Szolnok Megyei Néplap, 1967. október (18. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-22 / 250. szám

filagifiakarifunk Javaslatok gépkocsivezetők részére 0 Tudja az ég miért van az, hogy a nagytakarítástól ki­mondottam undorodom. — Még ezer szerencse, hogy a nagytakarításnál nagyobb- takarítás nincs, mert akkor egyenesen a guta ütne meg. — Api! — szól pénteken este Nyuszika, a feleségem. Ez nekem gyanús, ez a kecsegtető „Api” becézés: — Tudom, tudom Nyuszi­ka, holnap szombat és ta­karítani akarsz. — Hogyne takarítanék, hiszen megesz bennünket a por. — Tudod mit: inkább én eszem meg a port, csak ne takaríts. Szó szót követ, összeve­szünk. Én kijelentem, hogy ha takarítani fog, azonnal felakasztom magam, mire 6 azt feleli, hogy ideje. A gyerekek bőgnek, három ki­menekül a konyhába, egy pedig beveszi magát az ágy aló és onnan rikoltoz: — Tatajitunk brühü, ta- tojitunk brühü. Semmi nem használ, se logika, se hathatós érv, s másnap reggel kezdetét ve­szi a nagytakarítás. — Nyuszika, — mondom, — nem érzed ezt a rettene­tes cugot? — Ez cug? — mondja flegmán, — láttad volna, mikor a regényed kézirata kirepült az ablakon. — A regé... kézi?... — Igen, a regé kézi. Szó szót követ, összeve­szünk. Én kijelentem, hogy ha nem keríti elő a regé­nyem kéziratát, világgá bujdosom, mire ő azt feleli, hogy a világ azt jobban el fogja viselni, mint a re­gényemet A gyerekek közül hármat felkap a cug, a legkisebbik megakad az ágy lábánál, a az ágy alól rikoltoz: — Tatajitunk brühü, ta­tajitunk brühü. Rettenetes — borzasztó — Iszonyatos. Ezt nem lehet bírni. Innen gyorsan el kell menekülni. Délben hazamegyek, a le­vesnek egészen különös il­lata van. — Te Nyuszika, ennek a levesnek padlóviax szaga van. — Halluclnálsz, vizio­nálsz! Bemegyek a spájzba két kanál leves között. A padló­viax ott vigvorog a polcon, benne egv fakanál, a mar­garin a földön, benne egy pemzli. — Szentsége« atyaság! — Nyuszika, azonnal ide gye­re: a levest padlóviaxszal főzted! — Ne ijesztgess, — csap­ott össze két kezét Nyuszi­ka. — borzasztó, oda van egy csomó margarinom, mind szétkentem a padlón. Berontunk a szobába. A gyerekek nekihasalva nyal­ják a padlót. A legkisebb elébesm áll: — Apufka, koftold cak med, hód mijen naccelű ize van neti! A parkett sima és fényes, mint alkonyat idején a ná­polyi öböl. — Megvan! — kiált Nyu­szika. — A jövőben padló­viax helyett margarinnal fényesítjük a padlót, mert egyrészt olcsóbb, másrészt pedig nem fognak a gye­rekek tízórait kérni. Ebéd után megkezdődik az ablakmosás. Nyuszika elveszti az egyensúlyt, bele­rúg a vödörbe, a vödör ki­repül. s pokoli zörejjel hull a mélybe. Szerencsére csak a házmestert fröcskölte össze, s azóta egy kicsit dadog. Fel is kiáltott nyom­ban: — Di-di-di-disznóság! Négy órakor sor kerül a kilincspucolásra. Keresik a szidolt, nincs. Felforgat­ják a lakást, tűvé teszik a kamrát, lekergetnek a re- kamiéről, hátha ráfeküd­tem, kutatják a fiókomat, de nincs. Nincs szidol. — Sehol sincs szidok Nyuszi­ka migrént kap, engem a guta környékez. Estefelé felüzen a ház­mester bácsi, menjünk le gyorsan, mert vérfagyasztó dolgok történnek a lépcső­házban. Jánoskának köii- kája van, Gusztikénak gyomorgörcse, Katika fek­szik és ordít, mint a sakál. Megitatok velük egy-egy li­ter tejet, aztán a gyerekek négykézláb állnak a park­ban, s nemsokára ott csil­log a park sima füvén a tejjel kevert padlóviax, s a szidol. Alig térnek ma­gukhoz, mind megfogja egyik a másik fülét és ilyenkor azt mondják: Kszszszszszsz. A gyerekek kszszszszszsz, a házmester bácsi dadog, Nyuszikának migrénje van, de a lakás tiszta és por­mentes, hogy élvezet a sí­kos parketten keresztül csúszkálni. Nyuszika és a gyerekek most orvosnál vannak, nagytakarítás okozta víru­sos fertőzés gyanúja miatt, addig én csendben végig­nyúlok a rekamién és arra gondolok, hogy majdcsak kibírom valahogy, hiszen egy évben alig S2 nagy­takarítás van. Dénes Géza Tekintettel a közeledő télre munkatársunk felke­reste Stopvájsz Tihamér nyugalmazott időjóst. Meg­kérdezte, hogy mire számít­hatunk az elkövetkező hi­degebb évszakban. Stop­vájsz kicsit gondolkozott, majd elkezdte: Az idei tél sokban fog különbözni az elmúlt telektől. Ha a víz megfagy síkos lesz és a hi­deg is hidegebb lesz főleg 0 fok alatt. Ennek tudatá­ban javaslatot terjesztünk elő a KRESZ 46. § b) és c) pontjának módosítására. — Tekintettel a hidegebb hi­degre