Szolnok Megyei Néplap, 1967. szeptember (18. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-14 / 217. szám

1887, szeptember '14. gZÜENOK MEGYEI NÉPLAP a A kisiparosok küldöttgyűléséről (Folytatás az 1. oldalról.) natkozó rendeletekrőL an­nak mérhető hatásairól. A vita A beszámoló elhangzása után Komáromi Erzsébet. á küldöttgyűlés elnöke a hozzászólóknak adta meg a szót. Csizmadia László. a jászberényi kisiparosok im­port anyaggal való takaré­koskodásáról. Gajdán Mi­hály a mezőtúriak anyag- ellátási gondjairól szólt. Váradi József pedig azt ismertette, hogy több szak­mának — vízvezetékszere­lés. bádogos stb. — nincs Karcag városban művelője, ezért sokan kontárkodnak. Kemenes Károlyné a kunszentmártoni munkale­hetőségekről. Vígh Mihály a szakmai továbbképzés le­hetőségeiről beszélt, arról, hogy a szolnoki járásban műhelylátogatásokat, tájé­koztató előadásokat tarta­nak. Ugyanakkor megemlí­tette anyagellátási gond­jaikat. azt. hogy sok köz- használatú anyaghoz, fel­szereléshez nem jutnak hozzá. Jászjákóhalmáról Borics István a helyi irá­nyító szervekkel való jó kapcsolatukról szólt, majd azt kérte, hogy az ellen­őrök mindig körültekintő­en bírálják el egy-egy kis­iparos helyzetét, mert pil­lanatnyilag ennek az el­lenkezője is tapasztalható. Illés Lajosné Tiszaföld- várról a TEMPÓ-val elő­forduló vitáikról. Zsám- böki Lajos az alkatrész be­szerzési nehézségekről — amely a iánoshidaiak mun­káját nehezíti — tájékoz­tatta a küldötteket. Bozsik Béla azt ismertette, milyen akadályai vannak egy-ecv kisiparos falun való letele­pedésének. Ezért a helyi szakemberképzés útját tart­ja a legtanácsosabbnak. Ko­vács Sándor a tiszafüredi­ek véleményét tolmácsolta. Azt. hogy asztalos, kala­pos. köszörűs szakember hiányzik a községből. Csűr István azt jelezte, hogy Jászapátiban elég sok szakmát hetven éven felüli mester lát. el. s ott sincs, aki átvegye tőlük a szakmát. Kiss Gyula a ve­zetőségek tájékoztatásának fontosságát tette szóvá, majd Vígh Gyula arra tett javaslatot, hogy a ház­tartásokban használatos gé­pek javításában mutatkozó igényeket is vegyék jobban számításba Törökszentmik- Ióson az iparengedélyek ki­adásánál. A további felszólalások is hasonlóan fontos kérdé­seket. a szakképzést. az igények jobb kielégítésével kapcsolatos feladatokat vi - tatták A vita befejeztével a küldöttgyűlés megválasz­totta a 17 tagi választ­mányt. az pedig a 7 tagú vezetőséget, amely titkárá­ul továbbra is Szoboszlai Istvánt választotta. A KI- OSZ V. kongresszusára 8 küldöttet delegáltak. Az élelmiszeripar a kiállításon Az idei mezőgazdasági kiállításon külsőségeiben is tetszetős a pavilon, amely­ben az élelmiszeripar vo­nultatja fel termékeit. Jó érzéssel állíthatjuk, hogy a hazai élelmiszer-feldolgozás nagy léptekkel fejlődött az utóbbi években, Ismerjük a konzervgyárak, húsipari üzemek felújításának nagy­szabású programját, tudjuk, hogy sorozatosan épültek és épülnek új tejüzemek, hűtőházak, tartósító üze­mek. Szerencsés elgondolás volt, hogy az idei mezőgaz­dasági kiállításon és vásá­ron már minősítették az élelmiszeripar produktu­racsi és biritói állami gaz­daság pedig elhozta saját palackozásé kadarkáját, olaszrizlingjét. A kiállítás egyik pavilon­ja a „Termelőszövetkeze­tek” felírást viseli és tulaj­donképpen a szövetkezeti gazdálkodás üzemszervezési kérdéseit feszegeti. Még hozzá nemcsak olymódon, hogy megmutatja mi van jelenleg, hanem mérlegeli a lehetőségeket és céloz a jövőre. Itt láthatjuk az egyik táblázaton, hogy az előbb már említett újkígyósi termelőszövetkezet élelmi­szerfeldolgozásból származó bevétele 1966-ban 790 000 forintot tett ki, menyek is milyen kedve­zően segítik az élelmiszer­ipari termékek választéká­nak bővülését, a minőség javulását. Hát még ha azt is számításba vesszük, hogy