Szolnok Megyei Néplap, 1967. október (18. évfolyam, 232-257. szám)
1967-10-13 / 242. szám
PU ág proletárjai, egyesül jelelt! SZOLNOK MEGYEI A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Ara i 50 fillér XVIII. évfolyam, 213. szám. 196". október 13, péntek. ' 'r ' A kölcsönös segítség mindkét országban előre viszi a szocialista társadalom építését Csehszlovák—magyar barátsági nagygyűlés a TATRA gyárban Tegnap fél tízkor, a prágai várban másodszor ültek össze tanácskozásra Antonin Novotny és Kádár János vezetésével a csehszlovák és a magyar párt- és kormányküldöttség tagjai; A tegnapi tanácskozás után megszövegezték a látogatásról és a megbeszélésekről szóló közös nyilatkozatot, amelynek ünnepélyes aláírására a kora esti órákban került sor. A magyar párt- és kormányküldöttség látogatásának kiemelkedő eseménye volt a csehszlovák—magyar barátsági nagygyűlés, amelyre tegnap délután került sor a prágai CKD—Tatra-gyárban. A gyűlésen felszólalt Antonin Novotny, a CSKP első titkára, köztársasági elnök és Kádár János, az MSZMP első titkára. A Tatra-Smichov gyárban — mely jelenleg villamosokat gyárt —, minden előkészület megtörtént a magyar vendégek fogadására. Az üzem fellobogózva, kicsinosítva várta a nagvgyűlés sok ezer résztvevőjét. Tegnap este Kovács Imre nagykövet a Cemin palotában adott fogadást küldöttségünk tiszteletére. A késő esti órákban a magyar párt- és kormányküldöttség csehszlovákiai tartózkodásának következő állomáshelyére, Kassára indult. Antonin Novotny beszéde A gazdasági reform várható hatásait mérlegelve, sok ■ vállalatnál beszélnek mostanában többkevesebb aggodalommal arról; mi lesz január után az eddigi „mostohagyerek” vállalatokkal? Nem indokolatlan kérdés ez, ha arra gondolunk, hogy a vállalatoknak ezután saját anyagi erőforrásaikra alapozva kell gaz- dálkodniok — javarészt ettől függ majd dolgozóik személyes jövedelme is — holott köztudomásúan távolról sem indulhatnak azonos szintről január 1- én. Anélkül, hogy ezúttal részletesen vizsgálnánk, mennyiben okkal vagy ok nélkül, tény, hogy egész sor iparág és üzem jócskán háttérbe szorult a korábbi években, amikor a beruházási eszközöket osztották. Aligha vitatható, hogy a januári starthelyzetben lesznek majd olyan vállalatok, amelyek technikai felszereltsége — szakmai műszóval: állóeszköz-ellátottsága — az átlagosnál lényegesen kedvezőtlenebb, pedig ezek a különbségek alapjaiban befolyásolhatják egy-egy üzem műszaki- termelési színvonalát, termékei piacképességét, végső soron; a vállalat nyereségét A Kezponii Statisztikai Hivatal több vizsgálata elemezte az állóesz- közállomány eltéréseit; tanulságos lehet idézni néhány ilyen tényt A beruházások nyomán megvalósult általános iparkorszerűsítési eredményeket tükrözik ezek az összefoglaló adatok; az állami ipar állóeszközeinek több mint £0 százaléka tíz évnél. 34 százaléka pedig öt évnél nem régebbi beruházásból származik. Ezen belül azonban rendkívül jelentősek az eltérések; a híradás és a vákuumtechnikai iparban például 74 százalék a tíi, és 49 százalék az öt évnél nem régebbi gépelt aránya, a két adat viszont például az élelmiszeriparban már jóval az országos átlag alatt van — 36 és 18 százalék —, a textiliparban is csak 38 és 28 százalék, s néhány gépipari ágban. például a fémtömegcikkiparban szintén alacsony korszerűségi szintet jelez. A bevezetőben említett aggodalmak végűiig ebben summázhatók; vajon