Szolnok Megyei Néplap, 1967. szeptember (18. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-14 / 217. szám

•KÖLNÖK MJSÜÍKl N KP LAP INI azeptetaim- ük MIN DEN,, FELÖL MILWAUKEE Milwaukee városban ked­den már a 16. napja tün­tettek a négerek azért, hogy szabadon bérelhessenek la­kást az eddig csak fehérek számára fenntartott negye­dekben. Jelentések szerint a helyzet fokozatosan rom­lik. KINSHASA lj Thant ENSZ főtitkár kedd este elutazott Kinsha- sába, hogy résztvegyen az Afrikai Egységszervezet csúcstalálkozójának záró- ülésén. MOSZKVA A Szovjetunióban szerdán Kozmosz—176 jelzéssel új mesterséges holdat bocsá­tottak fel. A szputnyikon levő műszerek és berende­zések zavartalanul működ­nek NEW YORK A New York-i pedagógu­sok sztrájkja körülbelül 80 százalékos, a szervezők az ískolakapuk előtt táblákkal hirdetik sztrájkjukat és ér­veiket. Ezt tették egy har­lemi iskola előtt is. A né­ger negyedek lakossága vi­szont nagy ellenszenvvel fogadta a tüntető fehér ta­nárokat. A vitából vereke­dés lett, egy személyt letar­tóztattak. ÜJ DELHI India és az Egyesült Ál­lamok egyezményt kötött arról, hogy az Egyesült Ál­lamok egymillió tonna élel­miszert — búzát és mi lot (cirok-fajta) — szállít In­diának. Az új szállítmány hatmillió százezer tonnára emeli az Egyesült Államok által idén Indiába szállított élelmiszer mennyiségét, LONDON A Barclay-s bank 4 000 000 font sterling hitellel tá­masztja alá egy Goventry­ben működő társaság Szov­jetunióba irányuló szer­számgépszállításait. Ezzel rekordszintre emelkednek az 1967. évi szállítások. A Szovjetunió már több mint 12 000 000 font sterling ér­tékben rendelt angol szer­számgépeket az év folya­mán. EAK-nyilatkozat az afrikai csúcs-értekezleten A kairói sajtó vezető he­lyen ismerteti azt a nyilat­kozatot, amelyet Moham­med Fajek tájékoztatásügyi miniszter, az EAK képvi­selője tett a kinshasai afri­kai csúcsértekezleten. Fajek Angol fiatolok akciója Görög­országban A görög hatóságok bör­tönben tartották, majd ki­toloncolták Valerie Dick­son 25 éves londoni titkár­nőt és Chistopher East 23 éves villanyszerelőt, akik augusztus közepén francia, olasz, nyugatnémet, dán és amerikai fiatalokkal együtt tüntetést szerveztek Athén belvárosában a katonai junta ellen. Pompidou Béesben Pompidou francia minisz­terelnök szerdán délután négynapos hivatalos láto­gatásra Bécsbe érkezett. A kormányfő kíséretében van Couve de Murville külügy­miniszter. Pompidou, Klaus osztárk kancellár Í965-ös párizsi látogatását viszo­nozza. Francia hadgyakorlat Afrikában Az Humanité rendkívül nyugtalanítónak tartja azt a hadgyakorlatot, amelyet hivatalos közlés szerint francia csapategységek részvételével Elefántcsont­parton tartanak. A had­gyakorlat feltételezése az, hogy ezt az afrikai orszá­got kettős támadás éri a vörös színnel jelzett nyu­gati és rózsaszínnel jelzett keleti szomszédja részéről. A rózsaszínűek támadása időközben veszélytelenné vált, mert ennek az ország­nak a kormányát megdön­tötték a „mérskelteik”. A vörösök azonban behatol­tak Elefántcsontpartra és ennek fővárosa felé nyo­mulnak. Az ország ebben a helyzetben segítségül hív­ja a francia csapatokat. Üréiág elé kerülnek & kairói összeesküvők Páncélosokkal akarták megszállni Kairót A kairói A1 Ahram szer­da reggeli száma közölte, hogy Raduant, az EAK volt helyettes miniszterelnökét és belügyminiszterét az Amer-féle meghiúsult ösz- szeeskü véssél kapcsolatban letartóztatták. Egyidejűleg házi őrizetbe helyezték Szalah Nasszrt, az állam­biztonsági szolgálat