mennyi a kihasználat­lan lehetőség! A zöldség- és gyümölcstermelő szövetke­zeti gazdaságok jó együtt­működést alakíthatnak ki a velük szerződéses vi­szonyban- levő konzervgyá­rakkal. Minden különösebb gond és nagyobb beruházás nélkül elvégezhetnek úgy­nevezett konzervipari alap­műveleteket: a válogatást, osztályozást és gyakran a pulp vagy lékész ítéri De ugyanígy: szállíthatnak a tejiparnak nemcsak nyers tejet, hanem például tej­színt is. Szövetkezeti össze­fogással megszervezhetnek kis- és középméretű élel­miszeripari tevékenységet. Jó körültekintéssel haszon­nal dolgozhatnak így nem­csak a szövetkezetben tö­mörült családok, hanem az egész népgazdaság számára. H L, Leváltását javasoljuk,.* — Amint már mondtam nektek. Tassi Béla tolatás- vezető munkatársai egyet­értésével panaszos levelet írt az alapszervezet vezető­ségéhez Szűrös István ko­csimester ellen. Leírja, hogy a magatartása sokszor tűrhetetlen, mindenbe be­leköt. igazságtalan és nem szeretnek vele dolaozni a vasúti üzemrész dolgozói. Bár Szűrös pártonkívüli és gazdasági beosztásban van. a körülményeket tekintve nem térhet ki a pártvezelő­ség az elől. hogy a munká­sok kérésének eleget téve állástfoglaljon az ügyben. Nagy Ferenc alapszerve­zeti párttitkár szószerint is felolvasta a levelet. Kiss Sándor. Kiss Béla. Telek István és Templom Mik­lós az alapszervezeti veze­tőség tagiak a meghívo- tak. Lukács Gyula az üze­mi pártbizottság titkára. Muhari István KISZ-tit- kár és Török László szállí­tási vezető meghallgatták. Aztán mindenki szót kért. Megmásított fegyelmi — Sokszor elmarasztal­tuk már a magatartásáért Szűröst. Akkor érzi ő jól magát, ha önérzetükben is megsértheti az embereket. Áprilisban azért kapott fe- gyelmit. mert egy veszeke­dés alkalmával durván meg­sértett. szidalmazott egy idősebb embert. Akkor le­váltották a beosztásából. — Nocsak! A fegyelmijé­ben meg az van, hogy it­tasság és igazolatan mu­lasztás miatt váltották le. Ügy látszik, még így ’s ..papírkéoesebb” volt az eset. mint, ahogy valójába í történt. — Leváltottátok Török elvtárs. aztán anélkül, hogy bárkivel is megbeszéltétek volna, két hónap múlva visszahelyeztétek. Elintézté­tek saját berkeitekben. Nem becsüli a munkásokat — Izgága ember Szűrös, de azért ismerjük el. hogy szakmailag a hasonló be­osztásúak között a legjobb. Ahol kell. segít, s az ő te­rületén is rend van. — Olyan csoportvezetőt, mint ő még legalább hetve­net találsz itt a vegyimű­vekben. Pontos Szűrös, de mások is azok itt. Mások is megkövetelik a munkát Mégsincs annyi panasz a hetven csoportvezető ellen együtt sem. mint amennyi már Szűrös ellen érkezett. — Akárhogvan is csinálja* de nála mindig gördülé­keny a ki- és behuzatás. — Sole fiatal is dolgozik vele. Egy ifjúsági brigád Ha azok munkához látnak, haladnak. — Szűrös meg azt mond­ta róluk, hogv munkaidő­ben sakkoznak, kártyáznak, alszanak! — Ezt. mondja Szűrös, de nézd meg őket akármikor. Te mondtad éppen, hogy soha nincsenek elmaradva. Egyedül a kocsimester dol­gozna? Az ő gépkezelői mennek naponta a legtöb­bet. Mégis, legtöbbször ba­romnak nevezi a beosztott­jait. — Ez az ember nem tud jobb belátásra térni. Én huszonöt éve isrr— Ilyen a hangneme. Hégi vágású, de jó kocsimest^r. Ügy sejtem, a beosztottja’ most összefogtak ellene. — A gorombaságot. az embertelen modort vala­meddig el lehet viselni, de aztán ilyen ellenakcióval kell számolni. A kenyerét ne vegyük el. Maradjon az üzemben. De emberek irá­nyítását ne bízzátok rá to­vább. l.egutőbb egyik ha­raggá nercében minden em­berétől két órai ledolgozott munkaidőt vont meg. Így nem kell ..takarékoskodni'’. Ha így csinálja. előbb- utóbb nem marad ott erű ember sem a tizenkettőből. Évente fegyelmi — Én összeírtam Szűrös fegyelmijeit. Kétszer kerüit már szembe a törvénnyel. Egyszer