menetét, s új irányt adott a világ fejlődésének. Különösen szembetűnő az októberi forradalom hatása a munkásmozgalom fejlődésére. 1913-ban a szervezett munkások száma világszerte mintegy tizennégy- millió volt, ma több mint kétszázmillió. Nem kisebb a fejlődés a kommunista mozgalomban sem. a világon 1919-ben még csak tíz kommunista párt működött, ma szinte nincs olyan ország, ahoi ne létezne kommunista párt. Földünkön közel ötvenmillió kommunista él és harcol az egyetemes társadalmi haladásért, a szocializmusért, a demokráciáért, az emberiség békéjéért. Az októberi forradalom győzelme óta eltelt fél évszázad alatt a földkerekség tizennégy országának népe lépett a szocializmus útjára Európában. Ázsiában és az amerikai földrész egy darabján. Az első Magyar Tanácsköztársaság, majd az 1945 utáni magyar népi demokrácia szintén október gyermeke, a szovjet nép súlyos áldozatokkal járó felszabadító harca tette számunkra is lehetővé. hogy a magyar kommunisták vezetésével társadalmunk legszervezettebb, leg- öntudatosabb osztálya, a munkásosztály kemény harcok árán a kezébe vegye a hatalmat. Küzdelmünkben, szocializmust építő munkánkban mindig bizton számíthattunk a Szovjetunió önzetlen segítségére, baráti támogatására. K özeledik negyedszázados évfordulója annak, hogy a magyar nép — október útját járva — új életét építi. Ez idő alatt dolgozóink szorgalma, teremtő ereje az elmaradt tőkés, földesúri Magyarországot a fejlődő szocialista ipar és mezőgazdaság. a kulturális fel- emelkedés országává tette. Népünk mindezt igen nagyra értékeli, hisz évszázadokon át éltünk idegen befolyás alatt, gyarmati, félgyarmati sorban. Immár több mint két évtizede szabadok és függetlenek vagyunk. Nehezen kivívott szabadságunkra féltőn vigyázunk, s ezért olyan fontos számunkra a Szovjetunió népeihez és a többi szocialista országhoz fűződő barátságunk szüntelen ápolása. Számunkra a most ötvén éves Szovjetunió felszabadító és barát, testvér és segítőtárs, aki mellettünk állt az elmúlt közel negyedszázad minden percében, velünk volt jó és rossz napjainkban egyaránt. Történelmünk kemény harcai tanítottak meg bennünket arra, hogy minden igaz forradalmárral együtt valljuk: a Szovjetunióhoz való viszony — miként a múltban mindig — ma is legfőbb mércéje annak, ki az igazi kommunista, internacionalista. Nemzeti múltunk legszebb emléke, hogy százezer magyar internacionalista harcolt Oroszországban az októberi forradalom győzelméért. Büszkén és hálával gondolunk arra a százezer magyarra, akik részesei voltak az első szocialista állam önvédelmi háborújának. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom ötvenedik évfordulóján tisztelettel adózunk október hőseinek. Emelkedett ünnepélyességgel fordulunk a nagy szovjet nép felé, mert tudjuk, hogy a szovjet nép korunkban a legnagyobb áldozatokat hozta a világ haladásáért, az emberiség szabadságáért és boldogulásáért. K öszöntjük a Szovjetunió Kommunista Pártját, amely ötven esztendeje kezében tartja október fáklyáját, s amely ma is vezérli a világ dolgozóit egy szebb, egv boldogabb társadalom. a szocializmus, a kommunizmus felé. Az Aurorától a csillagokig A NAGY OKTÓBERI SZOCIALISTA' FORRADALOM 50. ÉVFORDULÓJÁN KÉPSOROZATBAN MUTATJUK BE AZ ELMÜLT 50 ESZTENDŐ KIEMELKEDŐ ESEMÉNYEIT. KÉPSOROZATUNK TERMÉSZETESEN KORÁNTSEM LEHET TELJES, DE MÉGIS ÉRZÉKELTETI AZT A VILÁGTÖRTÉNELMI FEJLŐDÉST, AMELY AZ ELMARADOTT CÁRI ORSZÁGTÓL A KOMMUNIZMUST ÉPÍTŐ MAI SZOVJETUNIÓIG, A VILÁG ELSŐ, SZOCIALISTA NAGYHATALMÁIG VEZETETT. Az Aurora cirkáló. Az egykori cári flotta jelentéktelen hajója ötven esztendeje az emberiség jobb jövőjének jelképe. Azon a történelmi őszön, 1917 novemberében az Aurora ott állomásozott Pétervárott, a Néván. Fedélzetén dördült el az az ágyúlövés, amely megadta a jelt a fegyveres felkelésre, a Téli Palota elleni támadásra. Felfegyverzett munkások és bolsevik katonák indultak rohamra a Téli Palota ellen A Téli Palota csaknem veszteségek nélkül került a forradalmárok kezére. Megjelent az „Oroszország polgáraihoz!” címzett kiáltvány, amelyet Lenin fogalmazott meg: ,,Az Ideiglenes Kormány meg van döntve. Az államhatalom a petrográdi proletariátus és helyőrség élén álló Forradalmi Katonai Bizottság kezébe ment át, amely a Munkás- és Katonaküldöttek Petrográdi Szovjetjének szerve. Az ügy, amelyért a nép harcolt: a demokratikus béke haladéktalan felajánlása, a földesúri földtulajdon megszüntetése, a termelés munkásellenőrzése, szovjet kormány alakítása — biztosítva van.” Pétervár utcáin — ma Leningrádnak nevezik a várost — felfegyverzett forradalmárok cirkáltak. A forradalmat, a néphatalmat éltették. Közben pedig ülésezett a II. szovjet kongresszus. A kongresszus második napján, Lenin előadói beszéde után elfogadták a békéről és a földről szóló dekrétumokat. Ezt a jelenetet örökítette meg V. Szeröv festményén