volt ve­zetőjét. Eddig több mint ötven tisztet tartóztattak le. A nyomozás gyorsított ütem­ben halad és két héten be­lül befejezik. Az ügyben szereplő felelő* személyeket katonai bíróság elé állítják — írja a lap. Amer marsall és társai „forradalmi tanács” meg­alakítását és Badran volt hadügyminiszter vezetésé­vel új kormány létrehozá­sát vették tervbe. Az A1 Ahram szerint a letartóztatott tisztek és Raduan, az ügyben szerep­lő egyetlen* polgári személy a fő felelős a júniusi ku­darcért. Céljuk nemcsak az volt, hogy kezükbe ragad­ják a hatalmat, hanem az is, hogy elhárítsák maguk­ról a kudarc felelősségét. Az A1 Ahram részleteket ismertetett a hatalom átvé­telére kidolgozott tervről. A terv szerint Azner mar­sall augusztus 27-én éjsza­ka a különleges osztagok kiképző iskolájába, Inchass- ba érkezett volna. Ez fél­úton fekszik Kairó és Is- mailia között. A kiképző is­kola mintegy 400 tagú őr­sége kíséretében a marsall tovább indult volna a Szue- zi-csatoma irányába, a ke­leti front főparancsnoksá­gára. Amer meg volt győ­ződve róla, hogy megérke­zésekor a hadsereg zöme csatlakozik hozzá. Ez eset­ben már diktálhatta volna feltételeit Nasszer elnök­nek A terv fő célja az volt, hogy Amer marsallt, vissza­helyezze a hatalomba; a fegyveres erők élére. Az összeesküvők — mint ért a kihallgatás során val­lották — bíztak abban, hogy rákényszeríthetik Nasszer elnököt „bizonyos változásokra”. Minden rész­letet megvitattak, így azt is. mi legyen az eljárás, ha ellenállásba ütköznek. Ez esetben Amer marsall egy páncélosdandár élén meg­kísérelte volna a benyomu­lást Kairóba. Elfoglalták volna a város stratégiai pontjait, körülzárták volna a katonai rendőrséget és amennyiben lehetséges, az elnöki őrséget is. 'felkérte az afrikai államo­kat, támogassák az EAK-ot az agresszió következmé­nyeinek felszámolására irá­nyuló erőfeszítéseiben. Kö­zölte, hogy az imperialis­tákkal együtt Dél-Afrika is önkéntesekkel támogatta az agressziót. Az EAK küldöttségének vezetője három pontban foglalta össze az egyiptomi álláspontot: 1. „Békét akarunk a Kö­zép-Keleten, hogy az építő munkának szentelhessük magunkat,” % „Az izraeli erőknek vissza kell vonulniok jú­nius 5-e előtt elfoglalt ál­lásaikba.” 3. „A tartós béke csak az igazságra épülhet, ezért a válság megoldásának fi­gyelembe kell venni a pa- lesztiniai nép jogait, ame­lyet az ENSZ több ízben is leszögezett.” Fajek kijelentette, hogy az EAK nem kér az érte­kezlettől ezügyben sem ha­tározatot, sem ajánlást. Romos házak Szuezben az izraeliek bombatáma­dása után az Arba-Ien téren. A légitámadás követ­keztében 44 személy vesztette életét. (Rádiótelefoto — MTI Külföldi Képszolgálat) De Gaulle lengyelországi látogatása után Véget ért De Gaulle francia elnök lengyelor­szági utazása. Szeptember 6-án és 7-én, majd 11-én és 12-én folytak Varsóban a közös közlemény kibo­csátásával záródott tárgya­lások. E két időpont kö­zött Lengyelország legfon­tosabb városai, Krakkó. Nova-Huta, Gdynia és Gdansk üdvözölhették a francia tábornok-elnököt, s a fasizmus elleni küzdelem immár néma mementója- ként a ma Oswieczym ne­vet viselő Auschwitz is .. $ Jóformán már a De Gaulle utazás kezdete előtt világos volt, hogy a francia elnök ismert eu- rópa-koncepciójába illő aktusról van szó. A fran­cia külpolitika fővonalát az atlanti blokktól való távolodás, a Nyugat-Euró- pa feletti amerikai befo­lyás gyengítésének szándé­ka jellemzi. Ez elválaszt­hatatlan egyfelől az euró­pai realitások elismerésé­től, másfelől a Szovjetunió és a