rövidebb szabad­ságvesztésre ítélték. Má­sodszor kétezer forinton fe­lüli összegre büntették, mert a beosztottjai szeme láttá­ra folyamatosan lopta a benzint az üzemből. Más­kor a motorját javíttatta és milyen áron?! Egy moz­donyvezetőt parancsolt le a gépéről, és a gépet egy se- gédvezetőre bízta. Ha akkor valami baj történik, ki fe­lel érted? Volt eset, amikor a lezárt vonatszerelvényre kihúzattatott sérült, üzem- képtelen. kocsikat. Máskor idő után küldött ki va­gont és a vonatvizsgálót éppen hogy szét nem vágta a megmozduló szerelvény. Nem sorolom tovább, ehhez még csak annyit, hogy 1.96? óta hat esetben kapott fe­gyelmit. — Azok egy része régen zajlott le! A benzinhordás 1964-ben volt. Azt most nem szedhetjük elő Azért akkor kellett megbüntetni. Most csak az időszerű dol­gait vitathatjuk. — Semmi jele, hogy ez o.z ember megváltozhat. A fegyelmi jegyzőkönyv zára­déka. mindig egy és ugyan­az: Amennyiben hasonló eset még előfordul. ■■ állásá­ból elbocsátom. Aztán Szű­rös mindig marad Szűrös pártonkívüli. De ilyen cí­men nem nézhetünk el ne­ki olyan magatartást, ami­lyenért közülünk már bár­ki repült volna. A döntés — Van cny határ, ahol a türelem többet árt mint használ. Eszerint szavaz­zunk. Mielőtt e tanácskozásra összeültek a pártvezetőség tagjai, meghallgatták Szű­rös Istvánt és beosztottiad is Az öttagú párt vezetőség- bői hárman a Szűrös Ist­ván leváltását javasoltálc. Ezt a javaslatukat Szűrös István csoportvezetője. Tö­rök László szállítási vezető is elsőkézből hallhatta. Amikor a pártvezetőségi ülést hallgattam, az én no­teszomban is lapult egv le­vél. Abban szintén Szűrös Istvánra panaszkodtak a szállítási dolgozók. Erre a bizonyítékra azonban már nem volt szükség A Tisza- menti Vegyiművek szuper­foszfát üzemének alapszer­vezeti pártvezetősége .szó­többséggel — nagyon indo­koltan — a kocsimester le­váltását iavasolta. Ennek alapián a szállító munká­sok joggal remélhetik, hogy az üzemrész gazdasági vezetői nontot tesznek a Szűrös ügyre. Borsi Eszter A húsipari kiállítás termé kel csaknem olyan látvá­nyosak, mint amilyen kívá nuto.ak mait. Szakemberekből álló bizottság bírálta el az egyes termékeket és Ítélte oda a kitüntető díjakat. De van ennek a kiállítás­nak még egy különösen figyelemre méltó vonása. Talán jelképnek, jó kezdet­nek tekinthetjük, hogy az élelmiszeripari pavilon egyik magas üvegpolcán ott csillog két üveg szamóca­szörp. A tokodi Aranyka­lász termelőszövetkezet szörpüzeme készíti és a bí­rálók aranyéremmel jutal­mazták. És ugyanitt láthat­juk az újkígyósi termelő- szövetkezet savanyító üze­méből kikerült, ezüstérmet nyert paprikasalátát. A bu­dapesti Duna Termelőszö­vetkezet ugyancsak az élel­miszeripari áruk között mutatja be sajátkészítésű szárított hagyma és papri-' ka szeletét és az egész té­len használható szárított petrez&elyemzöldet. A ka­Ebben a szövetkezetben ez az összeg már az összes bevételek 15,4 százalékára rúgott. Természetes, hogy a szö­vetkezeti élelmiszer-feldol­gozásnak nagyon sok össze­tevője van. Hiszen még az is sokat számít, hogy közel vane a város, a felvevő piac. Talán ez a tényező ad­ja magyarázatát annak, hogy a Csepel-szigeten gaz­dálkodó Duna Termelőszö­vetkezet 1966-ban 8000 má­zsa zöldséget savanyított és másik 650 mázsát szárí­tott. Végeredményben en­nek a szövetkezetnek egy évi bruttó bevétele az élel­miszeripari tevékenységből meghaladta a hétmillió fo­rintot. Kisebb méretekben az or­szág több vidékén találkoz­hatunk már termelőszövet­kezeti feldolgozó tevékeny­séggel. És különösen szem­beötlő, hogy e kezdeti ered­Ki most a jó parti ? Az eset megbolygatta a falut, Jászszentandrást. A harmincnégy éves lány fe­leségül ment hatvanhat esz­tendős főnökéhez. Az ara nem dúskált a javakban, a férfi annál jobban szituált, kiválóan