a korszerűbb üzemek dolgozói . teljes egészében élve- zik-e majd az ebből származó anyagi előnyöket, és fordítva: az elmaradott vállalatoknál dolgozók hátrányos helyzetbe kerülhetnek-e? A probléma gazdasági és morális szempontból is sokkal bonyolultabb, mintsem hogy igennel vagy nemmel lehetne e kérdésekre válaszolni. Érdemes ugyanig elgondolkodni a következőkön; a reform alapelve, ha úgy tetszik: morálig főszabálya, hogy a személyes jövedelmek egy részét — a garantált alapbérek feletti hányadát — szorosan ahhoz a gazdálkodási végeredményhez köti. ami a vállalati nyereségek ben fejeződik ki. Világos, hogy a társadalom legfontosabb érdeke annak a? országos nettó jövedelemnek a növelése, amely s növekvő vállalati nyereségek csatornáiból származik. Következésképp: hosszú távon aligha képzelhető eb hogy a — bár önhibájukon kívül, de mégis — kevésbé korszerű kevésbé piacképes. tehát kisebb országos „bevételt” produkáló üzemeket, végeredményben a többiek által előteremtett nyereségből támogassák. Ez, egyebek között, ellentmondana a reform legfontosabb céljának, an. nak ugyanis, hogv a közvetlenebb piaci hatások segítsenek a korszerűbb iparszerkezet kialakításában, magyarán; a jobban, olcsóbban, színvonalasabban gyártó vállalatok és ágazatok dinamikus fejlődésében, előretörésében. Mindez — hangsúlyozzuk — hosszú távra érvényes elv. Merőben más kérdés viszont az. hogy január 1 után ezek a hatások korántsem érvényesülhetnek spontán; hiszen köztudomású, hogy a reform nem szabályozatlan, vak törvényekkel működő Piacot teremt majd. Tekintsünk át néhány ilyen „szabályozó-szelepet”, amelyek végső kialakítása ugyan még csak most folyik, de körvonalaik azért már láthatók, a szélsőséges nyereségdifferenciálódást mérsékli mindenekelőtt a vállalati nxe- reségek progresszív adóztatása, továbbá — kivételes esetekben —- az úgynevezett termelési adó, amely s vállalattól független tényezők hatására keletkező többletnyereséget vonja el. Rendkívül fontos továbbá s reformnak az a módszerbeli célkitűzése, hogy a vállalatnál maradó nyereség fejlesztési, illetve részesedési alapjait külön- külön adóztatja. Az eszköz- igényesebb üzemnél több maradhat a fejlesztési alapban, mint a kevesebb gó- pet-berendezést alkalmazó társánál, Illetve: a létszámigényes vállalat arányaiban többet tarthat meg részesedési alapban, mint a technológiai törvényszerűség miatt (és nem jó vagy rossz létszámgazdálkodása következményeként) kisebb létszámmal dolgozó másik vállalat Nem kevésbé lényeges szabályozó tényező az is, hogy bizonyos ideig erőteljesen differenciált eltérésekkel határozzák meg a vállalatnál visz- szamaradó amortizációt. Ezek azonban természetesen csak átmeneti jellegűek, s emellett a reform más elemei — mindenekelőtt a közvetlen piaci hatások — erőteljesen szorítják majd a kevésbé korszerű, elmaradottabb berendezéssel dolgozó vállalatokat is a gyorsabb fejlesztésre. Erre természetesen csak akkor lesz módjuk, ha gazdálkodásuk eredményeként saját erejükből létrehozzák a fejlesztéshez szükséges anyagi alapokat. Amint egészében is; eredményesebb, hatékonyabb gazdálkodásra lesz szükség ezeknél a vállalatoknál, mert hiszen érthető. hogy idővel mérséklődnek majd az ideiglenes, központi „védő-szabályok” és nekik is fokozatosan saját — valóságos — nyereségükből gazdálkodva kell majd iramot tartaniok. Tábori András Kedves Kádár Elvtársi Kedves magyar