szocialista országok­hoz fűződő viszony javítá­sától. Természetesnek te­kinthető az is, hogy egy esztendővel a francia el­nök szovjetunióbeli láto­gatása után éppen Len­gyelország volt De Gaulle úticélja. A két ország kö­zött nemcsak a történelmi kapcsolatok voltak mindig rendkívül erősek, hanem De) Gaulle Európa-politi­kájának néhány legfonto­sabb gesztusa is elsődlege­sen érintette Lengyelor­szágot. Így mindenekelőtt az az 1959 tavaszán el­hangzott De Gaulle-nyilat- kozat, amellyel a francia elnök a nyugati felelős ál­lamférfiak közül elsőnek ismerte el az Odera—Neis- se határt. A francia politiká­nak ez a realitás-érzéke és pozitív kezdeményezései - jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy a két ország között egyre szorosabb kétoldali kapcsolatok ala­kultak ki. Francia meg­hívásra Párizsba látogatott Cyrankiewicz lengyel mi­járt küi­niszterelnök, többször Párizsban Rapaczki ügyminiszter, a múlt évben pedig Couve de Murville francia külügyminiszter tett hivatalos látogatást a lengyel fővárosban. A tárgyalások számos ponton megmutatták, hogy a francia és lengyel állás­pont néhány döntő fontos­ságú problémában azonos, vagy nagyon közel áll egy­máshoz. Ez különösen azért jelentős, mert Len­gyelország álláspontja hű­ségesen tükrözi a Szovjet­unió és áz európai szocia­lista országok álláspont­ját Európa és a világ fő kérdéseiben. így tehát Pá­rizs és Varsó megértése egyben egy szélesebbkörű együttműködési lehetőség jelzője is. Ugyanakkor világos az is, hogy a legfontosabb európai kérdésekben meg­mutatkozó egyetértésen be- lül továbbra is vannak nem lényegtelen megköze­lítési különbségek a fran­cia és a lengyel, illetve a francia és a szocialista ál­láspont között. A különb­ségek lényege az, hogy De Gaulle külpolitikája még nem érlelte meg állásfog­lalását a Német Demokra­tikus Köztársaság elisme­rése irányában s ennek ki­fejezőjeként továbbra is csak a Német Szövetségi Köztársasággal tart fenn kapcsolatot; 1 i\l indent összevéve, végső elemzésképpen De Gaulle elnök lengyelorszá­gi látogatása újabb nagy­szabású állomásnak tekint, hető Franciaország és az európai szocialista orszá­gok közeledésében. Ezen túlmenően, a tárgyalások vietnami és közel-keleti problémákkal foglalkozó része kifejezte azt is, hogy,, a De Gaulle kormány külpo­litikája a nemzetközi élet' alapvető kérdéseiben to­vábbra is következetesen szembefordul az amerikai diktátum és intervenció politikájával. — ie — Az amerikai — egy amerikai szemével o riana Fallaci, a kiváló olasz írónő, a „L’Eu- rope” című milánói hetilap riportere, több mint egy esztendeje az Egyesült Államokban tar­tózkodik, ahol sokoldalú képet rajzol az amerikai életformáról. Neves írókat — többek között Norman Mailer-í. s az idős John Dos Passos-t — is kivalla­tott arról: miért nem sze­retik Európában — és má­sutt sem — az amerikaia­kat. Legutóbb a világhírű „tudománvos-fantasztikus” író. Ray Bradbury szavait rögzítette magnetofonra. A negyven év körüli. Los Angelesben lakó Bradbu- ry-t — a ..Marsbéli króni­kák”. a „Fahrenheit 541” és több más mű alkotóját — Magyarországon is ismerik már. Humanista tartalmú, érdekes cselekményű írá­sai kiemelkednek az im­már bőven hömpölygő „science-fietion” áradás­ból Is-.. Bradbury szerint az ame­rikaiakat — többek kö­zött — azért nem szeretik, mert. maguk az amerikaiak is — szellemi restségből, lelki konformból. a csu­pán csak külső ráhatásokra való figyelésből — ..fekete- fehérének veszik a dolgo­kat. Nem Ismernek árnya­latokat. nem szeretik a