javasoljuk minden gépjármű vezető részére a védőital kiadását. Ez állna 0 foktól — 5 fokig reggel és délben fél-fél deci cse­resznyepálinka vagy rum, kísérőnek egy-egy üveg sör. Akinek nem bírja a gyomra a pálinkát vagy a rumot, az ihat skót VhiSKyt is, de az árkülönbözetet mindenki önmaga fedezi. Aki nem győzi a különbö­zeiét, annak engedélyezik tisztaszesz kiadását recept­re, természetesen önköltsé­gi áron. Sok probléma van még a gépjárművek parko­lásával is. Ezen szerintünk könnyen lehetne segíteni. Ott a Tisza-park, csak egy táblát kellene kitenni, gya­logosoknak belépni bünte­tés terhe mellett TILOS. De ha ez nem lenne elég, akkor ott a Kossuth tér, esetleg a Szabadság tér is. Aki pedig igényesebb és győzi a fedett garázs díját is fizetni, az kérje jármű­ve elhelyezését a Szabad téri színpadon vagy a mű­velődési házban úgy sin­csennek eléggé kihasználva, 0 Egyes KRESZ szabályo­kat pedig végleg törölni kellene. Pl. elsőbbségadás kötelező tábla. Hát hogy le­het olyat csak álmodni is, hogy egy országúti cirkáló (Diesel Merci) elsőbbséget adjon PVC Jaguárnak (Tra­bant). Vagy pl. a behajtani tilos. Csak nem képzelik, hogy őfelsége a Mászek gyalog megy a saroktól a negyedik házig, amikor sa­ját kocsija van. Még azt hinnék a szomszédok, hogy ő csak egy gyalogos. Na, de kérem. Gyakran elhangzó panasz az alkatrész ellátás hiá­nyossága. Ennek megoldá­sára Hocinesze Ákos aas Ecseri piac főanyagbeszer­zője igen érdekes javasla­tot terjesztett elénk. Elő­ször, ha jövőre hoznak be elég gépjárműalkatrészt, — akkor lehet, hogy nem lesz alkatrészhiány. Addig is adjanak engedélyt a Dunai Vasműnek, — a Ganz- MÁVAG-nak és a Karp­fenstein utca 3. II. em. 2- ben lakó Csencselő Benő mászek mézeskalácsosnak az alkatrészek előállítására és eladására. 0 Végül a gyalogosok és a gépjárművezetők még min­dig nem értik meg egy­mást mikor barátságosan eltársalognak a zebra kö­zepén, vagy az autóbusz- megállóknál. — Pl. kevesen tudják, hogy mit jelent az, hogy „kunkor, kakaó, maj- ré, fűrész, tyúk a tragacs­ban, ütődött mazsola, me­seautó, fejvadász, nyavajás mászek, pipi a volánnál, guruló szemétláda”, stb. — Ezért javasolnánk egy köz­lekedési szótár kiadását, melyet minden gyalogos és autós ingven kapna meg, ha esküvel fogadná, hogy eze­ket a szép, magyaros kife­jezéseket nem hagyná ki­halni és minél gyakrabban használná, főleg zebráknál és autóbuszmegállóknál, — mivel nyelvében él a nem­zet... Reskó Sándor gépkocsivezető A Szolnok meqyei Néplap szatirikus melléklet® 403. csípés A 7 humora Valamikor a barátok azért találkoztak, hogy beszélges­senek, ma viszont hogy a televízió mellett hallgassa­nak. ☆ Az öreg tengerész, hosz- tzú távoliét után hazaérke- kezett. Nagy ünnepséget, ta­gadást rendeztek számára. Még a rádióriporter is meg­érkezett és megkérdezte: — Melyik volt életének legveszélyesebb kalandja? — Nos — mondja az öreg tengeri medve — egyszer sáros lábbal léptem otthon a frissen takarított szobá­ba. Ekkor tört ki életem legnagyobb viharai ☆ A kis Marika és Zsuzsika fürödni mentek. Amikor Marika levette cipőjét és zokniját, Zsuzsika élször­ny edt: — Neked sokkal piszko­sabb a lábad! — Természetesein — mondja Marika. — Hiszen egy hónappal öregebb va­gyok nálad! Ha ez így megy tovább EGY FÉRFI VENDÉG TELJES FODRASZATI KI­SZOLGÁLÁSA 20 FORINT •— ... És még fel kell számolnom a ragtapaszokat Azannyimint 22,80 Sziporkák A gyermek-énekkar a Az élet a legjobb tanf- napokban ünnepelte négy- tómester. De egyben a ven éves jubileumát. legdrágább is. Csak az isten a megmondhatója A „Kisfalat” vendéglátó­ipari objektumban viszo- lyogva turkál a vendég a pörköltös tálban és odahív­ja a pincért: — Mondja főúr, miből készült ez tulajdonképpen? Birkából, borjúból, vagy disznóból? — Egy pillanat kérem — mondja a pincér. — Azonnal megkérdezem a főnököt. Á 7 sportvicce Sápadt, szomorú ember Jelentkezik a világhírű szívspeciallstánál. — Doktor úr — mondja neki —, martfűi szurkoló vagyok... Az orvos csüggedten széttárja karját: — Sajnos, ezen én sem tudok segíteni... Mindent a törzsvendégért A szolnoki kijózanító állomás forgalmának zö­mét a rendszeresen visszatérő paciensek képezik ... Így szállítási költség nélkül és kisebb feltűnéssel el lehetne Intézni a dolgot. iVagy sikere volt a műszaki áru kiáll tásnak — A mindenét! ... Arról meg elfeledkeztem, hogy modern lakásban lakom!

Next

/
Thumbnails
Contents