vendégeink! Elvtársnők, Elvtársak, Barátaink! Nagy örömmel még egyszer szívből üdvözlöm önöket az egyik legöregebb prágai üzem dolgozóinak körében, amelynek a forradalmi munkásosztály kialakulásában jelentős hagyományai vannak. A mi munkásosztályunk fejlődéséhez hasonló utat tett meg a magyar munkásosztály is. Országaink forradalmi munkásosztályának fejlődésében sok volt a közös és hasonlóan a háború utáni fejlődés és a szocializmus győzelméhez vezető út is sok közös vonást mutatott Ma a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság szocialista ország. Ezért logikus, hogy jó szomszédokként együtt élnek, együttműködnek és közösen lépnek fel nemzetközi politikai kérdésekben is. Jelentős szövetség alakult ki a két ország forradalmian gondolkodó munkássága között a győztes Nagy Októberi Szocialista Forradalom által kiváltott forradalmi fellendülés időszakában. Sok cseh és szlovák forradalmár harcolt 1919-ben a vörös hadsereg soraiban a Magyar Tanácsköztársaság győzelméért; éppen úgv számos magvar származású forradalmár aktívan részt vett a Szlovák Tanácsköztársaságért folytatott harcokban is más forradalmi akciókban, valamint később országunk területén, különösen Szlovákiában a Kommunista Párt munkájában. Ennek hála, sem a magyar, sem a csehszlovák burzsoáziának nem sikerült a gyűlölködés légkörét kiváltania, a haladó erők különbséget tettek a nép érdekei és a burzsoázia politikai érdekei között. Természetes, hogv ezek a sokéves kapcsolatok elmélyültek országainknak a szovjet hadsereg által történt felszabadítása után, midőn a munkásosztály került hatalomra és a szocializmus építésének közös útjára léptünk. Az MSZMP és a CSKP, valamint a magyar és csehszlovák munkásosztály eszmei egysége és együttműködése — amelynek alapja céljaink azonossága a közös marxista-leninista Világnézet. a proletár internacionalizmus alapelveihez való hűség — államközi politikai kapcsolataink minden kérdésének, a szocialista országok, az egész nemzetközi kommunista mozgalom tevékenységének tartalmát is képezi. Ezért nincs mit csodálkozni azon, hogy a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság között eredményesen fejlődik a politikai, gazdasági, tudományos, műszaki és kulturális együttműködés, szélesedik a turizmus, amely jelentősen hozzájárul kölcsönös megismeréshez és további közeledésünkhöz. Őszintén örülünk azoknak az eredményeknek, amelyeket a magyar nép hazájának építése, a szocialista társadalom fejlesztése során elér. A Magyar Népköztársaság fejlett ipari országgá lett, sok olyan terméket állít elő, amely régebben Magyarországon egyáltalán nem volt. Az elmúlt napokban küldöttségeink között folytatott megbeszélések megmutatták : közös érdekünk az, hogy együttműködésünk minden területen fejlődjék és elmélyüljön. A szocialista társadalom további fejlesztése, műszaki-tudományos fejlődésünk meggyorsítására irányuló szándékaink és terveink sikeres végrehajtása, az életszínvonal további növekedésének biztosítása széles együttműködést követel meg. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Magyar Népköztársaság a kölcsönös együttműködés fejlesztése mellett a KGST keretében történő nemzetközi szocialista munkamegosztás fejlesztését is az egész szocialista közösség fejlődése alapvető feltételének tekinti. A két ország arra törekszik, hogy a KGST tevékenysége állandóan javuljon és fejlődjék, Kül(Folytatás a 2. oldalon,) Új töltőállomások épülnek Háromszázhúsz féle árul forga'maz az AFOR Három megyét — Szolnok, Békés és Csongrád — fog át az ÁFOR 4-es számú tájegysége, amely 28 kirendeltség és 47 töl- tőállloimás közreműködésével juttatja el az ásvánv- olaji termékeket a fogyasztókhoz. A mi megyénkben van egyelőre a legtöbb töltőállomás. összesen 16. Ezek mellé, illetve ezek helyett a közeljövőben még újabbak épülnek. Egyrészüket pedig korszerűsítik. A Törökszentmiklóson átutazók már eléggé régóta láthatják a város Szolnok felőli részén a szerelés előkészületeit. Az újonnan épülő kút átadási határideje ugyanis 1988 első fele. Az ÁFOR-osok gyanúja azonban az, hogy ha a debreceni építők ezzel a szorgalommal dolgoznak, a jelölt időben ott még aligha tankolhatnak a gépkocsik. Uj benzinkút Szolnokon Kisújszálláson is „odébb áll” a főútvonal forgalmát eléggé zavaró benzinkút és a város más. megállásra alkalmasabb helyén üt tanyát. Szolnokon a Gábor Áron térre telepítenek űi kutat, mivel az Abonyi úton egyelőre lehetetlen a gyors tankolás. Szeptemberben csak a gázolaj forgalom meghaladta ott a 422 ezer litert. Jelenleg azonban tanácskozások zajlanak, mert éppen gázolaj kútoszlopot nem terveztek az épülő. 1969-től üzemelő új töltőállomáshoz. A viták befejezését azonban az is sürgeti, hogy a városban jelenleg egy helyen vehetnek fel üzemanyagután- pótlást a járművek, mixtet a József Attila úton levőt tavaly augusztus óta a nagy forgalmi veszélyesség miatt ki sem nyitották. Lesz extra szuper-benzin Szeptemberben a megyében két kutat, a kunszentmártonit és a cserkeszöllő- it szerelték át kéziről motorhajtásúra. Ezzel gyorsabb pontosabb a mérés. A legmodernebbet, a tükrös benzinkutat azonban Szegeden, a Brüsszeli körúton szerelték idén a tájegység területén. Ennek az előnye, hogy az út mindkét oldalán menetirányban tankolhatnak az érkezők, s Így az áthajtás nem okoz forgalmi bonyodalmakat. Ami pedig még szorosan a kutak működéséhez tartozik; a jövő évtől előreláthatólag közúti járművek részére is mérnek extra szuper-benzint. A jövő évtől egyébként az ÁFOR az eddiginél sokkal közvetlenebb üzleti kapcsolatokat alakít ki ügyfeleivel. Az általuk forgalmazott mintegy háromszázhúsz féle ásványolaji termék nagy részét eddig diszpozíciók alapján juttatták el a fogyasztókhoz. Jövőre mindössze hatféle anyagra vonatkozik ez a kötöttség. Huszonöt és félezer tonna áru utazott Azzal számolnak, hogy a jelenlegi kötöttségek feloldása után a forgalom még nagyobb lesz. bár a mennyiséget tekintve jelenleg sem panaszkodhatnak Az idén június végéig 25 5 ezer tonna árut szállítottak. Ebből a legtöbb — 15,5 ezer tonna — gázolaj volt. Az év második felében azonban ennél is nagyobb forgalomra számítanak, a tájegység szakemberei. r Amíg egyes termékek fogyasztása emelkedik, addig a petróleumé általában csökken. Az idén tavaszon 362 mázsával égettek el kevesebbet a tavalyinál. Még így is jelentős azonban a fogyasztás. 1966-ban több mint 20 ezer mázsát vásároltak. Ami pedig szintén szembetűnő, hogy nyáron is nagy a kereslet petróleum iránt. A közelmúltban azért hadakoztak a telep vezetői, hogy az AKÖV megjavítsa a megye területére szállító, kimérő szerkezettel ellátott tankautókat, mert a rendelkezésre álló négy közül hosszú időn át csak egy volt üzemképes. Az pedig nem győzte a szállítást, s így mintegy másfél hónapig ezt az árut sok boltban hiába keresték a vásárlók 3. 7