kereső ember. A szentandrásiak sokáig mon­dogatták: ezelőtt a föld csinálta az ilyen házasságo­kat. — Menjél hozzá, lányom. Földje van, nem kell gép­hez járnod. Majd összetö­rődtök, ne félj — biztatták a rokonok a törekes lányt. — Vedd el fiam, ne gon­dolkozz. Azl a kis hibáját eltakarja a föld. A legény jókedvű, jótar- tású. büszke járású pa­rasztfiú volt. Kettejükre tíz holdat hagyott az apjuk. A lány után hatvanöt hold, egy ház, egy tanya nézett hozományul. A lány csúnya, hiányzott egy kereke. A hibbant lány, úgy emleget­ték. A legény vonakodott nagyon. Jól jársz vele, jól élsz mellette — szálltak rá a rokonok A jókedvű le­génynek elfogyott a neve­tése. Megtartották az eskü­vőt. Két gyerek született Gyenge elméjű mindkettő Akkoriban történt. A malmos lányának udvarolt egy szemrevaló kisparaszt legény. Gazdag paraszthoz adták Jászapátira. A far­sangon — Háromnapokkor, így nevezték a faluban a három napos vígségot — hazalátogatott az ifjú pár. A férj hajtott a bakon, mellette ült felesége. Lövés dörrent. Mikorra a legköze­lebbi tanyába bevágtatott a fogat, az ifjú asszonyból el­szállt az élet. A csendőrség vallatta a volt udvarlót és a férjet ts. A nyomozást ve­zető jászapáti Rejkó esend- őralhadnagy főbelőtte ma­gát. A tragédia soha sem tisztázódott. Szép, ligetes falu Szent- andrás. Lakói vidám embe­rek. Azt * csak a falu öre- gebbjei tudják, hogy a csend, a külsőség mennyi belső elnyomorodást, bána­tot takart. Mert igaz, szom­bat esténként szólt a zene. Húzta a cigány: „Levágják a libuskát a májáért. Elveszik a csúnya lányt a jussáért...” A gazdag paraszt csend­őrhöz, tanítóhoz adta leg­szívesebben lányát. A tad- rai, szegénynegyedbeli fiúk­kal nem mentek el táncolni alsótanyai lányok. Így volt, ilyen volt az élet. Kicsit meglepte a szentandrási ve­zetőket, mikor előálltam furcsa kérdésemmel: ki most a jó parti a faluban? Sorbavettük az utóbbi években kötött házasságo­kat. Néhányat jegyeztem ki közülük. A szövetkezeti ko­vács lányát elvette a tanító. A tanítónő feleségül ment a kereskedősegédhez. Egy traktoros fiú felesége érett­ségizett lány. Zetoros legény érettségizett lánynak udva­rol Megkötött és leendő há­zasságok: kőműves fiú érett­ségizett lány. Termelőszö­vetkezeti lány, érettségizett fiú. Volt csendőr fia + volt párttitkár lánya. Lány­anya hozzáment kisiparos­hoz. Tadrai fiú felesége lett alsótanyai lány. Ezt nagyon nagy dolognak tartják Szentandráson. Meg is je­gyezték az emberek: — No, ebből se lett volna házasság soha, ha nincs de­mokrácia. A kapós fiú ma Szent­andráson: akinek szakma van a kezében. A traktoro­sok igazi nagylegények. A gimnazista lány is mond valamit. Szombat esténként táncmulatság szokott lerou a művelődési házban. Sípos István igazgató figyeli a mulatozókat. Azt mondja: az 6 fiatal­korában esőről, szélről tud­tak beszélgetni a fiatalok. Most okos lánynak lenni siker. Nemrégen helytörté­neti vetélkedőt tartottak. A legtöbb jó választ adó lá­nyokat sokan táncoltatták. Van-e még valami elkü­lönítő gát a falu fiataljai között? Van. A termelőszö­vetkezetből még az irodis­ták, a traktorosok, a szak­mát bírók tartoznak első­sorban a társaságba. A töb­bieknek van a szövetkezet­ben KISZ szervezet, s kinn két tanyán ifjúsági klub. A leggyakoribb eset: állatte­nyésztő fiú kertészlányt vesz feleségül. A háztűzné- zőben meg-megücérdezik a kérőt: — Miből tartod majd a családot, fiam? Hogy állsz a munkaegységgel? Mennyi volt a tavalyi kereseted? A szentandrási anya­könyvvezető 43 párt adott össze tavaly. Több esztendő átlagában átlagosan 40 es­küvő van évente. Kutattam, hány lehet köztük az ér­dekházasság? — Egyetlen egyet se tudtak mondani. Kivéve azt, amelyikről az elején írtam. Az a házaspár elköltözött Szén tan drásról. Bonák Lad»

Next

/
Thumbnails
Contents