pa­radoxonokat. (Ezért nem volt soha nénsTierű az USA- ban G. B. Shawl) Ezen a talajon jöhetett létre aztán az a „mentalitás”, hogy ,.a kommunizmus az kommu­nizmus. és ezzel kész”. — Vagyis az átlagamerikainak — fogalmazza meg Brad­bury — fogalma sincsen arról, hogy ml az: kommu­nizmus. szocializmus, tár­sadalmi haladás. — Csak a félelmet súlykolták belé. és erre a félelemre alapozva lehetett és lehet — példá­ul — Francót támogatni és nem az anti-francoistákat, és elkövetni azokat a sú­lyos politikai hibákat, ame­lyeket az amerikai kor­mány Vietnamban el kö­vet- •• M iután Bradbury na­gyon Is egyértelműen ítélt el olyan poli­tikusokat mint Johnson el­nök. Rusk. McNamara, az olasz úiságírónő megkér­dezte tőle: bízik-e valón Robert Kennedyben? Brad­bury őszintén megmondta, hogy bár több tisztességes és intelligens ismerőse so­kat vár „Bob”-tól. a ma­ga részéről ..egyáltalán nincs oda ettől a fiatalem­bertől”. —_ Miért nem áll a sarkára,'egyszer és min­denkorra határozottan ál­lást foglalva a vietnami be-' avatkozás és Johnson ellen, vállalva az esetleges nyak­törést. politikai karr? érié­nek végét is?-.. Miért’! Mert Robert Kennedy nem »űr ember, «zárt Fallaci megkockáztatta azt a véleményt, hogy nyil­ván azért sem szeretik a világban Amerikát, mert ez az ország gazdag, mert itt sok olyasmi van. ami másutt nincs. Bradbury eh­hez rögtön hozzáfűzte, hogy Amerikában nem egyszerűen gazdagokról, ha­nem „újgazdagok”-ról kell beszélni. — Nagyon sok mindenünk van. rengeteg amerikai — bár távolról sem mindenki — kényel­mes körülmények között él. Lényegünkben, lelkűnkben azonban bizonytalanok, szo- rongók. gyengék vagyunk. A hosszú beszélgetés egyik legérdekesebb témá­ját — az amerikaiak lelki gyengeségének kérdését — Brandbury részletesen ele­mezte: — Idefigyeljen! Nemcsak tudományos dolgozatok, fel­mérések légiója, hanem a legközvetlenebb, legszimp­lább tapasztalat — egy sé­ta New Yorkban, vagy akár az én pátriámban. Los Angelesben — azt bi­zonyítja, hogy az amerikai férfiak elférfiatlanodtak. hogy korán lettek öregek. Jól tápláltak, nagy testűelc, de mégsem igazán férfiak. Suhancból minden átmenő* nélkül öregemberekké — szerepekbe merevedett, lel­ki kezdeményezésekre kép­telen idős urakká — vál­toznak. Szégyen ez. de így w. Bey tfpücos amerikai családapa nem mer a sar­kára állni, nincs bátorsága ellentmondani feleségének; a konvencióknak. Rómában — vagy például Dublinban — szegényebbek az embe­rek mint nálunk Ameri­kában. De — úgy láttam — a férfiak férfiasabbak és az asszonyok sem csu­pán a család illemtanának fenntartói, hanem valóban asszonyok is. A bban, hogy egy har­minc év körüli ame­rikai átlagember már, tulajdonképpen „kiégett”, az író szerint szerepe van az egyoldalú technikai kul­túrának. s az amerikai tör­ténelem sajátos útjának is. — Nálunk már minden sa­rokban van egy elektroni­kus számológép és lassan azzal számolhatunk, hogy minden problémánkra a computerek adnak választ De vajon milyen „válasz1 ez? Hiszen ilyen körülmé­nyek között — amikor a technikai forradalmat nem ellensúlyozza nagy eszmék, gondolatok forradalma — az élet iátékká válik, in- fantilizálódik... Ha már csak bizonyos gombokat kell megnyomni, akkor mj lesz az embert lélekkel, a szellemmel?... Nem vélet­len, hogy „science fiction”- okat írok. Erre ösztönzi az embert nem utolsósorban az a fantasztikus ellent­mondás. amely a technikai haladás és az amerikai tár­sadalom gyenge, bizonyta­lan. infantilis tudata kö­zött van... Antal Gábor

Next

/
Thumbnails
Contents